Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 24., csütörtök Bús a busa Csalódnunk kell, ha a népdalok derékig vízben járó szegény halászainak munkáját keressük a siófoki halgazdaság marcali tározójánál. A busák nagy bánatára a lehalászás október eleje Óta tart, de szakadozott hálók helyett korszerű gépek végzik a munkát, gép húzza a hálót, és markoló rakja teherautóra, s a zsákmány sem dallbeli petrezselyemgyökér, hanem „busás” ez a haszon. Természetesen azért embert próbáló munka, a süvöltő szélben hamar fázni kezd a városi meleghez szokott kíváncsiskodó. — Ugyan, ma nagyon jó idő van — mondja Szabó István ágazatvezető, miközben gyakorlott mozdulatokkal végzi a nagy csöbör hal «lazsálását, hogy szállítható legyen. — Ilyenkor minden nap dolgozunk, nincs szünet — mondja az ágazat vezetője. Ez a halászati technika az úgynevezett külső thalágyas halászat. A lényege az, hogy a tóból a partra húzzuk a halat, és onnan emeljük ki. — Milyen halakat tenyésztenek? — A marcali tározó négyszázhúsz hektárnyi területén zömmel busát telepítünk, körülbelül az állomány tíz ponty győz meg éppen bennünket, egy halász alig tudja kiemelni. — Tavaly tavasszal húsz dekagramm körüli lehetett, amikor betelepítettük — mondja Szabó István. — Van-e piaca a busának? — Mi kizárólag exportra szállítunk. A Szovjetunióba és Iránba megy a lefagyasztott hall. — Milyen munka vár az idény befejezése után a halászokra? — Hat fő állású alkalmazottal dolgozunk, amikor végzünk a lehalászással, a téli munka előkészületei következnek, hiszen kezdődik a lékelés, a jégvágós. V. I. százaléka ponty. A tározó a Balaton vízminőségének védelmében létesült, és mint szervesanyag visszatartó közeg, igen jelentős környezetkímélő hatása van. Két éve létesült ez a melléküzem, a mostani halászat egyben a legelső, hiszen két éves időközönként halászható a terület. A tározó vízminősége megfelel az előírásoknak, a halak kiválasztását táplálkozásuk határozza meg. Természetes körülmények közé kerülve semmilyen táplálékot nem kapnak. Az extenzív tartás eredményességéről egy hatalmas Spanyolország Spanyolország felett mindig süt a nap. Ez a vendégcsalogató mondat az utazási irodák fő jelszava. Az ibériai ország valóban nem panaszkodhat az időjárásra, hiszen — elsősorban a Földközi-tenger partján — télén is 20—22 fok van, s hétágról süt a nap. A természetnek ez az adománya ezentúl nem csupán az évi 40 millió turistát szolgálja, hanem fontos helyet kap majd az ország energia- gondjainak enyhítéséiben. A spanyol kormány nemrég fogadta el azt a tízéves energiafejlesztési programot, amelyben jelentős szerepet szánnak a napenergia hasznosításának is. Az elképzelések szerint a ■ 90-es évek közepére átrajzolódik Spanyolország energia- térképe. A villamosáram termelésében a vezető hely toPácban — hordár nélkül Magamba szállva el'sme- rem, mostanában többször is megesett, hogy bosszantó jelenségek láttán türelmetlen sietséggel általánosítottam. „Ez a mi ifjúságunk?” kérdeztem magamtól, amikor dülöngélő fiatalokat képtelen voltam visszatartani garázdaságuktól, a drága szemét- tárolók döntögetésétől és szétzúzásától: amikor süldő lányok világos nappal, a város közepén kanászok módjára, alpári hangon vagány- kodtak: amikor egészséges fiatalokat láttam üldögélni az autóbuszon merev közömbösséggel, mellettük pedig áldott állapotú asszony álldogálva, kapaszkodva im- bolygott. „Mi lesz ezekből?” sóhajtottam a ki nem mondott kérdést, látván punk- taréjú, cigarettázó és köpködő legénykék füstölgését. Csak vonakodva és kétkedve tudtam egyeztetni az anyjukat betegágyban forgató, mosó, takarító, főző diákról szállongó híreket az öregeket a járdáról kíméletlenül leszorító kamaszok hangos hetykeségével, a parkokban és utcákon társadalmi felajánlásban virágokat ültető és ápoló ifiúkat-ilányokat, a zsenge fácskák röhögő tördelőivei: a matematikai versenyek remdk ifjú koponyáit, a versmondó széplelkeket a Zöldfa vendéglő lépcsőin ingadozva botorkáló tanulók képével. Pedig mindnyájan léteznek, még különbek is és züllöttebbek is, és nem is akárhol, hanem itt, közöttünk. Az is velem esett meg, amit most elmondok. Nemrég két tekintélyes súlyú és .méretű bőrönddel utaztam a déli gyorsvonattal Budapestre. Bár a taxi pontosan megjelent házunk előtt, mégis aggódva induiltam, mert tudtam, hogy a kaposvári állomáson nincs hordár. A körülbelül 25 kilós bőröndöket egészségi okok miatt nem emelgethetem, felszállni sem tudok velük. Azt pedig nem tudhattam előre, hogy az állomás előtt sorakozó autóbuszok miatt talpalatnyi hely sincs a „kikötésre”, s a szabálytalanul megálló taxis egy pillanat alatt kirakja csomagjaimat a vasúti posta elé, majd villámgyorsan eltűnik. Mit tehettem volna? Elindultam a vasúti vakvilágnak segtíséget keresni. Valamilyen „jótündér” elém varázsolt három olajos ruhájú, szálfatermetű legényt, egy alacsonyabb iratcsomóit cipelő idősebbel. Segítségüket kértem szorult helyzetemben. Egymásra néztek, bólintottak, s egyikük megjegyezte:,, Az ebéd várhat pár percig”. A legmagasabb megkérdezte: „Hol a csomag?” Köv'ettek az utcára. A magas legény felkapta a súlyosabbik bőröndöt, mint egy praliné® dobozt, és úgy lépett fel csomagostul a vonat lépcsőjére, mint egy balerina. Társa követte a másik csomaggal. Bevitték nehéz poggyászomat és fölltették a csomagtartóra. „Itt jó lesz?” — kérdezték. És máris indult kifelé. Pénztárcámhoz nyúltam, a magas legény azonban eltolta a kezemet. „Segíteni hívott bennünket, nem?” Hiába szabadkoztam, eltűntek az állomás forgatagában. Gondolatban hálásan szorítom meg erős kezüket, s egy darabig nem általánosítom elmarasztaló véleményemet a mai fiatalokról. Kellner Bernát Eredményes meliorációs program A VI. ötéves terv időszakában — nem végleges adatok szerint — mintegy 10,5- 11 milliárd forintot költöttek a földék komplex védelmére- javítására, az úgynevezett meliorációra. Több mint 600 ezer hektár kapott szakszerű kezelést, ebből 500 ezer hektáron az Agrober szervezésében végezték a munkákat. A tapasztalatok kedvezőek: a „felújított” területeken emelkednek a hozamok, és a mezőgazdák számítása szerint viszonylag rövid idő alatt megtérülnek majd a befektetések. A kiadások jelentős részét — hozzávetőleg 6,3 milliárd forintot — állami támogatásból fedezték. Az Agrober szakembereinek összesítése szerint 16 térségben került sor átfogó, komplex meliorációra. Régebben e munka egyes elemeit egymástól elkülönítve végezték, s emiatt az eredmények elmaradtak a várakozásién. 1980 óta egy-egy nagyobb tájkörzetben, térségben a talajvédelem és -javítás valamennyi részmunkáját végrehajtják, ideértve a talaj vízgazdálkodásának javításával kapcsolatos tennivalókat is. Ily módon a szó szoros értelmében átformálják a termőterületet, megelőzve a talaj pusztulását, a szél. illetve a víz okozta rombolásit, és például a belvizek okozta károkat. Ilyen meggondolások alapján avatkoztak be a szakemberek a Bodrog-köz térségében, ahol a termőterület két évtized alatt 20-25 százalékkal csökkent, egyebek között az el- vizesedés miatt. Nagyszabású munkák színhelye a Marcal- völgye, Csongrád és Békés megye területe is. A melioráció máris jelentős sikereket hozott. A Körösvölgyi munkák után, 39 ezer hektár átlagában számolva, s az úgynevezett gabonaegy- ségbeU*,.mérve hektáronként 3,2 tonnáról öt tonnára nőtt a termés. A Mártély—Tisza—Maraszug 9 ezer hektáros övezetében négyről 5,2 tonnára emelkedett a gabo- naegységben mért eredmény, de hasonló sikereket mutatnak a más területekről érkező jelentések is. A melioráció a számítások szerint 4-7 év alatt kifizetődik. A- megtérülés azért viszonylag Az ország tizenöt pulykatermelő gazdasága, valamint a baromfi-feldolgozó vállalatok vezetői, szakemberei a jövő évi pulykatenyésztésről tanácskoztak szerdán Nádudvaron. Mészáros Sándor, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondotta: a mostani megállapodások szerint a gazdaságok 1986- ban hazánkban minden ed- diginál több — 3,8 millió — broilerpulykát akarnak felnevelni. A piáci igényekhez ilyen gyors, mert nemcsak a hozam növekedik, hanem jobban hasznosul a műtrágya, könnyebb lesz a talaj művelés és a szállítás is. A művelési költségekben tíz százalékos megtakarítást mutatnak ki a már elvégzett meliorációs beruházások színhelyén. A következő években 13 térségben dolgoznak majd a meliorációs vállalkozók. Nagy munka lesz a Balaton vízgyűjtőjén előirányzott program; ez jövőre kezdődik, és nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek kínál majd előnyöket. Hozzásegít például a Balaton vízminőségének javításához, a kistermelőknek pedig a rendezettebb vízgazdálkodásból és talajvédelemből származik majd hasznuk. igazodva változtatnak a kínálati arányokon: másfél millió nagytestű, úgynevezett gigant pulykát terveznek átadni a feldolgozó vállalatoknak, csaknem kétszer annyit, mint 1985-ben. Jövőre már a nádudvariak álltai összefogott rendszer valamennyi gazdasága foglalkozik gibant-puly- ka neveléssel. E baromfiból — melynek kakasai általában 13—15 kiló vágósúlyban kerülnek a feldolgozóba — jól exportálható konyhakész termékék készülnek. Pulykatenyésztési tanácskozás Á napenergia adománya vábbra is a széné lesz, de az olaj és a gáz szerepe a jelenlegi 17 százalékról mintegy 4 százalékra csökken. Ezzel egyidőben az atomerőművek részaránya megháromszorozódik és eléri a harminc százalékot. Ugyanakkor — ha még statiszta szerepben is — az energiatermelés színpadán megjelenik a nap. Spanyolország azon európai országok közé tartozik, ahol a nap hőenergiájának hasznosításával végzett kísérleteknek kedvező ■ tapasztalatai vannak, a spanyol berendezések, műszerek fejlettsége meghaladja az európai átlagot. Igaz, ma még csak mintegy negyvenezer négyzetméter napernyő gyűjti, alakítja át a napsugarakat, de tíz év múlva már csaknem kétmil. lió négyzétmétenrel számolnak. A madridi egyetem szakemberei szerint a hasznosítás lehetőségei és terüle. tei szinte korlátlanok. Az Almeriában évek óta működő napenergiai központ 80 méteres tornyán elhelyezett 275 napsugárgyűjtő, Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű berendezése. Ez a „napkazán” elsősorban a városok, városrészék fűtésének, melegvíz szolgáltatásának kísérleti centruma. Az itteni tudományos megfigyelések kiegészülnék azokkal a tapasz, tálatokkal, amelyéket a „háztájikból” szerezték. Az ország különböző részein ugyanis — összesen — már több mint tízezer családi házat fűtenék napelemmel. Ezek eltérő iklimatilkai viszonyok között működnek, így a tapasztalatok is sokrétűek. Az Alcorconfoan és a Mé- ridában levő kísérleti központok a napenergia közvet. len villamosárammá történő átalakításának, a hőtárolás hosszú távú és biztonságos megoldásának módjait, technikai és technológiai megöl, dósait kutatják. A spanyol szakemberek egységesek abban, hogy a napsugár a következő évtizedek egyik fontos energ iafor. rása lesz. Spanyolországban a mezőgazdaság különböző területein is kísérleteznék a napelemek hasznosításával — az öntözéstől a melegházi termelésig, a növények érését gyorsító eljárásoktól az eső- csinálásig. Sőt újabban olyan területeken is hódít a nap, mint a napkaróra, napöngyújtó, napelemlámpa gyártása. Mint Spanyolországban állítják: ma már nem álom, hogy egyszer majd napautókkal, napvonatokón fogunk közlekedni. Király Ferenc Megkezdődött a halászidény
