Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 27., péntek ▼ Nemzetközi ifjúságpolitikai konferencia Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Tartós gondjaink és újon­nan fellépett nehézségeink ellenére is jogos az a meg­állapítás, hogy az ifjúsá­gi törvény szelleme él, hatá­sa kimutatható társadalmunk egészében. A tanácskozás plenáris ülésén felszólalt Letícia Ra- mos Sahani, az ENSZ főtit­kárhelyettese. Elismerését fe­jezte ki a magyar kormány­nak és az Állami Ifjúsági Bi­zottságnak az értekezlet meg­rendezéséért. Beszédében kü­lönös hangsúllyal szólt arról, hogy a fiatalsággal kapcsola­tos kérdések eddig nem sze­repeltek a világ sok országá­nak fejlesztési terveiben, mára azonban — elsősorban a fejlődő országokban — megváltozott ez a felfogás, s a fiatalok kezdeményezéseit a kormányok is figyelembe vették. A fiatalság annak el­lenére, hogy heterogén ösz- szetételű, meghatározott tár­sadalmi csoportot alkot. Je­lenleg 920 millió fiatal él a Földön — mutatott rá a fő­titkárhelyettes —, s számuk az évtized végére egymil- liárdra gyarapodik. Az a tény, hogy a föld lakosságá­nak csaknem 20 százaléka fiatal, az ifjúság általános társadalmi jelentőségét is aláhúzza. Az ENSZ által használt definíció szerint a 15—24 éveseket tekintik fia­taloknak, sokan azonban vi­tatják ezt a meghatározást, mondván: a fiatalságnak nem annyira biológiai, mint Kádár János fogadta Viktor Nyikonovot Kádár János fogadta Viktor Nyikonovot. A képen a találkozó résztvevői. (MTI — Petrovits László felvétele — télefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­ititkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházéban fogadta Viktor Nyikonovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságán nak titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hazánk­ban tartózkodó küldöttségé­nek vezetőjét. A meleg, baráti légkörű találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés - elnöke. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Csütörtök esti kommentár ANGOLA HARCAI A politika nagy fordulatát követő években egy új társa­dalmi-gazdasági útra lépő ország dolga mindig nehéz. Kiváltképp akkor, ha az il­lető ország elmaradott, fejlet­len gazdaságú. Sokszorosan nehezíti helyzetét, hp. nem építkezhet békében, ha ke­mény harcokban — mond­hatni kétfrontos háborúban — kell védelmeznie önmagát, új útját, s emellett kell meg­próbálnia az előrejutást. A napjainkban ismét a vi­lágpolitikai reflektorok fé­nyébe került Angola ilyen ország. Gyakorlatilag tíz esz­tendeje kell folyamatosan harcolnia is ennek a kin­csekben gazdag, mégis oly szegény országnak. A hata­lomból akkoriban a balolda­li felszabadítási mozgalom (ma MPLA—Munkapárt) ál­tal kitessékelt más irányzatú és elképzelésű politikai szer­vezetek azonnal a szocialista előrelépéssel szemben hirdet­ték meg harcukat, ellenforra­dalmi szerepet vállalva ezzel. A közeli és gazdag Dél-afri­kai Köztársaság az egyik, a távoli, de még hatalmasabb Egyesült Államok a másik mentora az angolai ellenfor­radalmároknak. Elegendő fegyver, pénz és más segít­ség jut tőlük az Unita fegy­vereseinek, ahhoz, hogy azok az angolai délvidéken fenn­tarthassák a bizonytalansá­got. Mégsem lettek volna ők elég erősek a fiatal állam el- tiprására, hiszen a nyílt kül­földi támogatás láttán az an­golai kormány katonai segít­séget kért és kapott Kubától. Ezután lépett fel a dél-afri­kai rendszer saját katonai erejével Angola ellen, más­különben az ellenforradalmá­rokat kiebrudalták volna az országból. Pretoria pedig ak­kor minden korábbinál job­ban retteghetett a független­né vált, a fekete többség ál­tal irányított, s ráadásul még baloldali vezetésű Angola „délre ható" példájától. An­golát évek óta megújuló tá­madások érik a dél-afrikai hadsereg részéről, hiába eme­li fel szavát emiatt az ENSZ. Harcra készen és naponta harcban is kell állnia az an­golai hadseregnek az ellen­forradalmárok és a dél-afri­kai agresszorok ellen. Érthető, hogy ilyen erőfe­szítések mellett nehéz gyor­sabban lépni előre az új tár­sadalom formálásában. S persze az is logikus, hogy An­gola barátainak segítsége nél­kül még nehezebb, esetleg le­hetetlen is lenne a továbbha­ladás. Az angolai állam irá­nyítói érthetően igénylik hát a gazdasági-politikai segítsé­get, s hálásak érte. Nem cso­da, hogy a baráti országok vezető államférfiainak láto­gatását rendkívül fontosnak ítélik Luandában. Kivált nagyra tartják, ha a szocia­lista államok vezetőit üdvö­zölhetik, hiszen jól tudják, hogy Angola függetlenségé­nek, társadalmi haladásának egyik biztosítéka ezeknek az államoknak a segítsége és ki­állása. Avar Károly Eduard Sevardnadze felszólalása inkább pszichés meghatáro­zói vannak. Az ifjúság helyzetét taglal­va az ENSZ főtitkárhelyet­tese kiemelte: a fő probléma területek a családdal, a mun­kával, a kultúrával kapcsola­tosak. A munkanélküliség vi­lágszerte emelkedő tendenci­át mutat, a családi kapcsola­tok lazulnak, a fiatalok szo­cializációja is számos megol­datlan kérdést vet fel. Az if­júság kettős, ellentmondásos szerepet játszik: alakítója a társadalmi változásoknak, de egyben szenvedő alanya is. A fiatalokat be kell vonni a fejlődési folyamatokba, nincs egységes elképzelés arra vo­natkozóan, hogyan lehetne ezt a gyakorlatban megva­lósítani. A Nemzetközi If­júsági Év kísérlet egy olyan politikai program kialakítá­sára, amely meghatározott feladatokat tartalmaz és hoz­zájárul ahhoz, hogy kedvező változások következzenek be a világ ifjúságának életében — mondotta Letícia Ramos Sahani. A konferencia pénteken szekcióülésekkel folytatja munkáját. A munkacsopor­tokban megvitatják az euró­pai kormányok ifjúságpoliti­kai tapasztalatait, s véle­ményt cserélnek arról, mi­ként mozdíthatók elő a szak­mai, a tudományos, a kultu­rális és a sportcélú ifjúsági cserék. Chea Soth elutazott hazánkból Csütörtökön elutazott ha­zánkból a kambodzsai dele­gáció, amely Chea Soth mi­niszterelnök-helyettes veze­tésével részt vett a magyar —'kambodzsai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság üléssza­kán. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Dóró György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, a bi­zottság magyar tagozatának elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete a jobb világért, s a Biztonsági Tanács felelős­sége a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában” — ezzel a címmel tartott csütör­tökön New Yorkban rendkí­vüli ülést az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa. Az ülésen meg­emlékeztek a világszervezet fennállásának négy évtizedé­ről, a tanács negyvenéves te­vékenységéről. Az ünnepi ülésen a Biz­tonsági Tanács állandó és választott tagjai csaknem ki­vétel nélkül külügyminiszte­rükkel képviseltették magu­kat. Az elnöki tisztet — a ta­nács soros elnökeként — Sir Geoffrey Howe angol kül­ügyminiszter látta el. Javier Pérez de Cuellar- nak, a világszervezet főtit­kárának megnyitó szavai után elsőnek Eduard Sevard­nadze, a Szovjetunió külügy­minisztere szólalt fel. — Növelnünk kell az ENSZ szerepét a jobb világ felépítésében, a Biztonsági Tanács hatékonyságának nö­velésében. E feladat időszerű­ségét mindenekelőtt a nem­zetközi helyzet bonyolultsága határozza meg. A jelenlegi feszültség okairól már volt alkalmunk szólni az ENSZ- közgyűlés ülésszakán. Az em­beriséget napjainkban csakis úgy menthetjük meg a feje felett függő veszélytől, hogy az államoknak egyesíteniük kell minden erejüket. Emel­lett szól a Hitler-ellenes koa­líció tapasztalata, de magá­nak az ENSZ létrehozásának a ténye is, ami halaszthatat­lanul összefügg a szabadság­szerető népek nagy győzel­mével. A szovjet külügyminiszter ezután arról szólt, hogy a nemzetközi kérdéseket a rea­litás alapján, felelősségtudat­tal kell vizsgálni, hogy le- küzdhessük a fennálló fe­szültséget, újjáéleszthessük az enyhülést és konkrét erő­feszítéseket tehessünk egy jobb világ felépítése érde­kében. A különböző államokban már annyi hadviselési esz­köz halmozódott fel, hogy az­zal az egész élővilág kipusz­títható. A fegyverek halmo­zása és tökéletesítése pedig to.vább folytatódik — hang­súlyozta Sevardnadze, majd rámutatott: a földi fegyvere­ket most űrfegyverekkel akarják kiegészíteni, olya­nokkal, amelyek úgyszólván egy pillanat alatt képesek megsemmisíteni bármilyen célpontot. Sevardnadze aláhúzta: a Szovjetunió kijelentette, hogy nem lép ki elsőként fegy­verrel a világűrbe. Arra azonban senki se számítson, hogy a Szovjetunió nem tud­ja megtenni a szükséges el­lenintézkedéseket, ha valaki más ilyen lépést tenne. Sevardnadze .emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió vál- ' tozaitlan, elvi politikai irány­vonalához híven javaslatot terjesztett a: jelenlegi köz­gyűlés elé arról, hogy a kozmikus térség nem kato­nai, hanem békés célú hasz­nosítása érdekében fejlesz- Sízék a nemzetközi együtt­működést. A nemzetközi életből ki kell küszöbölni az agresszió és a fegyveres konfliktusok gócait. Korunkban ez aizt jielenti, hogy véget kell vet­ni a Nicaragua és más kö­zép-amerikai országok bel- ügyeibe való beavatkozás­nak, meg kell szüntetni a hadüzenet nélküli hadvise­lést Afganisztán ellen, az agressziót az arab államok elilen, biztosítani kell a pa­lesztin arab népnek a saját állam létrehozásának lehető­ségét, véget kell vetni an­nak, hogy a fajüldöző Dél­afrikai Köztársaság törvény- ellenesen megszállva tartsa Namíbiát. Az ENSZ továbbra is lép­jen fel határozottan a reális emberi jogok és szabadság­jogok mellett — fajra, nem­re, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Támogassa mindazokat, akik a gyarma­ti rendszer maradványai, a faji megkülönböztetés és a ganocid ellen küzdenek. Sevardnadze kijelentette, hogy a Szovjetunió, mint az ENSZ egyik alapító tagja, azt szeretné, hogy a világ- szervezet az egyetemes béke valóban tekintélyes védnöke legyen. Hozzáfűzte: orszá­gunk ezért sürgeti az ENSZ és mindenekelőtt a Bizton­sági Tanács hatékonyságá­nak növelését. Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó New Yorkban. A képen (balról) Eduard Sevardnadze és (jobbról) George Shultz. (Teilefoto — AP—MTI—KS) Közlemény a KGST VB 116. üléséről 1985. szeptember 24—26-án Moszkvában megtartotta 116. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tag­államok delegációit minisz­terelnök-helyettesek, állandó KGST-képviselők vezették, Magyarországot Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapo­dás értelmében részt vett a vb-ülés munkájában Jugo­szlávia állandó KGST-képvi- selője. A tanácskozáison loan Totu, Románia állandó KGST-képviselője elnökölt. A KGST-tagállamok felső szintű igazdasági értekezleté­nek határozatait figyelembe-’ véve a végrehajtó bizottság képviselői konzultációkat folytattak a .tagállamok gaz­dasági és tudományos-műsza­ki szervezetei közötti köz­vetlen kapcsolótok helyzeté­ről, lehetőségeiről és távla­tairól. Különösen nagy fi­gyelmet fordítottak a koope­rációval összefüggő kérdé­sekre. A KGST-tagállamok kép­viselői megállapodtak abban, hogy a közvetlen kapcsola­tok fejlesztésének minde­nekelőtt a társadalmi terme­lés 'hatékonyabbá tételével összefüggő feladatok megol­dását kélil szolgálniuk. En­nek során a figyelmet az új technológiák, műszaki ered­mények, anyagok kidolgozá­sában és alkalmazásában megvalósuló kooperációra, a műszaki fejlettségi szí nt emelését és a termékek mi­nőségének — köztük a leg­fontosabb termékek — javí­tását szolgáló együttműkö­désre, s szükség esetén a termelő kapacitások közös erővel történő bővítésére és korszerűsítésére kéül fordíta­ni. Az ülésen hangsúlyozták a vezető népgazdasági ágaza­tókban megvalósuló közvet­len kapcsolatok és kooperá­ció jelentőségét a műszaki- tudományols haladás meg­gyorsítása és a kölcsönös ke­reskedelem növelése szem­pontjából. Eredményes koo­peráció valósul meg a KGST tagállamai között az atom- energetikai gépgyártásban, a számítástechnikában, re­pülőgép- és helikoptergyár­tásban, gépkocsik gyártásá­ban, egyes mezőgazdasági és útépítő gépek gyártásában. Szélesedik a Kooperáció az elektronikai iparban, a ru­galmas termelési rendszerek­hez szükséges új berendezé­sek előállításában, ’ ide értve á robottedhnikát és a kor­szerű hírközlési eszközöket. A ifeltső szintű gazdasági tanácskozáson élfogadott határozatokkal összhangban a végrehajtó bizottság szá­mos intézkedést hozott a műszaki-tudományos együtt­működés korszerűsítése ér­dekében. A közös munka megszervezésének új formái­ról hozott egyébek között határozatot azzal a céllal, hogy meggyorsítsák az új, a világszínvonalon álló korsze­rű gépek, berendezések, anya­gok és technológiai folyama­tok kidolgozását és elterje­dését a termelésben. Elfogadták az ülésen a szabványosítás terén megva­lósuló együttműködés 1986— 1990-re szóló tervét. Az ülés résztvevőinek véleménye sze­rint jelentős mértékben nö­velni kell a szabványok sze­repét a kölcsönösen szállított áruk műszaki színvonalának és minőségének emélóse ér­dekében. A figyelmet az együttműködés kiemelt ága­zataiban megvalósuló szabvá­nyosításra kell fordítani. Vo­natkozik ez különösen azok­ra a termékekre, amelyek az elektronikával, mikropro­cesszorok és robottechnika előállításával, rugalmas ter­melési rendszerek létrehozá­sával, valamint a tudomá­nyos-műszaki haladást meg­határozó miás gépipari ter­mékek gyártásával folgalko- zó megállapodásokban szere­pelnek. Az együttműködési terv szerint csökkenteni kell a szaabványok kidolgozásá­nak idejét, s magasabb kö­vetelményeket kell állítani velük szemben, hogy megfe­leljenek a világszínvonalnak és a nemzetközi szervezetek szabványainak. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta azt a jelentést, amely a KGST-tagállamok együttműködésével foglal­kozik a méréstan — a mete­orológia — területén. Az együttműködés célja olyan korszerű műszaki eljárások és berendezések kidolgozása, amelyek alkalmazása bizto­sítja a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, va­lamint az egyes tagállamok mérésrendszereinék közelí­tését. A vb megtárgyalta a KGST küldöttségének az ENSZ-köz- gyűlés negyvenedik üléssza­kán történő részvételével összefüggő kérdéseket. Hang­súlyozták, hogy télljes össz­hangban az ENSZ alapokmá­nyával a KGST tagállamai síkraszállnak az egyetemes béke és a nemzetközi biz­tonság erősítéséért, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átalakítá­sáért, egy új világgazdasági rend kialakításáért, az egyen­jogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködé­sért. A tagállamok képvise­lői kifejtették, hogy ilyen alapon a jövőben is készék együttműködni az Egyesült Nemzetek Szervezetével . és szakosított intézményéivel. Az ülésen áttekintették a tagállamok gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésével, valamint a KGST munkájává! összefüg­gő néhány más konkrét kér­dést 'is. A végrehajtó bizottság ülé­sét a baráti légkör és az elv­társi együttműködés jelle­mezte. A BIZTONSÁGI TANÁCS JUBILEUMI ÜLÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents