Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 17., csütörtök TAKARMÁNYOK MINŐSÉGE A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők nagy mennyiségű ipari abrakkeverékeit használnak fel az állatok tartásához, hizlalásához. A forgalomba hozott tápok és koncentrátu- mok előállításáról és forgalmazásáról a két évvel ezelőtt megjelent MÉM-rende- let intézkedik. A jogszabály hatálybalépése óta végzett hatósági ellenőrzések — amelyek gyakran a felhasználók bejelentésein alapultak — több olyan hiányosságot tártak fel,, amelyek rontották a takarmányozás hatékonyságát. A gyártás során például előnyben részesítették aszókat az olcsóbb komponenseket, amelyeknek mérhető, úgynevezett nyeirs táplálóanyag-tartalma elérte ugyan a kívánt szintet, de emészttihetősége már nem volt megfelelő, és így a takarmány egy része az állati szervezet számára ..hozzáférhetetlen” volt. A takarmánygyárak gyakran hetente változtatták az ab- rakikeverékek összetételét, ami szintén .zavarokat akozott az álattartásiban. A felhasználóik kifogásolták továbbá, hogy a forgalomba hozott takarmányok egy részének túlságosan alacsony a táplálóanyagtartalma, és emiatt gazdaságtalanná válik a felhasználás. A feltárt hiányosságok magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért romlott a fajlagos takarmányfelhasználás, főként a kistermelőknél, de számos mezőgazdasági nagyüzemben is. A MÉM közleményt jelentetett meg arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség az ipari abrakkeverékek minőségének javítására. Ez kimondja: a forgalomba kerülő termékek ne^ cepitjének módosításakor a gyártóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat, hogy az állattartók a szükséges átmenetet — ami a takarmányozásnál alapvető fontosságú — biztosítani tudják. Egy-egy recept szerint legalább két hónapon át — tehát változtatás nélkül — kell gyártani a tápokat. Ha egyes komponensék helyettesítésére van szükség, akkor nem a nyers, hanem az emészthető táplálóanyagtartalmat kall figyelembe venni. « , (226,8 dekás) Kogler-sonkált készítenek a OtllbráS kaposvári húskombinát sonkakonzervüzemében. E termékeket az Egyesült Államokba szállítják Földünk kincse: az erdő Barátaink a fák ségletek kielégítéséhez Svédország, Japán, Finnország, Franciaország, Nigéria, Tanzánia, az NSZK, Kolumbia, Románia, Etiópia és Szudán. A fa még nem is olyan régen elsősorban tüzelőanyag volt. Közép-Európa még alig 150 éve is a kivágott fa 85 százalékát fűtötte el. Az iparosodással együtt azután a fa is egyre inkább ipari nyersanyaggá vált, a szükségletek óriási módon nőttek a fa alapanyagból készülő mintegy 12000 féle termék iránt. Az ökológusok egyre féltőbben szemlélik a kivágott erdőket. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy óriási katasztrófához vezetne az erdők kipusztulása a Föld felszínéről. A világ legtöbb országában tisztában vannak ezzel, s új telepítésekkel gondoskodnak róla, hogy az erdőterület ne csökkenjék. Az enyhet adó erdőségek nem csupán a föld vízháztartását szabályozzák, de tisztítják is a levegőt, oxigénnel dúsítják. A tudósok legújabb kutatásai fényt derítettek arra is, hogy a szárazföld növényzete kétszer annyi széndioxidot használ fel, mint a tengerek és tavak fitoplanktonja. Képünkön a növények légzésének ellenőrzésére szolgáló kísérleti berendezést láthatunk a természetben érvényesülő ökológiai kölcsönhatás összes kifinomult részleteit vizsgáló kutatók szolgálatában. BARANGOLÁS A VIKINGEK FÖLDIÉN Dánia nem legóvárakat épít Rómában a Colosseum, Párizsban az Eilfél-torony. Koppenhágában viszont — a hazaiak szerint — a Tivoli, azaz a vidámpark a legfőbb nevezetesség, amely rangos helyen a főpályaudvar közvetlen szomszédságában található. A Tivoli nem olyan mint a budapesti vidámpark. A tervezők minden korosztályra gondoltak. Pár sorban lehetetlen leírni, hogy milyen a Tivoli. Látni kell! Dánia érdekes világ. Gyerekkorunkban meseországként ismertük meg a világ egyik legnagyobb mesemondója, írója, Andersen révén. A vikingek földjének érdekességei, a népi hagyományok ihlették a világszerte ismert írót. Manapság egy másik „dán csoda”, a LEGO hirdeti, hogy az Északi-tenger vidékén a Skagerraktól és Kattegabtól délre egy igen leleményes nép hazája lelhető. Sokfelé úgy emlegetik: LEGOLAND. A világ szinte minden táján elterjedt és népszerű lego szülőatyái ugyanis dánok. Öle Kirk Kristiansen ácsmester és fia, Biliund készítette az első összerakható kockajátékot, amelyet nem kell külön bemutatni. A játék nevét is ők adták. Leggodt (játssz jól) — mondták a feltalálók, s a világ játszik. Otthon, Dániában sem csökken a már több ezer variációt tartalmazó játékkocka népszerűsége. Koppenhágában és mindenütt ott van ajándékboltok kirakataiban. A sétálóutca egyik több mint 5000 négyzetméter alapterületű játékboltjának bejáratánál szinte életnagyságú ember- és állatfigurák — természetesen legéből készültek 1— hívják a gyerekeket, a vásárlókat. Egész nap zeng-bong ez a mesébolt. Dánia nem legóvárakat épít, hanem formálja, alakít - ja a maga sajátos világát. A főváros központjában található parlamentben a honatyák hazájuk érdekelt igyekeznek képviselni a nyugati nagyhatalmak nyomásával szemben. A hollandok és a dánok nem ákarják, hogy hazájuk amerikai rakétatá maszponti . színhelye legyen. A harcnak még nincs vége. Ezt jelzi főként az egyetemi városrészben, de másutt is a feliratok sokasága. A házak, kerítések .falain, a hidakon és átjárókon örökítik meg véleményüket a béke hívei. Koppenhágából a legtöbb idegen útja a fővárostól nem egészen 50 kilométerre levő Helsingörbe vezet. Az egyik út az erdős vidéken, a másik a tengerparton halad. Helsingörből húszpercenként komphajó viszi az utasokat és a járműveket a 3 kilométeres tengerszoroson át Svédországba. Az idősebb dánok közül nem kis büszkeséggel emlegetik, hogy a háborús időkben e tengerszoroson olykor lélekvesztőkkel menekítették át éjszaka az üldözötteket Svédországba. Nem hajtották végre Hitler zsidó- törvényét. Az akkori király, X. Keresztély önkéntes száműzetésben maga is felvarratta a hatágú sárga csillagot. Így nyilvánította ki véleményét a fasiszta diktatúra ellen. Dánia volt a Hitler által leigázott egyetlen ország, ahol nem alakult ikollaboráns kormány. Nem volt helyi közigazgatás, csak a leigázók „igazgattak”. A turistairodák Helsingör- ben minden vendéget a tengerbe nyúló szintre épült Hamlet-kastélyba irányítanak. A kastély falán Shakespeare jelképes síremléket is kapott. Érdemes a kastély sok-sok lépcsőjét megmászni... Valáha elképzelhetetlen volt, hogy e ikiis országba messzi idegenből turisták jöjjenek. Ügy mondták a dáA fredensborgi kastély, a királynő nyári lakhelye Számítástechnikai tanácskozás Kaposváron Gyártók és alkalmazók találkozója Gyártók, forgalmazók és természetesen az alkalmazók is szép számmal jelezték részvételi szándékukat a jövő héten Kaposváron megrendezendő háromnapos számítástechnikai tanácskozáson és kiállításon, amelyet az idén először vásárral is egybekötöttek a szervezők. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Somogy megyei szervezete két évvel ezelőtt vállalkozott az első, a maga nemében egyedülálló rendezvény házigazda szerepére — azzal a nem titkolt elképzeléssel, hogy a számítógépekkel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára fórumot teremtsen, s kétévenként a legújabb eszközöket, programokat mutassák be, valamint lehetőséget adjanak a tapasztalatok cseréjére. A Számítástechnika és alkalmazása ’85 címmel megrendezendő eseménysorozat másik szervezője a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. ök a kiállítás technikai feltételeinek megteremtésében és kivitelezésében is nagyon sokat segítettek. Műdig István az NJSZT elnöke a rendezvény céljáról és a részletes programról adott tájékoztatójában elmondta: — Elsődleges célunk, hogy a kiállításon bemutassuk a jelenleg kapható mikro- és kisszámítógépeket, s alkalmazásuk lehetőségeire felhívják a figyelmet, illetve ismeretterjesztéssel szélesítsük a felhasználási skálát. A háromnapos rendezvény programjából is kitűnik, hogy a felhasználók között nagyon sok a mezőgazdasági üzem. Ök élten járnak a számítógépek alkalmazásában, de ha csak a két év előtti helyzettel is összehasonlítom a jelenlegit, örömmel) mondhatom, hogy egyre több intézmény és iparvállalat vásárol gépet és hozzávaló programot. Az idei tanácskozás és kiállítás másik jellemzője, hogy a több mint 20 résztvevő mintegy 50 százaléka hazai, vagyis Somogy megyei. Az első hasonló találkozón szinte kizárólag országos szervek képviseltették magukat. A már most nagy érdek lődéssel várt tanácskozás és vásár október 22-én kezdődik a kiállítás ünnepélyes megnyitásával és Kovács Győző, az NJSZT főtitkárának a Számítástechnikai Koordinációs Intézet igazgatójának nyitó előadásával. A következő két napon szakmai tanácskozást tartanak, ezekre a meghívottakon kívül minden érdeklődőt várnak a rendezők. I AZ ILLETÉKES VÁLASZOL „Igaztalan elmarasztalás" A Somogyi Néplap 1985. október 9-i „Műszaki könyv- hónap — érdeklődők nélkül” című cikkéhez a következő megjegyzéseket szeretném fűzni: Az MTESZ megyei szernok: nálunk nincs sok látnivaló. Kiderült azonban, hogy ez nem így van. Dániában a házak, műemlékek szinte mind sértetlenek maradtak a háború alatt; nem kellett restaurálni, csak némileg fölfrissíteni a XV. század és a későbbi korok építészeti alkotásait. A múltat idéző emlékékre sokan kíváncsiak Európáiból, Amerikából és Japánból is. Ez utóbbiak adják a turisták zömét. Koppenhágában a luxushotelok méllett több száz középszerű, olcsóbb szálloda működik. A számunkra szokatlan (nekünk drága) dán konyha mellett lehet találni indonéz, kínai és orosz éttermet, mulatót. Az idegen kapkodhatja a fejét a sok látnivaló között. A Radihauspladsról — a Városháza teréről — turistabuszok indulnak a főváros és a legnagyobb dán szigetek nevezetességeihez. Az angol és német nyélvű idegenvezetők a 2,5 vagy 5—6 órás utakon igyekeznek bemutatni min- uen érdekes látnivalót. Belefér ébbe a királyi palota koppenhágai vagy a nyári rezidencia déli őrségváltása is. Rövid egy hét alatt nem lehet Dániát megismerni. Amikor azonban a teljes vonatszerelvényt, az autóbuszokat és gépkocsikat szállító komphajón búcsút vettünk Dániától, elmondlhat- tük: Dánia megérdemli, hogy mi, magyarok is minél többen megismerjük. Kovács Sándor vezete — mint a cikk is írja — gondosan ügyel arra, hogy a műszaki könywhóna- pot minden évben méltó keretek között ünnepeljék meg. Ebben az évben a Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárát kértük fel a megnyitó ünnepség lebonyolítására. A gyár vezetői nagy örömmel vállalkoztak erre. Itt is szeretném megköszönni fáradozásukat. Remélem, nem veszi el a kedvüket a további együttműködéstől a cikk ezután következő, szerintem igaztalan elmarasztalása. A „dísztelennek” ítélt tanácsterem tiszta, világos, egyszerű berendezésével jól szolgálja, elsősorban természetesen a vállalat termelő munkáját, de nem alkalmatlan egyéb rendezvények megtartására sem. A felolvasott megnyitó tartalmilag kifogástalan volt. A levetített három videofilm közül kettő valóban idegien nyelvű, de amit a cikk nem említett: a gyár főmérnökének szóbeli kiegészítőjével együtt, igen plasztikus képet adott a vállalat termékeiről és terveiről. A megnyitó iránti érdeklődés az elmúlt évekhez képest jobb volt, a tanácsterem majdnem megtelt. A megnyitó keretei és a beszéd tartalma méltó volt a műszaki könyv ünnepéhez. Dr. Vékony László az MTESZ műszaki tudományos táj ékoztatóbizottságának titkára Megértjük, hogy az esemény fő szervezője és azért felelősséget érző ember így látta a rendezvényt. Mint látható: azzal is tiszteletben tartjuk álláspontját, hogy sorait közöttük. A rendezvénnyel kapcsolatos észrevételeinket azonban változatlanul fenntartjuk. (A szerk.) Földünk felületének közel 30 százalékát, 3,7 milliárd hektárt borít erdő, s a világ jelenlegi faállományát a szakemberek 300—400 milliárd köbméterre becsülik. A faállomány mintegy egynegyede a Szovjetunió területén nő, aminek több mint 80 százalékát fenyőerdők teszik ki. A szovjet erdők teljes területe megközelíti az 1 milliárd hektárt. A világ legnagyobb fakitermelője a Szovjetunió, 20 százalékát adja a világtermelésnek. Öt 19 százalékkal az USA, 10— 10 százalékkal Kína ésJBra- zília, 6 százalékkal Kanada követi. Együttesen 20 százalékkal járul hozzá a szűk-
