Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
6 Somogyi Néplap 1985. október 19., srómbat AZ IFJÚSÁG ELETE Jobb érdekvédelmet Kevés pénz Jut a klubokra Kisközségek hátrányban Bármennyire groteszk a kép, gyakran megesik, hogy a kisközségben élő fiúk és lányok az otthoni kényelmes fotelból fölkelve rozoga lábú székre ülnek egy félóra múlva a KISZ-helyiségben. A szedett-vedett berendezés meg sem közelíti az otthoni kényelmet, a technikai berendezésről nem is szólva. Somogy huszonöt és fél ezer KISZ-tagja közül négyezerkétszáz tevékenykedik a lakóterületi alapszervezetekben. E csaknem százki- lencven szervezet többsége a községekben, egy töredéke pedig a városokban működik. Az általában kis létszámú közösségek tagjainak mintegy hatvan százaléka bejáró dolgozó, tanuló. A bevezetőben már jelzett kontrasztból kiderült: nagyon eltérőek az anyagi és a tárgyi föltételek. Sajnos, általában a kedvezőtlen jelző illik rá. Például kevés alapszervezet használhat önálló helyiséget, a többség^ „társbérlő”. Ritkán előfordul, hogy a fiataloknak még „saját fészkük” sincs. A fiúk és a lányok a rendezvények bevételéből, a társadalmi munka jutalmából, a tagdíjakból próbálják megvenni, amire szükségük van. A gondokat növeli, hogy a KISZ-bizottságok, a tanácsok költségvetéséből is csak csur- ran-cseppen valami. A társközségekben egy-kétezer forint évi támogatás jut a KISZ-szervezeteknek. Ez bizony édeskevés. A fiatalok részt vesznek a lakóhely politikai életében, szervezik a szabadidő hasznos eltöltését. Sajnos, ma még sokkal kisebb a szerepük a településpolitika alakításában, mint amire lehetőség volna. Elsősorban a KISZ-alapszervezet presztízse határozza meg ezt. Szerencsére ennél nagyobb teret kapnak a fiatalok, amikor társadalmi munkát szerveznek a településen. Többségük szívesen fog szerszámot, ha értelmes célt tűznek ki eléjük. Ezt bizonyítja az ifjúsági parkok sora, a sportlétesítmények építése, karbantartása, a művelődési intézmények felújítása, a községek és a városok szépítése. Ide sorolható az, amit a somogyi fiúk és lányok a barcsi gyermekotthonért tettek. A településpolitikai tervek kialakításában ma még elsősorban a községi KISZ-fai- zottságok vesznek részt. Ök képviselik egyben a társközségek partnerszervezeteit, sőt a terület fiatalságának érdekeit is. Sokat kell tenni azért, hogy a többségében bejáró fiatalok részt vegyenek a falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon. A kép ugyanis ma még lehangoló. A lakóhely fiataljai közül elég kevés megy el oda; ehhez sem az ösztönzést, sem a fölkészítést nem kapják meg. Nagy tartalékok rejlenek a tanácsok és a lakóhelyi KISZ-alapszervezetek kapcsolatának erősítésében. Most a testületek egy része alig- alig tud valamit a fiatalok tevékenységéről, s fordítva is ugyanez áll. Épp ezért határozta el a megyei KISZ- bizottság, hogy több aktívát von be a munkába a lakóterületen. Sokat segíthet az is, ha fölkészítik a tanács- és a póttanácstagokat, a képviselőket és pótképviselőket a helyi ifjúsági rétegérdekek képviseletére. Az általános iskolások leendő KISZ-tagsága szempontjából meghatározó, mennyire terjed ki az alapszervezetek figyelme a hetedikesekre és a nyolcadikosokra. Megkönnyítené az átmenetet a gyermek- és ifjúsági szervezet között, ha általánossá válna bevonásuk a KISZ-életbe. A társközségek és a kistelepülések ifjúsági klubjai az egyetlen közösségi és köz- művelődési lehetőséget kínálják a fiataloknak a legtöbb helyen, ugyanakkor e helyiségek állapota, fölszereltsége nem mindenhol megfelelő. Érdemes volna változtatni, hiszen a KISZ utánpótlásának a nevelésében nagy a klubok szerepe. Gondot okoz mindenhol, hogy a fiatalok munka után a háztájiban, a kiskertben vagy máshol dolgoznak, hogy plusz jövedelemhez jussanak. Ezen most nem lehet változtatni, épp ezért a lakóhelyi KlSZ-szervezetek- nek kell sokkal jobban alkalmazkodniuk a helyzethez, megtalálva a legmegfelelőbb munkaformákat, hogy minél többen vállaljanak — még ha kisebb — feladatokat is. L. G. Élményt jelentett a vitakör A kaposvári Táncsics Mihály gimnázium III/A osztályának négy tanulójával beszélgettünk osztályalap- szervezetük KlSZ-munká- járól. Héder Lilla, az alapszervezet titkára: — Elsőben megválasztottuk az osztályalapszervezet vezetőségét, s azóta nem is kellett változtatni rajta, bár minden évben újra szavaztunk. Akcióprogramunk mindig az iskolai KISZ-bi- zottság tervéhez igazodik, azt egészítjük ki ötleteinkkel. Az alapkövetelmény természetesen a jó tanulmányi munka, a szabadidős tevékenység csak utána következik. Osztályunkból többen tagjai az énekkarnak, a diákszínpadnak, s társainktól jelennek meg írások a Vo- luntasban is. Többen látogatják a Táncsics filmklub vetítéseit is. Rumszauer Ágnes kultúrfelelős: — Két bérlet közül választhatnak diáktársaink. Az első és második osztályosok a westernsorozatot látogatják, a harmadikosok és negyedikesek a „Barátság és szerelem” címmel jelzett filmekre válthatnak bérletet. Működik az úgynevezett „sulimozi” is, kötelező olvasmányok kerülnek filmvászonra. Az osztály tanulmányi kirándulást tervez az európai kulturális fórum egyik rendezvényére. A legjobb nyári programokat is felelevenítjük. — Sokan voltunk építőtáborban Bolyban — felelik szinte egyszerre. Erősítést kapnak Kővágó Gabriellától, aki agitációs és propagandafelelős, valamint Palotás Attilától, az iskola „rajzművészétől”. Ágnes részt vett Ba- latonfenyvesen egyetemi előkészítőn matematikából és fizikából. Mint elmondta, hasznára váltak az előadások. Attila két hétig hódolhatott szenvedélyének, a nagyatádi képzőművészeti tábor lakójaként. Ismét visszakanyarodtunk a közösséghez. — Igyekszünk valami újat nyújtani, de ehhez emberekre, méghozzá cselekvő emberekre van szükség — mondta Héder Lilla. — A klubdélután például nálunk sohasem diszkóval, hanem szellemi totóval, játékos vetélkedővel kezdődik, hogy valami tartalmat is adjunk a rendezvénynek. A szórakoztató programokon kívül természetesen tartunk vitaköröket is. Olyan emberek is megszólalnak a vita során, akik legtöbbször csak csöndben üldögélnek. Gabriella a vitakör kapcsán tett egy csöndes megjegyzést: — Az ember először elborzad, amikor meghallja, hogy vitakör lesz. Én sem szerettem először. Aztán részt vettem egy tanfolyamon a politikai képzési központban, s az előadók megmutatták, hogyan lehet érdekessé tenni egy beszélgetést, hogyan lehet a tagokkal vitát ,„provokálni”. — Milyennek ítélitek meg az alapszervezetetek munkáját? — Jó, de messze van az ideálistól — jegyzi meg Rumszauer Ágnes. — \Mikor |lesz ideális? Lilla próbálja rá megadni a választ: — Ha nem úgy mennek be néhányan a KlSZ-gyűlésre, hogy nekem csak egy órám van gyerekek, és utána megyek, csináljatok, amit akartok. És akkor, ha valóban a közösség dolgozik, és nem háromnégy erbber. Ha valaki KISZ-gyűlésre megy, akkor ne fizikát tanuljon közben. Mindent a maga idejében. A I'II/A osztályfőnöke Pel- lion Jenő. Történelemszakos, a gimnázium párttitkára, így érthetően kritikus szemmel észrevételezi osztálya munkáját. — Sok tanítási órájuk van, ezért a délutáni programokra, bizony, néha fáradtan érkeznek. Azt kívánjuk elérni, hogy legyenek igényesek, adjanak tartalmat rendezvényeiknek. Ez még nem mindig sikerül. A következő osztályfőnöki óra anyaga a családi életre való nevelés. Előtte kérdéseket adtam fel a tanulóknak, s mondtam, hogy név nélkül is be lehet adni a kérdést. Az osztály háromnegyed része névvel ellátva adta be, s olyan bőséges terjedelemben, hogy két osztályfőnöki foglalkozást is felölelhet az anyag. Azt hiszem, ez már jelent valamit. Berzeviczy Zsolt Hatmillió olvasó Népszerű a Murzilka A Szovjetunióban megjelenő 47 gyermeklap között talán a Murzilka a legnépszerűbb. Ezt az is bizonyítja, hogy csaknem 6 millió példányban adják ki. A lap nemrég ünnepelte megjelenésének 60. évfordulóját. Az APN tudósítója Alek- szej Seveljovval, a Murzilka főszerkesztőjével készített interjút: Felnőttként — iskolapadban A tanulásra mindenkinek van lehetősége. Mégis vannak, akik csak évek múltán ismerik fel, hogy kevés a tudásuk, esetleg szégyellik általános iskolai végzettségüket. Ez az egyik oka, hogy sokan esti tagozaton tanulnak gimnáziumban, szakközépiskolában. Dómján Ernőné azok közé tartozik, akik a'tanulás nehezebb formáját választották. Fonyódon a Volán Tou- ristnál dolgozik adminisztrátorként, és Balatonfenyvesen lakik; onnan jár be hetente két alkalommal Kaposvárra, a Táncsics gimnáziumiba. —Hét évvel ezelőtt a negyedik osztály elvégzése után, érettségi -előtt hagytam abba tanulmányaimat a kereskedelmi szakközépiskolában. Férjhez mentem; a kisfiam most hároméves. Hétfőn és szerdán az iskola miatt éjfélkor érek haza, de még ilyen nehézségek árán is pótolnom kell a hiányosságokat. Munkahelyem nem kötelezett a tanulásra, mivel a négy osztályom megvan, de tartozom magamnak annyival, hogy leérettségizzem, s ehhez az utolsó évet el kell végeznem a gimnáziumban. Kustos István autószerelőnek ugyanez a véleménye. Az ő esetében azonban más is szerepet játszott. Szép keresetet adó szakmája van. Annak idején örült, hogy le- tehette az iskolatáskát; inkább a pénzre volt szüksége, mint a papírra. — Egyéni ötlet volt, hogy továbbtanuljak. Hiába van egy jó szakmám, mellette másodállásom, nem szeretnék az aknában megöregedni. Szükség van az érettségire, enélkül már nehezen tud érvényesülni az ember. Nem könnyű így tanulni esti tagozaton, két műszak, másodállás és család mellett. Decemberre várjuk a babát, kell a pénz. Szabad időm kevés van, és azt ki kell használnom. Ha az ember egy kicsit igényes, szeretne előbbre lépni, ahhoz tanulni kell. Nagy Sándor gépkocsivezető a Volán 13. Sz. Vállalatánál. Lakatosnak tanult, majd az Ipari Szakközépiskolába járt három évig. Mint a legtöbb fiatal, ő is sok mindenbe belekezdett, s így abbahagyta a tanulást. Most újra próbálkozik az érettségi megszerzésével. — Bizonyítani szeretnék önmagámnak, a családomnak, a környezetemnek. A vállalattól nem kapok kedvezményt a tanulmányi szabadságon kívül. A gépkocsi- vezetéshez nincs szükség érettségire. Aláírattak velem egy olyan papirt, hogy az iskolába járás nem akadályozhatja a munkámat. A vidéki utak miatt sokszor nehéz beosztanom az időmet. Másodállásként a színházban statisztálok. Ez is a tanulás rovására mehet; de mindent megteszek, hogy elérjem a kitűzött célt. Nem könnyű „esti” iskolában tanulni. A munkahely megértésére és segítségére is szükség van. Csak így lehet elvégezni az iskolát. Akinek nincs ideje, lemorzsolódik — kimarad, ők hárman a legkitartóbbak közé tartoznak. L. Cs, — Lapunk nemcsak a Szovjetunió legnagyobb példányszámban megjelenő gyermeklapja. Olvasottságát tekintve a hasonló jellegű külföldi gyerekújságok között szintén az első helyen áll. Lapunkat a világ 90 országában olvassák. — Hány évesek számára készül a lap? — A 6—10 éves gyerekeknek, ám az olvasók korával kapcsolatos fölmérések azt bizonyítják, hogy szívesen olvassák a nagyobb gyerekek és azok a felnőttek, akik a gyermekek nevelésével foglalkoznak. — Mit jelent tulajdonképpen a Murzilka szó? — Ennek külön története van. A lap első számában írtunk egy bájos kutyakö- lyökről, Murzilkáról. Az elbeszélést Aminodav Ka- nyevszkij illusztrálta, méghozzá olyan sikeresen, hogy a rajz és a Murzilka elnevezés mind a mai napig él a lap címében. A gyerekek számára Murzilka az első barát és tanácsadó. Megosztják vele apró titkaikat, tanácsokat kérnek tőle például abban, hogyan tanítsák meg a cicájukat beszélni. Talán még ennél is fontosabb: szilárdan hisznek benne, hogy Murzilka. mindenható. — Mondjon néhány szót a lap hagyományairól! — Lapunk kialakításában a szovjet gyermekirodalom legkiválóbb képviselői vettek részt, olyanok, mint Kor- nyej Csukovszkij, Szamudl Marsuk, Mihail Prisvin. Ma is dolgoznak nekünk olyan neves gyermekírók, mint Szergej Mihalkov, Marija Prilezsajeva, Zoja Voszkresz- szenszkaja, Jakov Akim, Szergej Alekszejev és Irina Tokmakova. Egy gyermeklapban igen nagy szerepe van az illusztrációknak. Lapunk illusztrátorai között megtalálhatjuk Gyementyij Smarinov és Jevgenyij Csarusin nevét, ma pedig olyan ismert művészekkel dolgozunk, mint Máj Miturics, Viktor Csizsi- kov, Veniamin Loszin és Nyi- kita Csarusin. — Véleménye szerint mi a lap legfőbb feladata? —Az, hogy erkölcsi alap- elvekre nevelje a gyerekeket, hogy meg tudják különböztetni mi a jó és mi a rossz. Az emberek, az élővilág, az állatok iránti szeretetre, az igazságtalanság és a kegyetlenség elleni harcra akarjuk őket nevelni. Lapunk nemcsak szórakoztató jellegű. A gyerekek sok hasznos ismeretet is szerezhetnek belőle, így például megtudhatják, hogyan élnek más országok- beli - társaik és miért kell harcolni a békéért. — Mondjon néhány szót a lap tartalmáról! — Valamikor mindannyian gyermekek voltunk. Amikor azonban felnőttünk, sajnos, elf elejtettük, mi történik a gyermekkor boldog és gyönyörű világában. A Murzilka mindig emlékezik erre: lapunkat olyan, különleges emberek készítik, akik felnőtt koruk ellenére sem tudnak teljesen elszakadni a gyerekektől. Ügy vélem, éppen ebben rejlik a lap népszerűségének titka. — Mennyi levelet kapnak? — Évente több mint 20 ezret. Sokan írnak külföldről is. Kérésekkel fordulnak hozzánk, tanácsot kérnek tőlünk, jó munkát kívánnak a lapnak. Szerkesztőségünk gyakran végez kérdőíves fölméréseket. A levelek egy része a kérdéseinkre adott válaszokat tartalmazza. Egyik tavaly végzett kérdőíves felmérésünkből kiderült például, hogy olvasóinknak nagyon tetszettek a nagy honvédő háború hőseiről szóló írások. Gyakran írunk ki pályázatot a gyerekeknek, melyeknek mindig nagy visszhangjuk van. A legsikeresebb munkákat közölni szoktuk. N. Sz.
