Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

1985. szeptember 27., péntek Somogyi Néplap 3 Lehetőségek a megújulásra Á szabályozóváltozás sok milliót jelenthet Somogynak A már folyamatban levő tervezőmunkának az agrár­ágazatban új 'lendületet adott, hogy a közelmúltban ismer­tekké váltak a jövő év ele­jétől életbe lépő szabályozó- módosítások. Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhe­lyetteséivel arról beszélget­tünk, hogy miiként érinti Somogy agrárágazatát az 1986-os szabályozás.- Az új lehetőségeket is je­lentő változások milyen hely­zetben találják a megye me­zőgazdaságát? — Hasonlóan az országos átlaghoz — mondta Tóth Károly. — Somogy agrár­ágazata összességében teljesí­ti hatodik ötéves tervi cél­jait. Jelentősek a gabona- termelésben elért eredmé­nyek. A mostani évtől elte­kintve dinamikusan fejlődött a melléküzemági tevékeny­ség. Nem lehetünk viszont elégedettek az állattenyésztés létszámbeli alakulásával és termelési eredményeivel sem. Megfelelő fejlődési ütemet ért el megyénk élelmiszer­ipara. Tény, hogy egyes gon­dok megszűntek. Másutt vi­szont új feszültségek kelet­keztek, kiéleződtek az el­lentmondások. Gondolok itt például! a húskombinát ser- tésalapa nya g-ellátási gond­jaira, Az általános képhez az is hozzátartozik, hogy üze­meink többsége jól alkalmaz­kodott az ez év elejétől ér­vényben levő szabályozókhoz. Az irányítás továbbfejllészté- se, az új bérszabályozás áz üzemek többségénél fellen­dülést hozott, megfelelően él­tek — főiként a nálunk nagy arányban levő kedvezőtlen adottságú üzemek — a ter­melési szerkezet változtatá- sánák lehetőségével. Felszín­re kerültek viszont azok a gondok, melyeket a főhatósá­gok is fölismertek, és meg­szüntetésükre a mostani in­tézkedéseket hozták.- Hallottam olyan véle­ményt, hogy a módosításoknak nemcsak a tartalma, hanem a megismerésük időpontja is fi­gyelemreméltó. — Kétségtelenül jókor vál­tak közismertekké a szabá­lyozók. A mezőgazdaságban az aratást követően már meg­kezdődik az új gazdasági év* és most nemcsak a jövőre, hanem a hetedik ötéves terv­re szóló tervek is készülnek. Az ágazatfejlesztési elképze­lések kialakultak, és azokat az új szabályozók alátámaszt­ják. összhangban vannak tö­rekvéseinkkel, lehetősége­inkkel, sőt néhány területen gyorsíthatják céljaink eléré­sét. A szarvasmarha- és a sertéságazat rekonstruk­ciójára gondolok elsősorban.- A beszélgetés során már másodszor utal az állat- tenyésztés gondjaira. — Nem véletlenül! Hiszen, ahogy országosan, a mi ~ me­gyénkben is ennél az ágazat­nál tapasztalható a (legna­gyobb műszaki, technológiai, biológiai lemaradás. Ezért csak üdvözölni lehet a mos­tani -törekvéseket, amelyek nemcsak az ágazat jövedel­mezőségének javítását céloz­zák, hanem ezzel párhuza­mosan olyan intézkedéseket is tartalmaznak, melyek a hovatovább kritikus elmara­dottság megállítását, az esz­közrendszer javítását szol­gálják. Például a tej literen­kénti iklancvenfiiléres támo­gatása az 1985-ös termelési szinten 86 miliő forintot je­lent a somogyi üzemeknek. Az ötvenszázalékos beruhá­zási támogatás feltétlenül meggyorsíthatja az égetően szükségessé vált rekonstruk­ciókat. Ftolntosnak tartanám, hogy a rendszerek ennél a munkánál gyors és hathatós segítséget adjanak az üze­meknek. Hasonlóan kedvező lehetőségeket kínál a sertés- tenyésztés szabályozása, be­leértem a fehérjetakarmá­nyok árának csökkentését is. Somogybáin ez az ágazat a húskombinát alapanyag-ellá­tása miatt is jelentős, éppen ezért a húsiparral együttmű­ködve vizsgáljuk százezer új hízáférőhely megvalósításá­nak a lehetőségét. Mérlegen a Tszker munkája A megyei Teszöv elnökségi ülése Nagyatádon Részt vesz-e a Tszker a kishatármenti árucserefor­galomban? Van-e és lesz-e elegendő műtrágya a part­nereknek? Biztosított-e az idei burgonyatermés piaca? Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el tegnap Nagy­atádon, a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének kihe­lyezett elnökségi ülésén, me­lyen részt vett Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. Első napirendi pontként a Tszker nagyatádi területi központjának munkája ke­rült terítékre. Nem véletle­nül: a Somogyi Termelőszö­vetkezetek Közös Beszerző és Értékesítő Vállalata 1983-ban mélypontra jutott, s a 11.2 millió forintos mérleg- és alaphiányt átmenetileg az országos körzpont kamat nélküli, öt év alatt visszafi­zetendő szanálási hitelével léhetett rendezni. Mint Frank Gyula igazgató előterjeszté­sében is elhangzott, szakítot­tak a forgalomcentrikusság- gal, a nyereségességet helyez­ték előtérbe, csökkentették a költségeket, felszámolták a ráfizetéses tevékenységeket. Az utóbbi kapcsán mondta Bogó László, a szövetség tit­kára: igaz ugyan, hogy a nyereség nélküli ágazatokat meg kell szüntetni, ám figye­lembe kell venni azt is, hogy mi a 73 tagszövetkezet alap­vető érdeke. A nagyatádi te­rületi központban állítják: ha az elképzelések valóra vál­nak, akkor már az idén visz- szafizethetik a nagyvállalat­tól kapott hitelt. Szó volt arról is, hogy a Lignimpex még az idén ki- rendeltséget hoz létre So­mogybán. Ez .a Tszkernek is kedvezne, hiszen régi és jó kapcsolatuk van a külkedes- kedelmi vállalattal. Tavaly januártól önálló exportjoga van a Tszker országos köz­pontjának, de mint Radnóti Huba, a nagyvállalat igazga­tóhelyettese említette, a ter­melőszövetkezetek portékái nem mindig felelnek meg az export feltételeinek. A tavaszi nitrogénműtrá­gya-hiány miatt került elő­térbe a Tszker ez irányú te­vékenysége. Horváth László, az iparosberényi termelőszö­vetkezet elnöke elmondta: a biztonság megteremtésének lehetősége a folyékony mű­trágyákban van. Jövőre a Tszker a BKR termelési rendszerrel együttműködve műtrágyavisszaoldó telepet létesít Somogybán, ahonnan a 18-20 ezer hektár szántóte­rület szükségleteit fedezhetik. Az elnökség állásfoglalása szerint a területi központ munkája az elmúlt két év­ben alapvetően helyes irány­ba fejlődött, piaci stratégiá­ja és taktikája korszerűsö­dött. Javult a kapcsolata az alapító szövetkezetekkel, munkájával az ő érdekeiket szolgálja. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a tée­szek ipari tevékenységének bővítése fontos feladat, s a kölcsönösen előnyös szerző­dések nemcsak a gazdaságok, hanem a területi központ po­zícióját is erősítik.- Mit jelent az új szabályozó a másik főágazatban, megyénk növénytermesztésében? — Itt két intézkedést tar­tók különösen fontosnak. Az egyik a kukaricaterület utá­ni hektáronkénti nyolcszáz forint adókedvezmény. A mai területet figyelembe véve ez hatvanmillió forintot jelent Somogynak. Mi is megvizs­gáljuk, de elsősorban üzemi feladat és érdék, hogy átte­kintsék a mindenáron való területgyarapításnak nincs értelme, a harmincöt mázsás hozam senkinek sem jó! Át­gondolt, értelmes, az ösztön­zőt valóban ösztönzőként hasznosító, gazdaságos terü­letnövelésre gondotok. Ide tartózik a gyep- és gabona- forgóval kapcsolatos .intézke­dés. A zselici, a tahi és a homok vidékeken ezer hektá­rokra tehető a kihasználatlan gyepterület, de ily módon .is­mét jelentős értéket adhat az üzemnek . és természete­sen a népgazdaságnak.- A miniszter szó szerint így mondta: „a rossz körülmények között gazdálkodókat támogat­ni kell, a felelőtlenül gazdál­kodókkal ezt nem tehetjük”. Somogybán magas a támoga­tásra szorulók aránya. — Megyénkben ötvenkét nagyüzem .tartozik a kedve­zőtlen adottság kategóriájá­ba. Közülük negyvenegy gaz­daság tizenhét aranykorona alatti földeken termel. Itt most tizenöt százalékkal nő az árkiegészítés. Bízom ab­ban, hogy ez az intézkedés hozzájárul ezeknek az üze­meknek a megerősödéséhez. Természetesen ez csak egy elem, párosulnia kell egy sor más üzemi feltétellel és tö­rekvéssel, hogy a kívánt fej­lődést elérjük. Éppen ezért náluk is, másutt ás azt tar­tom a legfontosabbnak, hogy sáját körülményeik, adottsá­gaik és a szabályozók elem­zésével azoknak az ágaza­toknak a fejlesztése mellett döntsenek, amelyek a legjö­vedelmezőbbek, a legtöbb le­hetőséget kínálják a gazda­ság számára rövid és közép­távon. V. M. Magágyat készítenek az őszi árpának a gyékényes! Csokonai Termelőszövetkezetben. Az autószerelő is a borítékot nézi Hét és fél ezer kocsit javítottak Január első munkanapján Nagyatádon a Komfort szö­vetkezetből kivált az autó­szerviz, s azóta Nagyatádi Autójavító Kisszövetkezet néven dolgozik. Akkor töb­bék között arról beszólget- tünik, hogy vissza kell sze­rezni az egykor nagy hírű szerviz ügyfeleinek bizal­mát , el kell felejteni, hogy 1984-ben veszteséggel zár­tak, hogy alkat részbes zerzés i gondok voltak. Prunean Sándor elnök és Vránics Gyula műszaki vezető már az első napon bízott a siker­ben, pedig — s ezt kár is tagadni — akkorra megle­hetősen rossz vélemény ala­kult ki a nagyatádi szerviz­ről. Maholnap kllenchónapos a kissző;vetkezet. Prunean Sán­dor nem hív tapétázott, di- vlatos irodába, ilyen náluk nincsen. Mondja: nem a külsőségek a fontosak.. Egyik munkatársa valamilyen ira­tot keres a korábban öltöző­szekrénynek használt mosi- tand irattartóban. Nem épí­tettek újabb irodákat, fér­nek ahol tudnak, az elnök éppúgy (kitölti a munkala­Röntgenberendezések exportra A Medicor Művek röntgen- gyárában az idén 34 féle diagnosztikai és speciális röntgenberendezéseket gyár­tanak csaknem egymilliárd forint értékben. Termelési értékük 90 százalékát a szo­cialista és tőkés piacon ér­tékesítik, jelentős partnerük a Szovjetunió és Kína. A mű­vek fejlesztői már a követ­kező évek — számítógép ál­tal vezérelt — röntgengépei­nek kialakításán dolgoznak. A nullsorozat gyártása vár­hatóan 1986-ban elkezdődik. pót, mint bárki más. Hatva­nén vannak. — 'Mindenes etre többen, mint induláskor — jegyzem meg az elnöknek, hozzáfűz­ve, hogy egy esztendeje még menekültek az autószerelők a szerviziből, mert a fizetési boríték vékony volt. — Mi van ma? —Kezdjük talán azzal, hoigy még a végzős ipari ta­nulók sem szívesen mennek el, sőt, aki a hadseregből leszerel* az ismét náluk je­lentkezik ,fnunkára.\ Ma át­lagban nyolcszáz-ezer forint­tal többet megkeresnek egy hónapban, mint tavaly. Be­vezettük a csoportos bére­zést, amelyen, az utóbbi idő­ben annyiban .módosítottunk, hogy a közösség teljesítmé­nyén bélül mérjük az egyé­ni munkát is. Próbálkoz­tunk más ösztönző megoldá­sokkal, de jobbat még nem találtunk. Tény: ma min­denki a gyors és minőségi munkára törekszik. — Ennek ellenére talál­kozni panaszosokkal, akik kilépve a kapun máris' for­dulnak vissza, mert valamit nem a legszakszerűbben ja­vítottak ki. — Az elmúlt nyolc hó­napban hét és fél ezer ko­csit javítottunk. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is előfordulnak hibák, bár ezek száma elenyésző. Hoz­záteszem: sok esetben nem a mulasztásunk miatt panasz­kodik az ügyfél. Előfordul­nak gyári hibák, és olykor hibásak áz alkatrészek is. — Ha már az alkatrésze­ket említette: tavaly gond volt az ellátással. — Az új szervezeti for­mában bővültek a beszerzé­si léhetőségék. Korábban pénz hiányában sem tudtunk vásárolni, ma ilyen gond­jaink nincsenek, pénzünk szerencsére van, de eseten­ként ez sem segít az orszá­gos hiányon. — Az elmúlt években több új kezdeményezést tettek a f aglalkoiztatálsra: vonóhorgot gyártottak, utánfutóval pró­bálkoztak, sőt kacérkodtak lakókocsi készítésével is. — A vonóhorgokait két munkatárs készítette. Az egyik elment, így csak a második félévtől gyárthat­juk a terveknek megfele­lően. Az utánfutókkal fel­hagytunk, mert nem gazda­ságos a készítésük a jelen­legi feltételek mellett. Van még néhány raktáron, de kicsi a kereslet, így a köl­es önzésükkel próbálkozunk. A lakókocsi pedig tényleg cslak elképzelés volt, nem szabad belevágni. — Az adatok azt bizo­nyítják, jó úton haladnak. — Az ésszerű átcsoporto­sításokkal, a költségek csök­kentésével értük el. Azért vannak gondjaink. Tíz évvel ezelőtt készült el a műhely- csarnok, föl kellene újítani, de erre egyelőre nincsen pénzünk. Nagy Jenő Közös összefogással tület csupán jelezni tudja az illetékeseknek a gondokat, az intézkedés igen sokszor el­marad. A beszámoló végén a tanácsi választások, valamint az egyéb társadalmi akciók során kiemelkedően dolgo­zók kaptak elismerő okleve­leket, kitüntetéseket. Ezután Vidák Gizella is­mertette a város VII. ötéves tervének irányvonalát, a kör­nyezetvédelmi szemponto­kat, a közlekedés és hírköz­lés áldatlan állapotának megváltoztatására irányuló elképzeléseket, az alapellá­tásbeli különbségek csök­kentését. Szó volt az 1986 januárjától a tanácsi gazdál­kodásban bekövetkező alap­vető változásokról, a tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lásról, valamint annak a ré­gi tervnek a megvalósulásá­ról, hogy az időszákban tető alá kerülhet egy nyugdíjas- garzonház s mellette egy szo­ciális otthon. A beszámolók utáni vita amolyan fórumjélleget öltött. A fölvetett gondokat a bi­zottság az illetékeseknek to­vábbítja. A gyűlés utolsó napirendi pontjaként a jelölőbizottság ismertette a jelöltek nevét, akiket a körzeti, illetve a vá­rosi népfrontbizottságokba javasolt. A jelenlévők vala­mennyi személyt egyhangúan elfogadták. Ezekben a hetekben So­mogy településein egy-egy estére megtelnek az iskolák, művelődési házak nagyter­mei. Az emberek összegyűl­nek, hogy megvitassák a te­rületükön tevékenykedő nép- frontbizottság munkáját, va­lamint megválasszák az új bizottsági tagokat. Kaposváron, a Krénusz is­kolában mintegy hatvanan foglaltak helyet a Hazafias Népfront Petőfi körzeti bi­zottságának újjáválasztása alkalmából. A gyűlésen részt vett Vidák Gizella, a városi tanács elnökhelyettese is. Először a körzeti népfront­bizottság elnöke foglalta ösz- sze a testület ötéves tevé­kenységét. Kitért arra, hogy a népfront szervezete a közvetlen lakókörnyezetben igyekszik ellátni feladatát, hogy az embereket különfé­le nemes célok érdekében mozgósítsa. A Petőfi körzetben mint­egy hétezren élnek. A nép­front munkáját 14 lakóbizott­ság segíti. Az elmúlt idő­szakban szép eredményeket értek el a terület egyes la­kóházai a virágosítás terén, jó néhány épülettömb ma már valóban otthonává vált az ott lakóknak, s ebben a népfrontnak is nagy szere­pe van. Szó esett a hiányos­ságokról is. Többek között arról, hogy e társadalmi tes-

Next

/
Thumbnails
Contents