Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
4 Somogyi Néplap 1985. szeptember 7., szombat ETK A kilencjegyű szám Rendet teremteni a termékek dzsungelében — régi óhaja gyártóknak és kereskedőknek, nálunk és a világ minden táján. Van, ahol e téren előbbre járnak: számokkal és jöle,kikel látják el a gyárból kikerülő termékeket, s ezek a jelzések végigkísérik az árut az alapanyagtól a fogyasztóig. Vagyis: a vásárló pontosan tudja, mit vesz, milyen minőségű gyártmányra adja ki a pénzét. Mi néhány lépéssel lemaradtunk — s a hátrányt most kezdjük megszüntetni. A ,prost” nem értendő szó szerint, az Országos Anyag- és Árihivatal elnökének rendelkezése csak 1988. január 1- től lép életibe, az előkészületekhez azonban idő kell. Legalábbis remélhető, hogy az érintettek — jó hazai szokásokkal ellentétben — nem tartják soknak az addig hátralévő éveket, s nem Pató Pál módján fogják fel, mondván: „Ej, ráérünk arra még.” Mert bizony, nem érünk rá, sőt, jó lett volna, ha erre előbb gondolunk. Mármint arra, hogy bármelyik termékről a felhasználók (most még nem a fogyasztó nagyközönség, csak a feldolgozás láncolatában egymást követő, vállalatok) azonnal tudják: ki, melyik vállalat készítette, azonos-e vagy sem az ugyanonnan eddig kapott termékkel A kilencjegyű szám — amelynek szerepelnie kell közvetlenül a gyártmányon vagy annak ipari csómagólálsán — első öt számjegye a gyártónak amolyan „azonossági száma”. Minden készítményén ugyanannak az öt számjegynek kell szerepelnie. A további négy számjegy pedig a termék „névjegye”. Ha a terméken bármilyen, változtatást hajt végre a gyártó — legyen az szín, méret vagy akár adagolás — a termékszámnak is meg kell változnia. Természetesen a terméket kísérő iratokon is szerepelnie ike'1.1 termékszámnak, amelynek hivatalos neve (ajánlatos már most megjegyezni) egységes termékazonosító kód. Ha a terméket vásárló vállalat továbbadja a gyártmányt — a maga kódszámait köteles hozzátenni. Így már a kezdettől figyelemmel lehet kísérni a termék útját. De még nem végig. A rendelkezés kivételt tesz a lakosság részére történő közvetlen értékesítéssel. Erre még 1988-tól sem kéll alkalmazni az ETK-rendszert. Kétségtelenül nagy jelentősége van — vagy inkább lesz — az alapanyagok, alkatrészek, kész- és félkész- termékeik ilyen egyértelmű azonosításának. Minden vál- lala|t, gyártó és forgalmazó cég a maga számának kötelező feltüntetésével — akarja-e vagy sem — felelősséget vállal a termékekért. Ha kitűnő a termék vagy éppen kiemelkedő minőségű — szinte pillanatok alatt megállapítható, hogy kit és milyen mértékben illet érte elismerés. Ám az éremnek másik oldala is van: a rossz, hibás vagy netán selejtes termékért a hiba okozójának kell tartania a hátát. Hozzá kelil-e tenni, hogy gondosabb munkára ösztönöz ez a módszer — ha következetesen alkalmazzák, s anyagi jutalom illetve szankció formájában is érdekeltté teszik az azonosító számok használóit. Ami pedig az ETK jövőjét illeti: ma még talán kora5- nak látszik erről szólni, mégsem utópia, hogy a továbbiakban ki kefll ennek fejlődnie úgy, hogy a lakosság, a fogyasztó közvetlenül is hasznát lássa. Közvetve így is megmutatkoznak az azonosító számok bevezetésének előnyei, hiszen mi sem természetesebb, miint hogy a gyártótól a forgalomba hozóig bevezetésre kerülő kódok már eleve feltételezik: a fogyasztásba iís jobb, de mindenképpen „visszakereshető” eredetű árucikkek kerülnek. Vagyis a kódok haszna, hogy vitát kizáróan megállapítható minden árucikkért a felelősség. Vánkonyi Endre Áranymezők rabszolgái Olcsó az emberélet A sztrájkoló bányászokat egy labdarúgópályára terelték a rendőrök. Látogassunk el egy aranybányába! Lent vagyunk a tárnában. A talaj síkos, nedves, a föld alatti labirintusban mégis alig látunk; porfelhő teszi átháltolhatatlaníná a levegőt... A munkafeltételek ebben a dél-afrikai aranybányában a múlt század bánya viszonyaira emlékeztetnek. Az egyik tárnafordulónái vészikijáratot látunk. Szűk cső vezet felfelé, kőibe vájt úgynevezett lépcsőfokokkal, minden 5—10 lépcső után egy-egy gömbfával. A tárna maga 300 méter mélyen van. Képzeljük el, mennyi ideig tart veszély esetén ezen a „kijáraton” felkapaszkodni. Vannak 3000 méter mély bányák is, de a tervek szerint 5000 méterre is le akarnak menni az aranyért. Márpedig ott a hőség egyre tűrhetetlenebb, 1800 méternél például 46 fokos a levegő ... Ismét a felszín. Feldarabolt és őrölt kőhegyek, mindenütt. Legalább 4 tonna követ dolgoznák föl, hogy egy uncia, azaz 30 gramm aranyat nyerjenek. Dél-Afrika földje mesésen gazdag. Az arany mellett gyémántot, platinát, rezet, vasat, szenet és uránt bányásznak. Itt találták a 3106 karátos Cuilinan gyémántot, ámely akkora, hogy kézzel nem lehet körülémi. Ma az angol királyi ház tulajdona. Innen származik az a 240,8 karátos gyémánt, amelyet Richard Burton ajándékozott Liz Tayiloirnak. És még sok híres gyémántóriás. Aranyat ezen a vidéken majdnem száz esztendeje bányásznak. Ma 429 ezer afrikai és 44 ezer fehér dolgozik a dél-afrikai aranybányákban, amelyekben a múlt évben több mint 650 tonna aranyat termelték. A munka rendkívül kemény, a gépesítés viszonylag alaÚj borszőlőfajták A jövő borszőlőfajtáit vizsgáztatják a Kertészeti Egyetem Borászati Kutató- intézettének kecskeméti telepén. Kétszázötven már több év óta megfigyelt fajtajelölt között válogatnak a kutatók. A fő követelmények közé tartozik a fagy- és szárazságtűrés, továbbá a betegségekkel szembeni ellenállóké- pesség, a magas hozam, a bor minősége és fűszerezett- sége. A jelöltek között a vártnál is többet — körülbelül húsz — olyant találtak, amely minden tekintetben megfelel ezeknek az igényeknek. Hamarosan megkezdik a szaporításukat is. A szakembereik szerint ugyanis nemcsak az Alföldön, hanem a történelmi borvidékeken is alkalmasak lesznek a fajtaválaszték bővítésére. Felújítják és bővítik a barcsi rendelőintézetet. A munkát a helybeli költségvetési üzem végzi — több szakaszban, húszmillió forintért. kilométer a tenger gátéit rekeszben helyezik el a párától is óvva, nehogy a konzervek megrozsdásodjanak és használhatatlanná váljanak. Mint mondották, útijuknak több célja is lesz. Egyrészt a tengeri vitorlázásban szerzett tapasztalatok közreadásával szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar vitorlázó sportolók előbb-utóbb a tengereken is versenyezhessenek. Miásik céljuk az, hogy a kevésbé ismert polinéziai népcsoportokról néprajzi anyagot gyűjtsenek, s köz- kinccsé tegyék azt. Nem utólsó szempont természete- en az egyéni sikerélmény sem, hiszen ért az utat vitorlással nem sokan tették még meg. Csempészt ítéltek el Csempész fölött ítélkezett a Győr-Sopron megyei Bíróság. Az elkövető Trajce Bla- zevski 38 éves jugoszláv állampolgár, Ausztriában dolgozó vendégmunkás ez év július 31-én Hegyeshalomnál kocsijában elrejtve pontosan 22 ezer 500 kvarc óra elemet találtak a magyar vámosok. Ennek belföldi értéke több mint fél millió forint. A büntetés: négy hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztés, s ennek letöltése után az országból való kiutasítás. A bíróság döntött a csempészáru elkobzásáról is. Az' ítélet jogerős. Ha nem fizet az após... Hatvanezer A MUOSZ székbázában Fa Nándor és Gdi József vitorlásversenyzők tájékoztatták az újságírókat közeljövőben kezdődő világkörüli hajóút- j ükről. Elmondták, hogy több mint öt éve készülnek erre az út1 ra: vásároltak egy Balaton 31-es típusú vitorláshajó-ites- tet, amelyet később maguk rendeztek be, illetve szereltek fel. A Vitorlás csáknem tíz méter hosszú, három méter széles, öt tonna súlyú, tőkesúlya 1750 kilogrammot nyom, s ez lehetővé teszi, hogy a hajó bármilyen körülmények között „talpon” maradhasson. Vitorlázata négy négyzetmétertől 120 négyzetméterig terjedhet. A tengeri hajózásiban kicsinek számító vitorláshajó speciális biztonsági követelményeknek is megfelel: három egymástól független részre van osztva az úszőtest, s ezek közül, ha kettő meg is sérül, a hajó még mindig úszóképes marad. A biztonságos hajózást egyébként még sokminden szolgálja, így egyebek között mintegy Dél-afrikai aranybányászok. csony fokú, hiszen a munkaerő rendkívül olcsó. S Olcsó- az emberélet is: 1984 első negyedében minden ezredik bányászt érte halálos szerencsétlenség; a bányákban ötször annyian vesztették életüket, mint a közlekedésiben. A legveszélyesebbek az aranybányák ... A munkaerő gátlástalan kizsákmányolása folytán a gazdasági válság ellenére egyre nő a bányatársaságok profitja, 1984 első negyedében 27—29 százalékkal nőtt a nyereségük... Nehezíti az afrikai dolgozók helyzetét a tömeges elbocsátás. Ezrek és ezrek veszítik él munkahelyüket az autóiparban, a bányászatban, a közlekedésben és a szállodaipariban. Az elbocsátások egyik napról a másikra történnék. másfélszáz térkép, 20—30 navigációs könyv, különböző műszerek — köztük a klasz- szikus szextáns — valamint rádió-iránymérő, radar-reflektor (ez játszik szerepet abban, hogy a vitorlás képe jól kivehetően jelenjék meg más hajók radar-képernyőjén), továbbá egy angol gyártmányú szélkormány, amely jelentősen megkönnyíti a nagy fizikai állóképességét igénylő kormányzási műveletet. A vitorláshajó a tervek szerint szeptember 25-én in-, dúl el a nagy útra (Apátijából, majd Gibraltár, a Ka- nári-szigeték érintésével, a Jóreménység fok alatt elhajózva a jövő év február vége felé ér el Ausztráliába, Sidneybe. A legénység ezt követően körbehajózza a polinéziai szigetvilágot, majd a Horn fok megkerülésével tér vissza. A vállalkozás előreláthatólag két és fél évig tart, ez idő alatt 60—70 ezer kilométert tesznék meg. Az ultra egy tonnányi élelmiszert visznek magukkal, ez körülbelül egy évre lesz elegendő. A készletet 30 elsziegyre nagyobb figyelem kíséri világszerte. A Biztonsági Tanács legutóbbi határozata ismételten elítélte a fajüldözést, a rendszer által meghirdetett rendkívüli állapotot, és a dél-afrikai rezsim elleni gazdasági bojkottot ajánlotta az ENSZ tagjainak. Franciaország tiltakozásul hazahívta pretoriai nagykövetét, s példáját a Közös Piac több tagállama is követte. Az Egyesült Államok képviselőháza ugyancsak úgy határozott, hogy meg kell szakítani a gazdasági kapcsolatokat a fajüldöző rezsimmel. Ismerve azonban a szálakat, amelyek az amerikai nagytőkét Dél-Afrika üzleti köreinez fűzik, erre a jóvá- hagymásra aligha lehet számítani. Gáti István Panasznap. így él a köztudatban, így emlegetik a helyi bíróságok nyilvános félfogadási napnak nevezett intézményét. Lényegét tekintve jogsegélyszolgálat; a jogban kevésbé jártas állampolgároknak nyújt segítséget a kötelezettségek és jogosultságok közötti eligazodásban és mindainnyiunk számára könnyebbé teszi a hivatásos ügyek intézését. A Kaposvári Városi Bíróságon keddenként átlag százan veszik igénybe ezt az ingyenes szolgáltatást, bár a 18 óráig meghosszabbított félfogadási lehetőséggel még kevesen élnek. Az eilinltézendő ügyek legnagyobb részét a személyállapottal összefüggő jogkérdések adják. Ilyenek a válás, a tartásdíj követelése. Gyakran előforduló esetek még a rnagénindítványra büntetendő bűncsalekmé- nyék, mint a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a becsületsértés miatti följelentés, illetve az ezekből eredő kártérítési ügyek. Mindezek mellett természetesen a jogi kérdések, az állampolgári panaszoknak lehető legszélesebb skálájával kell szembenéznünk az ügyeket intéző fogalmzóknak. A fogadónapra kiejlölt tanácsterembe egymás után lépnek be az ügyfelek. A negyven év körüli asz- szony a férjétől szeretne tartásdíjat kapni. A férfi hatévi házasság után, egy hónapja, elhagyta a családot. Jól fizető munkahelyen dolgozik, így nagyobb összeggel lesz kénytelen támogatni két gyermeke neveltetését. Hasonló ügyben kér tanácsot egy idős néni. Otthonától távol dolgozó fiát elhagyta az élettársa, közös gyermeküket viszont a nagymamánál „felejtette”. A süketnóma kisfiúról azóta nágyszülője gondoskodik, aki a jelentős anyagi terhek miatt kénytélen a szokatlannal próbálkozni: az anyától követeli a tartást. Tanulságos példával szolgált a csinos, jólöltözött, drága ékszerekkel díszített, fiatal hölgy, öt éve a nála huszonhat évvel idősebb hivatalvezetőhöz ment feleségül, most pedig a túl nagy korkülönbséget jelöli meg válóokként. — A részletekre nem akarók kitérni — teszi hozzá. Sokan jönnek a félfogadási napra, hogy kölcsönügyletből származó jogvitájukat tisztázzák. Az aggastyán pónZköllcsönben vállalt kezességet, s miután az adós nem fizetett, a több mint tízezer forintos tartozás jri- egyenlítése az ő feladata lett. A kölcsönvevőtől természetesen szeretné visszakapni a pénzét, de még az adós címét sem hozta magával: dol- gavégezetlenül, elégedetlenkedve távozik. A fiatal feleség apósának adott kölcsönt. A 12 000 forint persze, még nem jutott vissza a kölcsönt adóhoz a meny a bíróságra bízza igazságának kiderítését. A fogadónapon sem ismeretlen a „'hivatallakó” állampolgár. Közülük egyesek hétről hétre mindig újabb panasszal jelentkeznek, mások a lelki tanácsadóval, a telefondoktorral vagy a szomszédasszonnyal tévesztik össze a bíróság hivatali helyiségét. Természetesen a legtöbben komoly, megoldásra váró jogi ügyükkel keresik föl a bíróságot, ők általában nem is csalatkoznak. Gondjaik megnyugtató rendezését vagy hasznosítható tanácsokat kapnak a bírósági fogadónapokon. Horváth László A dél-afrikái nép harcát
