Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
1985. október 18., péntek Somogyi Néplap 3 A tagság segítése — a közösség segítségével A szövetkezeti vezetésről tanácskozott a Teszöv elnöksége TIÍ tplplvrp költözött a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat marcali '“'J UGIOjJi tCljr 10 üzeme. A korábbinál háromszor nagyobb alapterületen 13 új Lasch gépet helyezitek el. Az új gépeken nyugati rendelésre dolgoznak, elsősorban Kanadának. 1000 pár irhakesztyűt és 550 pár lovaglókesztyűt gyártanak még ebben az évben. Aranykorona helyett ,,pontozás” Új földértékelés Somogybán Könnyű nektek, magas aranykorona-értékű földieken gazdálkodtok — hallhattuk gyakorta a gazdálkodóktól, a termelőszövetkezeti szakemberektől!), mert még a közelmúltban is a mezőgazdasági nagyüzemek termőhelyi megítélésében döntő szierepet játszott, a „kategóriába” sorolásnál mértékadó szempontként került latba az aranykorona- érték. Amikor ez az értékrend az utóbbi években szóba került, fölmerült a kérdés: miért tekintik még ma is meghatározónak a földek évszázaddal ezelőtti minősítését. Hiszen ha a talaj átlagos adottsága nem is változott, a valós termőérték számottevően eltér a régitől. Több mint száz évvel ezélőta, 1858-tól 1866-ig az akkori Ausztria—Magyarország területén verték és forgalmazták az arany koronát. Ez a pénz volt az az értékbeli egység, amelyben aka- teszteri fölméréskor a földek évi tiszta jövedelmét megállapították. E módszer igen sokáig állta a próbáit. Hogy meddig? Az MTESZ Somogy Megyei Szervezetének kiadványában, a Somogyi Műszaki Szemle legújabb számában olvashatjuk Sovák Jenő mezőgazdásznak, a megyei földhivatal munkatársának Üj földértékelés Somogybán című írását, s abban a következő megállapítást: megyénk hat „becslőjárásra” van felosztva jelenleg is, és ez 1875 óta érvényes. Ilyen a csurgói, az igali, a kaposvári, a karádi és még további két körzet, s ez tulajdonképpen Ferenc József ikorában a közigazgatási egységek határát, illetve azok központját mutatta. „Az egy-egy osztályozási vidékhez tartozó mintegy 15— 20 községben — minden művelési ágban és minőségi osztályban — az aranykorona-értéket átlagolták, és ezen vidékek községeinek átlaga kötelező volt a térség minden községiére .. ” A szakember a . már említett cikkben utal a Minisztertanács hat évvel ezelőtti határozatára. Ez kimondja: a témával kapcsolatos 1875. évi VII. törvénycikk szerinti földértékelés korszerűtlen, s 1981 és 1985 között országosan él kelül végezni az úgynevezett mintateres földértékelést. Somogybán a 150—200 centiméter mélységből vett minták a Kaposvári Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ta- 1-ajilaboratóriumába kerültek, s a vizsgálat nyomán adoitt pontértékelés — a szerző szavaival élve — teljesen helyrebillentette az egyensúlyt a teljesen irreális aranykorona-érték és a valóság között. Érdekes képet mutat a régi és az új földértékelés összevetése néhány somogyi községben. Nagybajomban az első osztályú szántó például 46 aranykoronát „ér”, az azonos adottságú Kutason 29-et. A somogyi homokháton elterülő nagyatádi termelőszövetkezet aranykorona-átlaga 17, a külső-somogyi területen levő mer- nyei téeszé — ahol jobbak az adottságok — 14 aranykorona. Az új földértékelés szerint viszont ezeknek a községeknek a szántóterülete egészen más értékűnek minősül: Nagybajom átlaga 26, Kutasé 32, Nagyatádé 31, Mennyéé 49 pont. A pontértékeken alapuló, megerősített eredmények a megye háromnegyed részére vonatkozóan már rendelkezésünkre állnak, s eziek megfelelnek az előírásnak. Az új földértékelésben országszerte, így Somogybán is a természeti tényezők összhatása érvényesül. H. F. Energiatakarékos fényforrások Keresett termékek itthon és külföldön egyaránt a Tungsram Rt energiatakarékos fényforrásai, köztük a fénycsövek, a PAR-lámpák, a nátriumizzók és a halogénlámpák. Ezekből a korszerű, a hagyományos izzóknál 15—20 százaléknál kevesebb elekrtomos energiát fogyasztó fényforrásokból a nagyvállalat budapesti, váci és nagykanizsai gyáraiban évről évre számottevően növelik a termelést. Az idén, az év végéig összesen mintegy 20 százalékkal több energiatakarékos izzót szállítanak partnereiknek, mint a múlt évben, s jövőre is hasonló termelésbővítéssel számolnak. Az energiatakarékos égők közül a PAR-izzókat térmegvilágításra használják, főleg kirakatokban, várótermekben, uszodákban, sport- csarnokokban és szállodákban. A nátriumlámpák közvilágítási célokat szolgálnak. A hazai utcákon, tereken fokozatosan ezekre a nagy teljesítményű 400 wattos típusokra csehélik ki a kandeláberek izzóit, mert a korábbi lámpáknál lényegesen erősebb fényt bocsátanak ki, ugyanakkor jóval kisebb a fogyasztásuk. Külföldön már lakásokban is használnak nátriumégőket, igaz, kisebb teljesítményűeket, 75 wattos izzókat. Ezek gyártását nemrég kezdték meg a Tungsramban. Az új nátriumégőket nálunk egyelőre a középületekben lévő termek megvilágításához vásárolják. A magyar lakásokban az energiatakarékos lámpák közül a fénycsövek iránt a legnagyobb az érdeklődés, bár ezekből még nem igény szerinti mennyiségben állítanak elő, mert a hozzá szükséges armatúrát is a Tugsram készíti, s kapacitásuk még szűkös. Tanúi lehettünk — és ma is tapasztalhatjuk —, hogy egy-egy közös gazdaság erősödése vagy gyengülése nagyrészt az adott szövetkezet vezetésének — elnökének, szakirányítóinak, vezetőségének — erényeihez, illetve hibáihoz vezethető vissza. Ennek nem mond ellent, hogy az eredmények alakulásában az egész közösségnek van meghatározó szerepe, közrejátszanak közgazdasági és természeti tényezőket is a helyzet formálásában. A vezetés testületé a tagság megbízásából működteti az egész gazdálkodási szerkezetet — szervez, erőforrásokat mozgósít, előre vivő célokat ajánl elfogadásra —, s ha mindezt a feladatot jól látja el, a gazdaság egésze hasznát látja, ha viszont nem, ennek az egész közösség vallja kárát. Milyen a szövetkezeti vezetés helyzete, struktúrája, munkájának hatékonysága Somogybán, s miként érvényesülnek a demokratikus vezetés elvei — ezekre a kérdésekre válaszolt a Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége elnöksége elé tárt elemzésében tegnap Prjevara Pál, a Teszöv titkárhelyettese. A vita megerősítette a megállapításokat, s mindaz, amit az elnökség tagjai elmondtak, illetve dr. Sáray György, a TOT főosztályvezetője a felszólalásában szóvá tett, az írásos előterjesztéssel és a szóbeli kiegészítéssel együtt érdemes arra, hogy a somogyi szövetkezetek vezetői is megismerjék és megszívleljék. A vizsgálódás végkövetkeztetése akár megnyugtató is lehetne — a megye szövetkezeteinek vezetésében érvényesülnek a szövetkezeti alapelvek és sajátosságok, a testületek működése rendeltetésszerű, egyre jobban kibontakozik a szövetkezeti demokrácia —, de olvashattunk az előterjesztésben, hallhattunk a vitában olyan mondatokat is, amelyek további tennivalókat sürgetnek, megoldásra váró gondokat jeleznek. Előbbre kell lépni például a demokratizmus és a tulajdonosi szemlélet erősítésében. A belső, logikai követelményekhez igazodva, ajánlatos /kialakítani a szövetkezetek irányító szervezeteit Bogó László, a Teszöv titkára mondta: a tagság okkal várja vezetőitől, hogy hozzásegítsék. a közösséget az életkörülmények javításához, s minthogy az idei gazdasági tervek teljesítésével sok helyütt adósak maradnak, a vezetőknek föl kell készülniük arra, hogy cáfolhatatlan érveikkel indokolják a kiesések okait. A vezétői utánpótlással sem lehetünk elégedettek, pedig szükség lenne rá, hiszen bármikor előfordulhat, hogy valakinek vezetői tisztet kell betöltenie, s gondot okozhat, ha erre nincs alkalmas személy az adoitt szövetkezetben. A TOT főosztályvezetőjétől hallottuk: nem mindenütt „nőttek fel” a szakmai irányítók arra a feladatra, hogy a közvetlen vezetésben minden tekintetben felkészült társak legyenek, s helyenként a választott testületek alkalmassága is vitatható, az összetétel akadályozhatja az együttgondolkodást. Amikor a szövetkezeti vezetők megkapják a tagság bizalmát és vállalják tisztségüket, egyúttal nagy felelősséget vesznek a válluk- ra. A közösség megbízásának csak akkor felelhetnek meg, ha tiszteletben tartják a szövetkezeti demokráciát, biztosítják a tagság beleszólási és rákérdezési jogát. Ahol ezt elfelejtik, ott aligha erősödik a közös tulajdon szövetkezeti jellege, s csak idő kérdése, mikor vonják meg bizalmukat a vezetőktől a szövetkezeti gazdák. H. F. Korszerű önkiszolgáló bolt Somogysárdon Hatmillió forintért újította föl az áfész A kaposvári áfész az elmúlt években nagy figyelmet fordított a korszerűtlen boltok felújítására. Csak a volt mezőcsok onya—somogysárdi áfész területén eddig mintegy húszmillió forintot költöttek rá. Somogyjád Hetes, Osztopán után tegnap Sóin ogyváron avatták föl az újjáépített vegyes üzletet amelyen részt vett Kálmán Sándor, a kaposvári pártbizottság titkára. Tavaly nyáron kezdődött az építkezés, hatmillió forintot fordított az áfész a bővítésre, a korszerű berendezések megvásárlására. Sudár János, az áfész területi igazgatója elmondta, hogy a negyedszázada üzemelő bolt ugyancsak, „megérett” az átalakításra. — Somogysárdon és a környező kis településeken kétezer ember él, szükség van a színvonalas alapellátásra. — mondta. — Két és félmillió forint értékű árualappá! nyitunk, a tervek szerint havi egymillió-hatszázezer forint forgalomra számítunk, ez négyszázezer forinttal több, mint a régi üzletben. Induláskor olyan hiánycikkeknek számító áruk is megtalálhatók a polcokon, mint az étolaj, a fűszerpaprika. Lesz keresett híradástechnikai, műszaki termék is, mint például színes tévé és mosógép. Reméljük, hogy folyamatosan tudjuk biztosítani ezt a kínálatot. Az eladótérrel azonos nagyságú 200 négyzetméternyi a raktárterület, ez manapság már elengedhetetlenül szükséges a korszerű technikával üzemelő boltokban. Kiegészítő tevékenységként tüzelőanyagot is forgalmazunk, így a falusi lakosság helyben megvásárolhatja a szenet, nem kell fuvarra költeni. Dr. László Jenő, az áfész elnöke megnyitó beszédében külön megköszönte a tanácsi vezetőik segítségét, akik átérezve a felelősséget, a korszerűsítési munkák idején is biztosították a község zavartalan alapellátását: a régi kisegítőiskola épületében adtak helyet az üzletnek. A helyi intéző bizottság tagjai pedig sok társadalmi munkaórával segítették az építkezést. Okulunk-e a tanulságokból? Még egyszer a burgonya értékesítésről A fourgonyaértékesítós megyei gondjaival nem először foglalkozunk lapunkban. A televízió szerda esti 'híradójában dr. Gyenesei István, a megyei pártbizottság titkára nyilatkozott a helyzetről egy elmaradt sajtótájékoztató helyett. Mi történt valójában? Erről beszélgettem Herner Endrével, a a megyei pártbizottság munkatársával. — Az értékesítési gondok már második éve kísértenek,. Ezért is termeltek az idén mintegy négyszáz hektárral kevesebb burgonyát Somogybán. Ennék ellenére a múlt évinél is nehezebb helyzetbe kerülték a gazdaságok. Miért? — Csaknem huszonhat- ezer tonna étkezési burgonyára volt szerződés. Ennél több termett a nagyüzemekben. A kisgazdaságok kínálatával együtt a termelés meghaladta a 'harminckétezer tonnát. A szeptember végi fölmérés idején nemcsak a többlet hat és fél ezer tonna termés sorsa volt bizonytalan, hanem a Zöldért is visszamondta három és fél ezer tonna átvételét. Inkább vállalta a kötbér kifizetését. További hatezer tonnányi szerződött burgonya eladása is kétséges volt. — A sajtótájékoztatót megelőzően azonban változott a helyzet. — A MÉM felkérésére a második fölmérés arról tanúskodott, hogy fölöslegként mutatkozó tizenhatezer tonnányi termés hétezerdíatszázhatvanra csőikként. — Mint hallottuk, a főhatóságok közreműködésével megkezdődött az exportszállítás. — A múlt hét csütörtökétől — magas minőségi követelmények mellett — mód nyílt a külföldi szállításokra. Hétfőig több miint ezer tonnát szállítottak el a gazdaságúk, s azóta is naponta átlag nyolcvan-nyolcvanöt tonna indul útra. Ügy számítjuk, hogy még az ősszel négy-ötezer tonnányit értékesíthetnek. — A gondok nagyobb része így megoldódik. Mégsem elhanyagolható az ezen felüli termés sorsa. — További tárgyalásokat folytatunk, az értékesítésre a tárolt burgonya finanszírozására. Bíztató, hogy az export szállítások megindulásával a szerződéses partnerek is meggyorsították szállításaikat. — Nem arra utal ez, hogy a kereskedelmi vállalatok nem akarnak készletezni, kockázatot vállalni? Bár a szerződéses fegyelemről is lehetne beszélni.. . — Feltehető, hogy ilyen „kereskedelmi fogás” is meghúzódik a háttérben. Tény, hogy az ideihez hasonló értékesítési bizonytalanságot nehezen viseli el a termelő. Tegyük hozzá: bár az értékesítési gondok lényegesen 'enyhültek, jó volna végre ilevonni a tanulságokat. V. M.
