Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

6 Somogyi Néplap 1985. október 26., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Gumiabroncs-jelölések A gumiabroncsok oldalfe­lületén különféle feliratok találtatok, amelyekről meg­tudtatok az abroncs fő mé­retei és típusa. A szélességi méretet B, az átmérőt D, míg az úgynevezett pántmé- retet — vagyis a keréktár­csának megfelelő belső átmé­rőt — kis d betűvel jelölik, és hüvelykben (1 hüvélyk= 25,4 mm) adják meg. Ezek a méretek a személygépkocsik­nál azért fontosak, mert elő­fordulhat, hogy a gumiab­roncs-kín állatból a kocsinkra való hiányzik. Ez esetben vá­laszthatunk a kocsitípusnak megfelelő abroncshoz közel álló méretű gumit is, azzal a feltétellel, hogy a kerék­pánt átmérője— a „d” át­mérő — a keréktárcsa átmé­rőjének megfeleljen. Fontos a szélességi méret egyezése is, amelynél maximum 10 milliméter eltérés engedhető meg. .További lényeges adat a gumiabroncs oldalán, a ke­rékpánt jelölése, méretadata előtt találtató nagy B betű, vagy a diasbelted szó. Ezek azt jelzik, hogy diagonál gu­mikkal van dolgunk. Ha vi­szont ezek helyén nagy R vagy SR betűket találunk, akkor az abroncs radiál gu­mi. (Az acélradiálokat STC, ST, ST Cord vagy Stahlcord feliratok jelzik.) Ha a gumiabroncs oldalán S betűt találunk, akkor nagy sebességre alkalmas köpeny­nyel van dolgunk. A nagy H betű még nagyobb sebes­ségre alkalmas abroncsot je­lez. Ha pedig netán nagy V betű olvastató a gumiabron­cson, alkkor az nagyon nagy sebességre alkalmas. A Tbl. jelölés a „tubeless” szó rövi­dítése, s tömlő nélküli ab­roncsát jelent. Mint tudjuk, az abroncs futófelülete viszi át a kerü­leti erőket az úttestre. Ezért a gumiköpenyeket megfele­lően szerkesztett bordázattal látják el, és kopásálló gumi- keverékből készítik e réteget. A profil javítja a kerék ve­zetését. A menetiránnyal megegyező bordázat megaka­dályozza a jármű oldalirányú csúszását, a menetirányra merőleges bordázat viszont a kerekek fékező és kapaszko­dó képességét növeli. Vásárláskor — a mintázat megválasztásakor — elsődle­gesen azt kell figyelembe Taxinak készült taxik A világ sok városának ut­cáit járják a taxik milliói. E gépkocsik eddig — a hír­neves angol taxik kivételé­vel — a2 egyébként is hasz­nálatos autótípusok közül kerültek ki, pedig funkció­juk szerint töihb más köve­telménynek is meg kell fe­lelniük. Elvárható lenne pél­dául, hogy a taxiiba való ki­es beszállás, a poggyász ki- és berakása könnyű legyen. Kívánatos lenne, hogy szük­ség esetén elférjen a taxiban egy gyermekkocsi vagy toló­kocsi is, és a rokkantkocsi­ban ülő utas egyszerűen be­gördülhessen az utastérbe. A vezetőfülke legyen biztonsá­gos, de a sofőr mégis köny- nyen érintkezhessek az utas­sal. Ajánlatos lenne az is, hogy minden ajtót lehessen a vezetőfülkéből is zármd- nyitni. S végezetül fontos követelmény a települések utcáit reggeltől estig rovó járművel, a taxival szemben, hogy légszennyezése mini­mális legyen. Mindenesetre vannak tö­rekvések arra, hogy az eddi­gi helyzet megváltozzék, s a taxiüzemek kifejezetten ré­szükre tervezett és készített gépkocsikat vásároltassanak. A világ csaknem valamennyi nagy autógyára kialakított már főleg városi utasszállí­tásra szolgáló gépkocsití­pust. Képünkön az olasz Alfa Romeo gyár konstruktőrei által tervezett és szakembe­rei által 'kivitelezett újfajta taxit mutatja. A kocsi veze­tőülése az első kerékpár fö­lött van, így a vezetőnek jobb a kilátása, minta jelen­leg taxinak használt sze­mélygépkocsikból. A 174 cm hosszú utastér hátsó ülésén három utas ülhet, további kettő pedig felcsapható ülé­sen — a menetiránynak hát­tal — helyezkedhet el (azon a helyen, ahol kevesebb utas esetén a csomagok is kényel­mesen elférnek). A kocsi járda felőli oldalán tolóajtó van, így a legszűkebb par­kolási helyein is könnyű a ki- és beszállás. A tolóajtó sza­bad nyílása 90 cm széles és 135 om magas, így a gyer­mek- és rokkantkocsi is könnyen fel- és legördíthető a kocsipadlózat alól gyorsan kihúzható rámpán. A nagy tengelytávolságú, igen jó ru­gózást! taxitípus teljes hosz- sza 406 cm. Fénydiódából térhatású kép Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézetben ké­szített berendezés háromdi­menziós, térhatású képeket reprodukál. Fénydióda leme­zét függőleges tengely körül forgó tárcsára szerelték. A mintapéldány 50x50 millimé­ter méretű lemezén 4096 fénydiódát helyeztek el. A percenkénti 900—1200 fordu­lat során 256 képet jeleníte­nek meg. A szem tehetetlen­sége és a fénydiódák közötti kis távolság következtében minden irányiban jó a kép- felbontás minősége — kivéve közvetlenül a forgástengely alatt és felett. A készüléket számítógép vezérli. A terve­zők véleménye szerint az új készüléket az orvosi gyakor­latban, á számítógépes ter­vezésben, továbbá a radar- megfigyelésekben hasznosít­ják. venni, hogy a futott kilométe­rek nagy hányadát milyen út­viszonyok között tesszük meg. A mintázatok csoportosítása: városi-országúti mintázat (előnyeit elsősorban aszfalt- útón nyújtja); félterepjáró mintázat (alkalmazása akkor előnyös, ha szilárd burkola­tot és terepet egyaránt igénybe kell venni); hó-sár gumik; terepjáró mintázat alkalmazása laza, puha felü­letű talajon előnyös. E min­tázatokra a különféle gumi­gyáraknak sokféle jelölése van. A téli útviszonyok más ab­roncsprofilt feltételeznek. Az ún. M+S téli ahr oncsok hangsúlyozottan bordásfa- lúak, amelyekben néha még acélszegeket is találtatunk. Ezek az M+SE acélszegek áttörik a keményre taposott hóréteget is, biztosítva a jó kapaszkodást. Télen M+S jelzésű gumiabroncsokra kü­lönösen azoknak a jármű- veknék van nagy szükségük, amelyek hagyományos még­ha jtásúak, és már sík, kis­mértékben lefagyott, behava­zott úton is csak küszködve képesek haladni. B. I. Az atomipar és a fókák Nincs kizárva, hogy a svéd atomipamak köszönhető majd, ha a teljes kipusztu­lástól fenyegetett Balti-ten­geri fókák végül is megma­radnak. Az történt, hogy a fiatal fókákat egy olyan dél­svédországi tóban helyezték el, amely egyébként egy kö­zeli atomerőmű hűtőmeden­céjéül szolgál, s a, fókák e vízben kitűnően érzik _ ma­gukat! Ha a fókák ilyen él- hélyezéséneik és fölnevelésé­nek programja továbbra is sikeres lesz, azt tervezik, hogy a tóban világra jövő utódokat egy bizonyos idő után ismét a természetes környezetükbe helyezik visz- sza. A szemölcsök fagyasztása A fagyasztás bevált eljárás a szemölcsök eltüntetésére. Hogy a beavatkozást még pontosabbá és egyszerűbbé tegyék, nyugat-berlini fiziku­sok újszerű, különféleképpen kiképzett végződésekkel ellá­tott hűtőnudakat készítettek. A pálcákat, rudacskákat fo­lyékony nitrogénnel mínusz 200 Celsius-fokra hűtik, és — a szemölcs nagyságától függően — 30 másodperc és néhány perc közötti időtar­tamra a bőrre helyezik. A fagyasztott szemölcs helyén egy-két napon bélül hólyag képződik, s az a szokványos égési sebhez hasonlóan gyó­gyul. Új vasúti korszak felé Mintegy másfél évszázaid­dal ezelőtt új korszak kez­dődött a közlekedésiben: csil­logó sínpárokkal kezditek összekötni településeket és országokat. A gőzmeghajitá- sú közlekedési eszköz fel­gyorsította az iparosodás fo­lyamatát, előmozdította a gazdasági növekedést, az em­beréknek pedig egy addig is­meretlen mozgási szabadsá­got ajándékozott. Gyorsan, olcsón, a kereskedelmet fel­lendítve működött, s úgy tűnt, hogy semmiféle kon­kurencia nem fenyegeti. A növekedő motorizáció azonban — a század dereká­tól kezdve — bizonyos terü­leteken elhódította az ügyfe­leket a vasúttól. Az útháló­zat kiépülésével, az egyre sűrűbbé váló autópálya-há­lózat révén a teherautók vi­lágszerte fenyegető vetély- társává váltalJSa vasútnak. Ugyanilyen riválissá lett a sokkal kényelmesebb és gyorsabb utazást lehetővé te­vő repülőgép is. Az eredeti kötelezettségek pedig, hogy a ki nem fizetődé pályákat is üzemeltesse a vasút a lakos­ság érdekében, elnyelte a más területeken megszerzett nyereséget. A „más terület” alatt itt a síni teherforgalmat kell érteni, mert időközben csökkenni kezdett a konku­rencia tatása, különösen at­tól kezdve, hogy — a rako­dási műveletek egyszerűsödé­se révén, a konténerrendszer kiépülésével — felgyorsult a vasúti teherszállítás is. Több technikailag fejlett és jómódú országban akként lettek úrrá a vasúti személy- szállítás válságán, hogy egy­re gyorsabb vonatokat állí­tottak üzembe. Az NSZK-ban például az óránkénti 200 km-es sebességet is elérő In- tercity-voniatok ma már öt állandó vonalon közlekednek, s 42 nagyjelentőségű pálya­udvart kötnek össze. Ezeket a vonatokat az E—103-ias, 7300 kW-os mozdony továb­bítja. Képünkön azt a nyugatné­met kísérleti szerelvényt lát­tatjük, amelynek menetse­bessége 250—300 km/óra kö­zött van, tervezett végsebes­sége pedig megközelíti a 350 km/órát. Ez a gyorsvasútpá­lyákon haladó vonat a követ­kező évtizedben egy új vasúti korszakot fog nyitni. Gyomorfekélyes tehén A takarmányozásban van a hiba Sók szempontból figyelem­reméltó és széles körben hasznosítható tapasztalatokat hoztak a Debreceni Állat- tenyésztő Vállalat nyíregy­házi laboratóriumának rend­szeres tej vizsgálatai. A tej- minták analízisének az a fő célja, hogy csak egészséges tej, illetve egészséges állatok teje kerülhessen forgalomba. Ha a tejminta csíraszáma a megengedettnél magasabb, azonnal értesítik a gazdasá­got, ahol gyorsan elkülönítik, kezeltetik a jószágot. E ru­tinvizsgálatok eredményei azonban bizonyos idő után bizonyos jellegzetességeket kezdtek mutatni. Az okok, illetve az összefüggések fel­tárása érdekében az intéz­mény szakemberei alapos helyszíni vizsgálatokat kezd­tek egyes üzemeikben. E vizs­gálatok kiterjednék az összes helyi körülményekre — a fejés módjára, idejére, a ta­karmány .mennyiségére, ösz­szetételére, az állatok elhe­lyezésére stb. Az így összegyűjtött csak­nem 2 milldó adat elemzése azt a meglepő eredményt hozta, hogy a tej magas csí­raszámával együttjáró állat­megbetegedéseknek mind­össze a 30 százaléka eredt járványos kórokozóiktól, het­ven százalékukat a tartás- technológia hibái, vagy a rossz fejési mód okozta. Hosszabb távon ugyanis ezek mindegyike különböző, a tej minőségét, mennyiségét, sőt tisztaságát befolyásoló beteg­ségekhez vezet. Már gyomor­fekélyes tehenet is találtak a megye 'gazdaságaiban. Baját minden kétséget kizáróan egy takarmányozási hiba, a nyersrosthiány okozta. Takarmányozási hibát és er­re visszavezethető állatmeg­betegedést más vonatkozás­ban is olyan sokat fedtek fel, hogy abból megálla­pítható: helyes takarmá­nyozással a hazai állategész­ségügyi gondok nagyobb ré­szét meg lehetne szüntetni. A takarmányozással kap­csolatban az egyik leglénye­gesebb megállapítás az, hogy nemcsak a jószág egészsége, hanem a tej minősége és zsírtentalma is jobb, illetve nagyobb, ha szemes kukorica alapanyagú és kiegészítőkkel adagolt takarmány helyett silót kap a tehén. Az utóbbi állategészségügyi értéke mel­lett azért is több figyelmet érdemelne az állattenyésztő gazdaságoktól, mert silóból éppen kétszer annyi értékű tápanyagot lehet betakaríta­ni azonos területről, mint szemes kukoricából. Etetésé­vel éppen azokat a betegsé­geket lehet elkerülni, ame­lyek miatt az utóbbi években már a legtöbb állatot kellett kiselejtezni, s amelyek miatt tekintélyesen csökken a tej­hozam és ezzel párhuzamo­san tekintélyesen emelked­nek a tartás költségei. A távközlés távlatai Az információ elektromos továbbítására távbeszélő-, távíró- és adathálózatok, kö­zös néven távközlőhálózatok szolgálnak. A távbeszélőhá­lózathoz öt földrész több mint félmilliárd készüléke tartozik. Az állomások száma világátlagban évente 6 szá­zalékkal nő. A távközlőháló­zatok vezetékes és vezeték nélküli jelátviteli rendsze­rek, valamint ezekhez kap­csolódó központok. Ez utób­biak elektromechanikusák. Egy idő óta a távközlési ipart forradalmasította a digitális — csak véges számú, rend­szerint két jelszintet megkü­lönböztető — elektronikus eszközök (nagy integrálítságú áramkörök, mikroprocesszo­rok) gyártása. A digitális áramköri technika egyik elő­nye a kábelek, kapcsolóele­mek több egyidejű beszélge­tésben történő kihasználásá­nak lehetősége. Az elektro­mechanikus elemek működé­se pedig az energiaköltségek és a fennmaradó munkaerő- igények csökkentését jelenti. A jövőben a kapcsolóköz­pontok vezérlését speciális digitális számítógép végzi majd. Ezzel a szolgáltatás minősége, a hálózat 'kihasz­náltsága jelentősen javulni fog, a meghibásodások, túl­terhelések tatásai pedig eny­hülni fognak. Nem elég csupán egyre korszerűbb hálózatokat és központokat építeni, ki kell fejleszteni az ellenőrzésük­höz, karbantartásukhoz nél­külözhetetlen mérőkészüléke­ket is. Ezt a célt tartva szem előtt alakította ki egy hazai szövetkezet (Telmes) a ké­pünkön láttató telefontech­nikai mérőbőröndöt, amelyet analóg és digitális áramkö­rökből építettek fel. Az új típusú mérőbőrönd frekjven- ciaállománya 100 Hz-től 10 kiHz-ig terjed. Az adó folya­matosan két körzetben han­golható: 100 Hz-től 1 kHz-ig és 1 kl^z-től 10 kHz-ig. A mérőkészülék 12 V-os telepes üzemmóddal, vagy 220 V-os hálózati csatlakoztatással egyaránt üzemeltethető. Szintmérésre, hibacsilLapítás- mérésre, látszólagos ellenál­lásmérésre és még sok más feladatra használható.

Next

/
Thumbnails
Contents