Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 211. szám Ára: 1,80 Ft 1985. szeptember 9., hétfő Nyelvünk hétköznapjai Még ha felületesen beszélnénk is a nyelvről, a nyelvnek a társadalomban betöltött szerepéről, akkor sem lehetne elfeledkezni a régi igazságról: nyelvében él a nemzet. iSok mindent jelent ez. Többek közt azt is, hogy jócskán a magyar nyelv hete után ünneprontás veszélye nélkül beszélhetünk arról, bizony, sok-sok olyan jelenséggel is számolnunk kell, amely nagyobb figyelemmel elkerülhető volna. A látszólag egyszerű, kijelentő mondat, hogy a nemzet nyelvében él, de nagyon sok jelentést hordoz. A legelsőről — Bessenyei Györggyel szólva: minden nemzet a maga nyelvén lett tudós — gyakran, már meg is feledkezünk, ugyanis természetes tényként könyveljük el. Van azonban a fenti kijelentésnek olyan árnyalata is, amely a nyelv ápolására, óvására szólít föl. Tekintettel arra, hogy az információk cseréje túlnyomórészt a nyelv közvetítésével történik, mindenkinek kötelessége, hogy a sugallt fölszólításnak eleget tegyen. Hiába a számítógépek előretörése, a basic-nyelv egyre nagyobb térhódítása; részesei véltünk az információátadásban a rádió és még inkább a televízió forradalmi robbanást okozó változásának, de a nyelv fontosságát, mindennapi életünkben való szerepét egyik sem tudja befolyásolni. Azok, akik fölismerve a nyelv szerepét és jelentőségét, szívügyüknek tekintik annak védelmét, aggódva szemlélik, mennyire nagy teret hódítanak nyelvünkben káros jelenségek. Kézenfekvő, hogy elsőként a mind gyakoribb föltűnően közönséges, trágár hangot említjük, amelynek akaarva-aka- ratlanul fültanúi vagyunk. A nyelvrontás leleményei, úgy látszik, kifogyhatatlanok. A hivatali nyelv — túlburjánzó fordulataival — legtöbbször például csak arra jó, hogy a sekélyes gondolatmenetről elterelje az olvasó figyelmét. A legveszélyesebb jelenség pedig talán éppen az, hogy a mindennapi nyelvhasználatra is átterjed ez a silányság. Egymás közti beszélgetéseink során egyre igénytelenebb, színtelenebb mondatok jelzik: a szüntelen kihívásnak a nyelv legtöbbször nem tud megfelelni. Ha valaki unalmasan, színtelenül, hibásan beszél, joggal következtethetünk arra, hogy beszéde tükre a gondolatainak. Olyan évtizedekben élünk, amikorra az emberiség fölismerte: jövőre (nagymértékben függ attól, hogyan vigyáz a környezetére. Szabad prédának tekinti-e az őt körülvevő világ természeti forrásait és rablógazdálkodást folytat, avagy okosan, észszerűen, gyermekeire is gondolva igyekszik azokat szolgálatába állítani. Ma, amikor már a nyilvánosság előtti felelősségre vonás veszélye nélkül nem lehet kivágni egyetlen fát sem, hajlamosak vagyunk arra, hogy azt higy- gyük: nyelvünket büntetlenül szennyezhetjük. Igaz, nem járják utcáinkat egyenruhába öltözött nyelvvédők, mégis létérdekünk: adminisztratív intézkedések nélkül is legyen igényünk arra, hogy óvjuk, ápoljuk, színesítsük nyelvünket. Czinege Lajos Ulánbátorba utazott Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—mongol gazdasági és rnűsizaki - tudómén yos együttműködési kormiány- fcözd bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Ulánbátorba utazott, ahol részt vesz a bizottság 18. ülésszakán. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál jelen volt Dangászurengin Szaldan, a Mongol Népköztársasáig budapesti nagykövete. Á Mexikói Egyesült Szocialista Párt küldöttségének látogatása A Magyar Szocialislta Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 3—7. között látogatást tett hazánkban a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) küldöttsége Pablo Gomeznek, a párt főtitkárának vezetésével. A delegáció tagja volt Jósé Voldemberg, a párt politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Cuauthemoc San- doval, a Központi Bizoittság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A mexikói párt- küldöttséggel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Találkozóra került sor Pozs- gay Imrével, a KB tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával, Ballai Lászlóval, a KB osztályvezetőjével és Györ- ke Józseffel, a KB osztályvezető-helyettesével. A szívélyes, elvtársi légkörben megtartott megbeszéléseken a két párt vezetői tájiékoztatták egymást (Tudósítónktól.) Nincs megállás egy pillanatra sem, a somogyjádi Alkotmány Termelőszövetkezet vezetőinek, tagjainak, dolgozóinak. Elérkezett az őszi munkák dandárja. Szeptember 5-én megkezdték a 281 hektáron földbe kerülő repce magágyának előkészítését. Ügy számolnak, hogy 15-ig befejezik a vetést is, ha kedvez az idő. A hónap máisodik felében kezdenek hozzá a napraforgó betakarításához. Ez a növény csak közepes termést ígér — hektáronként 22—24 mázsa termést várnak. Kispártjiuk, országuk helyzetéről, soron lévő feladatairól. Megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a latin- amerikai helyzetre. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, az MSZMP és a PSUM kapcsolatairól, a két párt együttműködésének továbbfejlesztéséről . A megbeszéléseken kifejezésre jutott az MSZMP- nök és a PSUM-mek a világbéke megőrzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelés és a népek közötti együttműködés ügyének előmozdítására, a globális és regionális politikai és gazdasági problémák megoldására irányuló törekvése. A Mexikói Egyesült Szocialista Párt küldöttsége Pábdo Gomez főtitkár vezetésével szombaton elutazott Magyarországról! A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Kótai Géza, az MSZMP KB tagija, a külügyi osztály vezetőije búcsúztatta. sékésik a kukorica érése is, így a legkorábbi fajták betakarítása csak október 10-e után kezdődik meg. Jó termést ígér viszont a' cukorrépa 88 hektáron, s bíznak abban, hogy elérik a szedésig a 15—16 cukorfokot. A repcén kívül 1081 hektáron vetnek őszi kalászosokat. Ezzel a munkával október végéig szentnének végezni. Idei céljaikhoz tartozik még 100 hektár szerves- trágyázása és 1000 hektáron az őszi mélyszántás elvégzése. Az ősz folyamán körülbelül 1160 tonna műtrágyát használna^ fel a magágy készítése során. Rendkívül fontos a döntések végrehajtása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára országjáró körútja során a kazahsztáni Ce- linográdra látogatott. Képünkön: a főtitkár a kombájnosok között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott szombaton Celiino- grádban azon az aktívaülésen, amelyen Kazaihsztán, Szibéria és az uráli területi párt- és állami vezetői az élelmiszerprogram megvalór- sításával, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésével, a tudományos- műszaki haladás megggyor- sításával összefüggő kérdéseket vitattak meg. Az SZKP KB főtitkára pénteken este érkezett országjáró körútja következő állomására, a kazahsztáni Gelinográdlha. Gorbacsov szombaton korszerű mezőgazdasági és talajművelő gépekkel, a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeivel Ismerkedett. Működés közben tékintett meg több, az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükséges nagy teljesítményű gépet. Mihail Gorbacsov, aki maga is dolgozott mezőgazdasági gépállomáson és mezőgazdasági főiskolát végzett, hosszasan elbeszélgetett a gépkezelőkkel, érdeklődött a gabona minősége iránt, a hatékonyabb es jobb munkát ösztönző intézkedésekről. A délután folyamán meglátogatott mezőgazdasági kutató intézetben a stabil termésátlagok kialakításának léhetőségeirőil, az intenzív talajművelésről, valamint a tudománynak a mezőgazdaságban játszott szerepéről folytatott beszélgetést az SZKP KB főtitkára a tudományos munkatársakkal. Gorlbacsovot tájékoztatták arról, hogy az intézet jelentős kutatásokat folytat a ta- lajavitás és megfelelő növényfajták nemesítése terén, különös tekintettel arra, hogy Kazahsztánban a megművelhető földterület egylharmada szikes talajú. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, celimo- grádi látogatása befejeztével szombaton visszautazott Moszkvába. Újabb részleltek váltak ismeretessé Mihail Gorba- csovnak a tyumenyi és tomszki terület párt- és gazdasági ülésén pénteken mondott beszédéből. Nagy érdeklődéssel kísért beszédében a főtitkár hangsúlyozta: az SZKP Központi Bizottsága tökéletesen tisztában van azzal, hogy a nép a párt politikáját nem a szavak, nem a határozatok száma alapján ítéli meg, hanem a gyakorlati, a konkrét lépésekből. Ezért rendkívül fontos a dönité- sék végrehajtása, s ennek ellenőrzése. Ez legyen a döntő szempont a pártbizottságok és pártszervezetek, minisztériumok és országos főhatóságok, tanácsi szervek munkájának megítélésében. Más módszer egyszerűen elfogadhatatlan. A társadalom minden tagjának — bármilyen tevékenységgel foglalkozzék is — teljes felelősséget kell viselnie a rábízott dolgokért, lelkiismeretesen és nagy . kezdeményezőkészséggel kéül elvégeznie a rábízott féladatokat. A nyugat-szibériai kőolaj- gázkitermelésben dolgozók munkájáról szólva az SZKP KB főtitkára megállapította, (Folytatás a 2. oldalon) I Őszi vásárok bánata A kirakodás szertartását nem pótolhatja semmi. Tudja ezt a nénike is. A napocskával kelt hát, hogy a havi vásár általa legjobbnak vélt helyén teríthesse le a (valamikor lovat melegítő pokrócot. A szertartás fontos kelléke a szomszédok kiválasztása, ihátha később meg lehet bízni, figyeljen a portékára, míg ő körülnéz a forgatagban. A legfontosabb mégis, hogy ismerősökkel beszélgethet, régi barátnők vagy vásárból ismert emberek, egyre megy. Új ismeretségek is könnyen szövődnek, elég csak megkérdeni, honnan jött szomszéd, és máris van közös ismerős. Hiába a Somogybán töltött csaknem nyolc évtized ismerős nevekkel hinti be a vidéket. Kevés volt az az egy alkalom, mikor a megyehatáron túlra ment, pedig az út minden részletére emlékszik, a fia után ment harmincnyolcban; Pesten műtötték, ott feküdt nagybetegen. Ezek a képek letörölhe- tetlenek az emlékezet videójáról, és gyaníthatóan haláláig peregnek már. Eladhatatlanok. Ki is venne a néniké emlékeiből! Helyettük került pokrócra másfajta áru: régi ing, kézimunkát dicsérő lenkendő, mert ezeknek most újra divatjuk van, pedig a viasz- kosvászon sokkal praktikusabb. „Látja, a mai fiatalok inkább a régit szeretik ismét. Igaz, nem is sokan tudnak már közülük szőni. Vagyis senki. Vegye meg ezt az abroszt, még én szőttem lánykoromban, ezzel is telt a hozományom! Tudja, boltira nem jutott, akkor ért véget nemrég ia világháború, a tizennégyes.” Nem szólok közbe, hogy tudom kitörésének az előzményeit, jés valamit sejtek az utána következő évekből is. Hallgatok, hogy a csönd jelezze: én itt csak vevő vagyok, az emlékek kiárusításához nincs közöm. Vigasztalni és sajnálkozni egyaránt gyenge vagyok. Az áruk fölött guggolok inkább, mintha így adnám meg a méltó tiszteletet a pokrócra terített időnek. Forgatok ódivatú kabátokat, fintort tüntetek el arcomról már soha nem hordható cipők láttán; érzem, mégis nehéz lesz a vásárlás. Annál is inkáb, mert végighallgatva a nénike történetét kivívtam rokonszenvét. Ha nem \lesz köztünk valamilyen vásár, becsapva érzi magát,. hogy csak úgy megosztotta személyes ügyeit velem, az arra méltatlan vevővel. Ha pedig megalkuszunk valamelyik holmira, én érzem úgy, megrövidítettem régi tulajdonosát egy emlékkel. Hogy időt nyerjek, egy bőrcsizmát kezdek forgatni. A nagyapa lábáról jól ismert lábbeli elég viseletesnek látszik, meg hát nem is való már nagyon mai lábakra. — Olcsóbban adom, vigye el, kétszáz forint! Tíz éve takarítgatom, szegény uramé volt, de most úgy döntöttem, elhozom. Az a kevés is pénz, amit kapok érte. Alig használta a párom; vigye el, no, százötvenért odaadom. Tiszta bőr, az anyag többet ér. Ilyet ma úgyse kap sehol. Forgatom, forgatom a csizmát, nézem a sarkán félig korpott patkót. Felpillantva látom a néni arcát is, a szemét, ahogy a jelen időből a múltjára cseppen egy könny. — Nagyon szép darab, csak tetszik látni, nekem eléggé kicsi lenne — men- tegetődzöm, s hogy igazamnak nagyobb nyoniatékot adjak, cipőm mellé teszem a csizmát. Valami zavar mégis elolvasatja velem az unalomig ismert Adidas-föl- iratot. Köszönés félét motyogva megyek tovább — et a többi plédre, takaróra, zsákvászonra rakott áru mellett, de megnőtt elővigyá- zattal. Csak a szemem sarkából pillantok a kínált portékákra. Mintha valamilyen rátarti városi vevő lennék, nem csupán tapinatos. Varga István V.I Vetik a repcét Somogyjádon
