Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
1985. október 15., kedd Somogyi Néplap 5 A A Komszomol Színház vendégjátéka Csűri kova Budapesten Az ünnepélyes megnyitó óta felgyorsultak a fővárosban a szovjet kultúra napjainak eseményei. A különböző komolyzenei események mellett nagy érdeklődés előzte meg az egyes szovjet filmek bemutatóját; s még inkább igaz ez a moszkvai Komszomol Színház vendégjátékának az esetében. A társulat szerdán este Debrecenben mutatkozott be Mark Zaharov és Valentyin Csernyin A kísérlet folytatódik című darabjával, a hét végén pedig világsikert arató produkciót látott a budapesti közönség, ugyanis a Nemzeti Színház műsorán a Juno és Avosz című modern kétrészes opera szerepelt. A Komszomol Színház nemrég aratott nagy sikert Párizsban is ezzel az előadással. S a darab zeneszerzője, Alekszej Ribnyikov már egy újabb művön dolgozik; ezért is nem jöhetett most a magyar fővárosba — mondta a szovjet kultúra napjainak megnyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a darab renEgészségügyi zárszámadás — 40 év Esélyegyenlőséget az élethez „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét!” Még 1946-ban fogadta el ezt a definíciót az Egészségügyi Világszervezet. Vagyis; nem elég, ha egy ország lakosságának egészségi állapotát vizsgálva csak a demográfiai, a születési, a halálozási adatokat, a várható átlagos élettartamot, a kórházi ápoltak, a bejelentésre kötelezett betegek számát, a táppénzes napok mennyiségét veszik alapul a szakemberek a szociológiai tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül a megítélésiben. Múlt, jelen, jövő Dr. Forgács Iván orvos írónak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában nemrég megjelent Egészségügy című könyve a magyar egészségügy felszabadulásunk utáni négyévtázedes fejlődését mutatja be, eljutva napjaink embere egészségi állapotának és egészségügyi ellátásának értékeléséhez. A szerző egyetemi tanár, az Orvostovábbképző Társadalomorvostani Intézetének igazgatója, hazánk képviseltje az Egészségügyi világszervezet végrehajtó tanácsában. Országhatárokat fis túllépő, átfogó, széles körű ismeretével könyvében tükröt állít elénk, s ebben nemcsak a magunk múlt-, jeden-, jövőképét, hanem Európa egészségi állapotát is láthatjuk. Többek között választ kapunk arra a kérdésre, hogy mennyire egészséges a magyar lakosság? 1950—65 között kifejezetten javult egészségi állapotunk 1965—1980 között viszont míg a csecsemő- és anyai halálozás jelentősen csökkent, a 30 éven felüli korcsoportban különösen a férfiak helyzete romlott a szívós érrendszeri betegségek, a daganatok és a balesetek következményeként. Húsz év alatt megkétszereződött a táppénzes állományban tevők száma, több lett a rokkantnyugdíjas. Az egyre növekvő szeszesital-fogyasztás miatt százezer lakos közül 55 alkohol okozta elmebajban szenvedőt tartanák nyilván. Elgondolkodtató ez a kedvezőtlen fordulat. Annál is inkább, miért az egészségügyi ellátás 1965-től jóval többet tudott, tudhatott volna nyújtani, mint korábban. (A könyv bemutatja a kórházi, a járóbeteg- ellátási magában foglaló egészségügyi intézményrendszert, fejlődését, működését, s kitér ama is, hogy mibe kerül ma az egészségügy hazánkban.) Egy, a jelenre vonatkozó statisztikai felmérés szerint a magyar lakosságnak alig több mint fele biztosan egészséges: 40 százaléka idült betegségben szenved ... Szépítés nélkül Milyen a helyzet országhatárainkon kívül, mennyire egyenlőek esély óink? Két „kemény adat”: a születéskor várható élettartam és a halálozási mutatók összehasonlításával az író szépítés nélkül tárjja elénk a valóságot. Az európai országokban a férfiaknál 55 és 73 óv, a nőknél 57 és 80 év között változik a születésükkor várható élettartam. (Magyarországon 1983^ban 65,6 és 73,5 év volt ez az érték.) A csecsemőhalandóság is 7 és 100 ezrelék között változik (a hazai 19—20 ezrelék körül van). A különböző társadalmi rétegek között — azonos országon belül is — akár kétszeres eltérés is lehet a csecsemőhalálozásban, a baleseti halálozásban, a tüdőrák és a szívinfarktus előfordulásában; háromszoros különbségadódhat az alkoholos májzsugorodás okozta halálozásban. A 15—34 éves korosztályt tekintve a férfiak halálozása egyes országokban háromszor magasabb, mint a nőké (Magyarországon 2,45- szöij. A különbségek zöme az élet- és munkakörülmények közötti differenciákból adódik. Ezek csökkentésével el lehetne érni a valamilyen okból hátrányos helyzetű csoportok, rétegek egészségi állapotának javítását. Esélyeink a hosszabb életre feltétlenül függenek a betegségek megelőzésétől, a helyes életmódtól, a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, alkoholizálás) csökkentésétől, megszüntetésétől, a rendszeres mozgástól, a stresszhatások elkerülésétől, továbbá környezetünk állapotától, beleértve a munkahelyi és családi életen túl a település színvonalát, tisztaságát (levegő, ivóvíz). Mindenesetre életünk minőségét, az esélyegyenlőséget továbbra is lényegesen befolyásolja az egészségügyi ellátás színvonala. És jaz ezredfordulón? A szerző az Egészségügyi Világszervezet „Egészséget mindenkinek 2000-re!” stratégiai célkitűzésével összevetve ismerteti: milyenek a kilátásaink, hol tart majd a magyar egészségügy az ezredforduló táján. Nem éppen rózsaszínű a kép: 15 év alatt csaknem félmillióval fogy a népesség, főleg a fiatalabb korosztályban tesznek kevesebben. Kétszázezerrel több 60 éven felüli lakos válható — tehát növekszik a gondozásra szorulók száma. Feltételezhető, hogy a munkaerő hatékonyabb felhasználása miatt egyes betegségekkel jöbban kell. számolni (szívós érrendszeri, neurózis, mozgásszervi), épp ezért sürgető ezeknek a megelőzésére, illetve a gyógyításukra való felkészülés. Folytatódik az urbanizáció, növekszik a szaibad idő, remélhetőleg átalakulnak, kedvezőbbek lesznek táplálkozási szokásaink, javul a közlekedési morál, fejlődik a munkavédelem, s mindez az életmódot úgy fogja megváltoztatni, hogy a 35—59 éves korosztály megbetegedési aránya várhatóan csökkenni fog. TV-NÉZŐ A kalapos király dezője és a társulat igazgatója, Mark Zaharov, az OSZSZK érdemes művésze. A nagy sikerű darab témája történelmileg hiteles: Rezanov gróf 1806-ban eljutott az akkor még spanyol fennhatóság alá tartozó Kaliforniába — azzal a céllal, hogy hidat verjen Amerika és Oroszország között. Egy tragikus véletlen azonban megakadályozta, hogy e vállalkozást siker koronázza. — A haza iránt érzett szeretet arra kényszerít — mondja Zaharov —, hogy érzékenyen közelítsünk a nemzeti kultúra forrásaihoz. Megtanultuk szeretni az óorosz építészetet, magasra értékelni a középkori ikonfestészetet; felfedeztük a rituális egyházi énekek szépségét, elődeink zenéjét, s megpróbáljuk összhangba hozni viharos mai életünk szárnyalásával. A darab rendezőjének véleményét kiegészíti a szellő. Andrej Vozsnyeszenszkij, a háború utáni szovjet líra egyik legjelentősebb képviselője mondta: „Oroszországban a múzsa mindig közösségi volt, vallomásos: nem véletlenül azonosították a lelkiismerettel. Nem volt tőle idegen a templomi harang zenéje sem. Ma is egyik legfőbb jellemzője a közhelyekkel, jelentéktelenségekkel, sablonos gondolatokkal való szembeállítás .. Ugyancsak Zaharov-rende- zéssel zárulnak a szovjet kultúra napjai hazánkban: Visnyevszkij Optimista tragédiáját mutatja be a szovjet társulat. A nálunk is többször látott darab főszerepét, a komiszárnőt, a népszerű inna Csurikova játsz- sza. Mindkét darabban szerepel Nyikolaj Karacsenszov. aki a Juno és Avoszban Re- zanov grófot, az Optimista tragédiában pedig Alekszejt formálta meg. A rendezvénysorozat egyéb színházi érdekességei közé tartozik, hogy a veszprémi Petőfi Színházban Oleg Ta- bakov vitte színre Goncsa- rov — Rozov Hétköznapi történetét, Békéscsabán pedig Anatolij Ivanov rendezi vendégként Gogol Háztűzné- ző című darabját. Varga István — Magyar színházművészet kiemelkedő produkcióiból sz ínház tö rténet üteg értékes előadások felvételeiből álló videotéka létrehozására készül a Magyár Színházi Intézet. A videó- gyűjtemény megvalósításával nemcsak a színházi előadásoknak, a „pillanat művészetének” megörökítésére nyílik majd az eddigieknél teljesebb lehetőség, hanem arra is, hogy azok a széles közönség számára mindenkor hozzáférhetővé váljanak. A színházművészettel és történettel) foglalkozó szakemberek — alkotók, színészék, kritikusok és kutatók — régi igényét elégíti majd ki a vállalkozás, továbbá seHalála után diadallal hozták haza a magyar urak a koronát, amelyet sohasem viselt a kalapos király. A magát a hazával azonosító nemesség tagjai hét határra szóló dáridózással ünnepelték a visszavont politikai reformokat. Volt mit... II. József, a felvilágosult uralkodó űzte ki a kolostorokból a munkát nem végző szerzeteseket, s 1785-ös jobbágyrendelete kimondta „az embert a természettől és az államtól megillető személyes szabadságot s birtökjogot a földművesekre nézve” is. Acsarkodtak ellene a nemesi rend képviselői, alkalmat találva a német nyelv államivá tételében. S hiába beszélt a reformok mellett Kazinczy, Hajnóczy.. . A kalapos királyról két jeles szerző is írt drámát. Szo- mory Dezsőét már láttuk képernyőn: most Németh Lászlóét rendezte meg Ádám Ottó. Televíziónk — el kell ismerni — igyekszik megkedvelteim a nézővel a né- methi életművet, s ezen belül a drámákat is. Hol színielőadás közvetítését vállalja, hol önálló tévés művé dolgozza fel őket. Hamarjában a Szörnyeteg, a Bodnárné, a Papucshős, az Eklézsia-megkövetés, a Széchenyi, a Petőfi Mezőberényben jut eszembe. A II. József 1954-ben született, olyan művek között, mint a Galilei és Az áruló. S mint a Galileiben, itt is a visszavonás a drámai csúcspont. A tévéváltozat egyre inkább magával ragadott, és ebben nagy szerepe volt Koltai Jánosnak, aki ijesztően mélyről indította a figurát, és sokáig kétséges volt számomra, hová mélyítheti tovább ... Tudta, egészen a lélek hangjainak megszólaltatásáig! A szobor lelépett a talpazatról. S bár mai hallásomat kissé bántotta Hadik és Laudon generális, valamint Krack komornyik enyhe didakticizgítséget nyújt az egyetemi és főiskolai oktatáshoz, a szakmai továbbképzéshez. A tervek szerint ugyanis nemcsak teljes színházi produkciókat vesznek majd képmagnóra, hanem előadás- és pr óba rés zletseket is, amelyek áttekintést adhatnak egyebek között az egész alkotói folyamatról, valamint a különböző rendezői és szcenikai megoldásokról és törekvésekből. A vireotéka révén mód nyílik a külföldi társ- intézetekkel és- színházakkal való együttműködés bővítésére, a különböző országok színházművészeti törekvéseinek jobb megismertetésére is. A Színházművészeti Szövetség, a Művelődési Mimusa a császár utókori elismertetéséről, fontos műnek tartom a II. Józsefet, s nemcsak a Németh László-i életműben. Koltai alakításához Szabó Sándor nőtt fel Kaunitz szerepében. Párbeszédük a tóvéváltozat legemlékezetesebb jelenete volt. Ünnepi pillanatokat szerzett nekem a Danyelija rendezői életművet reprezentáló sorozat új — 1969-ben rendezett — filmje. Erősebb sugárzású mű, mint a korábban látott Messzi utca, amely számomra egy-egy pillanatra átfordult a szentimenta- lizmusba. Itt a Tbilisziben született Romm-, Jutkevics-, Kalatozov-tanítvány, Geor- gij Danyelija a grúz neo- realizmusnak emlegetett irányzat eredményeit dobbantódeszkának használva emelkedett a hatvanas évek francia, illetve a hasonló időszak cseh filmjének színvonalára. Nem lehet véletlen, hogy humorban pácolt mik- rorealizmusa a Ne búsulj! című filmjéhez francia regényt igényelt: Claude Til- lier Nagybátyám, Benjáminját. Glotnyi doktor hétköznapjai egy isten háta mögötti grúz kisvárosban sokáig emlékezetesek maradnak számomra. Két emlékezetes_ költőidéző is megfogott. Ä somogyi helyszíneken forgatott Ber- zsenyi-emlékműsor — amelyben Svindler Béla, Koltai Róbert és Helyey László működött közre a kaposvári színháztól —, illetve a Szabó Lőrincet idéző lírai portréfilm, a Tücsökzene. Azt hiszem, az utóbbi évek egyik legsikeresebb rajzfilmsorozata a Magyar népmesék. S ebben nemcsak a mesestílust szellemmel házasító rajzi megoldások játszanak főszerepet, hanem az ízes. humoros — kiváló színészi teljesítményt produkáló — Szabó Gyula is, mesélőként. Leskó László nisztérium, a Magyar Teüe- vízió, valamint a különböző színházak támogatásával és közreműködésével létrejövő gyűjtemény alapja a televízió archívumában található mintegy 300 színházi felvétel lesz; gondos szakmai válogatás, a szalagok minőségének és az előadások színvonalának mérlegelése dönti majd el:, hogy mit játszanak át a videotékába kerülő kazettákra. Ezt egészíti ki a színházak által készített munkafelvétetek, valamint a mindenkori színházi bemutatók legjavát megörökítő kazetták. A tervek szerint a jövő év elején megnyíló videotéka tovább bővíti majd az intézet már meglévő színháztörténeti gyűjteményeit, a kézirat, fotó és hangtárat, valamint a gazdag színházi dokumentációt. VIDEO SZÍ N HÁZ Délszláv néprajzi kiállítás Mohácson Mohácson még a múlt hónap végén nyílt meg a délszláv néprajzi kiállítás. A Kossuth filmszínház galériájában a Duna és a Dráva menti horvátők, valamint a Pécs környéki bosnyákok és a Békés megyei szerbek viselete, bútorai és szőttesei kaptak helyet.
