Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
XLI. évfolyam, 242. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 15., kedd A kultúra követei A budapesti kongresz- szusi központban ma kezdi meg munkáját az európai kulturális fórum. Földrészünk 33 országa, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldte el képviselőit, hogy a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseiről tanácskozzanak. Ezek az államok hivatalosan több mint tíz éve résztvevői az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. Valamennyien aláírták a helsinki záróokmányt, amelynek épp a nyáron ünnepeltük tizedik születésnapját, s amely — túlzás nélkül mondhatjuk — sok-sok európai szemében a béke, a biztonság. a kölcsönös előnyös együttműködés fontos tartópillérét testesíti meg kontinensünkön. Mit hozhat ez a mostani tanácskozás? Nehéz a válasz, s mindenki a maga módján keresi azt. Előttem először egy finn könyvtárigazgatónő alakja villan fel, aki néhány hete nálunk járt, hogy igaz pártfogókat találjon a Finnországban, helyileg Poriban létrehozandó első magyar könyvtárhoz. Ügyszeretete kapott meg, ahogy egy másik ország, egy másik nép kultúráját kívánta „hazavinni”, könyvek formájában. Aztán a jóhírű szovjet filmrendezőt hallom, aki mikor a szovjet kultúra magyarországi napjairól kérdezték, mindjárt az itteni és az otthoni hasonló rendezvénysorozatok más országok, más népek megismerését jelentő hasznáról beszélt. S látom az Európában turnézó japán karmestert, aki hirosimai születésű lévén erkölcsi kötelességének érzi, hogy intelemként mindent elmondjon a városában negyven éve lezajlott tragédiáról. És újra kézbe veszem azt a híranyagot, amely arról tudósít, hogy a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján neves művészek — többek között az amerikai Leonard Bernstein, az olasz Alberto Moravia, a szovjet Jev- genyij Jevtusenko, a svéd Ingmar Bergmann, a magyar Kocsis Zoltán — nyílt levélben tettek hitet az európai biztonság és együttműködés ügye mellett. Szubjektivek és kiragadottak a példák, s jóhiszeműen közelítenek a válaszhoz ... Az európaiak zöme tíz esztendeje ujjongva fogadta a helsinki záróokmány aláírását. Keleten és nyugaton egyaránt sokat vártak és sokat is kaptak tőle, de tudják, hogy még nem eleget. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy az eddig megtett út nem volt zökkenőmentes, nemegyszer rossz idők jártak a nemzetközi enyhülés ügyére. Ám azt is látjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére vol- tak-vannak biztató fejlemények. Ilyen az európai bizalom- és biztonságerősítés kérdéseiről tanácskozó stockholmi konferencia összehívása, s ilyen az európai kulturális fórumé is. „A magyar kormány meghívására kulturális fórumra kerül sor Budapesten, 1985. október 15-i kezdettel, melyen az egyes országok vezető kulturális személyiségei vesznek részt. A fórumon megvitatásra kerülnek az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés közös problémái...” — így rendelkeztek a madridi Európa-találkozó résztvevői 1983 őszén. S a rendelkezésből valóság lesz. Nagy jelentőségű ez a ma kezdődő tanácskozás. Nagy jelentőségű azért, mert az európai biztonsági és együttműködési folyamatban érdekelt államok képviselői először folytatnak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelentőségű azért, mert nem függetleníthető a Helsinki nevével fémjelzett folyamattól — annak szerves része. Az a soksok alkotó művész, kul- túrpolitikus és diplomata, aki a kultúráról tanácskozik Budapesten, egyszersmind az európai biztonság és együttműködés ügyéről is véleményt mond. A helsinki folyamat keretében tartott különböző tanácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy napsugaras és felhős napokra egyaránt számíthatunk a fórum hat hete alatt. Csak mind a 35 állam egyöntetű akarata hozhat konkrét eredményeket, s az előremutató találkozási pontokat meglelni a kulturális értékekben gazdag, ám sokszínű Európában nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt a résztvevők politikai szándéka szükséges hozzá. Különleges a felelőssége hazánknak mint vendéglátó országnak. Az a tény, hogy a Magyar Népköztársaságra bízták a fórum megrendezését, óriási megtiszteltetés. A hazánk, szocialista építőmunkánk, külpolitikánk iránti nemzetközi megbecsülés nyilvánul meg benne. Ám azt is látnunk kell, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik legnehezebb tanácskozását bízták ránk. Ráadásul először tartanak ilyen tanácskozást szocialista országban. Ha jól végezzük munkánkat, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, minden szocialista ország nemzetközi tekintélyét növeljük. Az is köztudott, hogy kezdettől fogva elkötelezett hívei vagyunk az európai biztonság és együttműködés ügyének, most ismét itt az alkalom, hogy tettekkel bizonyítsuk ezt. Elemi érdekünk tehát, hogy a fórum eredményes munkát végezzen. Bízunk benne, hogy így is lesz; hogy a résztvevők konstruktív szándékkal érkeztek hozzánk, hogy a vendégek hat hét múltán elégedetten távoznak Budapestről. Kocsi Margit Autóbuszállomást avattak Siófokon Közös összefogással, európai színvonalon Tegnap délután Urbán Lajos közlekedési miniszter a nemzetíiszínű szalag átvágásával ünnepélyesen átadta a forgalomnak a siófoki autóbusz-pályaudvart. Az eseményen részit vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Sarudi Csaba a megyei tanács elnökhelyettese, s eljött a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója, dr. Zahumenszky József. A vendégleiket és az utazó- közönséget dr. Gáti István, a Siófoki Városi Tanács elnöke köszöntötte. — Örömmel vesszük birtokba az új létesítményt — mondta —, hiiszen jogos igénye volt a város lakóinak és a környező 21 településnek valamint az ide látogató hazai és külföldi üdüilövendé- gekndk, hogy kényelmes, korszerű autóbusz-pályaudvarra érkezzenek, illetve onnan induljanak. A tanácselnök megköszönve a tervezők, kivitelezők és az üzemeltetők munkáját röviden ismertette a pályaudvar építésének körülményeit, majd bemutatta a létesítményt. Mint mondta, az autóbuszpályaudvar- területének kijelölésékor tékintetbe kellett venni, hogy a létesítmény egyrészt kapcsolódjon a város közlekedési hálózatához, másrészt funkciójánál fogva is központi helyet kapjon, így esett a választás 1979ben a vasútállomás szomszédságában levő területre. Több beruházási javaslat is készült. A beruházó a Volán Tröszt, a 13. számú Volán, az Utasellátó Vállalat és a Siófoki Városi Tanács volt közösen; a lebonyolítói tevékenységet a Közúti Beruhá- zóvállálat látta el, a terveket az Uvaterv készítette. A csaknem 48 millió forintos beruházáshoz á 13. számú Volán 21,6 millió forinttal, a városa tanács 19,1 millió forinttal, az Utasellátó pedig 7 millió forinttal járult hozzá. Az előkészítést és a közművesítést a Balatoni Intéző Bizottság is jelentős összeggel segítette. A könnyűszerkezetes, mutatós autóbuszpályaudvar kivitelezői munkáit a Somogy Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végezte, jó néhány alvállalkozó — köztük több országos vállalat — segítségével. A tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést egyaránt jellemezte az igényességre törekvés. A harmonikus külsejű, kényelmes állomáson — ahol könnyen eligazodhat az utas — 12 helyközi és 3 helyi járatú autóbusz számára alakítottak ki kocsiállásokat. A felvételi épületben kapott helyet az utasváró, a Volán utazási iroda, valamint az Utasellátó griU- büiféje. Az üzemeltető 13. számú Volán nevében dr. Bors István igazgató vette át a létesítményt Urbán Lajos közlekedési minlisztertői. — Az új autóbuszpályaud- var forgalomba helyezésével javultak a körülmények — mondta —; a város rangjához méltó európai színvonalú utazási feltételeket teremtett. A faidényben naponta 11 távolsági és 5 nemzetközi autóbuszjárat indul a siófoki buszállomásról, s a járművek mintegy 24—25 ezer Utast szállítanak. Gondoltak a tervezők a későbbi bővítésekre is. A város hosszú távú rendezési tervében erre is lesz lehetőség. Vita a VII. ötéves tervről Sajtótájékoztató az európai kulturális fórumról A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága tegnap Pozsgay Imre főtitkár elnökletével rendkívüli kibővített ülést tartott, amelyen a Minisztertanács felkérésére megvitatta a VII. öt-, éves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat tervezetét. A tervezethez Marjai József miniszterelnök-helyet- tes és Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese fűzött indoklást. A testület általánosságban egyetértett a VII. ötéves Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Radivoje Brajovics, a JSZSZK Crna Gora Szocialista köztársaság végrehajtó tanácsának elnöke — aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — hétfőn a Parlamentben megkezdte tárgyalásait. Az év még hátralévő heteiben több vasúti járművet — vasúti kocsikat, mozdonyokat és motorvonatokat — ad át megrendelőinek a Ganz—MÁVAG, s ezzel nagyértékű szerződéseket teljesít határidőre. A napokban készült el a görög megrendelésre gyártott tizenegyedik háromréteDV fő céljaival azzal, hogy a -terv a termelés hatékonyságának erőteljes fokozását a műszaki haladás gyorsítását, a gazdaság külső és belső egyensúlyának további megszilárdítását, a gazdasági fejlődés ezeken alapuló élénkülését, a lakosság életszínvonalának érzékelhető növelését és az életkörülmények további javítását szolgálja. A vitáiban elhangzott észrevételeket, javaslatokat a népfront titkársága eljuttatja a Minisztertanácshoz. A megbeszéléseken áttekintik a magyar—jugoszláv kapcsolatokat, értékelik a Magyarország és Crna Gora köztársasággal folytatott gazdasági, műszaki—tudományos és kulturális együttműködés helyzetét és további fejlesztésének lehetőségeit. szű motorvonat; valameny- nyit az idén állították elő. A Ganz-MÁVAG vasúti járműgyárának továbbra is egyik legnagyobb vásárlója Tunézia, ahová a korábban exportált luxusvonat után 100 vasúti személykocsit szállítanak. Eddig 66 kocsi készült el, valamennyit útnak is indították. Hermán József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón ismertette a konferencia nemzetközi előkészületeit hétfőn a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nemzetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Bejelentette, a fórum kedden délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képviselőjének köszöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője. lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előreláthatóan hat hétig tartó konferenciára. A kulturális fórum végrehajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi konferencia a Madridban kapott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a Helsinki folyamatba. Jelentőségét bizonyítja, hogy a harmincöt résztvevő állam küldöttségeinek többségét a kultúra aktív dolgozói alkotják, köztük számos világhírű személyiség is' részt vesz az egyes szekciók munkájában. Az esemény fontosságát emeli ki az is, hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői értekezleten konszenzussal kialakított szabályzat értelmében — öt napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a résztvevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a tavalyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el.' Ennek értelmében az első felszólaló Lioh- tenstein képviselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vitatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgynevezett kisegítő munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseitekkor a képzőművészetek, az előadó művészetek, az irodalom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kérdéseivel foglalkoznak. A negyedik napirendi pont lesz az Európai Kulturális Fórum következtetéseinek megfogalmazása, s végül — várhatóan november végén — ismét nyílit plenáris üléssel zárul a konferencia munkája. Magyar—jugoszláv tárgyalások Ganz-lkarus vasúti kocsik exportra
