Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
1985. szeptember 6., péntek Somogyi Néplap 3 A közélet és q magánélet egysége A legutóbbi páritkongresz- szuson elfogadott szervezeti szabályzat kimondja: a párttag mutasson példát a munkában, hivatása teljesítésében és a magánéletben. E példamutatás nem valamiféle rendkívüli követelmény. Nem jelenti azt, hogy a párt a kommunistáktól emberfeletti teljesítményeket, aszkétizmusit, az élet örömeinek tgadásót várná el. A párt eszmei, politikai, erkölcsi követelményei reálisak, teljesíthetők, emberre szabottak, a kár a társadalmi életre, a munkára, akár a magánéletre vonatkoznak. Jóllehet, a szocialista erkölcsi felfogás is különbséget tesz a közélet és a magánélet normái között, tartalmában azonban alapvető különbség nincs közöttük. Mindkettőben domináló szerepe van a humanitásnak, a közösségi elvek és gyakorlatnak. A kommunisták erkölcsi magatartását a közélet és a magánélet egysége kell, hogy jellemezize. Igaz, hogy a magánélet bonyolult és összetett jelenség, amelynek bizonyos elemei csak az egyénre tartozóak. Többségük azonban összefügg a társadalom., a közélet, a munkahely szféráiban tanúsított magatartásformákkal. Erkölcsi normáink, amelyek a társadalomban, a iközéletben, a munkahelyen érvényesülnek, áthatják magánéletünket és fordítva, magánéletünk megnyilvánulásai befolyásolják a társadalomban betöltött szerepünket. A szervezeti szabályzatban is komplexen jelenik meg ez az igény, a párt elvárja a kommunistáktól a példamutatást az élet különböző színterein. A közélet és magánélet egységének érvényre jutását a gyakorlatban olykor téves nézetek, végletes felfogások nehezítik. Egyesek szerint a 'magánélet és a közélet között nincs különbség, úgy tartják, hogy a kommunisták magánélete közügy. Ez téves álláspont, mert a kommunisták életének is vannak olyan tényezői, amelyek csak rájuk tartoznak. Mutatkoznak törekvések arra is, hogy a magánélet és közélet ügyeit elszakítsák egymástól. Holott nehezen elképzelhető, hogy valaki jó közéleti emiber legyen, ha környezetében ösz- szeférhetetlen, szomszédjaival perben, haragban áll. Az utóbbi időkben — anyagi vagy egyéb okokból — tapasztalható bizonyos befeléfordulás, visszahúzódás a magánéletben. A magánélettel összefüggő meg- nyilvánulátsokra gyakran készek az ilyenfajta válasszal: semmi közünk hozzá, mert az X. Y. magánügye. Ezt ilyen kategorikusan nem lehet kimondani, mert igenis, a kommunistáknak van közük egymáshoz. A magánélet kisiklásai bizony gyakran válnak közüggyé. A kommunista közösségeiknek különbséget kell tenniük abban, hogy miben illetékesek, miben nem, meddig marad egy megnyilvánulás a magánélet szuverenitásának keretein belül, mikor tartozik a közösségre. Azt is tudni kell, mikor szükséges segíteni vagy beavatkozni az egyén sorsába és mikor akozunk kárt azzal, ha ezt tesszük. A hétköznapi felfogásban, a magánélet fogalmát leszűkítik az egyén családi ügyeire, szerelmi életére, intim kapcsolataira, holott szélesebb ez a fogalom. Ide tartozik az életmód, az életvitel, az életstílus,, a szabadidő felhasználásának formái, a baráti és más közvetlen személyes viszonyok. Fontos tényezője a magánéletnek az is. hogy az ember milyen célokat tűz miaga elé. és azokért hogyan küzd, mit tekint értékesnek, az értékeket milyen módon szerzi meg. A kommunisták értékítéletében, a valódi értékeknek kell szerepet játszaniuk. Nem tagadjuk az anyagi javak, értékek fontosságát, de azok eszközjeHegűelk, s így megszerzésük nem válhat életcéllá. Az igiaz, tartalmas emberi élet nemcsak, s főleg nem a pénzben kifejezhető értékek megszerzésére épül, hanem olyan értékekre, amelyeket nem lehet pénzért venni: szeretetet, tekintélyt, tiszteletet, tudást és más egyebeket. Tisztelni olyan embereket tudunk, akik tisztán élnek a közösség előtt, tudásukkal, emberségükkel tekintélyt vívnak ki, segítő- készségükkel, önzetlenségükkel pedig szeretetet. Senki nem válik tiszteletreméltóvá azért, mert gazdag, vagyonos — főleg ha a vagyon forrása nem a munka, nem a kiemelkedő teljesítmény. Esetleg irigységgel vegyes gyanakvással — jobb esetben — „ügyes embernek” minősítik. A kommunisták példamutató szerepe abban áll, hogy életük megnyilvánulásában érvényesülnek a párt erkölcsi normái, az emberi együttélés és humanitás írott és íratlan törvényei. Ezért rális és pozitív életcélokat tűznek maguk elé, s ennek megfelelő életmódot folytatnák, életvitelük, életstílusuk is ezt szolgálja. Természetesen a kommunisták is emberek, csakúgy, mint mások, nem hibátlanok, lehetnek gyengéik, tévedéseik, botlásaik. Példamutatásuk abban is áll, hogy küzdenek a hi-. báilk ellen, ha tévednek helyrehozzák, nem hiszik magukat csalhatatlannak, gyengéiket nem magyarázzák, palástolják, hanem igyekeznek megszabadulni azoktól. A kommunisták életében a szavak és a tettek egysége kell, hogy érvényesüljön. Igaz, hogy többet vár tőlük a párt, a társadalom, mint más állampolgároktól. Erre a többlet- feladatra kommunista eszméiktől, elkötelezettségüktől, meggyőződésüktől vezérelve önként vállalkoztak, amikor a párt soraiba léptek. Takács Györgyné dr. Gyümölcs exportra Három hét múlva nyit az őszi BNV A szuloki feketétől a virginiai világosig A Hungarofruct budaörsi hűtőházból szeptember végéig 15 ezer tonna — zömében makói — vöröshagymát visznek a vagonok, főleg az NSZK-ba és Angliába. Őszibarackból legtöbbet a szocialista országok vásárolnak, a hónap végéig 3000 tonna indul útnak a hűtőházból Három hét múlva, szeptember 27-én nyitja kapuit és október 6-án zár az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint Magyarország mellett 36 ország és Hongkong kiállítói mutatják he fogyasztási cikkeiket, összesen mintegy 65 ezer négyzetméteren. A Szovjetunió köztársaságai közül ezúttal a Tadzsiiik Szocialista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. Első ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság árucikkeivel. Több év után ismét részt vesznek a vásáron a thaiföldi és belga kiállítók. Az idei őszi BNV-n is 12 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil, bőr és ruházati termékeket, szőrméket; a bútorokat és lakástextíliákat; lakásberendezés i és -felszerelési cikkeket; háztartásvegyipari, papíripari és kozmetikai termékeket; kultúroikke- ket; sport- és kemp in gfelszereléseket ; járműveket és azok felszereléseit; ajándékokat és népművészeti tárgyúkat; családi és 'hétvégi házaikat; nagy- és kiskereskedelmi berendezéseket és felszereléseket; vendéglátó és szállodaipari berendezésieket és felszereléseket; a tizenkettedik árucsoportban pedig a máshová be nem sorolható termékeket láthatják a kiállítási látogatói, a BNV-vel együtt az Inter- playexpo Nemzetközi Játák- és Oktatási Eszköz-kiállítást, továbbá a „Csináld magad” Nemzetközi Biar- kács- és Kiskertkiálllítást is megrendezik. Az idei őszi BNV-re mintegy 2500 négyzetméterrel megnövekszik a fedett kiál- lítóterülét. A vásárigazgató- ság ugyanis megvásárolta azt a parasztíkúria jellegű épületsort, amelyet a Bábéinál Állami Gazdaság az OMÉK-re épített. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 30., október 1— 2—3., ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szak- közönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel, A nagyközönség a vásárt 10 árától 19 óráig, a szakmai napökon 14 órától zárásig látogathatja. A MÁV a vásárlátogHitóknialk az idén is 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt. A kiállítók aiz árubemutatók mellett különböző programokkal szórakoztatják a vásár közönségét. Dohánytörés, feldolgozás A sötétbarna, vastagon erezett, nagy levelű szuloki dohány kiváló minőségű alapanyagot biztosított az elsőrangú szivarokhoz. Somogybán ez a község ismert dohánytermesztő helynek számított a század elején. Itt nyitották meg az első dohánybeváltó helyet is, ahova a környék és a távolabbi dohányfaldek termését hozták. Később Barcs, majd Nagyatád lett a dohánytermelők székhelye. Itt gyűjtik, itt osztályozzák a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban termesztett dohányt. Közben változott a fajta is, a szivarnak kitűnő minőségű szuloki dohányt előbb felváltotta a havanna, később a cigarettázás elterjedésével ia Virginia. Fajtaváltásra jelenleg nincs szükség, mivel Virginiából minden mennyiséget hasznosítani tud a feldolgozó- ipar. Somogy 350 hektárnyi dohánytermő területének mintegy 'kétharmadán ezt a fajtát termelik. Fodor József, a nagyatádi dohánybeváltó vezetője jó eredményekről számolhat be. A termés a tavalyihoz hasonlóan jó minőségű, és mennyiségben is azonos a múlt évivel. A mintegy másfél tonna dohány nagy részét a háztáji gazdaságok, kisebb részét néhány termelőszövetkezet adja. Fonyódtól a megye déli részéig találkozhatunk dohányföldekkel. Nagyobb területe a gör- getegi, a homokszentgyörgyi és a lábodi termelőszövetkezetnek van. Ezekben a körzetekben és természetesen Szulökban, sok a háztáji dohánytermesztő is. A dohány törése még javában tart, a tervek szerint szeptember végén fejezik be a törést, illetve a begyűjtést. Először Pusztaszentgyörgy- re került a még zöld dohány, itt megszárítják, majd a nagyatádi telephelyen válogatják, osztályozzák. A somogyi földeken termelt dohány jó minőségét igazolja, hogy a jelenleginél többet is értékesíteni tudnának. Ez egyrészt a régi termelők szakértelmének és a négy körzeti felügyelő rendszeres felvilágosító és tájékoztató munkájának köszönhető. Ha a nagyüzemekben gépesíthetnék a betakarítást, a mostaninál többen foglalkoznának dohány termesztésével. N. Zs. Minőségügyi tanács alakult Az Ipari Minisztériumban a közelmúltban megalakult Ipari Minőségügyi Tanács közreműködésével a következő hetekben feltérképezik az ipari termékek minőségi színvonalát, s ennek alapján kidolgozzák a tanács jövő évi munkaprogramját. Az elemzés során figyelembe veszik az exporttermékekre érkezett reklamációkat, a különböző minőségellenőrző intézetek elemzéseit, a belföldi forgalomba kerülő árucikkekről összeállított Kermi-jelentéséket, a Központi Statisztikai Hivatalhoz eljuttatott vállalati információkat és az MNB-nél a rossz minőségből eredő exportveszteségről készült listákat is. A rövidesen elkészülő átfogó elemzést már megelőzte egy általános felmérés, abból kitűnt, hogy az ipari termékeknek legföljebb csak 30—40 százaléka éri el a fejlett országok ipari gyártmányainak műszaki és minőségi színvonalát, vagyis csak ezek a cikkek verseny- képesek. A minőségi károkból származó veszteség tavaly az ipari termelési értéknek közel egy százalékát tette ki. Ez a megközelítő adat a nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el. Az egyes ipari termékcsoportoknál meglehetősen eltérő képet mutattak a minőségi vizsgálatok, például a vegyipar egyes ágaiban, így a kozmetikai és háztartási cikkek körében az átlagnál magasabb arányt képviselnek a kelendő és jó minőségű áruk, míg a gépiparban sokkal kevesebb az ilyen termék, több a reklamáció és a kifizetendő kötbér. Az Ipari Minisztérium értékelése szerint a vállalatok eddig elsősorban a készgyártmányok minőségellenőrzését szervezték meg, s nem alakult még ki olyan korszerű rendszerszemlélet, amely a minőség alakulását a piackutatástól egészen az értékesítésig nyomon követhetné. Ezért szükséges, hogy a vállalatoknál az egész gazdálkodást átfogó minőségügyi rendszer és szervezet jöjjön létre. Számos külföldi példa igazolja az ilyen minőségügyi szabályozás létjogosultságát, sok külföldi vállalatnál ma már külön minőségügyi igazgatók irányítják az ilyen munkákat. A hazai iparvállalatoknál jelenleg is folyik a vállalati szervezeti felépítés felülvizsgálata és több helyen — főleg ahol a külpiac kényszerít is erre — már kezdeményezik az új vállalati minőségügyi szervezetek létrejöttét, így például a Medicorban, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, az Ikarusban és a Ganz Villamossági Művekben. Mindezen körülményeket figyelembe véve az Ipari Minisztérium vezetői úgy határoztak, hogy létrehozzák a minőségügyi tanácsot, amely az egész ipart átfogja, segíti és koordinálja az iparvállalatok minőségügyi munkáját. A megalakult tanács 27 tagú; a minisztérium, a hat ipari ellenőrző intézet, valamint az egyes iparágaikat képviselő vállalati szakembereken kívül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Mérésügyi Hivatal munkatársai is részt vesznek a munkában. A tanács rendszeresen értékeli majd az ipari termékek minőségének alakulását, s ezzel kapcsolatban az anyag- ellátás helyzetét, a szabványok szerepét a minőség alakulásában és a fogyasztók megfelelő tájékoztatását Figyelemmel kíséri a termékszerkezet változását, a termelési költségek alakulását is, továbbá a minőség- ellenőrzés módszereit, és technikái megoldásait; javaslatokat tesz a vállalatoknak a minőségügyi szervezetek kiépítésére, fejlesztésére.
