Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 244. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 17., csütörtök Közös európai kapocs Folytatta munkáját az európai kulturális fórum Az európai kulturális fórum szerdán plenáris üléssel folytatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás bevezető szakaszában az eljárási szabályok­nak megfelelően a záróokmányt aláíró 35 állam és az UNESCO képviselője ismerteti álláspontját az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdé­seiről. A konferencia első két napján a résztvevő országok de­legátusainak nagy többsége elmondta nyitófelszólalását. A küldöttek közül sokan fejezték ki elismerésüket a korrekt, sikeres lebonyolításért. Többen meleg szavakkal szóltak fő­városunk vendégszeretetéről, megkapó szépségéről, arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idején szervezett művészeti rendezvények is gazdagítanak. Ahogyan az egyik szerda délelőtti felszólaló fogalmazott, Budapest élő pél­dája az itteni vita középpontjában is álló közös európai kulturális örökségnek: ez a hagyomány a maga sokszínű gazdagságában érzékelhető a Duna-parti városban, amely ezért is kitűnő keretet ad az alkotó vitának, tartalmas esz­mecserének. Szerdán plenáris üléssel folytatta munkáját az európai kul­turális fórum (MTI-fotó, Tóth István felv. — Telefotó—KS) A fórum második, napján Edward J. Brennan nagykö­vet, az ír delegáció vezetője elnökölt. Elsőként Ilmar Bekeris nagykövet, a svéd .küldött­ség vezetőije szólalt fel. Átte­kintette a Helsinki 'találkozó után 'tartott úgynevezett utókonferenciák menetét, majd megállapította: a Hel­sinkiben nemrég tartott 10. évfordulós ünnepségen szá­mos külügyminiszter tett hi­tet a helsinki folyamat érvé­nyessége mellett. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása azonban nem spontán -folyamat. Ennek ér­dekében türelmes és kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat: Euró­pa földjén a biztonság és a nyíltság kontinensét teremt­sük meg. Ilmar iBekeris ezután kifej­tette. -hogy az európai népek között kulturális -kapcsola­tok elmélyülése hozzájárul a népek közötti -közeledéshez, egymás joibb megismerésé­hez. A -kormányoknak min­dent -meg -kell tenniük a kulturális cserék előmozdítá­sáért, de Svédország megíté­lése szerint az ezzel kapcso­latos kormányzati tevékeny­ség inkább csak támogató, mintsem tartalmilag megha­tározó jelegű l-egyen. A nagykövet leszögezte, hogy küldöttsége a budapesti kulturális fórumot -nem va­lamiféle konfrontációs alka­lomnak tekinti. Mindenek­előtt arra van szükség — folytatta —, hogy a jelenle­vő delegációk őszinte vitát folytassanak a kulturális cserék -előtt álló akadályok elhárításáról, annak érdeké­ben, hogy a fórum sikerrel zárhassa munkáját. A kül­döttség véleménye szerint — mondotta a nagykövet — a mostani tanácskozáson olyan okmányt kell elfogadni, amely kiinduló alapként szol­gálhat a soron -levő utóérte- ikezleték vitáihoz. A svéd kormány meggyőződése, hogy valamennyi, a Helsinki fo­lyamatba ágyazódó találkozó­nak lényegi dokumentum el­fogadásával kell végződnie. Ami a svéd delegációt illeti, minden tőle telhetőt megtesz az -ilyen okmány jóváhagyá­sához szükséges közmegegye­zés megteremtése érdekében — hangoztatta. Edward J. Brennan nagy­követ, az ír küldöttség ve­zetője megállapította: a kul­turális fórum kiváló alkal­mat nyújt a helsinki záró­okmányban foglalt célkitűzé­sek megvalósításához, a kul­túra területén meglévő kap­csolatok fejlesztéséhez. Nem kétséges —- mondotta —, hogy a tanácskozáson eltérő, sőt olykor egymással merő­ben ellentétes vélemények hangzanak el. Ám ez csak a munka javára váliik, hiszen az új eszmék éltetik a kultu­rális folyamatot. A nemzeti kultúrák érint­kezése és ötvöződése fontos tényező a kulturális folya­matban általában, s különös­képpen az európai kulturá­lis hagyomány és identitás ápolásában. Kazimierz Zygulski -kultu­rális miniszter, a lengyel küldöttség vezetője felszóla­lásában azt vizsgálta: mit kell tenni azér-t, hogy a kul­túra hozzájáruljon a fe­szültség forrásainak, az elő­ítéleteknek és a bizalmatlan­ságnak a felszámolásához, amely ma még az államok és a nemzetek közötti kap­csolatokat mérgezi. Arra van szükség, hogy az alkotó művészék elősegítsék a bizalmon alapuló béke lég­körének létrejöttét és a köl­csönös félelmek leküzdését — -mondotta. Ez a tanácsko­zás regionális jellegű, mun­kája ugyanakkor egyetemes jelentőségű, amennyiben Európa jelentős szerepet ját­szik a nemzetközi kulturális együttműködés fejlődésében. Lengyelország népe saját történelme során is tapasztal­ta annak igazságát, hogy a kultúra fejlődése szorosan kapcsolódik a nemzeti és az állami szuverenitás kérdései­hez. Végezetül javasolta: rend­kívül hasznos lenne nemzet­közi szemináriumok -kereté­ben tanulmányozni a kultu­rális értékek megőrzésével és védelmével összefüggő leg­fontosabb problémákat. A ciprusi küldöttség nevé­ben Konsztantinosz Leontiu kulturális attasé azt hangoz­tatta, hogy -a budapesti ta­nácskozás rehiényt fejez ki: a béke, a kölcsönös jobb megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt se­gítheti elő az európai művé­szek, értelmiségiek, a -kultú­ra alkotói és felelősei közöt­ti érintkezés, véleménycsere és párbeszéd. Noha — tette hozzá — földrészünk meg­osztott, az -egyes kultúrákat határok, szövetségi rendsze­rekhez tartozás és eltérő vagy éppen ellentétes ideoló­giák választják el egymás­tól. Európa nekünk, ciprusiak­nak, az antik görög kultúra egyik örököseinek nemcsak földrajzi és politikái egység, hanem -közös kulturális ér­tékek gyűjtőfogalma is — hangoztatta. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezető­je, neves makedón író fel­szólalásában elsőként népé­nek történelméről, a nyelvé­nek megőrzéséért vívott har­cáról szólt. Ezt követően ki­jelentette: a helsinki folya­mat a párbeszéd, az egyetér­tés lehetőségét kínálja szá­munkra. Lehetőséget arra, hogy kezdeményezzünk és tényleges lépéseket tegyünk az itt megvitatandó kérdé­sékben. Ml, az irodalom, a művészet, a tudomány mun­kásai bizonyos szempontból előnylben vagyunk az euró­pai együttműködés -más elkö­telezettéivel szemben. Az együttműködés iránti vá­gyunk ugyanis az alkotásból fakad. A török küldöttségvezető Cenap Keshin nagykövet -elöljáróban visszautasította a ciprusi vádat, miszerint a tö­rök csapatok elpusztították a szigetország antik görög mű­emlékeit, s azt hangoztatta, hogy a török csapatok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. Végül kijelentette, hogy Helsinki szellemében a török kormány egyenlő feltételeket biztosít a területén élő min­den kisebbségnek, s eközben hangoztatta a Bulgáriában élő török kisebbség helyzeté­ről -kormánya álláspontját. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a marcali tanács végrehajtó bizottsága Gondok a szakmunkásképzésben A Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegna­pi ülésén megtárgyalta a város oktatási intézményhá­lózatának helyzetét és a VII. ötéves terv fejlesztési felada­tait. Dr. Ress Zoltán tanács­elnök a bevezetőben erről tájékoztatta a résztvevőket, majd bejelentette: január el­sejétől a hatóságii osztályt szét kívánják választani. Monostori László osztály- vezető egészítette -ki az ok­tatási intézmények működé­sére, pedagógusok életkörül­ményeire vonatkozó statisz­tikai adatokkal az előterjesz­tésbe foglaltakat. Elmondta, hogy _a város általános is­koláiban képesítés nélkül i nevelők nem dolgoznak, az óvodák -kihasználtsága diffe­renciáltan, de meghaladja a száz százalékot, a pedagógu­Az élelmezési világnap al­kalmából tegnap kétnapos országos sütőipari tudomá­nyos tanácskozás kezdődött Szegeden a Technika Házá­ban. A malomipari, a sütő­ipari vállalatok, tudományos intézmények -több mint száz szakembere, kutatója vitatja meg a sütőipar műszaki fej­lesztésének, gyártmányfej­lesztésének, szakemberkép­zésének helyzetét és felada­tait. A felszólalók egyebek kö­zött elmondották, hogy az elmúlt két évtizedben nagy­szabású sütőipari rekonst­rukció valósult meg, s en­nek eredményeként nőtt a termelékenység, továbbá mintegy 33 százalékkal nőtt az üzemek teljesítőképessé­ge. A következő évek fel­adata lesz, hogy -ezt a telje­sítőképességet napi 2 000 tonnával -tovább növeljék, s elsősorban nem új építke­zéssel, hanem a meglévő A Boscoop Agráripari Fej­lesztő Közös Vállalat és az NSZK-beli Osnabrücker Herdbuch cég Bős—Genetic KFT néven új magyar— NSZK vegyes vállalatot alapított. A vállalkozás cél­ja a magyar nagyüzemi és háztáji szarvasmarha állo­mány gyors genetikai fej­lesztése. Erről tartott tájékoztatót szerdán Debrecenben Kállai Miklós, a Boscoop igazgató­ja. Elmondotta többek kö­zött, hogy a Boscoop, amely partnerüzemeiben csaknem 250 ezer tejtermelő tehénre kiterjedően folytat rendszer- szervező munkát, a létreho­zott új kft vagyonából 51 százalékkal részesedik. A közös vállalat elé két fő feladatot állítottak. Az egyik: együttes munkával sok bére pedig a megyei és az országos átlag fölött van. A megvitatásra váró -kér­dések sora és az ülésen részt vevők aktivitása jelezte, hogy a város különösen nagy gondot fordít az oktatási in­tézményhálózat fejlesztésére, a tárgyi és személyi feltéte­lek javítására. A feladatok -között első helyen a szak­munkásképzés gondjai, a III. számú általános iskola épí­tése, a zeneiskolai képzés in­tézményi és személyi föltéte­leinek megteremtése, az óvo­dai hálózat fejlesztésének le­hetőségei állnak. A hozzászólásokra, kérdé­sekre válaszolva Monostori László -elmondta: bár a vá­rosban nincs pedagógushiány, a technikát és éneket néhány osztályban nem szakember oktatja, a III. számú általá­nos iskola megépítése pedig gyárak, berendezések kor­szerűsítésével. A munkaerő- helyzet várható romlása is szükségessé teszi a m-i-nd na­gyobb arányú gépesítést, egyes üzemek termelésének teljes automatizálását. Fon­tos feladatként tűzték ki a kemencék takarékosabb fű­tésének megoldását; ennek eszközeit — a földgáz, vagy olajfogy-asztásit mérő, re­gisztráló, a sütés technoló­giáját, a kemence működé­sét ellenőrző, első hazai ter­vezésű komplex berendezést — most próbálják ki a kecskeméti sütő- és édes­ipari vállalatnál. Tudományos kutatók be­számoltak a korszerűbb táp­lálkozás követelményeit ki­elégítő, nagyobb rost- és vi­tamintartalmú, v-alamint diétás — például cukorbete­gek, vesebetegek által is fo­gyasztható — termékek elő­állításának kísérleti eredmé­nyeiről. növelni kell a tejtermelés mennyiségét, a másik: 30— 50 százalékkal emelni a tej zsírtartalmát. A szerződés értelmében nagy genetikai értékű Holstein—fríz te­nyészbikákat szállítanak ha­zánkba. A Boscoop a következő években szorosabb kapcso­latot teremt a taggazdasá­gokkal. Ennek egyik legje­lentősebb vonatkozása a közös kockázatvállalás lesz a tejtermelő tehenek szapo­rodás boilógiai eredményei­nek javítása érdekében. Az elért többleteredményből csupán 20 százaléknyi része­sedést kér a vállalat. Ha esetleg romlás következik be az elmúlt két esztendő átlagához képest, akkor visszafizetésben állapodnak meg. azért -fontos, mert tehermen­tesíti a -másik két iskolát. A szakmunkásképző koHlégiu- mának zsúfoltsága is tartha­tatlan már. Szóba került még a Hor- vátkúton egymillió forint költséggel -tervezett óvoda építésének lehetősége. Dr. Ress Zoltán összegezte a vitát, és ramgsorólta a fel­adatokat. Kiderült, hogy a közeljövőben nem épül kol­légium a szakmunkástanu­lóknak, s bővítésre sem ke­rülhet sor, a III. számú á>- tallános iskolát pedig a helyi költségvetésből 'kell felépite- ni. Végül a végrehajtó bi­zottság — az első, a hetedik és nyolcadik pont módosítá­sával — határozattá emelte az előterjesztést. Elfogadta a VII. ötéves terv feladatainak megoldására tett javaslatokat ás. A felnőtt­oktatás 40 éve Negyven éve, 1945. novem­berében tették közzé azt a miniszterelnöki -rendeletét, amely létrehívta Magyaror­szágon a dolgozók -általános iskoláit. Az évforduló alkal­mából szerdán Kecskeméten, a szakszervezetek Bács-Kis- kun -megyei tanácsának szék­házában emlékülést tartot­tak, amelyre meghívták a felnőttoktatásban dolgozó, s az elmúlt év-tizedekben ki­emelkedő -eredményeket el­ért pedagógusokat, szakszer­vezeti tisztségviselőket. Az ünnepi megemlékezést Kelemen Elemér, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetője tartotta. Hangoztat­ta, hogy a felnőttoktatás négy évtized alatt szép ered­ményeket ért el: napjainkig csaknem 600 ezren fejezték be tanulmányaikat a dolgo­zók általános iskoláiban, s a középiskolai bizonyítványok közül is minden harmadik a dolgozók -esti vagy levelező tagozatáról származik. Mára azonban módosulnia kellene a felnőttoktatás korábbi funkciójának: a fő feladat már nem a hiánypótlás, a múltbeli mulasztások korri­gálása, hanem sokkal inkább az új ismeretek tömegméretű terjesztése lenne, amely a gazdaság gondjainak enyhü­lését is szolgálná. Sajnos ez nem megy egyik napról a másikra, gondot okoz az is­kolázatlanság újratermelődé­se, s az, hogy a tanulás -iránt jelentős érdektelenség tapasz­talható. Felértékelődött az egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munka. Ma 1 milliós az a réteg, melynék felkészültsége ala­csony színvonalú, s csak ilyen -minőségű munkát ké­pes végezni. Egy-egy korosz­tálynak 15—20 százalékát te­szik ki azok, akik szociális vagy egyéb (körülmények -miatt nem szerzik meg az alapfokú képzettséget. A teendők ebből adódnak: az eddiginél differenciáltabb szociálpolitikai és pedagógiai programokat kell kidolgozni. SÜTŐIPARI TANÁCSKOZÁS Napirenden a korszerű táplálkozás Új magyar—NSZK vegyes vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents