Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19., szombat 5 Előtérbe kerül* a szociálpolitika Á jövő szakmunkásai ötszázharminckét diák ta­nul Csurgón az 526. Számú Farkas János Ipari és Mező- gazdasági Szakmunkáskép­ző Intézetben. Többségük vasipari, a töbhiek a férfi- és nőirulhakészítő szakmá­ban. Ebben az éviben indulit először középfokú képzési céllal rulh&ipari szakközépis­kola harminc fiatallal. A képzőiben korszerű szak­tantermekben és műhelyek­ben sajátítják el a tanulók a szakmák esínját-foinját. A környék üzemeinek és vállalatainak gépfelújítást is végeznek, s az érte ka­pott pénzt képzési célokra használja föl az iskola. Gyertyás László felvételei A Bartók—Kodály-modellt követik A népi iparművészet nem azonos a népművészettel, de annak szerves folytatása. Ha­zánkban több mint harminc éve szervezett keretek között támogatják a népi iparművé­szet kibontakozását. A tehet­séges hivatásos és amatőr művészek munkáját ösztönzi és értékeli az országos pályá­zati rendszer is, amely a Népi Iparművészeti Tanács kezdeményezésére jött létre. E pályázatoknak a népművé­szeti (hagyományok ápolásá­ban betöltött szerepéről kér­dezem dr. Nagy Lászlót, a NIT elnökét. — Milyen történeti előz­ményekre tekint vissza a pá­lyázati rendszer? — A Népi Iparművészeti Tanácsot 1952 júniusában hozta létre a Minisztertanács azzal a céllal, hogy a nép­művészet évszázados hagyo­mányait megőrizve és to­vábbfejlesztve annak érté­keit a ma embere számára használhatóvá tegye. A ta­nács hatásköre az 1982-ben lezajlott átszervezés követ­keztében bővült: feladatai közé tartozik minden hiva­tásos népi iparművész er­kölcsi és anyagi támogatása. Hazánkban 41 népi ipar- művészeti és hagyományos háziipari szövetkezet műkö­dik. Dolgozói a népi iparmű­vészet valamely szakágával hivatásszerűen foglalkoznak. A kormány két címet bizto­sít a népi iparművészet mű­velőinek. A magas szakmai képzettséget igénylő nép­művészet mestere címet a Művelődési Minisztérium ad­ja. Eddig 112-en feleltek meg e minősítésnek. A 652 népi iparművész munká­ját a NIT értékeli. A szak­mai fejlődést rendszeres kiál­lítások szervezésével, a tár­gyak zsűrizésével és pályáza­ti rendszerrel igyekszik biz­tosítani a tanács. Évente 10 000 alkotás érkezik be, ezek közül 5—6 ezret foga­dunk el. — A NIT minden olyan iparművészeti területre ír ki pályázatot, amely a jelenle- gli néprajzi kutatás szerint önálló népi iparművészeti szakágnak minősül. Ilyenek a hímzés, a szövés, a fafa­ragás, a népi fazekasság és a népi kismerterségék köre. (Kovácsoltvas, népi kisbú­tor készítése, bőrművesség, szaru-csont, népviseleti ba­ba, kékfestő, kulacskészi- tő ...) A kiemelkedő szak­ágakból országos pályázato­kat írunk ki. A kétévenként meghirdetett pályázatok se­regszemléjét és díjazását azokhoz a vidékekhez köt­jük, ahol a legtermékenyebb múltja van az illető szakág művelésének. BogJáriellén 1957 óta az ország legjobb fa- és csontfaragói mutatkoz­nak be rendszeresen a Ka- poli Antalról elnevezett pá­lyázaton. Akik itt befutnak, azoknak a munkáit árusítja a kereskedelem. — Melyik ágak termékei a legalkalmasabbak arra, hogy mindennapi életünk al­kotóelemeivé tegyük őket? — A hímzések, a szőtte­sek, a fazekasmunkák és a kisbútorok. Ez utóbbi szak­ma kihalófélben van, ezért minden támogatást meg­adunk az utánpótlás nevelé­séhez. — A felsoroltak különle­ges vagy természetes alap­anyagokat igényelnek. Tud­ják-e biztosítani ezeket az iparművészek számára? — Nagyon nehezen. Az ősi mesterségekben hagyományos — len, kender felhasználásá­val készült — anyagokat használnak fel. A műszál ezt nem pótolhatja. Állandó hiány van vászonból, pamut­ból, hímzőfona lb ól, de a szaru beszerzése is gondot ■okoz. Csak olyan lehetőségét látok a megoldásra, hogy a szövetkezetek megszervezik saját forrásaikat. — iKelendök-e a népi ipar- művészeti alkotások? — Igen. Az eladott termé­kek 60 százalékát külföldiek vásárolják meg. Évi 400 mil­lió forint értékű az expor­tunk is. — Mit tesz a tanács, a pályázati rendszer azért, hogy a tiszta búzát elválasz- sza a konkolytól? Mit tehet­nek az eredeti stílus- és motívumkincs megőrzéséért? — Szigorúan zsűrizzük és márkajellel látjuk el a ke­reskedelembe kerülő tárgya­kat. Könyveket, katalóguso­kat adunk ki az eredeti ele­mek demonstrálására, és to­vábbképzéseken biztosítjuk az egyes területek képvise­lőinek a szakmai továbbfej­lődését. A Népművészeti Akadémia létrehozása is ezt a célt szolgálja. Sajnos, így sem tudjuk teljesen kiszűrni az értéktelen munkákat. A pályázatok ebben is fontos szerepét töltenek be. Cé­lunk, hogy a tárgyformáló népi iparművészet mai meg­jelenése ne a múzeumokban föllelhető tárgyak másolata legyen, hanem az élő és munkálkodó népművészek olyan tevékenysége, amely az évszázados hagyományokon alapulva formálódik. Célunk a Bartók—Kodály-modell megteremtése. — Milyen helyet foglal el a népművészeti kultúránk Európában? — Közép-, kelet- és nyu­gat-európai viszonylatban .is jól állunk. Bulgária, Romá­nia, Csehszlovákia és a többi szocialista ország Magyaror­szággal együtt létrehozta a népművészeti állandó mun­kacsoportot, ennek az ülésein az élő népművészet fő fejlő­dési irányát beszélik mag. V. Á. Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Megyei könyvhét­nyitás Buzsákon A szövetkezeti könyves­boltok gazdag választékkal várják az olvasókat az őszi könyviheteken. Ennek prog­ramját tegnap este Buzsá­kon Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. Színes események hív­ják föl a lakosság figyelmét az olvasásra, s a szövetke­zeti könyvterjesztők igye­keznek eljuttatni a legújabb könyvtermést a . legkisebb településekre is. — A könyvekben rejlő kincseket, a szellemi termés gazdagságát ajánlják a könyvterjesztők, alkalmi árusok, könyvtárosok és nép­művelők az olvasóknak, írók, költők a vendégeink ezekben a hetekben, akik élőszóban ajánlják műveiket, beszélgetnek olvasóikkal — fogalmazta meg Szita Fe­renc az őszi megyei könyv­hetek nyitányán az október 31-ig tartó rendezvénysoro­zat célját, programját a bu- zsáki művelődési otthonban rendezett ünnepségen. — Mindannyiunk kincsévé válhatnak a könyvekben rejlő, évezredes múltról, a máról, a jövőről szóló gon­dolatok, társunk lett a könyv. Hozzá tartozik min­dennapi munkánkhoz, hoz­zásegít a gazdaságosabb termeléshez, ismereteink gyarapításához, szabad óráinkban hasznos szórako­zást nyújt. A könyv alko­tói és a terjesztők, a könyvtárosok azt szeretnék, hogy még több ember vál­jon olvasóvá, ezért is tarta­nak rendszeresen hazánk­ban könyvheteket különféle alkalmakkor. Az őszi megyei könyvhe­tek megnyitója után Berták László, József Attila-díjas költő, megyénk szülötte ta­lálkozott olvasóival, majd a helyi menyecskekórus és a buzsáki népi együttes gyer- mektánccsaportja adott mű­sort. H. B. Ismét egy olyan színész­szel találkoztunk a televízió jóvoltából, aki már nincs az élők sorában. A markáns ar­cú, gyakran „vadembernek” titulált Steve McQueen nem volt szokványos sztártípus. Életútja sem volt szokványos. Már kisgyermek kora sem volt mentes a problémák­tól: röviddel a születése után meghalt az édesapja, s a nagyszülei nevelték. Majd amikor anyja ismét férjlhez ment, magához vette a 11 éves kisfiút. Vakmerő, vad gyerek lett; két évet töltött a nehezen nevelhető gyermekek ottho­nában. Érdekes: sohasem fe­lejtette el a „Chinoi fiúköz­társaságot”, haláláig látogat­ta az ottani növendékeket, és ösztöndíjat alapított szá­mukra. Nem .találta a helyét, s ez oda vezetett, hogy a legkü­lönfélébb foglalkozásokkal próbálkozott. Dolgozott a texasi olajimezőkön, szállító­hajó darujánál, kanadai fa­telepen, majd kifutó lett egy texasi bordélyházban. Még nem volt 17 éves. Aztán be­lépett a tengerészeihez, de onnan is megszökött. Elfog­ták, letöltötte a (büntetését, s végül 1950-toen tisztességgel leszerelt. Két évig tanult az Uta Hagen-Herbert Berghof School of Actionlban, nyá­ron pedig dolgozott. Már ak­A VI. kongresszus óta el­telt csaknem három eszten­dő munkájának értékelésére került sor tegnlap a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetőségének ülésén, me­lyen részt vett dr. Alföldi Árpád, a Magyar Vöröske­reszt titkárhelyettese. A „félidős értékelés azt sum­mázta: az eddigieknél is nagyobb mértékben igyeke­zett programjával elősegíteni a társadalmi fejlődést a Ma­gyar Vöröskereszt. Az utób­bi években végbement köz­igazgatási átszervezés nem vetette v.iss*i a munkát, no­ha valamelyest csökkent a tagok száma, ám jelentősen nőtt a társadalmi aktivistá­ké, csaknem ezernyolcszáz­zal — állapította meg jelen­tésében a Magyar Vöröske­reszt Somogy megyei vezető­sége beszámolójában, amely­hez Honfi Istvánná, a me­gyei Vöröskereszt szervezet titkára fűzött kiegészítőt. A családvédelemben bő­vültek a feladatok, ugyanak­kor szélesedtek ki a hatéko­nyabb munka feltételei. Tar­talmas együttműködés ala­kult ki a Vöröskereszt So­mogy megyei szervezete és a megyéi KISZ-bizottság kö­zötti; folytatni kívánják a két éve közösen meghirde­tett fiatalok az idősekért ak­ciót, továbbra is megrende­zik a ballatonfenyvesi KISZ- tálborban az idősöknek az őszi napfény tábort. Bővült az időséket segítő patronáló­munka is megyénkben.. Az egyik nagyatádi felszólaló elmondta, hogy a városban nagy az érdléklődiés az öre­gek klubja iránt, amelyet a Vöröskereszt szervezett még. A tartalmas programokra töblb százan kíváncsiak. Folytatódott a káros szen­vedélyek elleni küzdelem, az egészséges életmódra ne­velés, az egészséges táplál­kozás szorgalmazása. Emel­kedett a fialtatok körében megszervezett csecsemőgon­dozási tanfolyamok iránti érdeklődés. Somogy részt vesz az új típusú, kísérleti jelleggel beindított házi be­tegápolási tanfolyamok szer­vezésében; 1982-ben 1092-en kor kapott kisebb feladato­kat a televízióban, néha szín­padon, de a nagy fordulat 1956-ban, 26 éves korában következett be, arrűkor Ben Gazzarát helyettesítette a Broadwayn. Akkor ismerke­dett meg Neile Adamsszal, a táncos színésznővel, s még abban az évben feleségül vet­te. Házasságukból egy lány és egy fiú született. Példás volt családjuk élete; ha hosszabb ideig távol dolgozott, magá­val vitte feleségét és gyer­mekeit is. Steve első nagyobb sikereit a televízió hozta meg. A Wanted: Dead or AJ ive cí­mű sorozat olyan népszerű volt, hogy a film is fölfe­dezte magának. Akkoriban vásárolta első motorkerék­párját. „A színészet a hob­bim, a száguldás a szerel­mem” — vallotta. A hobbiból sikeres filmek sora született: A hét mester- lövész, A házassággép, A hő­sök pokla, A nagy szökés, a Szerelem a megfelelő idegen­nel. Fesztiváldíjakat, moto- rosverseny-díjakat nyelt. Fi­gurája lassan eggyé vált az általa megformált kemény fickókkal. Házassága pedig lassan tönkrement, és tönkre­ment a hallása is. A lapok mindezt megírták, de a szí­nészt nem zavarta. A kö­vetkező szenzáció az volt, vettek részt ezeken, tavaly már 1167-an, A megyei ve­zetőség hozzáfűzte, hogy to­vább kell fokozni az érdék- lődiést ezen tanfolyamok iránt. Máris beépült a Vö­röskereszt hagyományos fel­adatai sorába a rokkantaik­kal, illetve a csökkent mun­kaképességű lakossággal va­ló foglalkozás, e téren szem­beötlő eredmények születtek a VI. kongresszus óta eltelt év ék bein. Kritikusan állapította meg a vezetőség beszámolója, hogy az elsősegélynyújtó tanfolyamok számának nö­velése mellett a gyakorlatia­sabb oktatásra kell töreked­ni. Ugyancsak szükséges megújítani az üzemegészsóg- ü.gyi tanfolyamokat, vetette föl az egyik fölszólaló üzem­orvos. Somogy megye évről évre 120—130 százalékkal túltel­jesíti a véradási tervét, Két éve a miagaisaibib szintű egészségügyi intézményekbe beutalt megyei beteg részé­re is Somagyból juttatják el a szükséges gyógyító vért. Az üzemiegészségügy és a tisztasági mozgalom, a ter­melés segítése szervesen ösz- szefonódik például a nagy­atádi konzervgyárban — idézte az egyik fölszólaló. A gyárban a gazdasági vezetők támogatják és biztatják a Vöröskereszt alapszervezet kezdeményezésére kibonta­kozott tisztasági mozgalmait, amire nagy szükség van az élelmiszeriparban. Á gyár anról is gondoskodik, hogy az élenjáró üzemrészek kö­zösségeit megjutalmazzák. A testületi ülésen felszó­lalt dr. Alföldi László is. Ki- emélte a Vöröskereszt leg­fontosabb társadalompoliti­kai feladíatait, összegezte a somogyi tapasztalatokat a VI. kongresszus óta végzett munkáról. Megállapította: továbbfejlődött a Magyar Vöröskereszt tevékenysége 1982-től, érdemi eredmények születtek Somogybán is, s ezért elismerését fejezte ki a testületen keresztül vala­mennyi alapszervezetnek, aktivistának. hogy Burtonnel és Sinatrá- val együtt fölkerült a hír­hedt Meson-banda haláliistá- pra. 1973-ban újra megnősült. A híres színésznőt, AU Mac- Growt vette feleségül. Majd­nem ugyanakkor forgatta a Pillangót, a Henri Charriere bestselleréből készült filmet. Nálunk is játszották, és másik sikerfilmjét, a Pokoli tornyot is. Egyik utolsó szerepét Ibsen A nép ellen­sége című művének filmvál­tozatában alakította. Középkorú férfi lett, mikor kilépett a kemény fickó skatulyából. Aztán hama­rosan kilépett az életből is. Nem sokkal élte túl ötvene­dik évét. Steve McQueen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents