Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

2 Somogyi Néplap 1985. október 18., péntek VÁLASZTÁSOK AZ ENSZ-BEN Az ENSZ közgyűlésének ülésszaka szerdán elvetette az arab országoknak azt a követelését, hogy zárják ki Izraelt a világszervezet so­raiból. Svédországnak az aralb követelés elvetéséről beterjesztett javaslatát nyolc­van ország képviselője sza­vazta meg 41 ellenében, húsz tartózkodás mellett. Ez volt a harmadik egymást követő év, hogy a közgyűlés ülés­szakán felvetődött Izrael ki­zárásának kérdése. Az ENSZ közgyűlése csü­törtökön választja meg a Biztonsági Tanács öt, vala­mint a Gazdasági és Szo­ciális Tanács 18 új tagját. A BT-nék öt állandó és 10 nem állandó tagja van. Az állandó tagok: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaor­szág. A nem állandó tagok két évig szerep élnek a tes­tületben és évente öt új, nem állandó tagot választanak. A nem állandó tagokat az egyes ENSZ-áll amcsopor tok jelölik. Diplomáciai források­ra hivatkozva a hírügynöksé­gek azt jelentették, hogy az egyes országcsoportok már megegyeztek jelöltjeikben, így az előző évektől eltérően nem várható hosszan elnyúló vita a kérdésben. Megválasz­tásuk esetén ezék a jelöltek lesznek a BT új tagjai 1986. január elsejétől. A BT december 31-én le­köszönő tagjai: Ukrajna, a Burkina Köztársaság, Egyip­tom, India és Peru. A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) 54 tagja közül ugyancsak január 1-től tizennyolcat új tagok válta­nák fel. A tagság e testület­ben három évig tart. Üj-Zéland ENSZ-nagykö- vete, David McDowel a vi­lágszervezet 1. számú, a le­szereléssel és a nemzetközi biztonsággal foglalkozó bi­zottságában szerdán megerő­sítette: országa továbbra sem engedélyezi atomfegyverrel felszerelt vagy nukleáris meghajtású hadihajók befu­tását kikötőibe. A nagykövet kiállt továbbá egy dél-csen- desódeánl atomíegyvenmentes övezet létesítése mellett. Szovjet felszólalás Bécsben Gorbacsov Bulgáriába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meg­hívására október végén ba­ráti látogatást tesz Bulgáriá­ban — jelentették be csü­törtökön Moszkvában és Szó­fiában. Genf — „Genf" nélkül? Megbeszélés Reagan elnök­kel, többszöri találkozó Shultz külügyminiszterrel, ta­lálkozó Weinberger hadügy­miniszterrel és az amerikai törvényhozás vezetőivel — zsúfolt, magas szintű eszme­cserékkel teli az izraeli mi­niszterelnök hivatalos prog­ramja. Az elmúlt napok kö- zel-tkeleti fejleményeinek, az emlékezetes hajórablásnak, a hajórablók „eltérítésének”, s a nyomában kialakult fe­szültség ismeretében különös figyelem kíséri világszerte, milyen eredménnyel zárulhat Simon Peresz látogatása, A washingtoni út közép- pontjában a jelek szerint a régi kérdés áll: hogyan le­hetne továbbvinni a közel- keleti „békefolyamatot”, pon­tosabban az amerikai—izraeli rendezési elképzeléseket, amelyek egyelőre következe­tesen kirekesztik a tárgyaló­felek közül a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetét. Hosz- szú ideig bizonytalan volt, eredményez-e változást eb­ben az alapállásban a ve­gyes, jordániai—palesztin kö­zös delegáció létrehozásának javaslata, amelyet korábbi Egyesült Államok-beli útján mind Mubarak egyiptomi el­nök, mind Husszein jordán király előterjesztett. Nos, a jelek szerint nem. Elvben ugyan Washington és Tel-Aviv egyaránt szorgal­mazza a tárgyalások beindí­tását, de elutasítják a PFSZ bevonását — az pedig kérdé­ses, beleegyezhet-e Jordánia a közvetlen párbeszédbe. Reagan és Peresz eddigi ta­lálkozóin elutasították azt a széleskörű támogatást élvező indítványt is, hogy a közel- keleti krízis rendezését olyan nemzetközi konferencián kí­séreljék meg, amelyen min­den érintett fél, többek közt a Szovjetunió is részt venne. Néhány napja az izraeli kor­mányfő felkérte ugyan Aubert svájci külügyminisz­tert, hogy legyen Genfben a közel-keleti békével foglalko­zó értekezlet házigazdája, de nem változtatta meg vélemé­nyét a tárgyalófelek összeté­teléről. A Szocialista Internacioná- lé (Sí) bécsi leszerelési ta­nácskozásán csütörtökön fel­szólalt a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok képvi­selőije. Borisz Ponomarjov gyakorlati fegyverzdtkorláto- zási javaslatokat tett, és vi­lágméretű összefogásra szólí­tott fel, míg Kenneth Adel- man élesen szovjetellenes hangvételű beszédet mondott, elutasítva az Sí javaslatait is. A szoioiáldemokrata világ- szervezet vezetői elhárították ugyan a kommunistákkal va­ló szervezett együttműködést, de nyíltan elítélték az ameri­kai kormány fegyverkezési terveit. iKatevi Sorsa finn kor­mányfő, az Sí leszerelési bi­zottságának elnöke az ülésen illetve a sajtó előtt' hangoz­tatta: el kell tiltani min­denfajta nukleáris 'kísérletet, el kell kerülni a fegyverke­zési versenyt az űrben, s a rakétaelihár.ító rendszerek korlátozásáról kötött szovjet —amerikai ABM-egyezmény- nefc érvényben kell marad­nia. A finn politikus hang­súlyozta, hogy Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára Párizsban ismertetett komoly fegyverzeikonlátozá- si javaslatait komolyan kell tanulmányozni, és megfelelő válaszjavaslaitokat k-elil ten­ni. Az Sí vezető testü.lete egy­hangúlag támogatósáról biz­tosította az SPD és a NSZEP közösen kidolgozott tervét egy közép-európai vegyifegy- ver-mentes övezetről. Amint ez a példa is mutatja, egy sor szocialista, szociáldemok­rata párt kész együttműköd­ni a kommunistákkal a ke­let—nyugati közeledés érde­kében, olyan gyakorlati ja­vaslátok kidolgozásában, amelyeket majd döntésre a kormányok elé terjesztenek — mondotta a sajtónak Sor­sa. Ugyanezt a véleményt képviselte Karsten Voigt, az SPD egyik vezetője, hozzá­téve azonban., hogy „aam lenne helyes, ha az Sí csak az egyik világhatalmat bírál­ná”. Olof Palme svéd kormány­fő „aggasztónak” nevezte a hangnemet, amelyben az amerikai képviselő, Kenneth Adelman beszélt az ABM- szerződés állítólagos elhalá­sáról. Ez a legfontosabb fegyveraeSkorlátozási megál­lapodás, amelyet eddig kö­töttek, s nagyon is fontos hogy érvényben maradjon — hangoztatta Palme. Az „öt kontinens békekezdeménye­zésének” tagjai egyébként (egyikük Svédország) a jö­vőhéten ismét tanácskoznak New Yorkiban — közölte a svéd kormányfő. Űjabb, halálos áldozatokat is követelő összecsapásokról érkeztek jelentések Dél-Afriká- ból. A képen: jellemző utcarészlet Fokvárosban Uj forduló Pekingben Teng Hsziao-ping, a szürke eminenciás A közelmúltban új tár­gyalási szakasz kezdődött a kínai fővárosban a Moszkva —Peking kapcsolatok rende­zéséről. Két külügyminisz­ter-helyettes — a szovjet Leonyid Iljicsov és a kínai Csien Csi-csen — találkozik egymással immár a hetedik alkalommal, hogy eloszlassa a korábbi korszak felhőit, jó­zan államközi együttműkö­dést alakítson ki. Az előző megbeszélések jelentős ered­ményeket hoztak. A rende­zés, ha lassan és fokozatosan is, megindult az útján, amit egymagában a kétoldalú ke­reskedelem adatai is bizo­nyítanak. Az idén a tavalyi­hoz képest 36 százalékos a növekedés, ami akkor is szá­mottevő, ha a mélypontról kellett elindulni. Kecsegtető ugyanakkor a politikai jövőt illetően is, hogy Eduard Se- vardnadze és Vu Hszüe- csien, a két külügyminiszter későbbi időpontra kölcsönös meghívásban állapodott meg, ami magasabb szintre he­lyezheti a kapcsolatokat. Fiatalítási hullám Ez a még kezdeti szaka­szában álló változás egyálta­lán nem független a kínai belső életben bekövetkezett módosulásoktól, amelyek a csúcspontjukra csupán né­hány hete jutottak; szeptem­berben két ízben is ülést tar­tott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a két tanácskozás között az or­szágos pártértekezlet hatá­rozta meg hosszú időre a politikai tennivalókat, A nemzetközi értékelés a vég­rehajtott változtatásokból el­sősorban a személyi jellegű döntéseket emelte ki. Való­ban szokatlan, hogy egy párt egyszerre tucatszámra cse­rélje ki a legutóbbi kong­resszuson megválasztott Központi Bizottságának a tagjait, a Politikai Bizott­ságét, és más fontos vezető szervekét. Az általános irányzat a fiatalítás volt. Jobbára a nyolcvanadik életévükhöz közelálló, néha még azt is lényegesen meghaladó veze­tőket küldtek nyugdíjba, és a helyükre negyven-ötven esztendőseket állítottak, egyes esetekben fiatalabba­kat. Ugyanakkor a főtitkár posztján és a kormány élén megmaradt a tisztes korban levő Hu Jao-pang, illetve Csao Ce-jang, de a hírek szerint mindketten átmene­tileg, aztán ők is eleget tesz­nek a nemzedékváltás igé­nyeinek, amíg kiszemelt utó­daik elég tapasztalatot sze­reznek. Teng türelme A leglényegesebb azonban valószínűleg mégsem ez a nagyszabású személycsere volt. Pontosabban csak any- nyiban volt ennek fontossá­ga, amennyiben a politika szolgálatában állt. A Mao Ce- tung halálát követő rövid át­meneti korszak után, amidőn Hua Kuo-feng megpróbálta még átmenteni a régi mun­kastílust és irányvonalat, az ugyancsak aggastyán Teng Hsziao-ping ragadta magához mind erőteljesebben a kez­deményezést. Az volt a szán­déka, hogy mihamarabb föl­számolják az átkos emléke­zetű „kulturális forradalom" maradványait, végezzenek a szélsőséges áramlatokkal, új szellemet honosítsanak meg a gazdaságban, a belső építés egészében, és bizonyos mér­tékig a külkapcsolatiakban is. A leglényegesebbnek azon­ban a belső reformokat tar­totta, a hatékonyabb és kor­szerűbb gazdálkodást. Ez a törekvés azonban nem ment ellenállás nélkül, így Teng hosszú időn át kényte­len volt kényszerű kompro­misszumokat kötni, de meg­volt a türelme is a várako­zásra, csakhogy az erőfeszí­téseit siker koronázza, meg­alapozza a változásokat. Az ellentmondások miatt voltak visszaesések is; a kezdemé­nyezések bátorítása kecsegte­tő eredményeket hozott, vi­szont a gazdasági föllendü­lés túlfűtöttnek bizonyult, a tervezettnél nagyobb arányú lett az infláció, fékezni kel­lett. Azt tartják, hogy a mostani nagyarányú személy- cserék lényegében eltávolí­tották a vezetésből az aka­dályozókat, a reform gondo­lat egyöntetűbben érvénye­sülhet, kiegyensúlyozottab- ban folytathatják az átalakí­tást. Ezt még a- tényeknek kell majd bizonyítaniuk. Az új nemzedék egyik jeles képviselője, Li Peng Külpolitikai módosulások Változás észfllelllhető ezzel egyidejűén a kínai külpoli­tikában is, aminek qsiak aiz egyik jelensége a Szovjet­unióval immár hetedik for­dulójához érkezett tárgya* lás. Peking rádöbbent arra, hogy a korábban az Egye­sült Államokkal megkísérelt közeledés egyoldalúvá teszi diplomáciáját, megköti a kezét a nemzetközi színté­ren. Ekkor .kerekedett- fölül az úgynevezett egyensúly ■elmélet, amely azt vallja, Kín® önálló föllépésének biztosítására egy szőrre kell jó viszonyra törekednie Moszkvával és Washington­nal Is. Ez önmagában fele­más helyzeteiket teremtett. EilítéJli például az amerikai csillaglhábonús terveket, de ugyanakkor a fegyverkorlá­tozás ügyeiben távolságtar­tással figyeli a szovjet kez­deményezésekét is ; a kap­csolatjavítás Moszkvával egyelőre a kétoldalú viszo­nyok javítására korlátozó­dik. önmagában ez jelentős, de a nagyobb hatókörű mó­dosulásokat egyelőre korlá­tozza. A szorosan vett szovjet— kínai viszonyban is vannak lényeges külpolitikai ellen­tétek. Peking „három aka­dályt” szökött említeni: az afganisztáni körülményeket, és a közös határon állomá­sozó csapatok létszámát. Az utöhbiról az a moszkvai vé­lemény, hogy ez lehet meg­beszélések tárgya, de ha harmadik országról van szó, az érdekeitek nélkül senki­nek sincs joga dönteni. Ez az, ami miatt a folyamat­ban. lévő tárgyalás-sorozat is csak lassú eredményeket ígér. A kínai változások vitat­hatatlanul új lehetőségeket nyitottak meg. A hatalmas ország belső életében első­sorban, de éppen úgy a vi­lágpolitikában ás. Csak te­kintettel kell lenni egyrészt a közelmúltra, másrészt a jelein bonyodalmaira, hogly ne várjunk hirtelen és meg­alapozatlan fordulatokat. Várkonyi Tibor Kulturális fórum — visszhang A világsajtó továbbra is nagy figyelemmel kíséri a Budapesten tanácskozó kul­turális fórum eseményeit. A lapok, a rádió és televíziós állomások tudósításaikban, az első két napon elhangzott felszólalások és a fórum kapcsán megrendezett egyéb kulturális események fényé­ben megpróbálnak képet ad­ni a konferencia légköréről ás. Több 'lap terjedelmesebb elemzéseket szentel a ta­nácskozáson máris elhangzott javaslatok és kezdeményezé­sek értékelésének. A budapesti kulturális fó­rum első két napjáról kü- löntudósítójánalk anyagát közölve számol be csütörtö­kön a Szovjietsákaja Kultú­ra, az SZKP KB kulturális topja. A tanácskozás légkö­rét tárgyszerűnek, nyugodt- nalk minősítve, a lap kieme­li, hogy azon a .résztvevő országök kulturális életük vezető személyiségeivel kép­viseltetik rnagukat. Három hasábos jelentés­ben számol be a fórum szer­dai felszólalásairól a Neues Deutschland, NSZEP közpon­ti Lapja. Köpeczli Béla kul­turális miniszter beszédéből a lap .kiemeli, hogy a fórum ne a konfrontáció színhelye legyen, .hanem a kulturális személyiségek és neves mű­vészek találkozója a gyümöl­csöző vitákat szolgálja. A bolgár saij-tó egyöntetű megállapítása szerint a bu­dapesti kulturális fórum olyan esemény, amelytől so­kat vár a Világ. A Trybuna Luduban, a LEMP orgánumában a lap budapesti különtudósítója ugyancsak megállapítja: Bu­dapesten sok keleti és nyu­gati küldöttség hangsúlyozza, hogy konstruktívan kíván te­vékenykedni egy egyeztetett záródokumentum kidolgozá­sa érdekében. A varsói lap szerint a nemzetek és álla­mok feletti „kulturális sza­badpiac” — egyes nyugati delegátusok által felvetett gondolata — még néhány fejlett tőkés ország, egyebek között Franciaország és Finn­ország küldöttségénél sem talált pozitív fogadtatásra. A felvetés nem veszi figyelem­be az európai realitásokat, és megfeledkezik az államok szuverenitásáról, amit alap­elvként emel ki a helsinki értekezlet záródokumentu­ma. A tekintélyes párizsi le’Monde három hasábos tu­dósítást közölt csütörtökön a budapesti kulturális fórum megnyitásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents