Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 18., péntek VÁLASZTÁSOK AZ ENSZ-BEN Az ENSZ közgyűlésének ülésszaka szerdán elvetette az arab országoknak azt a követelését, hogy zárják ki Izraelt a világszervezet soraiból. Svédországnak az aralb követelés elvetéséről beterjesztett javaslatát nyolcvan ország képviselője szavazta meg 41 ellenében, húsz tartózkodás mellett. Ez volt a harmadik egymást követő év, hogy a közgyűlés ülésszakán felvetődött Izrael kizárásának kérdése. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön választja meg a Biztonsági Tanács öt, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 18 új tagját. A BT-nék öt állandó és 10 nem állandó tagja van. Az állandó tagok: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország. A nem állandó tagok két évig szerep élnek a testületben és évente öt új, nem állandó tagot választanak. A nem állandó tagokat az egyes ENSZ-áll amcsopor tok jelölik. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a hírügynökségek azt jelentették, hogy az egyes országcsoportok már megegyeztek jelöltjeikben, így az előző évektől eltérően nem várható hosszan elnyúló vita a kérdésben. Megválasztásuk esetén ezék a jelöltek lesznek a BT új tagjai 1986. január elsejétől. A BT december 31-én leköszönő tagjai: Ukrajna, a Burkina Köztársaság, Egyiptom, India és Peru. A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) 54 tagja közül ugyancsak január 1-től tizennyolcat új tagok váltanák fel. A tagság e testületben három évig tart. Üj-Zéland ENSZ-nagykö- vete, David McDowel a világszervezet 1. számú, a leszereléssel és a nemzetközi biztonsággal foglalkozó bizottságában szerdán megerősítette: országa továbbra sem engedélyezi atomfegyverrel felszerelt vagy nukleáris meghajtású hadihajók befutását kikötőibe. A nagykövet kiállt továbbá egy dél-csen- desódeánl atomíegyvenmentes övezet létesítése mellett. Szovjet felszólalás Bécsben Gorbacsov Bulgáriába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meghívására október végén baráti látogatást tesz Bulgáriában — jelentették be csütörtökön Moszkvában és Szófiában. Genf — „Genf" nélkül? Megbeszélés Reagan elnökkel, többszöri találkozó Shultz külügyminiszterrel, találkozó Weinberger hadügyminiszterrel és az amerikai törvényhozás vezetőivel — zsúfolt, magas szintű eszmecserékkel teli az izraeli miniszterelnök hivatalos programja. Az elmúlt napok kö- zel-tkeleti fejleményeinek, az emlékezetes hajórablásnak, a hajórablók „eltérítésének”, s a nyomában kialakult feszültség ismeretében különös figyelem kíséri világszerte, milyen eredménnyel zárulhat Simon Peresz látogatása, A washingtoni út közép- pontjában a jelek szerint a régi kérdés áll: hogyan lehetne továbbvinni a közel- keleti „békefolyamatot”, pontosabban az amerikai—izraeli rendezési elképzeléseket, amelyek egyelőre következetesen kirekesztik a tárgyalófelek közül a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetét. Hosz- szú ideig bizonytalan volt, eredményez-e változást ebben az alapállásban a vegyes, jordániai—palesztin közös delegáció létrehozásának javaslata, amelyet korábbi Egyesült Államok-beli útján mind Mubarak egyiptomi elnök, mind Husszein jordán király előterjesztett. Nos, a jelek szerint nem. Elvben ugyan Washington és Tel-Aviv egyaránt szorgalmazza a tárgyalások beindítását, de elutasítják a PFSZ bevonását — az pedig kérdéses, beleegyezhet-e Jordánia a közvetlen párbeszédbe. Reagan és Peresz eddigi találkozóin elutasították azt a széleskörű támogatást élvező indítványt is, hogy a közel- keleti krízis rendezését olyan nemzetközi konferencián kíséreljék meg, amelyen minden érintett fél, többek közt a Szovjetunió is részt venne. Néhány napja az izraeli kormányfő felkérte ugyan Aubert svájci külügyminisztert, hogy legyen Genfben a közel-keleti békével foglalkozó értekezlet házigazdája, de nem változtatta meg véleményét a tárgyalófelek összetételéről. A Szocialista Internacioná- lé (Sí) bécsi leszerelési tanácskozásán csütörtökön felszólalt a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok képviselőije. Borisz Ponomarjov gyakorlati fegyverzdtkorláto- zási javaslatokat tett, és világméretű összefogásra szólított fel, míg Kenneth Adel- man élesen szovjetellenes hangvételű beszédet mondott, elutasítva az Sí javaslatait is. A szoioiáldemokrata világ- szervezet vezetői elhárították ugyan a kommunistákkal való szervezett együttműködést, de nyíltan elítélték az amerikai kormány fegyverkezési terveit. iKatevi Sorsa finn kormányfő, az Sí leszerelési bizottságának elnöke az ülésen illetve a sajtó előtt' hangoztatta: el kell tiltani mindenfajta nukleáris 'kísérletet, el kell kerülni a fegyverkezési versenyt az űrben, s a rakétaelihár.ító rendszerek korlátozásáról kötött szovjet —amerikai ABM-egyezmény- nefc érvényben kell maradnia. A finn politikus hangsúlyozta, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Párizsban ismertetett komoly fegyverzeikonlátozá- si javaslatait komolyan kell tanulmányozni, és megfelelő válaszjavaslaitokat k-elil tenni. Az Sí vezető testü.lete egyhangúlag támogatósáról biztosította az SPD és a NSZEP közösen kidolgozott tervét egy közép-európai vegyifegy- ver-mentes övezetről. Amint ez a példa is mutatja, egy sor szocialista, szociáldemokrata párt kész együttműködni a kommunistákkal a kelet—nyugati közeledés érdekében, olyan gyakorlati javaslátok kidolgozásában, amelyeket majd döntésre a kormányok elé terjesztenek — mondotta a sajtónak Sorsa. Ugyanezt a véleményt képviselte Karsten Voigt, az SPD egyik vezetője, hozzátéve azonban., hogy „aam lenne helyes, ha az Sí csak az egyik világhatalmat bírálná”. Olof Palme svéd kormányfő „aggasztónak” nevezte a hangnemet, amelyben az amerikai képviselő, Kenneth Adelman beszélt az ABM- szerződés állítólagos elhalásáról. Ez a legfontosabb fegyveraeSkorlátozási megállapodás, amelyet eddig kötöttek, s nagyon is fontos hogy érvényben maradjon — hangoztatta Palme. Az „öt kontinens békekezdeményezésének” tagjai egyébként (egyikük Svédország) a jövőhéten ismét tanácskoznak New Yorkiban — közölte a svéd kormányfő. Űjabb, halálos áldozatokat is követelő összecsapásokról érkeztek jelentések Dél-Afriká- ból. A képen: jellemző utcarészlet Fokvárosban Uj forduló Pekingben Teng Hsziao-ping, a szürke eminenciás A közelmúltban új tárgyalási szakasz kezdődött a kínai fővárosban a Moszkva —Peking kapcsolatok rendezéséről. Két külügyminiszter-helyettes — a szovjet Leonyid Iljicsov és a kínai Csien Csi-csen — találkozik egymással immár a hetedik alkalommal, hogy eloszlassa a korábbi korszak felhőit, józan államközi együttműködést alakítson ki. Az előző megbeszélések jelentős eredményeket hoztak. A rendezés, ha lassan és fokozatosan is, megindult az útján, amit egymagában a kétoldalú kereskedelem adatai is bizonyítanak. Az idén a tavalyihoz képest 36 százalékos a növekedés, ami akkor is számottevő, ha a mélypontról kellett elindulni. Kecsegtető ugyanakkor a politikai jövőt illetően is, hogy Eduard Se- vardnadze és Vu Hszüe- csien, a két külügyminiszter későbbi időpontra kölcsönös meghívásban állapodott meg, ami magasabb szintre helyezheti a kapcsolatokat. Fiatalítási hullám Ez a még kezdeti szakaszában álló változás egyáltalán nem független a kínai belső életben bekövetkezett módosulásoktól, amelyek a csúcspontjukra csupán néhány hete jutottak; szeptemberben két ízben is ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a két tanácskozás között az országos pártértekezlet határozta meg hosszú időre a politikai tennivalókat, A nemzetközi értékelés a végrehajtott változtatásokból elsősorban a személyi jellegű döntéseket emelte ki. Valóban szokatlan, hogy egy párt egyszerre tucatszámra cserélje ki a legutóbbi kongresszuson megválasztott Központi Bizottságának a tagjait, a Politikai Bizottságét, és más fontos vezető szervekét. Az általános irányzat a fiatalítás volt. Jobbára a nyolcvanadik életévükhöz közelálló, néha még azt is lényegesen meghaladó vezetőket küldtek nyugdíjba, és a helyükre negyven-ötven esztendőseket állítottak, egyes esetekben fiatalabbakat. Ugyanakkor a főtitkár posztján és a kormány élén megmaradt a tisztes korban levő Hu Jao-pang, illetve Csao Ce-jang, de a hírek szerint mindketten átmenetileg, aztán ők is eleget tesznek a nemzedékváltás igényeinek, amíg kiszemelt utódaik elég tapasztalatot szereznek. Teng türelme A leglényegesebb azonban valószínűleg mégsem ez a nagyszabású személycsere volt. Pontosabban csak any- nyiban volt ennek fontossága, amennyiben a politika szolgálatában állt. A Mao Ce- tung halálát követő rövid átmeneti korszak után, amidőn Hua Kuo-feng megpróbálta még átmenteni a régi munkastílust és irányvonalat, az ugyancsak aggastyán Teng Hsziao-ping ragadta magához mind erőteljesebben a kezdeményezést. Az volt a szándéka, hogy mihamarabb fölszámolják az átkos emlékezetű „kulturális forradalom" maradványait, végezzenek a szélsőséges áramlatokkal, új szellemet honosítsanak meg a gazdaságban, a belső építés egészében, és bizonyos mértékig a külkapcsolatiakban is. A leglényegesebbnek azonban a belső reformokat tartotta, a hatékonyabb és korszerűbb gazdálkodást. Ez a törekvés azonban nem ment ellenállás nélkül, így Teng hosszú időn át kénytelen volt kényszerű kompromisszumokat kötni, de megvolt a türelme is a várakozásra, csakhogy az erőfeszítéseit siker koronázza, megalapozza a változásokat. Az ellentmondások miatt voltak visszaesések is; a kezdeményezések bátorítása kecsegtető eredményeket hozott, viszont a gazdasági föllendülés túlfűtöttnek bizonyult, a tervezettnél nagyobb arányú lett az infláció, fékezni kellett. Azt tartják, hogy a mostani nagyarányú személy- cserék lényegében eltávolították a vezetésből az akadályozókat, a reform gondolat egyöntetűbben érvényesülhet, kiegyensúlyozottab- ban folytathatják az átalakítást. Ezt még a- tényeknek kell majd bizonyítaniuk. Az új nemzedék egyik jeles képviselője, Li Peng Külpolitikai módosulások Változás észfllelllhető ezzel egyidejűén a kínai külpolitikában is, aminek qsiak aiz egyik jelensége a Szovjetunióval immár hetedik fordulójához érkezett tárgya* lás. Peking rádöbbent arra, hogy a korábban az Egyesült Államokkal megkísérelt közeledés egyoldalúvá teszi diplomáciáját, megköti a kezét a nemzetközi színtéren. Ekkor .kerekedett- fölül az úgynevezett egyensúly ■elmélet, amely azt vallja, Kín® önálló föllépésének biztosítására egy szőrre kell jó viszonyra törekednie Moszkvával és Washingtonnal Is. Ez önmagában felemás helyzeteiket teremtett. EilítéJli például az amerikai csillaglhábonús terveket, de ugyanakkor a fegyverkorlátozás ügyeiben távolságtartással figyeli a szovjet kezdeményezésekét is ; a kapcsolatjavítás Moszkvával egyelőre a kétoldalú viszonyok javítására korlátozódik. önmagában ez jelentős, de a nagyobb hatókörű módosulásokat egyelőre korlátozza. A szorosan vett szovjet— kínai viszonyban is vannak lényeges külpolitikai ellentétek. Peking „három akadályt” szökött említeni: az afganisztáni körülményeket, és a közös határon állomásozó csapatok létszámát. Az utöhbiról az a moszkvai vélemény, hogy ez lehet megbeszélések tárgya, de ha harmadik országról van szó, az érdekeitek nélkül senkinek sincs joga dönteni. Ez az, ami miatt a folyamatban. lévő tárgyalás-sorozat is csak lassú eredményeket ígér. A kínai változások vitathatatlanul új lehetőségeket nyitottak meg. A hatalmas ország belső életében elsősorban, de éppen úgy a világpolitikában ás. Csak tekintettel kell lenni egyrészt a közelmúltra, másrészt a jelein bonyodalmaira, hogly ne várjunk hirtelen és megalapozatlan fordulatokat. Várkonyi Tibor Kulturális fórum — visszhang A világsajtó továbbra is nagy figyelemmel kíséri a Budapesten tanácskozó kulturális fórum eseményeit. A lapok, a rádió és televíziós állomások tudósításaikban, az első két napon elhangzott felszólalások és a fórum kapcsán megrendezett egyéb kulturális események fényében megpróbálnak képet adni a konferencia légköréről ás. Több 'lap terjedelmesebb elemzéseket szentel a tanácskozáson máris elhangzott javaslatok és kezdeményezések értékelésének. A budapesti kulturális fórum első két napjáról kü- löntudósítójánalk anyagát közölve számol be csütörtökön a Szovjietsákaja Kultúra, az SZKP KB kulturális topja. A tanácskozás légkörét tárgyszerűnek, nyugodt- nalk minősítve, a lap kiemeli, hogy azon a .résztvevő országök kulturális életük vezető személyiségeivel képviseltetik rnagukat. Három hasábos jelentésben számol be a fórum szerdai felszólalásairól a Neues Deutschland, NSZEP központi Lapja. Köpeczli Béla kulturális miniszter beszédéből a lap .kiemeli, hogy a fórum ne a konfrontáció színhelye legyen, .hanem a kulturális személyiségek és neves művészek találkozója a gyümölcsöző vitákat szolgálja. A bolgár saij-tó egyöntetű megállapítása szerint a budapesti kulturális fórum olyan esemény, amelytől sokat vár a Világ. A Trybuna Luduban, a LEMP orgánumában a lap budapesti különtudósítója ugyancsak megállapítja: Budapesten sok keleti és nyugati küldöttség hangsúlyozza, hogy konstruktívan kíván tevékenykedni egy egyeztetett záródokumentum kidolgozása érdekében. A varsói lap szerint a nemzetek és államok feletti „kulturális szabadpiac” — egyes nyugati delegátusok által felvetett gondolata — még néhány fejlett tőkés ország, egyebek között Franciaország és Finnország küldöttségénél sem talált pozitív fogadtatásra. A felvetés nem veszi figyelembe az európai realitásokat, és megfeledkezik az államok szuverenitásáról, amit alapelvként emel ki a helsinki értekezlet záródokumentuma. A tekintélyes párizsi le’Monde három hasábos tudósítást közölt csütörtökön a budapesti kulturális fórum megnyitásáról.
