Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

1985. szeptember 11., szerda Somogyi Néplap 3 A kereskedelmi bankok előfutárai Pénzintézetek alakulnak Az utóbbi óvókban látvá­nyos változáson ment áit a magyar pénzügyi sízféra. Először csak úgynevezett .alapok” alakultak különbö­ző fejlesztési területekhez kapcsolódva: a mezőgazda­ságban, aiz innovációs fo­lyamatokban aiz építőipar­ban kértek és kaptak he­lyet magúiknak. (Ilyen volt például az Innovációs Alap vagy a Vállalkozási Alap.) Létrejöttük célja a vállal­kozás volt, hogy kihasználva méretükből adódó gyorsasá­got és rugalmasságot, ver­senyt teremtsenek a beru­házásokra, fejlesztésekre szánt pénzek piacán. Az idén január óta folya­matosan átalakulnak ezek az alapok úgynevezett sza­kosított fejlesztési pénzinté­zetekké. Jó néhány már bankként jegyeztette be magát. Így jött létre példá­ul az Innovációs Alapból az Innofinance, a Vállalkozási Alapból az Általános Vál­lalkozási Bank Rt. és — hogy a legújabb fejleményt említsük — az Építőipari Innovációs Alapból az Épí­tőipari Innovációs Bank Rt. Hitelek, kötvények A névváltással nemcsak a cégtáblákat festik át, hi­szen a korábbinál jóval több felhatalmazást kaptak. S nemcsak körükben ment és megy végbe változás: szinte kivétel nélkül valamennyi régebbi bank is Lehetőséget kapott arra, hogy új üzlet­ágakban működjék s egy- egy területen versenytársai lehetnek egymásnak. A nyolc szakosított pénzinté­zet megőrizte az új jogosít­ványok mellett eredeti fel­adatát. Elsősorban a fejlesz­tésekhez és innovólciókhoz kapcsolódva tevékenyked­nek, de emellett — akárcsak a nagyok — kötvényeket bocsáthatnak ki, megbízási­ból vagy saját nevükben: hitelekét adhatnak, illetve végleges tőkejuttatás formá­jában is részt vesznek kü­lönböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vállalkozásokhoz, s részesednek a haszonból.) Az előbbiek mellett leg­alább ilyen fontos, hogy te­vékenységükkel összhang­ban, tehát a fejlesztésekhez kapcsolódva betéteket is gyűjthetnek. Jelenleg a vállalatoknak nem nagyon futja megtaka­rításra, sőt meglevő pénzü­ket sem igen fektetik bank­betétbe, így a pénzintézetek kevésbé számíthatnak ar­ra, hogy innen jelentős tő­kére tesznek szert. Ez per­sze azt is jelenti, hogy nép- gazdasági szinten — legl- alábbis egyelőre — nem ezeknél a pénztárablakoknál osztják szét a hitelek jelen­tős részét. Választhat a vállalat Ennek ellenére nem sza­bad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg an­nak a lehetősége, hogy a vállalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsö­nért; ezt a tendenciát erősí­ti a most folyó átalakulás is. S mivel a nagy beruhá­zások kora egyelőre nem tért vissza, tehát még na­gyobb szerepet kapnak a gyorsan megtérülő, viszony­lag kis tőkét igénylő befek­tetések. E területen viszont már sikerrel vehetik föl a versenyt a kisebb pénzinté­zetek a nagyokkal, méreteik ugyanis lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkod­janak az igényekhez. Rá­adásul az sem elhanyagol­ható szempont, hogy az újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egykori alapok — olyan eiképzelé- sek valóra váltását is finan­szírozhatják, amelyekben csak ők látnak üzleti lehe­tőséget. Természetesen a pénzinté­zeti státusz nem garantálja a nyereséges gazdálkodáist, amely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Elő­fordulhat, hogy egy nyere­ségesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, s ez a vi­szonylag kis alaptőkék mi­att érzékenyen érinti a kis­bankokat. Ám valószínűleg épp azért rendkívül körül­tekintően megvizsgálják a vállalatok ígéreteit, s lehe­tőségük lesz a választásra is. Hiszen a pénzintézeti rendszer ' szélesedése nem­csak a szabad bankválasz­tásra ad lehetőséget. A má­sik oldalon levők szintén megkapták a jogot, hogy csak a számukra megfelelő partnereknek adjanak pénzt. Még nem kétszintű A nyolc szakosított pénz­intézet alakulása mellett a többi bank is szélesítette tevékenységi körét, de egye­lőre még nem beszélhetünk kétszintű bankrendszerről. (A közgazdasági szakiroda- lom egyszintűnek nevezik a bankrendszert, ha monopol- helyzetben van a jegybank, a bankszervezet irányítása centralizált. Két- vagy több­szintű bankrendszerről szól az esetben, ha számos ke­reskedelmi bánik működik egymás mellett, s ezek kö­zött piaci verseny van. A kereskedelmi bankok félett áll a központi jegybank.) A két- vagy többszintű bankrendszer kialakításához számos változtatásra lesz még szükség. Várhatóan ezek idejét nem hónapok­ban, hanem években mér­hetjük majd: mert úgy kell megvalósítani a két­szintűséget, hogy közben ne keletkezzenek zavarok, fo­lyamatosak legyenek a hi­telkapcsolatok, s mindig teljesüljenek a hitelpoliti­kai irányelvek. Épp ezért viszonylag csak lassú lép­tekkel lehet haladni a kí­vánt cél felé. S ebben je­lentős szerepet kapnak a szakosított pénzintézetek is — a leendő kereskedelmi bankok előfutárai. Lakatos Mária Út­keresők Hétköznap Látrányban Az éjszakai esőt elnyelte a homok. A zegzugos falu­ban virítanak az őszirózsák, csupaszodnak a fóliasátrak; goromba szél tépi, cibálja őket. A húsz hektárnyi dinnye- . földön Gazdag Lászlóék és Tanicsár Györgyék a gon­dos munka szép gyümölcsét szedik. A kisfiú játékteher- autón apró dánnyerako- . mányt húz az úton, felelős­ségteljes elfoglaltsága tuda­tában viszi az idiglenes ott­hon felé... — Elég sok baj van az értékesítéssel — mondja Birkás Lajos, a látrányi szö­vetkezet elnöke. — Főként Pestre szállítunk. Pedig iga­zán jó dinnyéseink vannak, és szép is a termés! Azért úgy számítjuk, hogy amit vártunk, behozza ez a gyü­mölcs. De nem mindegy, hogy mennyi többleterőfe­szítéssel jár a megfelelő ér­tékesítés. A neon egészen kétezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet több szempontból is fordul óponthoz érkezett. Ko­rábban, amikor a kertészeti termelést megszüntették, el­sősorban az asszonyok fog­lalkoztatása miatt főként exportra termelő varrodát alakítottak ki. A gazdálko­dási körülmények és nem utolsósorban környezet- védelmi megfontolások nyo­méin aztán előbb a sertés- ágazatot szüntették meg, most pedig szarvasmarha­ágazattal teszik ezt. — A gyümölcsösben lát­tuk a jöivőt, s ma már ott tartunk, hogy gazdaságunk sorsát elsősorban ez hatá­rozza meg. A százhekitáírnyi ültetvény kisebb hányada kajszi, a döntő része meggy. — A tavaly termőre for­dult gyümölcsös legalább húsz—huszonöt évig a gaz­daság fő profilját adja — mondja Birkás Lajos. — Ha a szűkös lehetőségek között valahol előrelépünk, akkor ~ itt kell lépnünk, ezen a te­rületen. A varrodában most nap­hosszat kattognak a gepek, de a gyümölcsszedés idején üzletfél és látogató zárt aj­tót talált. Az asszonyok munjkája szép eredményit hozott, hiszen az idén a kézzel szedett cseresznyét a vártnál jobb áron exportra szállíthatták. — A csaknem kilencven hektárnyi meggyel már több baj volt — meséli az elnök. — Kézzel nem lehet győzni, aí egy rázógép pedig kevés. A rossz tavasz miatt gyen­gébb volt a termés; összes­ségében nem értük el, amit vártunk. A rendszergazda, a Siófo­ki Állami Gazdaság nem se­gített? — De igen.. Csakhogy az ő ültetvényük is most for­dult termőre, és nem tud­ták akkor köles önöznd a gé­pet, amikor nekünk is a leg­kedvezőbb lett volna. Ezért is határoztunk úgy, hogy még egyet veszünk. Gép zúg a terménytároló sorkában: vetőmagot tisztí­tanak, mert a másik fő árunövény a kalászos gabo­na. A szomszédiban százva- gonos magtárt emel a szö­vetkezeit építőréiziege. — A jövő tavaszra szűnik meg teljesen a szarvasmar­ha-ágazat. — Mi lesz az épületek­kel? Az elnök szétnéz a major­ban. — Arra jutottunk, hogy gazdaságosabb, ha a gyü­mölcsöt minél magasabb fel" dolgozottsági fokon értéke­sítjük. Egy konyakos meggyet készítő üzem létre­hozásán töprengünk. Tár­gyalunk, tapasztalaitokat szerzünk. Egy év múlva már bizonyára többet tudunk mondani, hogy mire jutot­tunk. Vörös Márta Épül a gázvezeték Répa- és burgonyaszedés, silózás... Javában dolgoznak a gáz­vezeték építésén Balaton­szárszón. A nagyközségi ta­nács három ütemterv sze­rint készítteti a gázbekötést. Jelenleg az I-II. terv szerin­ti építést végzi a dabasi Fehén Akác téesz brigádja, s október 15-re vállalta a munkák átadását. Ha a ha­táridőt sikerül tartani, A községben mintegy hatezer méteres szakaszon megkezd­hetik a szolgáltatást. Még ebbén a hónapban elkezdi a boglárlellei tsz a III-asütem építését is, ez újabb öt Jon­es szakaszt jelent. Az át­adási határidő itt május 30-a lesz. A program befejeztével a település mintegy 70 száza­lékát tudják ellátni a gáz­zal. Egy-egy család 20 ezer forinttal járult hozzá. A jö­Kedden megkezdődött Ba- latonfüreden a bányagépész konferencia, amelyet az Or­szágos Bányaműszaki Fel­ügyelőség védnökségével a Gépipari Tudományos Egye­sület rendezett. Az eszme­csere központi témája a bá­nyászat kisgépesítése, mert ennek segítségével lehet to­vább csökkenteni a nehéz vő nyárra 25 vállalati üdü­lő, 560 családi ház és mint­egy 80 nyaraló épületben élvezhetik a vezetékes gáz előnyeit. A Balatonszárszói Nagy­községi Tanácshoz tartozik Balatonszemes is, ott szin­tén túl vannak már a kez­deti lépéseken. Az I. ütem­re tervezett szakasz már februárban elészült; időköz- ben a tanács az egész_tele- pülésre elkészíttette a ter­veket. A társulást még az idén megszervezik, a mun­kát pedig tavasszal kezdik. Balatonszemes 80—85 száza­léka kap vezetékes gázt 1987 végére. A két Balaton-parti tele­pülés teljes gázellátása a VII. ötéves terv végén való­sul meg. fizikai munkát és növelni a biztonságot. A bányaművelés alapfo­lyama tainak, a fejtésnek és a szállításnak a gépesítése ugyanis már teljes körű, ugyanaikkor a termelést ki­szolgáló, kiegészítő tevé­kenységben még ma is je­lentős arányú a fizikai erő igénybevétele. Mintegy 90—100 ezer hek­táron vetik el az ősziek magját az idén a somogyi mezőgazdasági nagyüze­mekben. Ezt megelőzően, illetve ezzel egy/ időben több tízezer hektárról kell betakarítaniuk a kukoricát, itöbb mint 15 ezer hektárról a napraforgót, 2500 hektár­ról a burgonyát, mintegy 2000 hektárról a cukorrépát, s 14 ezer hektár körüli te­rületen vár szecskázáisra, behordásra a silókukorica. A kukorica érése még várat magára, de a többi tenniva­ló ütemesen folyik a gaz­daságokban, hogy minél na­gyobb terület — és minél élőbb — álljon rendelkezé­sükre a vetéselőkészítéshez, a vetéshez. A megye déli részén ja­vában szedik a burgonyát — erről a munkáról készült felvételünk az inkei Rákóczi termelőszövetkezetben —, máshol a cukorrépabetaka­rító gépiek indulnak, hiszen a hét végén kezdődik a kampány a Kaposvári Cu­korgyárban!, és Somogyból, Baranyából, Tolnából 210 ezer tonna répát várnak. Megyénkben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság a gyár legje­lentősebb partnere: 458 hek­táron termelik az idén a répát. Mint tegnap Anderka István termelési igazgatóhe­lyettes tájékoztatott, a gaz­daság ezúttal jóval koráb­ban kezdi a szedést, mint a múlt év őszén: akkor októ­ber 12-én rajtoltak és a harminc naptári nap alatt az addigi legnagyobb hoza­mot — hektáronként 45 tonnás átlagtermést — taka­rítottak be. Most szeptem­ber 25-én indul a két, tavaly vásárolt — IH-traktarrlal vontatott — Kleine répafel­szedő, s ha a szükség úgy hozza, „bevetik” az előbb kísérletre kapott, majd megvásárolt Mercedes gép­sort is. Biztatóak a terméskilátá­sok, az igazgatóhelyettes szerint legalább olyan át­laggal számolnak, mint ami­lyet tavaly értek el. A rajt­ra százszázalékos műszaki állapotba hozták a géppar­kot, s csuprán egyetlen za­varó körülményt tartanak számon: a megrendelt He- rieau répáielrakó géprsort november végére várhatják, tehát ebben a szezonban már nem vehetik hasznát az értékes eszközöknek. A tangazdaság a gyár ve­zetőivel történt időpont- egyeztetés alapján szállítja majd a répát a gyárba, il­letve a kisgyailáni átvevő­helyre, s ehhez bérautókat is igénybe vesz. A kiszedést, a termés elhelyezését könnyít­heti és gyorsíthatja, hogy ott, ahol a répra terem — Cserepesen — rendelkezésre áll a gazdaság saját, lebeto­nozott tárolótere is: 140 va­gon répát tárolhatnak ott, amíg nem kell vinni a gyár­ba. H. F. Bányagépész tanácskozás Balatonfüreden

Next

/
Thumbnails
Contents