Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
1985. október 24., csütörtök Somogyi Néplap 3 A könyv ünnepe falun Az őszi megyei könyvhetek története 1948- 49-re nyúlik vissza, amikor az akkori fölei - müvesszövetkezeti mozgalom megteremtette a falusi könyvterjesztés lehetőségeit. A mai fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a gazdái a hagyományos, őszi falusi könyvprogramoknak. A könyvterjesztők munkáját minden könyvet szerető ember szívesen segíti. Mai összeállításunkban könyvújdonságokráf számolunk be; politikai, gazdasági, szépirodalmi, történelmi témájú új könyveket bemutató írásaink csupán érzékeltethetik a gazdog választékot, egyben fölhívják a figyelmet arra, hogy gondolkodásunk és cselekvésünk horizontját miként tágítják a könyvek. POLITIZÁLÓ FIATALOK Az utóbbi időben megnőtt az ifjúsággal foglalkozó cikkek, műsorok, rendezvények szálma. Rendszeresen elemzik a társadalmi és politikai szervezetek, a tévé, a rádió, a sajtó az új nemzedékek létét meghatározó körülményeket, eltérő, gyakran meghökkentő magatartásformáikat, és keresik a választ azokra a kérdésekre, amelyek az ifjúság beilleszkedési zavaraival kapcsolatosakEz az érdeklődés nemcsak hazai, hanem világjelenség, természetesen más-más társadalmi állápon. Nálunk 1980 óta kiemelt kutatási fő irány a fiatalok helyzetének tudományos elemzése. Ezek a kutatások elsősorban az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgálják. Elismerés illeti a Zrínyi Katonai Kiadót azért, hogy kiadta öt szerző egy-egy tanulmányát Politizáló fiatalok címmel. A Böjti Ferenc szerkesztette válogatás közép,pontjában a fiatalok úgynevezett politikái szocializációja áll. Ez azoknak a társadalmi folyamiatoknak az összességét jelenti, amelyek eredményeképpen az egyén meghatározott politikai szerepet sajátít el. A kiadó elsősorban azért vállalkozott a tanulmányok megjelentetésiére, mert a fiatalok megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetében mutatkozó eredmények és gondok egyaránt tapasztalhatók a hadseregben tanúsított magatartásukban. A kiadás értékét növeli, hogy ez a témakör nem tartozik a hazai társadalomkutatások legdivatosabb területei közé. Igaza van az előszót író Andics Jenőnek abban, hogy a válogatós nem puszta elméleti fejtegetések halmaza, hiszen a szerzők különböző fölmérésekre, vizsgálatokra alapozzák megállapításaikat. Figyelemre méltó tapasztalát, hogy a fiatalok a politikán elsősorban a „nagy- politikát”, a nemzetközi élét eseményeit értik. A nápi gondokkal, az élet apró- cseprő ügyeit átszövő politikával, amiről lenne mondanivalójuk, amiről vitatkozni tudnának, nem tartanak politikai oktatást se a KISZ- ben, se máshol. Sokan például azért nem vállalnak tisztséget, megbízatást, mert nem tudnak mások előtt beszélni. Elsősorban az ifjúsági szövetség tehetné a legtöbbet a közéletiség kultúrájának elsajátíttatásáért. A szerzők — Kéri László, Szabó Ildikó, Zsíros Mária, Csepeli György, Szabó János — nem elégszenek meg azzal, hogy felvázolják a mostani tizen- és huszonéves korosztályok nehezebb helyzetét. Túllépnek annak a regisztrálásán is, hogy népes csoportjaik távol tartják magukat a közvetlen politikai részvétel formáitól. A Politizáló fiatalok című kötet legfőbb értéke az okok feltárásában van. Éneikül ugyanis nem kapnának a könyvet olvasó politikai, ifjúsági, tömegszervezeti, katonád vezetők útmutatást ahhoz, hol és min kell változtatni. Az Elet tengerén,.. A folytatást mindenki fújja az emlékkönyvéből; ... „van egy kicsi sziget, Boldogság a neve, / az legyen a Tied!” Gross Arnold, a neves grafikus sem átallotta Emlékkönyvébe foglalni ezt a kis versikét, sok hozzá hasonlóvá!. Az emlékkönyvek sajátos egyveleget alkotnak versből és rajzból. Gross Arnold rajzi világához kö- zelérzőnek találhatta az emlékkönyveket, ezért is vállalkozott arra, hogy a közkézen forgó versikéhez saját grafikáit adja. Gyermekien naivak, de tudatos grafikusi képalkotás eredményéi azok a rajzok, amelyekkel Gross megörvendeztet bennünket. A rét virágai, a leány-arcú nap, tarka pillangók, különleges bogarak, a gyérekkor mesevilágát benépesítő színes képzetek jelennek meg Emlékkönyve lapjain a Móra Kiadó gondozásában. A kötet azt is elárulja, hogy Grass szenvedélyes gyűjtő. Mindent gyűjt, ami képzeletét megragadja és röpíti. A századelő szecessziós porcelánjait egy nem régi kordivat nemcsak megszégyenítette, hanem azzal is minősítette, hogy a szemétre vetette. Porceüánbabák, negédes vázák, nippek menekültek meg Gross Arnold gyűjtőszenvedélye révén, hogy grafikáinak szereplőivé váljanak. Szelényi Károly, a rézkarcokból és a dísztárgyakból hangulatos csendéleteiket komponált, fényképein együtt láthatjuk az Emlékkönyvben a valóságos ré- p csecsebecséket és azok Jégi máséit” Gross játékosnosztalgikus rézkarcain. — Ha a szívem kert volna / s Virág a szeretet, / a legszebb Virágot / adnám én Tenéked / — írja Emlékkönyve első lapjára, egyik rajza alá. Ahogy összekomponálta a képet és a verset, megragadó bájt sugároz az Oldal, természetesen a többivel együtt, utánozhatatla- nul. A szíve valójában kert, virág és szeretet együtt nyílik benne... Egy birodalom alkonya Történelem is, jelen is Dokumentum gyűjtemény? Tankönyv? Forrásmunka? Nehéz pontos választ adni. A magyar valóság, a magyar gazdaság egy darabja Almási István színes fényképekkel gazdagon illusztrált Négy évtizede új úton a magyar mezőgazdaság című könyve. Történelem, mert a felszabadulás óta végbement óriási változás csak történelmi mércével mérhető, ugyanakkor jelen- is, mert ennek az átalakulásnak cse- lekvő részese a mezőgazdaság minden dolgozója. Egy évforduló kapcsán elvégzett összegezésnek, visz- szapillantásnak mindig sajátos rangja és súlya van. A hegyre gyalogló ember minden figyelme útközben csak arr|a irányul, hogy legyen ereje legyőzni a meredély Okozta nehézségeket, megtegye a következő lépésit, ám a gerincen széttekintve látja meg igazán, milyen út is van mögötte. Ez a könyv egy ilyen áttekintés. amely nemcsak a magyar parasztság elmúlt négy évtizedes útját összegezi, han-em érzékelteti azt is, hogy az út továbbra is felfelé hálád. Az alkotó szellem, a korszerű technika, a mai termelési eredmények ismeretében a „völgy”, ahonnan indultunk, nagyon távolinak látszik. Jóllehet- javarészt élnek — együtt él-ünik azók- ka-1 —, akik a mai négy, négy és fél -tonnás búzatermésével nincsenek megelégedve —, bár négy évtizeddel ezelőtt büszkék lettek volna a másfél tonnára is. A felszabadulás valóban óriási erőkét szabadított fel és állított a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Ez a könyv azért is élvezetes olvasmány, mert nem túl sok, de igen sokat mondó összehasonlító adattal dokumentálja az út állomásait. A világ mezőgazdasági területének 0,14 százalékát fogják körül országunk határai, ugyanakkor a világ mező- gazdasági termelésének 0,8 százalékát adja hazánk. Nem kétséges: területi arányánál lényegesen nagyobb a jelentősége Magyarországnak. Milyen agrárpolitikai milyen gazdasági, társadalmi körülmények segítették elő ezt a négy évtizedes, korszakos változást — erről szól a könyv valósághűen, olvasmányosan, beszédes fotókkal. A négy fő fejezetre tagolt munka első része hazánk élelmiszertermelését tekinti át. A második azokat a forrásokat veszi sorra, amelyek feltétéit és lehetőséget teremtettek a termelés növeléséhez. A harmadik fejezetben a - legfontosabb ágazatok útját érzékeli a .szerző, végül pedig láttatja a távlatokat. VáncSa Jenő miniszter a könyv előszavában írja: „Visszatekintve a négy évtizedes útra, kétségtelen tény, bármilyen mércével — régi önmagunkhoz vagy a mezőgazdaság nemzetközi változásaihoz — mérünk is, messzire jutott a magyar mezőgazdaság ... Mindez bizonyság arria, hogy a mögöttünk levő évtizedeket olyanok követik, amelyek során tovább tart az agrár- termelés minden területén az a lendület, amely az alkotóerejű ember boldogulását szolgálja.” 1948 végétől, 1949 elejétől a fogyasztási szövetkezeti mozgalom (akkoriban föld- művesszövetkezeltinék hívták) térhódításának eredményeképpen teremtődtek meg a feltételek, hogy a falusi szövetkezeti boltokat bevonják a szervezett könyvter- jesztésbe. A Szövetkezeti Áruéilátó Nemzeti Vállalat huszonhárom Vidéki kirendeltsége mintegy háromezer- nyoloszáz falusi bolttal tartott kapcsolatot, 1948/49. telén — a falusi olvasási idényben — kétszázötvenezer forint értékű könyvet hozott forgalomba. A falusi lakosságot érdeklő könyvekből összeállított száz forintos könyvcsomagokat tízhavi részletre kínálták. A megjelent kötetek fele politikai témáról szólt, a negyede a mezőgazdasági ismeretek gyarapítását szolAusztria és Magyarország büszke címerei díszítik a könyv elejét, A két címert a Habsburg-uralkodók heraldikai jelképe fogja össze. Eltökéltséget sugároz a díszítő szalag felírása: Indivisibili- ter ac inseparibliliter. Oszthatatlanul és elválaszthatatlanul. Mégsem így lett. Az 1918 után megszülető új nemzetállamok élclapjai gyakran ábrázolták e címertani mesterművei darabokra törötten. Mint ahogy az 1526-tól fennállott négyszáz éves sok- nemzetiségű dunai birodalom is alkotó elemeire hullt. A kérdés azóta is kedvenc témája a történészeknek az Atlanti-óceán mindkét pariján. Tudós kutatók általában megegyeznek abban, hogy a birodalomban együtt léteztek az összetartás és a szétesés irányába mutató erők. Hogyan kerekedték felüli az ufóbbtak? E kérdésre keresi a választ Galántai József -magyar történész is. Művét nem az új, izgalmas források feltárása, hanem a finom és árnyalt szintézis jellemzi. A szerző a birodalom történetének utolsó fél évszázadát, 1867-től ta kiegyezéstől) 1918-ig (a vesztett világháborúig) mutatja be. gálta, a többi szépirodalmi alkotás volt. Egyes boltok utánrendeléssel tudták csak kielégíteni az olvasók igényéit. Kevés volt a mesekönyv, az ifjúsági irodalom. A 665 000 példányban kiadott hatvannégy féle gyermek- és ifjúsági irodalmi kötet a városokban már elfogyott a pult alól. 1950. azért is fontos . dátum a magyar könyvkiadás- fa fin és -terjesztésben, mert különböző intézkedések hatására ebben az évben jelentősen csökkentették a könyvek árát, ám a falusi könyvforgalom elmaradt a várositól. A magyar könyvkiadást és -kereskedelmet bemutató tanulmánykötetben hasonló elemzéseket találhatunk a háború utáni évektől 1957-ig Varga Sándor munkájában, melyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg. A monarchia két nemzet, az osztrák és a magyar hegemóniájára épült. Ez óhatatlanul azt is jelentette, hogy más népek (cselhék, románok, szerbék, ukránok, lengyelek, szlovákok, olaszok) nemzeti és cselekvési jogai korlátozottan érvényesülték. Ezért —■ mondhatnánk — az óriási közép-európai államalakulat megalakulásától önmaga feloldhatatlan ellentmondásaitól volt vemhes. Hogyan maradhatott akkor fenn négyszáz évig? A birodalom a nemzeti sokszínűség, a széthúzás erőinek határozott érvényesülése ellenére is képes volt olyan integrációs erőket mozgásba hozni, amelyek az első világháború kitöréséig életképessé tették. Mindenekelőtt ilyen erő volt az egységes vámterület, a pénzrendszer, a vasút és a posta racionális fejlesztése. Az ö&szlbirodalmi munkamegosztásiból is számos előny származott. A széles határok között Prágától Csernoviclg és Zágrábtól Kolozsvárig szabadon áramlott az áru, a szaktudás. A monarchia kulturális teljesítményei, s különösen Bécs egész Európára kisugárzó szellemisége impoIzgalmas fejezetek a könyvnapokról szóló értékelések. Több év után színesedett, gazdagodott a könyvnapi választék, 1949-ben negyvennégy újdonság jelent meg, köztük számos magyar klasszikus, de ekkor jelent meg Nagy László első verseskötete is. Javuló könyvkiadásról csak 1954 után beszélhetünk. Megjelenítek Petőfi, Ady, József Attila versei, kiadták Madádh Az ember tragédiáját. Aprily, Szabó Lőrinc, Weörös Sándor mint fordítók szerepeltek a kötetekben. Szembetűnő változás következett be a Mezőgazda- sági Kiadó munkájában is, hasznos szakkönyvek kerültek a falusiak kezébe. Pro- hászika Ferenc Szőlő és bor című könyve ma is népszerű mű. Ekkor jelent meg az Operák könyve, a Kereskenálóák. S az éleződő belső feszültségék ellenére a birodalom kis, nem teljes jogú népei is megtalálták azokat a pontokat, amely révén a monarchiához kötődtek. A szerző A Habsburg-monarchia alkonya című könyvében úgy vélekedik, hogy a felbomlás erőit az első világháború realitásai erősítették föl végzetesien. A birodalomnak békére és folyamatos reformokra lett volna szüksége. A háborús esélyek hibás megítélése és az erős német elkötelezettség azonban Ibéletaszította ezt az agyaglábú óriást a saját maga ásta síriba. delmi Kiadó gondozásában, ismét napvilágot látott szakácskönyv. A javuló könyv- kiadásit javuló terjesztés követte. Az 1956-os ünnepi könyvhét tanulságait Köpe- czi Béla összegezte. — Sok panasz hangzott el arról, .hogy egyik-másik könyvet túl alacsony pél- dányszámlban adtunk ki. A könyvkiadásunknak egyik példányszám-megállapítás legnehezebb kérdése. Nemcsak Illyés, Szabó Lőrine vagy Hemingway-kötet jelent meg a kereslethez képest alacsony példányszámban. Az olvasók éppúgy reklamálják a Vallomás című kis gyűjteményt, az Anyák könyvét, vagy az Operakalauzt, pedig ezeket a műveket már több kiadásban jelentettük meg. A kötet ennél az évnél fejezi be a magyar könyvkiadás és könyvterjesztés 1945 utáni történetének áttekintését. ARCCAL A FALU FELÉ
