Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 17., csütörtök Folytatta munkáját az európai kulturális fórum (Folytatás az 1. oldalról) Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kulturális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nemcsak kormány- képviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kapnak, Helsinki széliében Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és & kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgá- rát. azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a résztvevő országok általános kacsola/taina. A magyar delegáció arra kapott.imegbízatást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogas- ion minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kluturális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, militarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni, és nem örü'ünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek. amelyek megcsú- foiják a jóízléstt és az erkölcsöt. Minden humanista szabadság-meghatározásban felállítanak korlátokat, és kimondanak elkötelezettségeket. E kategóriák értelmezése eltérő lehet és konfliktusok is keletkezhetnek a különböző nézetek között, de az aktív humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befogadásával és hatáséval szemben. Ez ok között a keretek között a magyar kulturális politika egyik fő feladatát abban látjuk, hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, és ezlemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. Jósé Maria Ullrich Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. zel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kultúra ügyét. Íróink es művészeink számára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerüljenek más országok szellemi életével, kapcsolatban legyenek más országbeli szakmai társiakkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében». Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti ön- Decsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányainak megbecsülésével. A magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő magyar fordításban, nagy példányszámban. Dante vagy Shakespeare, Moliere vagy Goethe, Tolsztoj vagy Balzac, Gorkij vagy Thomas Mann —, hogy csak a leg- nagyobbakra utaljak — a magyar olvasók millióira hatottak és hatnak. A magyar közönségnek módja van arra is, hogy széles körben tájékozódjék a jelenkori kül- toldi művészetekről és irodalmakról, és megismerkedjék a Legkülönbözőbb, akár vitatott irányzatok képviselőinek alkotásaival is. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betöllthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokA nagykövet ígéretet tett arra, hogy Spanyolország tapasztalatait felhasználva, igyekszik minden módon elősegíteni a kevésbé ismert európai nyelvek elterjesztését, annál is inkább, mert ezek a nyelvek is jelentős mértékben járultak hozzá a közös európai kultúra gazdagításához. Jósé Maria Ullrich Rojas felszólalásában kitért az emberi jogok kérdésére, ezzel összefüggésben szorgalmazta az úgynevezett helsinki.harmadik kosár előírásainak han is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a Helsinki Záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de üzleti szempontokból vagy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei, és kívánaltos, hogy a Helsinki Záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk tehát, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a résztvevő országok kormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevésbé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővítését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művészeti nevelésében, hiszen földrészünk jövője és kulturális fejlődése szempontjából közös érdek, hogy a felnövekvő generációkat más országok és kultúrák megismerésére, tiszteletére, s ezen keresztül a nemzetközi megértésre és együttműködésre neveljük. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínűségében is minden ország számára közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét, a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában, a művészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is', nint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Nép- szövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár él, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává. .. Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk. és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejilő természetes lóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.” — Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. Günther von Hase nagykövet. a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból cselekedjenek, vagy ideológiákat képviseljenek, hanem saját felelősségérzetüket kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik el. Ezután hosszan méltatta az európai kulturális közösség évszázadok óta tartó kialakulását, olyan közösség létrejöttét, amelyben nem szűnnek meg az európai kultúrnemzetek, hanem sokszínűén tükröződnék benne. Európa jövője, békéje a földrész országainak alkotó együttműködésében valósulhat meg. „ Háborús versengés helyett kulturális vetélkedésre van szükség — hangsúlyozta. A kultúrának a jövőt, a változást, a haladást kell szolgálnia. A kulturális fórum 35 küldöttségének tanácskozása kifejezi a 'nagyobb egység iránti igényt. A nyugatnémet küldöttség nyílt, gyümölcsöző átfogó eszmecserét vár a fórumtól. Van Hase hosszan időzött a német szellemi élet múltjánál és jelenénél, és megerősítette azt a hivatalos bonni tézist, miszerint a „megosztott Németország” változatlanul „egyetlen kul- túrnemzetet” alkot. San Marino Európa legrégibb köztársasága nevében Jósé de Mollinedo delegátus arra mutatott rá, hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást; a nézetek, a tájékoztatás és az emberek szabad áramlása nélkül aligha érhető el egymás jobb megismerése. San Marino két célt követ a 'helsinki folyamatban, s így a budapesti fórumon: egyrészt arra törekszik, hogy váljék szabadabbá a tájékoztatás a résztvevő államok között, és így váljanak hozzáférhetőbbé egymás kulturális értékei az egyének és kulturális intézmények kapcsolatai révén. Törekszik továbbá arra, hogy a kisebb és igen kicsi európai országok is megőrizhessék és terjeszthessék kulturális értékeiket, örökségüket, ne legyenek kiszolgáltatva a nagyobb országoknak, amelyek jelenleg — mint mondotta — uralják a tájékoztatás eszközeit. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: tíz évvel ezelőtt a Helsinki Záróokmány aláírásakor a résztvevő országok magas rangú képviselői kifejezésre juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben a különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen haladt előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. A norvég delegáció nevében felszólaló Dagfinn Sten- seth nagykövet kiemelte, hogy ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretében, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglévő kulturális kapcsolatokat. A norvég felszólaló utalt arra, hogy a résztvevő országok némelyike nem tiszteli eléggé a helsinki ajánlásokat. Az emberi jogok tiszteletben tartása és a szabadság — tette hozzá — melyet a záróokmány is említ, alapvető feltétele a ikuturális alkotásnak és az együttműködésnek. Pantelisz Ekonomu nagykövet, a görög küldöttség vezetője, az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá annak kapcsán, hogy hazájában hosszú ideig népelnyomó diktatúra uralkodott, és ezéket a jogokat semmibe vették. „Görögországban- ma teljes a parlamenti demokrácia, ragaszkodunk az emberi jogok érvényesítéséhez, amire a Helsinki Záróokmányt aláíró államok kötelezettséget is vállaltak” — hangoztatta. Hozzátette: sajnos nem minden aláíró tartja magát a kötelezettségvállaláshoz. Norman St. John-Stevas, parlamenti képviselő, az angol 'küldöttség vezetője éi's- meréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában — ahol virágzanak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Az állam sokat tehet a művészetékért és a kultúráért — mondotta. Feladata nem az ellenőrzés, hanem az, hogy segítsen megteremteni és megőrizni azokat a kereteket, amelyeken belül virágozhatnak a művészetek. Az államok közötti kulturális együttműködésben még sók az adminisztratív és bürok- rat'kus akadály. Ezektől kellene megszabadulni — hangoztatta, sürgetve a könyvék behozatalát gátló korlátozások felszámolását, a .cserekapcsolatok bővítését, különösen a zeneművészetben és az előadóművészetekben. Asegir Tryggvason nagykövet, az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusak, a diplomaták és a katonai szakértők magántulajdona, hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátette: a béke és a biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem válik azzá. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta; a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteLjesítő kulturális tanácskozáson. A Szentszék amellett foglal állást, hogy a mostani, első ilyen jellegű kulturális találkozó 'mélyítse el a 'kulturális párbeszédet annak a reményében, hogy ez elősegíti az államok közötti testvériség és béke ügyét — hangoztatta. A tegnapi tanácskozás végén a török küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, amely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum ma folytatja munkáját, ekkor még három ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plenáris ülések sorozata. Szükségállapot Nicaraguában A nicaraguai kormány kedden szükségállapotot hirdetett ki az ország egész területén. Daniel Ortega államfő a kormány intézkedésével kapcsolatban kijelentette: nem nézhetjük ölhetett kezekkel. az országon belüli ellenforradalmi erők akcióit. A forradalom meg- védelmezése érdekében — tette hozzá — nem engedhetjük meg olyan politikai körök, sajtószervek és egyházi szervezetek büntetlen tevékenységét, amelyek szabotálják a termelést, zavart és elégedetlenséget próbálnak kelteni a nép körében. Ortega hangsúlyozta, hogy bizonyos politikai csoportok és egyházi körök ellenforradalmi akcióikkal az amerikai kormánynak a forradalom lerombolását célzó terveit igyekeznek elősegíteni. Az Egyesült Állmok továbbra is milliókat juttat a Nicaraguába betörő zsoldos csapatoknak, amelyek gyilkos akciókat hajtanak végre nicaraguai állampolgárok ellen és új terveket szőnek az agresszió fokozására. Továbbra is célunk az ország politikai pluralizmusának, vegyes gazdaságának és el nem kötelezettségének megőrzése — tette hozzá. Ezeket a rendkívüli intézkedéseket akkor fogjuk feloldani, Iha az imperialista körök véget vetnek az országunk elleni agressziónak — hangsúlyozta a sandinista vezető. Rodrigo Reyes igazságügyminiszter hozzátette, hogy felfüggesztették a szólásszabadságot, a gyülekezési és sztrájkjogot. teljesítését. Köpeczi Béla felszólalása Ezután hazánk képviseleAz európai kulturális fórum szerdai plenáris ülésén szólalt fel Köpeczi Béla, a magyar küldöttség vezetője
