Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
1985. szeptember 28., szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK Szellemi társak voltak Rónai, a múzeumalapító — A Rippl-Rónai-kutatás kimeríthetetlen forrás — vallja dr. Pandúr József, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának docense, a rajz tanszék tanára. Nemrég védte meg doktori értekezését, melyben Rónai Ödönnek, a kaposvári múzeumalapítónak, Rippl-Rónai József öccsénék az életét és munkásságát öleli föl. Az egykori aszalói vasutas, Rónai Ödön különleges missziót töltött be Kaposvár művészeti életében, gyűjteménye országosan is figyelemre méltó volt. Dr. Pandúr József Pécsen született, ám gyerekkorának emlékezetes nyarait Kaposváron töltötte, anyja szülővárosában, ahol a nagyszülők éltek. — A Sétáló utca 12. számra esett a pillantásom gyakorta, amikor a múzeumban kutattam. Az itt töltött gyerekévek jutottak eszembe, e házban éltek a nagyszülők, akik gyakran meséltek nekem a Rippl-Rónai családról, amelynek tagjait, Józsefet és Ödönt jól ismerték. Az egri tanárképző főiskolán földrajz-rajz szakon szerzett tanári oklevelet a pécsi kutató, aki 1968-ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. — Miért választotta doktori értekezése témájául Rónai Ödön életét és munkásságát? Testvére nála fényesebb karriert vallhatott magáénak. — Rónai Ödön tevékenysége is érdemes arra, hogy egy kutató éveket szánjon rá, föltárja a benne rejlő értékeket. Rónai Ödön testvérének szellemi társa volt, s ő teremtette meg Kaposvár múzeumát, amely kiállta az idő próbáját. Nemcsak képzőművészeti alkotásokat gyűjtött, hanem foglalkozott a népművészettel is. Rippl- Rónai József révén számos új szellemű, modern festmény került a gyűjteménybe; a francia Nabic csoport tagjainak máshol nem volt fellelhető alkotása Magyar- országon, csak Kaposváron. Szép Mailol-rajzok és -festmények gazdagították a gyűjteményt. Rónai Ödön nem elégedett meg azzal, hogy megteremtette egy korszerű, gazdag gyűjtemény alapját, arra is figyelmet szentelt, hogy minél több emberrel megismertesse. — Olyasmi is elterjedt, hogy képhamisító volt, saját festményeire a Rippl-Rónai nevet írta ... — Rónai Ödön festőként is bontogatta szárnyait, de az téves nézet, hogy hamisított. öt saját rajzát leltem föl, ezek szerény kávéházi képek. Együtt rajzolt a TuGalambtenyésztők és krónikások Művelődés a város peremén — Minden ősszel kiállítási tervet állítunk össze, főleg a művészetre nevelés céljából. A kölcsönzőterem előterében egy-egy évfordulóhoz kötődő könyveket mutatunk be, az emeleti folyosón a környékbeli festők, népművészek, fotósok munkáit, reprodukciókat, illetve egy-egy üzem termékeit állítjuk ki. Voltak kételyeink, hogy lesz-e megfelelő érdeklődés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy megéri. Minden könyvtárba, moziba, értekezletre jövő ember megnézi tárlatainkat, sokan rá is kérdeznek egy-egy képre. A termékbemutatókra pedig — nagy meglepetésünkre és örömünkre — tömegesen jönnek el az üzemek dolgozói és sokszor csodálkoznak: mi ilyet is gyártunk? — A tanfolyamok, szakkörök nagy része — szabás, varrás, eszperantó, bőrmíves és hímzőszakkör — nem kíván magyarázatot. Néhánynak azonban szokatlanul cseng a neve. A galambász- klubra és a krónikaíró szakkörre gondolok. — A galambászklubnak — Földi Géza a vezetője — hagyományai vannak. A dísz- és postagalambok mellett (amelyekkel kiállításokra, versenyekre lehet nevezni) húsgalambokat is tenyésztenek. Ez jó keresetkiegészítés a többnyire nyugdíjas tagság számára. A klubnak jelentősek a nemzetközi kapcsolatai. — A krónikaíró szakkör tagaji üzemtörténet-írással foglalkoznak már több mint egy évtizede. A cukorgyárból, a gabonaforgalmitól és a húskombináttól nyolc-tíz ember gyűjti munkahelyének értékeit, dokumentumait. Interjúkat készítenek az üzem régi dolgozóival, majd az összegyűlt anyagot muzeológus segítségével rendszerezik. Az elkészült, tudományos értékű munkák a levéltár gyűjteményét gazdagítják majd, és természetesen az üzemeknek is rendelkezésükre áll. A rendszeres elfoglaltság, a kutatómunka alapjainak elsajátítása mellett azért nagyon hasznos ez a szakkör, mert a benne tevékenykedők alaposabban megismerik saját munkahelyüket, jobb betekintést nyernek /mindennapi életébe. — Említést kell tennünk még a Kinizsi természetbarát egyesületről. — Az egész lakosság számára nyitott, nagy népszerűségnek örvendő kirándulások haszna vitathatatlan, mind a szabadidő hasznos eltöltése, mind az egészséges életmódra, a honismereti kutatásokra nevelés szempontjából. — Sokakat foglalkoztat a kérdés: mi lesz a kezelésükben álló gyertyánosi turistaház sorsa? — A Gyöngyvirág turistaház sok vihart kavart. Valóban nem valami esztétikus látvány a leeresztett tó. Le kellett engednünk, mert így lehetett az alját kitisztítani. A jövő szezonban már eredeti szépségében várja a látogatókat. A házat rendbe hoztuk, és terveink vannak a bővítésére. Előzetes bejelentés után szívesen látunk iskolákat, szocialista brigádokat. Egyesületi túráinkon bárki részt vehet. Egyelőre nincs állandó gondnoki státusunk. Ha sikerülne fölvenni egy alkalmazottat, aki rendszeresen gondját viselné az épületnek és környékének, akkor a ház végre betölthet- né az annyira hiányzó, mindenki számára nyitott turistapihenő szerepét. Tersztyánszky Krisztina tetemes volt. A Zala immár egyenesen a (nagy) Balatonba viszi — fenékpusztai torkolatánál — hordalékát, s az ipari fejlődéssel, a mezőgazdaság kemizálásával roppantul megnövekedett szennyező anyagait. S ezt világhírű üdülőtájunk legfontosabb eleme, a balatonvíz sínylette meg. Rohamosan öregedni kezdett a nagy tó, vize kezdett az algás, zavaros halastavakéra hasonlítani. Gyors cselekvésre volt szükség — de most már sakkal több pénzen. Kormánydöntés után — sok-sok millióért — így kezdődött meg a kis-balatoni vízvédelmi rendszer kiépítése. Ennek első üteme készült el a nyáron. Az Alsó-Zalavölgyben számos helyen elbontották a folyó múlt században emelt gátjait, s a víz elöntötte a huszonhárom négyzetkilométernyi völgyet. Újra birtokba vette régi ágyát a Zala. Persze a dolog ezzel még nem volt elintézve. Sok földmunkát és építést kellett végezni itt, összesen 643 millió forintos költséggel. A munkában részt vevők majdnem kétmillió köbméter földet mozgattak meg — a gátakat immár nem a folyó, hanem A FOLYÓ ŐSI JUSSA A zalavári hídon a legtöbb autós megáll. Hosszú töltés szeli keresztbe a völgyet, s középütt, a híd alatt hömpölyög a Zala vize. Egy év alatt megváltozott itt a táj. Eltűntek az észak-délnek futó szelíd dombok közötti széles völgyben a facsoportok, legelők, kaszálók. Mindent beborít a csillogó-kéken fodrozódó víz. Itt-ott már a nád, a sás is felütötte fejét, haragoszöld szigetei között kacsák bukdácsolnak sután. A töltésen horgászok lesik türelmesen az úszó rezdülését, természetbarát kirándulók figyelik a békára vadászó kiskócsagok komótos lépteit. A nyílt vízen szárcsa- csapatok kergetőznek, s a vén fűzfákon fekete kormo- ránok gubbasztanak. Elkészült a kis-balatoni vízvédelmi rendszer első üteme. így hívják, noha e tájnak sohasem volt a neve Kis- Balaton, pedig szorosan ahhoz tartozik. A völgyben évszázadokon át a Zala vize sietett a Balaton felé, s a neve is ez volt: Alsó-Zala- völgy. A folyó a nyári és tavaszi áradások során kilépett medréből, elterítette vizét és finom hordalékát. Óriási mocsárvilág alakult ki a völgyben, halak, békák, és vízimadaraik millióinak adva élőhelyet. A zsombékok, nádasok, csatakos csuhi-berkek hihetetlen gazdagságú élővilága szálka volt a XIX. századi ember szemében: a természet vadságát, megfékez- hetetlenségének jelképét látta benne. Konok vágy élt az emberben; ásót, lapátot ragadott, hogy a maga eszéhez, világlátásához formálja ezt a vidéket. Jó emberöltőn keresztül dolgoztak itt, megre- gulázták a vad folyót, gátak közé kényszerítették rakoncátlan vizét. így járt később a néhány kilométerrel délebbre, a hídvégi szorosnál kezdődő Balaton legnyugatibb öble, a Kis-Balaton is. A természet világába illetéktelenül, annak törvényeit nem ismerve beavatkozó ember azonban itt póruljárt. A kiszárított mocsár helyén sohasem lett jó termőföld, a völgyek füvét, rétjét igazán még legeltetésre sem tudták használni. A lecsapolásból származó kár viszont igen A hatalmas tő a horgászok A kaposvári Édosz Művelődési Ház nem csinál nagy reklámot programjainak. A kaposvári műsorfüzetben, a nagy átfutási idő miatt általában csak a rendszeres foglalkozások közlésére van mód. Keveset tudunk róluk. — Sokan úgy vélik, az Édosz Művelődési Ház az élelmiszeripari dolgozóké, s programjai többnyire zártkörűek. — Erről szó sincs — feleli Illés János igazgató. — A ház kettős funkciót lát el. Az egyik az, hogy a környék élelmiszeripari és más üzemei kulturális és termelési összejöveteleinek helyet adjon. Nálunk tartják a tanfolyamokat, a szakszervezeti és párttanácskozásokat. Másik feladatunk a városrész alapművelődési igényeinek kielégítése. A szolgáltatások, tanfolyamok, szakkörök és kiállítások nyitottak a közösségek számára. — Ezek közé tartozik például a könyvtár. Itt nem csak kölcsönzés folyik. — Húszezer kötetes könyvtárunkat gyerekek és felnőttek egyaránt használhatják. Mód nyílik lemezhall- gatásxa is. Emellett rendszeresek a napközis foglalkozások, az író—olvasó találkozók. A múlt évben igen népszerűek voltak Jordán Tamás színművész rendhagyó irodalomórái. Vendégünk volt már többek között Máté Gábor, Jancsó Adrienné, Marék Veronika. Hasonló a helyzet a filmszínházzal is. A moziüzemi vállalat hetente háromszor vetít a nagyközönségnek. Ezenkívül novembertől több bérletes filmklubot is indítunk, ahol a diákoknak tanulást segítő alkotásokat válogatunk össze. — Az Édoszban szinte minden héten új kiállítás nyílik. Megéri ez a bele fektetett energiát? A megváltozott táj az Al- ső-Zalovölgyben Néhány helyen még dolgo- rikoktérőgép Fűzágakból font kévék védik a partot a völgy két oldalán kellett megépíteni —, két szivattyú- telep, egy negyvenméteres híd és több zsilip létesült. Ártéri erdőket, magányos fákat vágtak ki, hogy a láp akadálytalanul visszafoglalhassa ősi jussát. Feledhetetlen látvány az Alsó-Zalavölgy szelídkék, hatalmas vízfelülete. A vízinövények — amelyeknek nagy szerepük lesz a szeny- nyező anyagok visszatartásában — még csak most kezdik a „honfoglalást”, de a vízimadarak máris birtokukba vették a sekély tavat. E környéken ugyan fontos az élővilág zavartalan fejlődése, háborítatlan csendje, nyugalma, mégsem zárják el teljesen az Alsó-Zalavölgyet a kíváncsiak szeme elől. Itt vezet keresztül a zalavári híd, s Balatortmagyaród határában 'kirándulóközpont, kilátó és madárles épül. A költséges, de hasznos program következő szakaszaként a kis-balatoni medencében készítik el a védőgátakat és vízműveket. Ez már közvetlenül is érinti megyénket, Főnyed, Sávoly, Vörs határában. De közvetve lesz igazán nagy a haszna: a Balaton vízminőségének védelme. Cs. T. Hippi-Rónai festménye: Lajos és OdSn rulban testvérével, a tőle elcsent maradék pasztellekkel lajzolta környezetét. A Turul volt egyébként a családi találkozóhelyük, mivel Ödön nem szívesen fáradt ki a Róma-hegyre. Munkásságának legfőbb értéke annak a gyűjteménynek a létrehozása, mely további feladatokat ad a kutatónak: hiszen nem ismerjük teljesen pontosan, mi mindent tartalmazott. Beírta nevét a magyar művészettörténetbe azzal a kiállítással is, melyet 1912-beit szervezett Kaposváron s az ország legkiválóbb tizennégy művészét hívta meg rá. Hároméves kutatómunka előzte meg a Rónai Ödön életét és munkásságát felölelő doktori dolgozat megírását. Sok segítséget kapott a Pécsen élő Martyn Ferenc festőművésztől, aki visszaemlékezéseivel egészítette ki a múzeumi, levéltári, könyvtári forrásokat. — További tervei? — Szeretném még feldolgozni Rónai Ödön gyűjteményét. Nagyon tanulságosnak ígérkezik. Érdemes lesz ösz- szehasonlítani a korabeli többi hazai gyűjteménnyel. A vele való foglalkozás során több, eddig publikálatlan Rippl-Rónai-dokumen- tum is a birtokomba került. Ezek földolgozását is meg kell kezdenem. Kutatni kívánom Rippl-Rónai József és Pécs kapcsolatát, ez is sok új adattal, ismerettel szolgálhat. Különösen fontos lenne áttekinteni Rippl-Rónai és a Zsolnay család kapcsolatát. Dr. Pandúr József ezekben a napokban festőként mutatkozik be Szigetváron, ahol Ütiképek Délről címmel kiállítása nyílt. Főiskolai tanárként hallgatóival minden évben ellátogat Kaposvárra, ahol a város művészeti hagyományaival ismerteti meg a jövő tanárait. Horányi Barna
