Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 245. szám Ara: 1,80 Ft 1985. október 18., péntek Befejeződött a nyilyános plenáris ülés A béke szolgálata — Európa közös ügye A résztvevő országok nyitó felszólalásaival foly­tatta munkáját az európai kulturális fórum csü­törtökön, a Budapest Kongresszusi Központban. Ot küldöttség ismertette álláspontját a kulturális együttműködés kérdéseiben: Belgium, Olaszor­szág, Málta, a Szovjetunió, valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a keddtől csütörtökig tartott nyílt plenáris ülése­ken 33 európai ország, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada delegátusának beszéde hang­zott el. rán vidék különböző kultú­rák találkozóhelye, a civili­záció bölcsője, ahol három vallás is megtalálható, s le­tűnt kultúrák élnek együtt a jelennel. A helsinki folya­matot elemezve elmondta, hogy az elmúlt években több találkozót rendeztek a me­diterrán országok együttmű­ködéséről, legutóbb 1984 ok­tóberében Velencében, ahol meghatározták a kulturális együttműködés területeit, egyebek között a kulturális örökség közös védelmének szükségességét. A szovjet küldöttség a Kongresszusi Központ épülete előtt. Középen: Pjotr Gyemicsev, a szovjet küldöttség vezetője Robert Vaes nagykövet, a belga küldöttség vezetője ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti tanácskozás a helsinki folyamat új vonása­ként további területet — a kultúrát — kapcsol be a földrész országai között tíz éve elkezdődött párbeszéd folyamatába. Emlékeztetett arra is, hogy országa, bár te­rületét tekintve kicsi, maga is gyűjtőhelye és találkozási pontja az európai kultúrá­nak, sokszor adott otthont hazájukból távozni kénysze­rült nagy művészeknek és tudósoknak, emellett kultú­rája is több nemzetiségű. — A kultúrának a békét és a népek közötti megértést kell szolgálnia, alapvető funkciója, az emberi szemé­lyiség legmagasztosabb kitel­jesítése mellett. Minden kul­turális és művészi tevékeny­ség magja, központi eleme az egyén alkotóképessége — mondotta, utalva a kultúra- meghatározások sokféleségé­re. amely már itt, a buda­pesti tanácskozáson is han­got kapott az eddigi felszó­lalásokban. Belgium — fejtette ki a nagykövet kormánya felfogá­sát — úgy látja, hogy a hel­sinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz esztendő nem mindenben igazolta a kezde­ti várakozásokat, a záróok­mány betűjét és szellemét nem minden aláíró tartja tiszteletben. Belgium mindenesetre az­zal a reménnyel vesz részt a budapesti fórumon, hogy a záróokmányban és a madri­di határozatban foglalt meg­bízatásnak — a kulturális alkotómunka, a kultúrater­jesztés és a kulturális együtt­működés megvitatásának, konkrét ajánlások megfogal­mazásának — eleget tesznek, minden résztvevő tartja ma­gát a vállalt kötelezettségek­hez. Giulio Tamagnini nagykö­vet, Olaszország képviselője csatlakozott ahhoz a véle­ményhez, amelyet a tanács­kozás első napján Luxem­burg képviselője fejtett ki a nyugat-európai közösség nevében. Reményét fejezte ki, hogy az emberi jogokról tartott ottawai tanácskozás — mint fogalmazott — csa­lódást keltő eredményei után a budapesti kulturális fórum előbbre viszi a helsinki fo­lyamatot. Olaszország ezzel a céllal jött a tanácskozásra. A kultúra olyan teremtő, állandó nemzeti és nemzet­közi kölcsönhatásokat magá­ba foglaló terület, amely kü­lönösen alkalmas elősegíteni az európai népek közeledé­sét, a közös hagyományokra és értékekre építve. Ezek között az értékek között az eszmék és szellemi termé­kek, alkotások szabad áram­lása mindig jelen volt. A tudományos elméletek, filo­zófiai áramlatok, esztétikai felfogások és művészeti for­mák a történelmi tapaszta­latok szerint — ha igazi ér­téket képviseltek — Európá­ban és Észak-Amerikában mindig túlléptek az adott nemzeti-politikai kereteken, és hozzájárultak a népeink kulturális életét megtermé­kenyítő közös szellemi kincs­hez — hangoztatta. Elmondta, hogy az olasz küldöttségben számos ki­emelkedő alkotóművész és értelmiségi kapott helyet, akik felfogásukkal, szellemi arculatukkal jól tükrözik az olasz társadalom sokszínűsé­gét, és elősegíthetik majd az eltérő nézetek képviselői kö­zötti gyümölcsöző párbeszé­det. Az olasz küldöttség sze­rint a kultúrát széles érte­lemben kell értelmezni a ta­nácskozáson, bele kell érteni tehát a tudományos élet je­lenségeit is, valamint az al­kotómunka mellett a kultú­raterjesztés problémáit is. Végül kijelentette: támo­gatni fogják a fórumon mindazokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyek a szel­lemi alkotók, alkotóműhelyek közötti közvetlen cseréket és kapcsolatokat hivatottak erő­síteni, valamint azokat, ame­lyek a kulturális és szellemi értékek mind szélesebb kö­rű terjesztését, megismerte­tését célozzák. Charles Vella, a máltai küldöttség helyettes vezetője felszólalásában emlékezte­tett arra, hogy Európában 1985-ben a zene évét is ün­nepük, s mivel a magyar zene nagymértékben hozzá­járult e műfaj fejlődéséhez, ez is indokolja a fórum bu­dapesti helyszínét. A továb­biakban kijelentette, hogy véleménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös nevezőre hoz­hatók a kultúra egyetemes­sége jegyében. Utalt arra, hogy a mediter­Végezetül kijelentette: a fórum feladata az is, hogy tudatosítsa: nem lehet konf­liktus a nemzeti kultúrák és az egyetemes kultúra között, a különböző nemzetek csak gazdagodnak egymás kultú­rájának megismerése által. Pjotr Gyemicsev, a Szov­jetunió kulturális minisztere hangsúlyozta: napjainkban, amikor a népek közötti egyenjogúság és békés együttműködés égető politi­kai szükségszerűség, a kultú­ra művelőinek kötelessége, hogy a béke, az élet megvé- delmezése érdekében emeljék fel szavukat. A miniszter említette, hogy a szovjet küldöttség figyel­mesen hallgatta a felszóla­lásokat, és nem mindenben ért egyet az elhangzottakkal. A lényeg azonban: a véle­mények különbözősége elle­nére abban egyetértés van, hogy a mai helyzetben kizá­rólag a népek közös erőfe­szítésével lehet elhárítani a világot fenyegető veszélye­ket. A tegnapi nyilvános ple­náris ülésen, — amelyen Ásegir Tryggvason, az izlan­di 'küldöttség vezetője elnö­költ, - a továbbiakban ügy­rendi kérdést vitattak meg. A vitában a ciprusi, a gö­rög, a török és a bolgár kül­döttség képviselője fejtette ki álláspontját. Ezt követően az angol delegáció képvise­lője válaszadási jogával él­ve reagált a szovjet küldött­ség vezetőinek felszólalásá­ra. A tanácskozás zárt üléssel folytatta munkáját. Ma a fórum zárt ülést tart. Ünnepség a sztahanov-mozgalom 50. évfordulóján Losonczi Pál New York-ba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke október 19-én, szombaton New Yorkba uta­zik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 40., jubileu­mi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évforduló­jával kapcsolatos megemléke­zéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lesz Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Bereez János látogatása Tolna megyében Bereez János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön Tolna me­gyébe llátogatott. Szekszár- don, a egyei pártszékházban Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára és Császár József megyei tanácselnök fogadta, és tájékoztatta Tolna megye politikai, gazdasági és kul­turális helyzetéről. A Központi Bizottság tit­kára a Babits Mihály Mű­velődési Központ színházter­mében rendezett aktívaülésen tájékoztatót tartott időszerű társadalompolitikai kérdések­ről. Ezután Bereez János felkereste a kaposvári tanító­képző főiskola szekszárdi tagozatát. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa több szakminisz­térium közreműködésével csütörtökön ünnepséget ren­dezett a SZOT széfcházában a sztáhanov-mozgalom 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek egy­kori ismert sztahanovisták, mai kiváló dolgozók, ott voltak a társadalmi és álla­mi szervezetek képviselői, je­len volt a szovjet sztahano­visták küldöttsége. Kapolyi László ipari mi­niszter megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy Alekszej Sztahanov vájár ne­véhez, termelési eredményei­hez fűződik az a mozgalom, amely öbven évvel ezélőtt bontakozott ki a Szovjetunió­ban, fellendítette a terme­lést, elterjedt az egész or­szágban, és másfél évtized múlva meghonosodott a fel­szabadult szocializmust építő országokban .is. Ma is emlékezetesek a munkaverseny-mozgalom ha­zai legkiválóbb kezdeménye­zőinek eredményei, Gazda Gézának, a Csepeli Acélmű üzemvezetőjének, Pioker Ig- nácnak, az Egyesült Izzó gyalusának, Röder Bélának, a m unkámódszer-átadás kez­deményezőjének munkasike­rei, de folytathatnánk a sort Horváth Ede, Loy Ár­pád, Pozsonyi Zoltán, Len­gyel József, Molnár Ferenc és mások kiváló munkássá­gával. A termelés, az építés, a szállítás valamennyi terüle­tén megjelentek a sztahano­visták és utat követelve az új megoldásoknak, a terme­lékenyebb munkának, a jobb minőségnék és a takarékos­ságnak. A szocialista munkaver­seny mai élenjárói méltó kö­vetői a sztáhanovi tradíciók­nak. A szocialista brigádok ■tíz- és százezrei új módon, szocialista meggyőződéssel dolgozva, tanulva és élve viszik tovább a hagyományo­kat. Közös feladatunk, hogy ■megőrizzük az elődök által létrehozott értékeket, a tö­megek alkotó munkájának becsületét, a közösségi szel­lemet, a társadalom ügye iránti fogékonyságot. Ezek az értékek egybeesnek mai tö­rekvéseinkkel. Gazdasági építőmunkánkban olyan sza­kaszhoz érkeztünk, amelyben az alkotó munka, a kollek­tív szellem — éppen gazda­ságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztése során — fel­értékelődik. Bizakodásra ad ókot, hogy kibontakoznak az új gazda­sági követelményekhez iga­zodó versenyformák. Tovább szélesednek a mozgalom hu­mánus vonásai is. A brigá­dok önzetlenül segítik a szo­ciális problémák megoldását, a közösségi célok elérését. Ezután Leonyid Nyikolaje- vics Lutohin, a szovjet szta­hanovisták küldöttségének vezetőije méltatta a munka- mozgalom jelentőségét a Szovjetunió és más szocia­lista országok fejlődésében. A Bolgár Hazafias Front küldöttségének látogatása Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön a Központi Bizottság székházában fogadta Pencso Kubadinszkit, a Bolgár Ha­zafias Front Országos Taná­csa elnökét, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagját, aki a Hazafias Népfront meghívá­sára küldöttség élén október 15—17. között hazánkban tar­tózkodott. A Pencso Kubadinszki ve­zette küldöttség magyaror­szági programja során tár­gyalásokat folytatott Pozs- gay Imrével, a HNF OT fő­titkárával és a népfront más vezetőivel, látogatást tett Tolna megyében és találko­zott az 1947-ben Bulgáriában dolgozott Petőfi önkéntes bri­gád tagjaival. A megbeszé­léseken részt vett Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. A magyar és a bolgár nép- frontmozgalom vezetői meg­állapodtak abban, hogy az általuk 1980-ban aláírt, öt­éves időtartamra szóló együttműködési megállapo­dást újabb öt évre érvé­nyesnek tekintik. Pencso Kubadinszkit a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa kitüntető jelvényben részesítette. Földrengés Tádzsikisztánban Súlyos károk A szovjet sajtó jelentései alapján mind pontosabb kép bontakozik kii a tadzsiikisz- táni földrengés okozta károk­ról, a megindult helyreállí­tási munkálatokról. A legsú­lyosabban Kajrakikum váro­sát érintette a vasárnapi földrengés; 15 ezer tokoséból nyolcezernek nincs tető a fe­je fölött. Jelentős részüket barakkokban szállásolták el, másoknak a 236 sátor vala­melyikében jutott hely. Eről­tetett ütemben folyik annak a 12 épületnek a felhúzása, ahol ideiglenes jelleggel ugyan, de mégiscsak tető alá kerülhetnek a megszorult családok. A város főutcáján súlyosan megrongálódott a tanácshá­za és a pártbizottság épüle­te is. A téglafalak egy része kidőlt, több helyen lesza­kadt a mennyezet, néhol megsérült az emeletek kö­zötti födémszerkezet. A kör­nyező többemeletes lakóháza­kon nagy repedések éktelen­kednek, néhol beszakadt a tető is. A tokok a legszükségesebb holmikkal az udvarókon igyekeztek berendezkedni. A városban 24 órában működik a katasztrófa következmé­nyeinek felszámolásét irányí­tó operatív bizottság, a vá­ros filmszínházában rendez­kedtek be, ez a vasbeton épület bizonyult a legtartó­sabbnak. Az első becslések szerint a kár csupán Kajrakkumban több száz millió rubel. Kormányválság egy eltérített hajó miatt Itáliában: Craxi kormányfő benyújtja kabinetje lemondását. Mellette Andreotti külügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents