Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 1., kedd Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Viaskodás a szegfűk földjén Soares miniszterelnök hívei körében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Busáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista- leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, Valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. iKádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar— csehszlováík kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a miarxizmus-leninizmus és a szocialista linternacionaliz- mus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnák és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét orszáig a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékelnek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fórMihail Gorbacsov holnap Párizsba érkezik. A különböző országok megfigyelői egyetértenek abban: az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára még a Ronald Rea- gannel tervezett genfi találkozó előtt — megválasztása óta az első nyugati országként — Franciaországot keresi fel, félreérthetetlen jelentőségű gesztus. Moszkvában mindig is kiemelt fontosságot tulajdonítottak a szovjet—francia viszonynak. Olyan kapcsolat ez, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza és amelyről elmondható, hogy kiállotta a változó idők próbáját. A történészek — és nemcsak a történészek — azt sem felejtik el, 'hogy a második világháborút követő hidegháború jegén az első komoly rést éppen Charles de Gaulle akkori francia államfő 1966-os moszkvai útja ütötte. Azóta tizenhat szovjet—francia csúcstalálkozóra került sor (ez lesz a tizenhetedik), és nem túlzás az a megállapítás, amely szerint minden ilyen esemény jótékony hatással volt a kontinens, a világ közérzetére. Most is várható ilyen hatás, és ez a jelenlegi, mind veszélyekkel, mind reményekkel terhes nemzetközi helyzetben fontosabb, mint valaha. Két különböző, sőt egymással élesen szembenálló szövetségi rendszer tagjádították a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti 'gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően' értékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és- a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST- tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program következetes megvalósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak műszaki-tudományos haladását átfogó Intézkedésekkel meggyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokat; a megyék, továbbá a termelő válla'latök közötti közvetlen együttműködés fejlődését és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósulása a két szomszédos országban elősegíti Magyárország és Csehszlovákia népei testvéri szövetségénék megszilárdítását. A nemzetközi helyzet értékelése során Kádár János és Gustáv Husák egyetértett abban, hogy a világban kialakult jelenlegi feszültségekért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szélsőséges körei viselik a felelősséget: A katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek és a fegyverkezési verseny fokozását erőltetik a népekre. Napjaink meghatározó igényeként jelölték meg a világűr militarizálásának megakadályozását. Az MSZMP és a CSKP KB f Síitára határozott támogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagyra érÁ párizsi csúcs ról lévén szó, nem közömbös annak látványos demonstrálása sem, hogy a politikai pozitívumokon túl milyen kölcsönös gazdasági haszonnal járhat — és jár is — a kétoldalú együttműködés tudatos, intenzív fejlesztése. Elsőként Franciaországba indult a szibériai földgáz, kelet felé pedig a francia nehéz- és vegyipar termékei áradnak. Az együttműködés modell-formájának számít a Renault és a Moszkvics-gyár közös munkája. „Franciaország — állapítja meg az utazás előestéjén a Pravda — a Szovjetunió egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere; a forgalom értéke az utóbbi öt évben a korábbi fél évtizedes időszakhoz képest megduplázódott, és elérte a húszmilliárd rubelt.” Francia szempontból az együttműködés nagysádrend- jét érzékelteti, hogy a szovjet megrendelések három- százezer francia dolgozónak biztosítanak munkát. Nyilvánvalóhogy a két ország számos nemzetközi problémát — és különösen azok okait — másképpen ítéli meg. Ez azonban a múltban sem lehetett, és most sem lehet akadálya annak, hogy a közeledési lehetőségeket keressék — nemcsak egymás. kölcsönös hasznára, hanem Európa és a világ javára is. Harmat Endre tékelték a Szovjetuniónak valamennyi atomfegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumára hozott döntését és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államök legfelső vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kiveszik részüket a szocialista országoknak a nemzetközi feszültség csökkentését, a nemzetközi biztonság erősítését, az enyhülés politikájának európai és világméretű érvényesítését célzó közös erőfeszítéseiből. Aláhúzták, hogy e célök elérése szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista közösség országai egységének és összaforrott- s ágának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afrikának és La- tin-Amerikának az imperializmus, a neokoloniálizmus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazdasági függetlenség ímegszilárdításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette’ a kétoldalú kapcsolatok helyzetének értékeléséről és távlati fejlesztéséről, valamint a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott .nézetek teljes egyse-, gét. Hozzájárult az MSZMP és a 'CSKP, a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti hagyományos barátság és együttműköáés megszilárdításához. Kádár János baráti látogatásra hívta meg Gustáv Hu- sákolt, aki azt köszönettel elfogadta. Japán nem lép ki az UNESCO-ból, a kormány döntése értelmében változatlanul tagja marad az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének. Hétfői tokiói bejelentés szerint ugyanakkor a szigetország továbbra is törekszik a szervezetén belül általa szükségesnek tartott reformok előmozdítására. Magyar— svájci gazdasági tárgyalások Szeptember 26—27-én Bernben tartották meg a magyar—svájci gazdasági vegyesbizottság ötödik ülését. A magyar delegációt Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a svájci tárgyalóküldöttséget Philippe Levy, a Szövetségi Külgazdasági Hivatal nagykövete vezette. A fejlett tőkés országokba irányuló magyar kivitelbőr Svájc jelenleg 6,5 százalékkal, az ezen országcsoportból származó behozatalból 5,8 százalékkal részesedik, mind az exportban, mind az importban az ötödik helyet foglalja el, 1984-ben a Svájcba irányuló magyar kivitel 198,3 millió dollárt tett ki, az onnan származó behozatal 164,8 millió dollár volt. A magyar export az előző évhez képest 50 százalékkal nőtt, áz import 10 százalékkal csökkent. A kétoldalú kooperációs kapcsolatok bővítésére az energiagazdálkodás, a hulladékhasznosítás, a környezet- védelem1, a szerszámgépgyártás, az erőgép- és kazángyártás, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, az orvosi műszeripar, a vegy- és gyógyszeripar, a csomagolástechnika, az élelmiszerfeldolgozás, valamint a biotechnológia területein van lehetőség. Szó vjet— amerikai tanácskozás Genfben Hétfőn Genfben a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó csoport. E bejelentésnek különös súlya van annak fényében, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol szövetségesére az UNESCO-ból történő kilépés érdekében. Döntését bejelentve a japán kormány hangoztatta, hogy az UNESCO okltóber 8- án nyíló szófiai közgyűlésén fokozni kívánja erőfeszítéseit a reformok kieszközléséért. Portugáliában az október 6-1 parlamenti választások előtt soha nem látott méreteket öltött a plakátok és jelszavak háborúja, A jobboldali, ó-konzervatív Demokratikus Szociális Centrum szórólapjai szerint „A CDS a jövő felé repül”. A politikai színskála ellenkező pontján álló kommunista párt tömören egy mondatba sűrítette az utóbbi évek történetét: „Hét kormány kilenc év alatt: a PS, a PSD, a CDS megbukott.”. Házasság-kudarcok Valóban, az elmúlt évtizedben az ibériai ország élén a három polgári párt: szocialisták (PS), szociáldemokraták (PSD), és centrumpártiak (CDS) koalíciói vagy éppen egyszínű kormányai váltogatták egymást. A három párt — sokszor elveit is feladva — minden elképzelhető természetes és természetellenes politikai házasságot kipróbált már. A fasizmust 1974 tavaszán megdöntő szegfűk forradalma . óta eltelt időszak hat ideiglenes és nyolc alkotmányos kormányának tevékenysége, a gyakran ismétlődő választások nem hoztak érdemi változást a gazdasági válsággal küszködő, s az európai ranglétra egyik utolsó helyén álló ország életében. A közvéleménykutatások eredményei arra utalnak, hogy a portugál választópolgárok szemében inflálódott a politika és a politikusok becsülete. Egyedül Ramalho Eanes köztársasági elnök tartja magát szilárdan, mint a pártpolitikai machinációkon felülálló, vitathatatlanul tisztességes egyéniség. Az elmúlt években kormányzási felelősséget vállalt pártok és pártvezérek mind-mind presztízsveszteséget szenvedtek. Portugáliában a hivatalos statisztikák szerint is 335 ezer a munkanélküliek száma, akik közül csupán 83 ezer kap segélyt. Százezres nagyságrendre rúg azoknak a dolgozóknak és alkalmazottaknak a serege, akik a magánvállalkozások pénzügyi nehézségei miatt hónapokon, sőt nem egy esetben egy éven keresztül nem kapták meg bérüket. Rózsaszínű álmok A gazdasági fellendülés jelei egyelőre nem mutatkoznak, bár a hivatalos portugál politika nagy reményeket fűz a közös piaci tagsághoz. A szocialisták és a tőlük jobbra álló pártok úgy vélekednek, hogy a jövő januárban életbelépő EGK- tagság gyors fejlődést hoz. A realistábbak — élükön a Portugál Kommunista Párttal — viszont azzal érvelnek, hogy a csatlakozás kiszolgáltatott helyzetbe hozza az elmaradott ibériai országot, amely kénytelen megnyitni piacát a fejlettebb államok előtt. / A közös piaci belépés, és a vele járó előnyök hirdetése & három polgári párt választási kampányának központi gondolata, A szocialistáktól a centristákig mindenki azt hirdeti: pártjuknak köszönhető az ország gondjait egy csapásra megoldó közös piaci belépés. Miközben a kampány diktálta szükségletek szerint folyik a jövendő rózsaszínű ecsetelése, a közelmúlt gazdasági, társadalompolitikai megpróbáltatásaiért senki nem vállalja szívesen a felelősséget a választók előtt. Az idén nyárelőig kormányzó szocialista—szociáldemokrata koalíció —éppen választási megfontolások miatt — felbomlott. A csak nevében szocialista, de valójában jobboldali konzervatív párt szabadulni akart a csődtömegtől, s cserbenhagyta Mário Soarest. Új párt a színen A szocialisták, akik kisebbségi ügyvezető kormánnyal igazgatják október 6-ig az országot, kénytelenek ezzel a politikai ballaszttal a választók elé állni. A két jobboldali párt — a PSD és a CDS — vezetői, minden vitájuk ellenére elérkezettnek látják az időt, hogy összefogásuk révén végre egy olyan időszak következhessen, amikor a jobboldal stabilan gyakorolja a hatalmat. Lisszaboni megfigyelők nem kis esélyt adnak annak, hogy a jobboldal valóban kiszoríthassa Soares pártját a hatalomból. Űj tényező a portugál politikában egy frissen létrejött párt, a Demokratikus Újjászületés Pártja. Az Eanes elnök hívei által szervezett tömörülés bevallott célja az, hogy az egy évtizede kialakult politikai patthelyzetet — a három párt Váltógazdálkodását — megtörje. A PRD ideológiája éppúgy tisztázatlan, mint leendő választótábora, vagy éppen szövetségi politikája. Egy bizonyos: épít Eanes tekintélyére és vitathatatlan erkölcsi tőkéjére. Nehéz megjósolni, hogy ez elegendő lesz-e az erőviszonyok megváltoztatásához, a jobboldali offenzíva megállításához. A portugál kommunisták és Povo Unido (Egyesült Nép) elnevezésű választási szövetségük mindenesetre reménykedik benne, hogy a PRD megjelenése akadály lehet a jobboldal számára. A portugáliai választási menetrendnek október 6-a csupán az egyik állomása. Januárban a leköszönő Ra- malho Eanes helyére választ új államfőt Portugália. Az indulók — mindenekelőtt a , szocialista Mário Soares — esélyeit és politikai jövőjét azonban már az októberi voksok eldönthetik. Pár hét múlva nemcsak a szavazatok megoszlása, hanem a részvételi arány is jelzi majd: mit akarnak, s mennyire bíznak a változás lehetőségében a számtalan szavazást megért portugálok... Az NSZK-beli Frankfurtban mintegy 5 ezren tüntettek amiatt, hagy az újnáci párt ellen tiltakozók demonstrációját követő összecsapásokban életét vesztette egy férfi. (Telefotó — AP—MTI—KS) Hétfő esti kommentár 1 apán nem ki az Unescóból
