Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
1985. október 25., péntek Somogyi Néplap 3 Marcali üzletek Aktívaértekezletek az Oktatási Igazgatóságon Mindaddig, amíg saját tapasztalatokat nem szereztem, úgy hittem, mintaboltja csak a nagyvárosoknak lehet; osak „ők” engedhetik meg maguknak, hogy egyetlen termékcsoport árusítására használjanak egy üzletet. A tizennégyezer lakosú Marcali első mintaboltja örömet keltett, s még inkább figyelemre méltó, hogy utána újabb mintaboltok nyíltak. Dr. Suchman Tamás, a városi tanács hatósági osztályvezetője : — Az, hogy mintaboltok vannak és a tervek szerint még lesznek is a városban, főiként az áfész érdeme. Az áfész monopolhelyzete gyakorlatilag még ma is tart — állapítja meg, inkább csak a pontosság kedvéért, mintsem rosszallóan. — Nem akarjuk vitatni a szerepét az alapellátásban, de úgy gondoltuk, nem árt, ha bizonyos területeken konkur- renciát teremtünk. A szándékunk az volt, hogy ezzel is ösztönözzük a szövetkezetei a rendelkezésre álló pénz jobb felhasználására. — S erre a mintaboltokat tartották a legcélravézetőbb- nék? — Bizonyára nem e? az egyedüli lehetőség. Nekünk erre volt módunk. A tanács ad helyet a vállalkozó cégeknek, s azok megteremtik az eladás feltételeit, tehát áldoznak azért, hogy itt mintaboltjuk legyen. Ügy vélem, hogy a kereskedelmi gondolkodásmód felfrissítésére szükség van és ez a fajta megoldás ezt segíti. Az áfész gazdasági ereje arra elég. hogy az itthoniakat, tehát a város lakóit kiszolgálja, de nekünk arra is gondolnunk kell, hogy a Balaton közelsége miatt az átmenőforgalmat fogadjuk, s olyan választékot és árut kínáljunk, hogy érdemes legyen a partról eljönni ide vásárolni. — A marcali farmergyár mintaboltjának működése nyilvánvaló. Milyen meggondolás alapján nyitották meg a többit? — A múlt évben nyílt meg a Böhönyei Állami Gazdaság, ez évben a Budapesti Harisnyagyár és a Bogiári Mezőgazdasági Kombinát mintaboltja. Nemrég adtuk át a kereskedők áruházát és hamarosan nyit a Hunor pécsi kesztyűgyár mintaboltja. De tárgyalunk az Öra- és Ékszeripari Vállalattal, meg még másokká! is, hasonló boltok megnyitásáról. — Van-e létjogosultsága ennyi szak-üzletnek egy ekkora városban? — Az igények azt mutatják, hogy igen. S azt is hozzáteszem: ez csak egy része azoknak a kereskedelempolitikai célkitűzéseknek, amelyeknek megvalósításával a lakosság és a környező településék lakóinak jobb kiszolgálását kívánjuk megoldani. Ezért létesült az idén egy új boltja a Zöld- értnek, ezért építjük a kiskereskedők pavilonsorát a városközpontban, s ezt a célt szolgálja az is, hogy hamarosan megnyílik a Somogy kereskedelmi vállalat ruházati boltja. Januárban a Piért üzletét adjuk át. Ott, ahol sokáig egy szervezet vállalta magára a lakosság ellátását s most hirtelen sok lett az „idegen” eladó, óhatatlanul is felvetőSok minden kellene Az elöljáró A nyárelőn választott elöljáró szerencsés helyzetben van. Jól ismerik a helybeliek, hiszen itt született Belegen. Jónás János mindig itt élt, bár amikor munkája -időnként elszólította, máshol. Végigjárta a mai földhivatal elődjeit, dolgozott a megyei földmérési irodában, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalnál mint műszaki ügyintéző, s amikor megalakultak a földhivatalok, Nagyatádon műszaki csoportvezető lett. 1980-ban került a járási hivatal pénzügyi osztályára, s az intézmény megszűnéséig költségvetéssel foglalkozott. — Ez azt jelenti, hogy jártas az államigazgatási munkában? — Természetesen. Amíg nem választottak meg elöljárónak, addig is jöttek panaszok; néha még arra sem volt időm, hogy levessem a kabátomat, mert kopogtattak, kértek ilyen-olyan segítséget. Kérdezték ügyes-bajos dolgaikat miként rendezhetnék? Tanácsra vártak a be- legiek, mert a helyi tanács megszűnése után túlságosan elhagyatottnak érezték magukat. Beleg kicsi falu, elhagyott. Elmondja, hogy a keresőképesek Kaposvárra járnak. Közelebb van Nagyatád, mégis más a helyzet, ha vonatra vagy autóbuszra kell szállni. Van egy négy-kilométeres földút, de az esőben- hóban szinte járhatatlan. Ha valaki Nagyatádra akarna menni dolgozni, akkor kocsival napjában ötven kilométert kell megtennie. Ha volna kövesút, fele távolságról lenne szó. 1970-ben ebben a faluban még 809-en éltek, öt évvel később már csak 736 lelket számláltak, ma mindössze 673-an vannak. Nagyon kellene az út Ötvöskónyi, Nagyatád elővárosa felé. Az érintett gazdaságok évente legkevesebb másfélmillió forint szállítási költséget takaríthatnának meg. Jónás János statisztikát mutat. Az elmúlt öt évben csak hat családiház készült Belegen. Épülne több is. Ha jobb lenne a kereskedelmi ellátás. Ma a boltba pénteken hoznak utoljára kenyeret. Ha valaki szombaton reggel jelentkezik, már nem kap semmit. Az egészségtelen ivóvíz miatt nagy szükség lenne a törpevízműre, a lakosság ezért szavazta meg a -hatszáz forintos településfejlesztési hozzájárulást. Csakhogy ez alig elegendő egy hálózat kiépítésére. Mégis a belegi vízmű terveit, már megrendelték. Betegnek élnie kell. Jónás János a lokálpatrióta hűségével tenn-i a-kar, ezért kapott bizalmat az elkövetkezendő öt évre a választóitól. Nagy Jenő imwmm m: •• dik a kérdés: milyen érzésekkel fogadja a „régi gazda” az újakat? Papp Sándor, az áfész áruforgalmi osztályvezetője készséggel tájékoztat, bár érződik a hangján, hogy kissé sértődött. Kérdezem, mi az oka. — Ha a mintaboltokat jött dicsérni, már ne is haragudjon, valóban sértve érzem ma-gam a szövetkezet -nevében is. Nehogy azt higy- gye, hogy ellene vagyok ezeknek az új egységeknek, de az alapellátásban változatlanul az áfészé a döntő szerep. Célunk nem lehet más, mint az, hogy színesítik a választékot, bár mint például a hairisnyagyár mintaboltjának esetében ebben is kételkedem. Ok ugyanis csak egy cég áruit, termékeit árusítják, nekünk viszont sokkal szélesebb a beszerzési körünk. — Ez azt jelenti, hogy önök nemcsak csökkentették, inkább növelték például a harisnya beszerzését? — Beszerzési forrásaink az üzlet megnyitása előtt is megvoltak. Egy biztos: nem csökkentettük az erre fordítandó összegeket. A mi boltunkban nagyobb a választék, mint a mintaboltban. Erre és egyéb termékeink választékbővítésére több millió forint áll rendelkezésünkre. Az idén több mint tízmillió forinttal több, mint tavaly. — Ösztönzőleg hatnak-e a szövetkezetre a mintaboltok? — A többszektorúság eleve versenyre kényszerít bennünket még akkor is, ha egyik-másik nem jelent igazán konkurrenciát. A városban 26 kereskedelmi egységünk van, tehát döntő többségben vagyunk a -kereskedelmi hálózatban. S azon vagyunk, hogy a lehetőségeinkhez képest bővítsük a választékot. Az az elvünk: ott van vásárló, ahol áru van, és ehhez tartjuk magunkat. A vásárlók érdeke, hogy színesebb legyen a választék, s ezt jól szolgálják a mintaboltok. Kiszorítani nem tudnak bennünket, ettől nem félünk. Míg hallgatom az osztály- vezetőt, azokra a településekre gondolok, ahol az is öröm, hogy rendszeresen van kenyér és tej. Igény ott is lenne a jobbra, csak nem mindig van rá lehetőség. Marcaliban jó úton indulták. S míg kialakulnák az új formák, addig is jó, hogy a kereskedők gondolkodnak azon, mivel csalogassák be a boltba a vásárlókat, mintha ezek törnék a fejüket hogy hol is vásárolhatják meg, amire szükségük van. Nagy Zsóka Megyei politikai munkatársak, vezető propagandisták, az eszmei-politikai munkát irányító intézetek, a tanácsok, bíróságok, ügyészségek vezető munkatársai vettek részt azon az aktívaértekezleten, amely tegnap délelőtt volt Kaposváron, az Oktatási Igazgatóság nagytermében a megyei pártbizottság rendezésében. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg az aktívaértekezletet, majd Varga Péter, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője tartott előadást Az állami élet, a szocialista törvényesség helyzete, fejlesztésének feladatai címmel. A pártpropaganda időszerű kérdései elnevezésű előadás- sorozat keretében. Tóth János zárszavában arra kérte a résztvevőket, hogy hasznosítsák az elhangzottakat a mindennapi munkában. Délután ugyanezen a helyszínen dr. Horváth Sándor, a megyei pártibizottság osztályvezetője köszöntötte az aktívaülés elnökeként a résztvevőket: megyénk értelmiségének képviselőit. Tóth János, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára a somogyi értelmiség helyéről, szerepéről és feladatairól tartott előadást, melyet élénk vita — tizenhármán szóltak hozzá — követett. Az alkotó szellemű aktívaülés témája lapunkban a jövő héten szerepel. Továbbképzés Fonyódon A KONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Fonyódon rendezték meg a Somogy megyei rendőri szervek pártbizottsági, pártvezetőségi és alapszervezeti titkárainak továbbképzését, amely elvi és gyakorlati segítséget nyújtott a színvonalasabb pártmunkához, a XIII. kongresszus határozatainak feldolgozásához. A kétnapos tanácskozáson a résztvevőket tájékoztatták a belügyi szervek pártirányításáról, a politikai munka időszerű kérdéseiről és feladatairól. Benkő Ferenc, az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának 'titkára tartott többek között előadást és konzultációt a párt előtt álló feladatok a XIII. kongresz- szus határozata alapján, különös tekintettel a belügyi ala-pszervezetek tevékenységére címmel, majd dr. Bö- röcz István vezérőrnagy, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a megyei feladatokról, a főkapitányság időszerű tennivalóiról beszélt a párt XIII. kongresszusának tükrében. A tanfolyam befejezéseként dr. Riedling Lőrinc alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság párt- bizottságának titkára szólt a politikai munkásokhoz. rUj magyar szabadalom: a Sáév betonteszter Megbízhatóbb és olcsóbb A beton-szilárdsági vizsgálatok közül a legelterjedtebb, nálunk is általánosan használatos módszer a kockatörési, amely-nék során nyomópróbának vetik alá a betont. Ez az ellenőrzési forma azon kívül, hogy idő- és anyagigényes, még nem is a legbiztonságosabb, mert a vizsgálatok jórésze laboratóriumi körülmények között történik és csak ritkábban kerül sor az alkalmazására kint az építkezéseken. Az új módszer eltér az eddigitől. Az egyik erénye, hogy minden nehézség nélkül, a helyszínen, közvetlenül abból az anyagból lehet mintát venni, amit az építkezéseken felhasználnak. A Sáév — két magyar mérnök által benyújtott újítás alapján — kísérletezte ki az új, betonszilá-rdságot mérő vizsgálati módszert. Az 1979-től folyó munka eredményeként ez évben szabványosították az eljárást és most már a kockatörési próba mellett ezzel is ellenőrizhetik a minőséget a szakemberek. Mivel a betonteszter már túljutott a kísérleti szakaszon és széles körben is alkalmazható, a Sáév, mint a módszer kizárólagos belföldi forgalmazója — országosan is szeretné megismertetni az építőipari vállalatokkal a szabadalmátt. Tegnap Kaposváron a környező — Baranya, Tojna, Zala és természetesen Somogy megye építőipari szakemberei számára tartott tájékoztatót és bemutatót a Sáév. Nagy Jenő, a Sáév minőségellenőrző osztályának vezetője és Méhes Lajos, a két feltaláló egyike, ismertette az eljárás lényegét és a kísérlet eddigi eredményeit. A már említett helyszíni vizsgálat mellett előnye még — ezzel összefüggésben — hogy nem kell betonkockákat készíteni, tehát anyagot lehet megtakarítani. A vizsgálatot a gyártást követő tetszőleges időpontban lehet elvégezni. Alkalmazható betonelem- és pamelgyántásnál, beton-utak, térburkolatok, valamint vízépítési műtárgyak minőségvizsgálatára. Ahogy azt a szakembereknek a gyakorlatban is bemutatták, a még képlékeny betonba helyezett csészéket a megszilárdulás alatt vagy után tépik ki. A szakítóerőt vagyis a húzószilárdságot mérik és ebből egyszerűen megállapíthatják a vizsgált beton minőségét. A közvetlen anyagtakarékosságon túl nagy előnye még a beton-teszternek, hogy a szükséges eszközök és információs anyagok összességében 150 ezer forintba kerülnék. Ez egy elérhető ár a kisebb vállalatok számára is. A hagyományos kockatörő gépek — ebből a Sáévnek például kettő van — 3—3,5 millió forintba kerülnek és 8—10 év a használhatósági idejük. Az egyszerű és gyors módszer iránt a hazaiak mellett soikan érdeklődnek külföldön is. Az új minőség- vizsgáló berendezés értékesítésével külföldön az Innovációs Alap foglalkozik. N. Zs. Mintaboltok
