Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

4 Somogyi Néplap 1985. szeptember 27., péntek Régi tudós írás a dohányzásról Ki gondolná napjainkban, hogy csaknem másfél évszá­zaddal ezelőtt egy fiatal ma­gyar orvos a dohányzást vá­lasztotta doktori disszertáció­ja tárgyául? Akkoriban cse­kély volt a dohányzás ter­jedése, az egészségre való hatását alig ismerték, sta­tisztikai adatok nem álltak rendelkezésre. A magyar orvostudományi kar ez idő tájt már Pesten működött. Az előadások és disszertációk nyelve sokáig a Bjatin volt. A doktorjelöl­teknek magyar disszertáció­ikhoz latin nyelvű címlapot is kellett nyomtatniuk. A disszertációkat az egyetemen nagyon komolyan kezelték. Aki nem tudta megvédeni állításait, az nem kapta meg a doktori címet, csak a li- cenciátust. Ez jogot adott ugyan a gyógyító .tevékeny­ségre, de kizárta viselőjét az oktató előadások tartásából és a magasabb orvosi foko­zatok dljnyeréséből. IMa is érdeklődésre tarthat számot Jelenffy Károly 1838- ban megjelent disszertációja „A dohányról’’. Megtudjuk lapjairól, hogy „A dohányt először egy spa­nyol barát ismerte meg St. Domingonak Tabaca tar­tományában és 1496 táján ő hozta Lisszabonba.” Nicot János, aki 1559—1561-ig.fran­cia követ volt Portugáliában, elvitte hazájába, és mint cso- dalfüvet nyújtotta' át Medici Katalinnak. Nicot János a dohányt saját kertjében is termesztette, és egyik szol­gája rokonának „fenés orr- fekéDyét”, mely már-már az orrsövény porcos részét is pusztítani kezdte, meggyó­gyította. Ennek hírére a do­hányt olyan növényként ke­zelték, mely „minden kóro­kat meggyógyít és mások el­len is megvéd”. Ez a hit késztette az embereket a pi- pázásra. 1619-től kezdve mind az egyház, mind a fe­jedelmek betiltották. Amíg csak az előkelők használták „orvosságként”, addig nem kotfogásolták, amikor azon­ban „a kicsapongó pór nép” körében is elterjedt, „ve­szélyeztetve .látták az alatt­valók egészségét”. Jelenffy disszertációjában megalkuvóan foglalt állásit a dohányzás orvosi megítélésé­ben. Említést 'tett egyes or­vosok heves harcáról a do­hányzás ellen; azt sem hall­gatta éli, hogy a dohány gyógyító hatását hirdető or­vosok általában maguk is dohányoztak, ö nem nyilat­kozott sem mellette, sem el­lene. Mi mást tehetett volna disszertációja sikere érdeké­ben, mikor nem tudhatta, hogy bírálói „pipások” vagy „antipipások”. Tárgylagpsan közli korának ismereteit a dohányról. „Tagadhatatlan, hogy a mértéktelen dohány­zás részint a nagy nedv­vesztés által1, az elvesztett nedvek pótlását szükségessé teszi, részint maga a dohány, kivált, ha erős és kábító, a testre való nyomosabb beha­tása miatt a szomjat növel­heti. Nem a szeszes italra, mert a 'bor legkevésbé fér össze a dohányfüsttel. Akik pipázgatva fogyasztanak szeszes italt, azokat a szédü­lés, émelygés, hányás hama­rább előveszi, mint különben. Az orvosnak az a köteles­sége, hogy az egészségük ká­rára pipázókat figyelmeztes-. Közös az érdek Munkavédelmi bizottsági ülés Munkáltatónak és dolgo­zónak egyaránt közös az ér­deke, hogy balesetmentesen, egészséges környezetben vé­gezzék a munkát. Jóllehet ez így nem hangzott él a tegnap délutáni megyei munkavédelmi bizottsági ülésen, Kaposváron, az SZMT-szóklház tanácstermé­ben, mégis e gondolat je­gyében 'tanácskoztak a bi­zottsági tagok és a meghí­vott szakemberek. A vitaalapot ezúttal a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának felügyelete alá tartozó .gazdálkodó szer­vezeteknél 1982-től üzembe helyezett és használatba vett létesítmények, berendezések, gépek szolgáltatták — ter­mészetesen a munka- és egészségvédelmi szempontok figyelembevételével. Mint a beszámolót követő vita so­rán elhangzott, e téma ak­tualitását több tényező is igazolja. A korábbá időszak­ban a helyi vezetők csak ke­vés gondot fordítottak a munkavédelmi előírásokra, megelégedtek a különféle szervek (köjál, tűzoltóság stb.) vizsgálódásaival. Az 1979-ben született rendelet hatályba lépése után azonban az üzemibe helyezési, hasz­nálatbavételi engedélyeket már nem a munkavédelmi hatóságnak kell megadnia, hanem ezt üzemi hatáskör­be tették át. Ez lényegi vál­tozást és jelentős felelősség­növekedést jelent a szövet­kezetek számára. A további aktualitást nö­veli, hogy megyénk alapve­tően mezőgazdasági jieliegű. Jelenleg 76 mezőgazdasági termelőszövetkezetben több mint 25 ezer ember dolgo­zik. 318 ezer hektárnyi ter­mőterületen. A beruházások az utóbbi években csökken­tek, s csaknem felét a gép­beruházások jelentik. A szö­vetkezetekben 1984 végén összesen 2258 traktor, 555 arató-cséplőgép, 1097 teher­gépkocsi és 395 egyéb ma- gajáró gép volt. A gépellá­tottság az országos termelő­szövetkezeti átlagtól 10—20 százalékkal elmarad. Az építményberuházások terén a vizsgált időszakban (1982— 84-ig) a szemestermény-tá- rolók jelentették a ,.slágert”, hiszen, 20 ilyen létesült. A három év alatt összesen 64 új létesítmény épült. A munkavédelmi haszná­latbavételi eljárást a szövet­kezeték' nagy részében még ma is amolyan fölösleges nyűgnek tartják, s nem ke­zelik 'kellő komolysággal. Holott a szabályok betartá­sa — s ezzel a balesetek megelőzése, az egészségi ká­rosodást okozó tényező ki­szűrése — mindenkinek az érdeke. Az üzemi dolgozók életének, testi épségének és a szövetkezeti közös vagyon­nak a védelme közvetlenül összefügg az üzembe helye­zésekkel kapcsolatos teen­dőkkel, ez egyben segíti a szövetkezeteket is céljuk el­érésében: a termelés és a termelékenység fokozásában. A bizottsági ülésen szóba kerültek a jövő feladatai is. Például, hogy már a létesít­mények tervezésénél figye­lembe kell venni a munlka- és egészségvédelmi előíráso­kat, igényeket. A tervdoku­mentáció munkavédelmi fe­jezetének minden lényeges munkavédelmi, környezetvé­delmi kérdésre ki kell tér­nie, ismertetve a technoló­giai, iileltve berendezés, gép, jármű üzemeltetése, haszná­lata, 'kezelése során fellépő esetleges veszélyforrásokat, ártalmakat. Ismertetni kell az anyagmozgatási, szállítá­si, rakodási igényeket, a ke­letkező hulladék, szennyvíz, és egyéb ártalmas anyag mennyiségét és minőségét, az ezek el,hárítására, illetve elhelyezésére vonatkozó megoldásokat, azok indoklá­sát, és a tervek kivitelezése után garantált eredményét, D E IflGOTIARA. DEMXETATIO INAUGUR ALIS NEDICA Altnimi INCLYTA FACULTATE MEDICA ____________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA________ K IZÁRÁS, KITAGADÁS DOCTORIS MEDICINÁÉ GRADU • l*B OKIIUDO REG. 8CIENT. UNIVERSITATE HLNGARICA CAROLUS JELENFFY, ■du«» pobim <W«Urotnr in Pabiio Maion fic M.JI 1838. BlIDAE. Typi* flyirlii ot Rag*. se. A x-pipavédők« a do­hányzás némely .előnyét di­csérték, például, hogy az in­dusok hosszabb útjaikra bi­zonyos labdacsokat visznek magukkal, .melyeknek fő al­kotó része dohány, s ezeket az éhségtől kényszerültén le­nyelik, így az éhséget több napon át könnyebben tűrni mondatnak.” Közli még, hogy „a 'belgi­umi pestisben a dohány­gyár tők házaiban legkevésbé pusztított a (halál”. Voltak, akik hisztériát, süketséget, fülfolyást, vízkórságot véltek dohánnyal gyógyítani. Ezek az orvosok általában dohá­nyozták. Az .antipipások” közül Pauli Simon és Tappi- us azt állították, hogy „a do­hányzás általánosan árt, az egészséget rontja, az életet megrövidíti. Az agyba és tü­dőbe, mint kürtőbe behat, ott kormot hagy, miáltal .tüdő­lob, vérkeh, tüdővész ered­nek, a gyomrot, beleket meg­sárgítja, elgyengíti. - Ezeket az állításaikat a nagy pipá- sók holttestének feliboncolá- sávaí igyekeztek hitelesíteni. A tal!|á‘lt jelek leírása úgy változik, ahogy a kedvük.” Borellus szerint „a dohány nyálfolyást indít, a fogak idő előtti elkorhadását okozza. Viszont jónak bizonyult rüh, fejkosz és sömör ellen.” A dohányzás az időközben lepergett majdnem másfél száz esztendő alatt ijesztően elterjedt, de megítélésében az orvosi álláspont határozot­tan megtisztult! Az orvostu­domány nyíltan és félreért­hetetlenül hirdeti, hogy a dohányzás az emberi szerve­zet egyik legveszedelmesebb kártevője. Franki József dr. Duna-parti látkép Tej­falu (Mliecno) határá­ban ... A hátunk mö­gött Csehsztováikia, előttünk a szélesen hömpölygő folyam, azon túl pedig Szigetköz, Ma­gyarország. Aranylóan süt a szeptem­beri nap, idillikus a csend. Csak egy fáradt béka szólal meg időnként a partközeiben. Az előtérben, a fövenyen egy nagy, ember nem bírta fa­törzset látunk, csupasz, le­tördelt ágakkal. A fa kérgét is lehántotta a folyó, miköz­ben — ki tudja honnan — idehozta a hátán, s éppen itt partra vetette. Semmi, még a legcseké­lyebb nyom sem utal arra, A Duna Tejfalu határában, „Meglátod, kitagadlak, min­denemet másra hagyom” — hangzik a szigorú kijelentés egy-egy perpatvar során a szülő szájából. És a szót gyakran tett követi, de a pénzből vagy energiából nem imindig futja arra, hogy a végakaratát kifejezni szán­dékozó ügyvédet keressen fel. Ezért nem árt, ha tud­juk, hogy különbséget kell tenni két öröklési fogatom, a kizárás és a kitaigadós kö­zött. A kizárás a törvényes örö­kösnek a hagyatékbeli ré­szesedésétől való megfosz­tása. Az örökhagyó minden indoklás nélkül .keresztül­húzhatja” a törvényes örök­lési rend érvényesülését az­zal, hogy végrendeletet ké­szít vagy másfajta végintéz­kedést' tesz (például öröklé­si szerződést köt). Kifeje­zetten kijelentheti, hogy XY-t kizárni szándékozik az öröklésből, de ugyanez az eredménye annak, ha egy­szerűen más javára végren­delkezik. A kizárás a köte­les részre jogosultak számá­ra nem jelent teljes kiesést az örökségből. A feleség, a gyermek vagy a szülő, ha kizárásra kerül, még a kö­Házikertekben is fontos fel­adat az őszi betakarítások be­fejezése után, közvetlenül a kiskert felásása előtt, a ta­laj lakó kártevők elleni véde­kezés végrehajtása. Ide tartozó kártevők a cse­rebogarak nagy testű, csont­fehér színű pajorjai, a pat­tanóbogarak hengeres testű, sárgásbarna színű drótférgei, a vetési bagolylepke nagy testű lárvája, a mocskospa­jor, illetve a szamócásokban, málnásokban a vincellérbo­garak ráncos testű, kiflisze- rűen meggörbült lárvái. Megyénkben a drótféreg- fertőzés évről évre nagyobb területeken figyelhető meg a kiskertekben is. Az idén a pattanóbogarak rajzása köze­pes erősségű volt. Am tojás­hogy történelmi nevezetessé­gű helyien állunk. Pedig alig néhány év múlva itt, ezen a ponton, Dunaikiliti— Tejfalu között terelik a Du­nát az üzemvízcsatomába, egyszerűbben szólva: új me­derbe. Itt, ezen a ponton sze­li át a dunaikiliti víztároló a folyamot, s vele együtt az országhatárt, hogy egy ideig — immár csehszlovák terüle­ten — emberkéz alkotta töl­tések között folytatódjék az útja. De hát miért van szükség a dunakiliti víztárolóra? S persze az üzemvízcsatomára? Egyáltalán: milyen széles és hosszú lesz ez a csatorna? Egyik kérdés a másikat követi ilyenkor. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal (OVH) teles részére (tehát annak a felére, amit a kizárás híján örökölhetett volna) igényt tarthat A kitagadás ennél súlyo­sabb következményekkel jár. Akit kitagadnak, az köteles részre sem lesz jogosult. A jogszabály szigorú feltéte­lekhez köti a kitagadást. Az örökhagyónak végintézkedé­sében kell szólnia a kitaga­dásról, és meg keli jelölnie a törvényben meghatározott okát. Más okból, mint amit a Polgári Törvénykönyv fel­sorol, nem lehet kitagadni senkit Az egyik kitagadósi ok az érdemtelenség. Érdemtelen az, aki aiz örökhagyó életé­re tör. Az elkövetés módija közömbös, a puszta tény, az élet elleni támadás számít. Érdemtelen az is, alki az örökhagyó végakaratát meg­hiúsította vagy megkísérelte azt. Az is, aki tisztességte­lenül veszi rá az örökhagyót valamilyen végrendeletnek áiz elkészítésére, vagy az örökhagyó kérelmére sem hív ügyvédet közjegyzőt, alki elkészíthetné a jogban járatlan örökhagyónak a végrendeletet. Érdemtelen, Növényvédelmi tájékoztató rakásuknak és lárváik kez­deti fejlődésének kedvezett az időjárás, ezért számotte­vő fertőzések, illetve kárté­telek kialakulása várható a következő évben Kaposvár, Somogysárd, Marcali, Ho- mokszentgyörgy, Barcs, va­lamint Csurgó térségében. A májusi cserebogár szá­mára elsősorban a háziker­tekben alakultak ki kedvező feltételek, különösen ott, ahol a kiskert a kritikus májusi időszakban az átlagosnál gyo- mosabb volt, illetve sűrű él­és csehszlovák testvérintéz­ménye úgy vélte, hogy a legjobb, ha ezúttal nem a szokásos módon, vagyis vala­melyik irodában tájékoztatja a magyar újságírókat, hanem helyszíni „bejárást” szervez számukra. Ennek során szep­tember 23-árí Szántó Miklós, lyettese, Jozez Oblozsinszki zási Vállalat vezérigazgatója és a csehszlovák testvérin­tézmény vezérigazgató-he­lyettese, Jozef Oblozsinszki válaszolt a sajtó képviselői­nek kérdéseire. Visszatérve az alapismere­tekre: köztudomású, hogy két vízi erőmű épül fel a Dunán a magyar—csehszlovák fél összefogásával. Az egyik Bős, a másik pedig Nagymaros térségében. az örökségre az is, aki azért, hogy az illető ne örököljön, olyan, személy életére tör, alki törvényes örökös, vagy akinek a javára végrendel­keztek. Kitaigadási ok az örökha­gyó - sérelmére elkövetett sú­lyos bűncselekmény. A bírói gyakorlat szerint idetartozik az olyan magatartás is, amely a bűncselekmény fo­galmát nem meríti ki, de az örökhagyó megítélése sze­rint az ilyen, személy nem méltó az öröklésre. A min­den szeretetet nélkülöző, durva gyermeki magatartás ilyennek számít! Kitagadósi ok az is, ha valakit ötévi vagy aizt meghaladó szabad­ságvesztésre ítéltek. A há­zastárs kitagadható a köte­lesrészből, ha a házasság fennállása alatt hűtlen volt az örökhagyóhoz, azt nem támogatta, segítette a min- demniapok gondjaiban. Az örökhagyó persze mindezeket a magatartási formákat megbocsáthatja. Akár úgy, hogy eleve nem készít kitagadási záradékot, vagy há már a kítagadásról végrendelkezett, utóbb meg­bocsát. Dr. K. É. lományú növényt termesztet­tek (zöldségfélék). A vetési bagolylepke az idén is csak kisebb gócokban volt észlelhető, elsősorban Nagyatád és Siófok térségé­ben. A hónap elején lehullott csapadék hatására a talaj fel­ső rétege még kellőképpen nyirkos, és a meleg időjárás hatására a kártevők még a talaj felső rétegeiben tartóz­kodnak. Ezért az időben vég­rehajtott védekezés az elmúlt évekénél hatékonyabb lehet. A védekezést a Basudin 5 G, illetve a Diazinon 5 G ta­laj fertőtlenítő szerrel kell végrehajtani, négyzetméte­renként 3,5—5 grammot egyenletesen kiszórva a ke­zelendő területre, majd azon­nal bedolgozva a talajba. Ismeretes, hogy a Duna vízhozama igencsak ingado­zik. Azért építenek 60 négy­zetkilométeres víztárolót a Szigetközben, vagyis na­gyobbrészt magyar területen, hogy alacsonyabb vízállás esetén is elegendő víz legyen majd a bősi erőmű turbinái számára. Ez könnyen megérthető. Az viszont már 'kevésbé volt vi­lágos, miért kell 25 kilomé­teres hosszúságban új med­ret kiépíteni Európa egyik legnagyobb folyólya számá­ra? (Valóban ilyen hosszú lesz az üzemvízcsatoma!) A kérdésre Válaszolva a ma­gyar és csehszlovák szakem­berek elmondták, hogy az épülő új erőmű számára így a legkedvezőbb. A csatorná­ban ugyanis kisebb lejtéssel, vagyis magasabban tudják vezetni a Duna vizét, miint ahogy a régi medrében fo­lyik, ily módon nagyobb esé­se lesz a víznek, mint azt a régi meder felhasználása le­hetővé tenné. Hozzátették: a hajózás számára is biztonsá­gosabb a csatorna használata a régi medernél, hiszen az egész 2500 kilométeres sza- kaszon itt a legnehezebben járható a folyam. Sekély, zá­tonyképződésre hajlamos ez a szakasz. Ezért nyitják meg majd Tejfalu határában az üzemvízcsatornát, amely Szap (Palkovicsovo) térségé­ben visszatér majd a folyó régi medrébe. S hogy ml lesz a Duna ré­gi medrében ezen a 25 ki­lométeres szakaszon? A szakemberek válasza: ott is víz folyik majd. Tisza nagy­ságú folyót lát majd ott a szemlélő néhány év múltán. Magyar László (Folytatjuk.) Házikertek talajfertőtlenítése SZÉCHENYI, VÁSÁRHELYI NYOMDOKAIN Vízi erőmüvek a Dunán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents