Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

1985. szeptember 25., szerda Somogyi Néplap 3 Kommunisták a tanácsokban A választások után újult erővel kezdődött meg a ta­nácstestületi munka. A ta­nácsok megtartották alakuló üléseiket, a mintegy 45 ezer tanácstag megkezdte öt év­re szóló megbízatásának tel­jesítését. A tanácstagok ren­delkeznek azokkal a törvény adta jogosítványokkal, ame­lyek mandátumuk ellátásá­hoz szükségesek. Mindegyi­kük tanácskozási és szavaza­ti joggal vehet részt a ta­nácsüléseken, tagja lehet valamely munkabizottság-» naik, kezdeményezheti közér­dekű kérdések megvizsgálá­sát, rendeletalkotásra tehet javaslatot. Interpellálhat és véleményt nyilváníthat a vá­lasztókerületét érintő intéz­kedések tervezeteivel kap­csolatban. Ugyancsak azonosak a ta­nácstagok törvényben rögzí­tett kötelezettségei is. Köte­lesek választóik képviseleté­ben részt venni a tanács munkájában, a tanácstagi be­számolón, illetve választói gyűlésen számot kell adniuk tevékenységükről, az állam­polgárokat tájékoztatni kö­telesek a tanács _ terveiről, szervezniük szükséges a la­kosságot a tanács által meg­határozott célkitűzések cse­lekvő támogatására. Fokozott felelősséggel A tanácstagok között a jo­gosítványok és kötelezettsé­gek tekintetében sem elvben, sem a gyakorlatban nem te­hető különbség. A mintegy 4(7 százalékos arányt kitevő kommunista tanácstagokra azonban fokozott felelősség hárul. Vonatkoznak rájuk mindazok a követelmények, amelyek az összes tanácstag­ra érvényesek. A kommunis­ta tanácstagoknak viszont példát kell mutatniuk a vá­lasztókkal való kapcsolattar­tásban, a tanácsülésen tanú­sított aktivitásban, és a vá­lasztók közösségi ügyeinek, érdekeinek különböző szer­vek előtti képviseletében. A testületi munka húzóerőivé válhatnak azáltal, hogy a la­kosság véleményét, hangula­tát ismerve, a dokumentu­mokat tanulmányozva, vagy­is alaposan felkészülve vesz­nek részt a tanács, illetve a bizottságok tevékenységé­ben. Közéleti jártasságuk és nagyobb politikai tapasztala­tuk birtokában tőlük még inkább elvárható, hogy ér­vekkel alátámasztva, bátran közvetítsék választókerüle­tük gondjait; hogy vitázza­nak a szükségletek kielégí­tésének rangsorolásáról, és a reális ' lehetőségekkel szá­molva adják voksukat a döntések során. Közreműködni a végrehajtásban is A ■ tanácstagok feladata, hogy részt vegyenek a kö­zösen elhatározott célkitűzé­sek végrehajtásának szerve­zésében is. A társadalmi munkaakciók sikere és a la­kosság anyagi eszközeivel számoló fejlesztések megva­lósítása érdekében szükség van az állampolgárok meg­felelő tájékoztatására, meg­győzésére, és mozgósítására. Nem szorul bizonyításra, mi­lyen fontos, hogy a tanács­tagi megbízatást teljesítő kommunisták ebben is élen járjanak. A tanácsok, mint az állam települési és területi szintű szervei a szocialista állam funkcióinak helyi méretű megvalósítására hivatottak. Tevékenységük tartalmát, azokat a célkitűzéseket, ame­lyeknek végrehajtásán dol­goznak, társadalmunk vezető erejének, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak politi­kája határozza meg. A taná­csok feladataira és működé­sére vonatkozó jogszabályok tükrözik a párt társadalom­építő törekvéseit, de szükség van arra is, hogy a követel­mények az igazgatott terület adottságaihoz igazodva érvé­nyesüljenek. Az irányító pártszervek eivi-politikai ol­dalról határozzák meg a ta­nácsok e teendőit a terület- és településfejlesztésben, az ellátás szervezésében, az in­tézmények irányításában és a hatósági igazgatás terüle­tén. A párt- és a tanácsi szer­vek, bár tevékenységüket azonos célok, a nép szolgála­ta vezérli, jól tagolt munka- megosztásban dolgoznak, e sajátosságnak megfelelően különbözőek a feladatok megoldását szolgáló eszköze­ik is. A tanácsok önállóan működnek, nincsenek alá­rendelve a párt szerveinek. A párt döntései így nem köz­vetlenül a tanácsi szervezet­re, hanem a tanácsokban dolgozó kommunistákra kö­telezőek. A tanácsok politi­kai irányítása tehát a taná­csokban tevékenykedő kom­munisták és pártszervezetek útján valósul meg. Kommunista tanácstagok csoportja Tekintve, hogy a tanácsi szervezet csúcsán a válasz­tott testületek helyezkednek el, meghatározó és ellenőrző szerepüknek az egész taná­csi szervezetben érvényesül­nie kell, a pártirányítást pe­dig a tanácstestületek, illet­ve a testületek kommunista tagjai érvényesítik. A kom­munista tanácstagok felelő­sek azért, hogy a tanácsok tevékenységében a párt po­litikája megfelelően érvénye­süljön. Ez olyan politikai kötelezettség, amely nem függ attól, hogy milyen kez­deményezés alapján vállal­ta a párttag a tanácstagi tisztséget, és nem befolyá­solja az sem, hogy a kommu­nista tanácstag visel-e vala­milyen funkciót a testületben vagy sem. A tanácstagokat irányító pártszervek — amelyek rend­szerint a tanácsokkal azonos közigazgatási egységben mű­ködő területi, kivételesen üzemi pártszervek — kezde­ményezhetik a kommunista tanácstagok csoportjának megalakítását. A kommunis­ta tanácstagok csoportja kö­zösen alakítja ki álláspontját a tanács elé kerülő napiren­dekről, és alkalmas keretet ad ahhoz, hogy az irányító pártszervek határozatait a párttagok megismerjék, tájé­koztatást kapjanak a taná­csok működését érintő tár­sadalom- és gazdaságpolitikai összefüggésekről. Az apparátusban is A tanácsok testületéiben dolgozó kommunisták mel­lett a tanácsok apparátusai­ban, szakigazgatási szervei­ben hivatásukat gyakorló párttagoknak ugyancsak ér­telemszerű kötelezettségük biztosítani, hogy munkaterü­letükön érvényesüljenek a párt határozatai. Magatartá­sukkal, az új iránti fogé­konyságukkal mutassanak példát kollégáiknak. Termé­szetesen nem csupán a saját szakmai tevékenységükön keresztül kell megvalósítani­uk a párt politikáját, hanem a párt szervezeti kereteiben, a pártcsoportokban és az alapszervezetekben végzett munkájukon keresztül is. Az apparátus kommunistái a párton belüli nyílt, őszinte vitaszellem révén, valamint az elhatározások követke­zetes végigvitelével sokat tesznek azért, hogy ilyen munkastílus honosodjon meg a napi állami gazdasági munkában is. A munkahelyi feszültségek feltárása és megszüntetése, a vezetők és beosztottak kiegyensúlyozott — a jó értelemben vett de­mokratikus — viszonyának kialakítása és fenntartása mind olyan feltételei az eredményes igazgatásnak, amelyre a tanácsi pártszer­vezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Dr. Bálint Tibor az MSZMP KB munkatársa A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyáregysé­gében két NDK-gyártmányú és két lengyel gépel ál­lítottak üzembe hőre lágyuló ess keményedé mű­anyagok megmunkálásához. A lengyel présgépen 10— 15 féle híradástechnikai alkatrészt gyártanak, az NDK-beli gépen speciális szerszámokat. Megfelelő kínálatot ígér a húsko II binát Kevesebb a reklamáció, több a húskészítmény Véget ért a balatoni sze­zon, s ez egyben az ellátá­sért felelős vállalatok szá­mára a mérlegkészítés ide­jét 'is jelenti. Vajon miben tudtak többet és jobbat ad­ni a tavalyinál? Mi az, amin változtatni kívánnak az idei tapasztalatok alapján ? A kérdésre a Kaposvári Hús­kombinát kereskedelmi fő­osztályvezetőjétől, Somos- kövi Gábortól kértünk vá­laszt. — A múlt évihez képest — s ezt számokkal is iga­zolni tudom — javult termé­keink minősége. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek időszakosan kifo­gások, de összességében az országos ranglista első har­madában mindig bent vol­tunk. — A szakmai vélemény mellett mi volt a vásárlók megítélése a termékekről? — A legnyilvánvalóbb vé­lemény azt hiszem a kifogá­solt áru elleni reklamáció. Ezekből az idén lényegesen kevesebb érkezett hozzánk. Ez a termékeink javítása ér­dekében hozott belső »intéz­kedések eredménye. — A tavalyi zöldihullám — a húskészítmények elszíne­ződése — téhát megszűnt. — A zöldülésnek vége. Nem értek véget azonban a választékunkkal kapcsolatos kifogások. Ez. év június 1-től új választékl'istát állítottunk össze rendelőink ( számára. Ezek egy részét csak .kor­látozott mennyiségben tud­juk szállítani, • ezért sok meg­rendelőnk panaszkodik. Sok biztatót nem mondhatok. Füstölt bordacsont például — exportfeladataimk miatt — már nem nagyon lesz kap­ható az üzletekben. Hasonló­képpen az egyes bacon sza­lonnaféleségekből is hiány várható. — Milyen volt a nyár a vállalat számára? — Az idén kevesebb a ser­tés alapanyag, de ezzel együtt csökkent a tőkehús iránti kereslet is. A ,marhalhús 'irán­ti igény megegyezett a ta­valyival, ugyanakkor nőtt a húskészítmények forgalma. A Balaton-parton több mint 200 üzletbe szállítunk köz­vetlenül, e feladat ellátását a múlt évinél több társvál­lalat segítette. Főként hús- készítményekből bővült a vá­laszték az idegen szállítók révén. Előfordult, hogy né­hányszor csak fagyasztott húst kaptak a megrendelők, emiatt gondjaink voltak egy­két üzlettel. Hiányzott part­nereinkből a 'készség a fa­gyasztott hús fogadására. — összességében tehát jó­nak ítéli a Balaton-part el­látását? — Feltétlenül javult a helyzet. Ez 'résziben környe­ző megyék húsipari vállala­tainak iis köszönhető, mint ahogy ők is jó véleménnyel voltak a területükre szállított készítményeinkről, azok vá- laszbékbövítq.. hatásáról. Ezen a nyáron egyébként a kom­binát fennállása óta rekord­fogyasztást mértünk húské­szítményekből. Júliusiban 1096 tonna, augusztusban pe­dig 1185 tonna fogyott. — Mi várható a megyei ellátásban az év hátralevő részében ? — (Májustól augusztus vé­géig k;’ elten kezeltük a part menti üzleteket. Az év további részében a megye más településein is javítani szeretnénk az ellátáson. Tő­kehúsból1 és húskészítmé­nyekből megfelelő lesz a kí­nálat, kivéve a már emlí­tetteket. A kolbásztöltési sze­zonra — hasonlóan a múlt évihez — 5 kilogrammos cso­magolásban lesz apróhús. No­vember végétől előre cso­magolt kocsonyahús is kerül az üzletekbe.. Lesz elegendő az olcsóbb árukból, fejből és körömből. Exportfeladataink teljesítése mellett arra törek­szünk, hölgy minél jobb el­látást 'biztosítsunk a hazai, elsősorban a megyei fogyasz­tók részére. A választéklis- tán ajánlott termékeinkből folyamatos ellátást tudunk biztosítani. Nagy Zsóka Telephelyet létesít a Faktor Nagyatádon A betegség vagy baleset miatt bekövetkezett rokkant­ság önmagában is tragédia, ám az emberi sorsok meg­keserednek, ha a kényszerű körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni, nem kapnak segítséget. Pedig egy rok­kant ember mindennapjait is szebbé lehet tenni, ha célt lát maga előtt. Ezért is len­ne fontos a foglalkoztatási rehabilitáció, ám ez a jogsza­bályok ellenére sem megy simán. Nagyatádon 1983-ban 3, 1984-ben 14 ügyet tárgyalt, az illetékes főorvosi bizott­ság. Mindössze egy esetben tettek javaslatot más mun­kahelyre való áthelyezésre, míg tizenhat sérült részére rendszeres szociális járadék megállapítását javasolták, mivel rehabilitációs foglal­koztatást pem tudtak fel­ajánlani. Ez hangzott el a városi tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülé­sén. Általános vélemény, hogy az 1983-ban megjelent jog-* szabály sem változtatott a helyzeten. Nem javult az érintettek beilleszkedése, il­letve visszailleszkedése. A főorvosi bizottság elé kerü­lő ügyek száma is bizonyít­ja: a vállalatok részéről hi­ányzik a segítőkészség. A más szakmára való átképzés olyan ritka, mint a fehér holló, bár az is igaz, hogy maguk az érdekeltek se igye­keznek újabb, könnyebb mes­terséget elsajátítani. Jobb a helyzet az olyan munkahe­lyeken, ahol üzemorvos dol­gozik, mint például a kon­zervgyárban, a cérnagyárban, a Danuviánál vagy a Dél­somogyi Mezőgazdasági Kombinátban, ugyanis itt az üzemorvos jól ismeri a mun­kahelyeket, a munkaköröket, a termelési folyamatokat. így tudja azt is, hol lenne köny- nyébb munkája a rokkanttá vált dolgozónak, s erre ja­vaslatot telhet. Persze akad, ahol nincs mód az áthelye­zésre, mint például a terme­lőszövetkezetekben, hiszen ott csak elvétve van köny- nyebb munka. Gondot okoz, hogy a -mezőgazdasági üze­mekben rokkanttá nyilvání­tottak többségének nincsen szakmája. A testület megál­lapította: nehezíti a rehabili­tációt az, hogy a főorvosi bizottság előtt nem ismere­tesek az adott vállalatnál le­vő lehetőségek. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy Nagyatá­don évek óta szinte válto­zatlan a kijelölt munkakö­rökben dolgozó korlátozott munkaképességűek száma. Tény az is, hogy jobbára portásnak, éjjeliőrnek, telep­őrnek vagy hivatalsegédnek mehetnek el, és itt a kere­setük sokkal alacsonyabb, mint korábban volt. Ezért arra törekednek, hogy rok­kantsági nyugdíjhoz vagy szociális járadékhoz' jussa­nak, s csak később helyez­kednek el valahol. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a gon­dokat orvosolhatnák, ha len­ne a városban egy szociá­lis foglalkoztató. A megyé­ben két ilyen van, a csur­gói és a kaposvári. Ezért ke­resték meg a csurgói Faktor A rehabilitációhoz munkahely is kell szociális foglalkoztatót, hogy létesítsen telephelyet Nagy­atádon. Ehhez jelentős segít­séget nyújtott a megyei ta­nács munkaügyi és egészség- ügyi osztálya, valamint a csurgói városi jogú nagyköz­ségi tanács. Egyelőre bedol­gozókat foglalkoztat a csur­gói üzem, de rövidesen létre­hozzák új telepüket, így mód lesz arra, hogy például pa­píripari munkát vállalhassa­nak a rászorulók. A helyzet tehát javulhat, ám ahhoz, hogy gyökeres változás történjen, elsősorban szemléletbeli változtatásra van szükség az érintett vál­lalatoknál. A második szak­ma megszerzésének szorgal­mazásával megnyugtató kö­rülményeket léhet teremteni a rászorulók mindennapjai­nak jobbításához. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents