Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
Somogyi Néplap 1985. szeptember 25., szerda HORDOZHATÓ SZÍNES TV Videoton újdonságok Több szórakoztató elektronikai termékújdonsáigok gyártását kezdi meg az idén, illetve jövőre a székesfehérvári Videoton. Elektronikai Vállalat. Ez évben kerül a szerelőszalagokra az új forma- tervű sztereo rádiómagnó. A készülék új magnetofon mechanikája lehetővé teszi a gyors tekercsel és közbeni behallgatást, valamint a korszerű krómszalagok lejátszását. Műszaki tulajdonságai versenyképessé teszik a hasonló külföldi rádiókkal. Külön hangsugárzókkal is működtethető, s sztereo adás esetén automatikusan kapcsot sztereo vételre. Űjdonság lesz a jövőre gyártósorra kerülő chipes fekete—fehér televízió. A különböző rendeltetésű integrált áramkörök feladatát egyetlen mikroelektronikai elem, egy úgynevezett chip veszi át. Űjszerű áramköri felépítése révén a' készülék rendkívül megbízható, kitűnő képminőséget ad és csekély fogyasztású. Várhatóan jövőre kerül a szerelőszalagokra a hordozható színes televízió távszabályozóé változata is. Ezt az asztali készülékekhez hasonló módon, a kézben tartható infravörös távszabályozóval lehet majd működtetni. Az idén és jövőre az üzletekbe kerülő termékeket a Videoton már az őszi BNV-n bemutatja. Százezer párral több exportra Teljesítette első háromnegyedévi szovjet exporttermelési előirányzatát a magyar cipőipar legnagyobb vállalata, a martfűi Tisza Cipőgyár. Az év elejétől mostanáig 1,3 millió pár divatos, jó minőségű női és férfi lábbelit, illetve gyermekcsizmát szállított a külkereskedelem útján legnagyobb szocialista vásárló partnerének. A Tisza cipők jól helytállnak az egyre igényesebb szovjet piacon, amit bizonyít az évről évre emelkedő exportmegrendelés. Az idén a tavalyinál százezer párral több, 1,8 millió Ti'Sza-lábbeli kerül a baráti ország üzleteibe. Már folyamatban van az 1986. évi szállítási szerződések megkötése is. Eddig 1,2 millió pár cipőre szóló rendelést kaptak, s a folyó tárgyalások alapján arra lehet számítani, hogy a gyár jövő évi szovjet exportja megközelíti az 1.9 millió párat. Idegenvezetők lesznek Idegenvezetői tanfolyam indul október elején Kaposváron az Ibusz-nál. Hat éve nem volt a városban hasonló képzés, Saáryné Bártfai Mária irodavezetőt kérdeztük: mi indokolta a tanfolyam meghirdetését. — A Belkereskedelmi Továbbképző Intézet szervezi ezt a tanífolyaimot, s időről időre a helyi igényeknek megfelelően egy-egy vidéki városban -is indítanak csoportot. A megyében eddig Siófokon a Siotour rendezett hasonlót, az idén azonban. a nagy érdeklődés m>- att Kaposváron hirdettük meg a tanifolyamot. — Mi a feltétele a részvételnek? — Legalább érettségivel kellett rendelkezniük a jelentkezőknek. Harmincha- tan tettek 'írásbeli felvételi vizsgát, s a napokban lesz a szóbeli, ahol napi politikai ismeretekről, földrajzi, történelmi felkészültségről és főleg rátermettségről kell tanúságot tenniük a jelölteknek. — Mit és kik fognak tanítani az év során? — A íheti kétszer négyórás elfoglaltság .magában foglal ideológiai és politikai ismereteket. Az idegenforgalmi, idegenvezetési és a vendéglátással kapcsolatos tudnivalókból a megye legjobb szakemberéi. tartanak előadásokat. A művelődéstörténeti, országismereti témákkal helyi tanárok foglalkoznak. Az elméleti képzés mellett nagy hangsúlyt kap a gyakorlat: a hallgatók az órák felében buszos megyébejáráfeok,. városnézések, tárlatvezetések során ismerkednek a szakmával. — Mire jogosít az itt megszerezhető igazolvány? — Ez a jogosítvány éppen olyan értékű, mint a Budapesten szerzett, az egész országra érvényes. Aki a felvételin idegen nyelvből is megfelel, és a záróvizsgát az adott nyelven teszi le, az külföldre utazó csoportok vezetésére és külföldi csoportok itthoni fogadására jogosult. — Van szükség ennyi-idegenvezetőre a megyében? — A tanfolyam elvégzője egy szakmát kap a kezébe, amellyel az ország bármelyik utazási irodájában munkát vállalhat. Az Ibusz csaik lebonyolítója a képzésnek, alkalmazási kötelezettséget nem vállal. Jelenleg a városban nincs főállású idegenvezető, az útjainkat eddig többnyire meg tudtuk oldani mellékállásúak'kal. Mégis szükség van az utánpótlás nevelésére. Minden idegen- forgalmi dolgozó tudja, mennyire befolyásolja a vállalatról alkotott véleményt, hogy milyen idegenvezetőt küld az útjaira. Mindenki igyekszik az utazásokat kölcsönkért, alkalmi .idegenvezető 'helyett a saját, jól kipróbált embereivel megoldani. Több utazási iroda — a Cooptourist, az Express és az Ibusz is — küldött a tanfolyamra hallgatót a saját alkalmazottai közül. T. K. SZARVASVADÁSZAT Az első hét egy kissé nehezen indult, de szeptember derekán már egyre biztatóbbak a szarvasvadászok esélyei. Simon Pál megyei vadászati felügyelőtől tudjuk mindezt, aki arról tájékoztatott bennünket, milyen lesz ez e hónap elején kezdődött vadászati idény. — Hivatalomban elsősorban a vadásztársaságok munkájával foglalkozom. A megyében működő 35 vadásztársaság közül hatan nem vadásztainak, mert területük apróvadas. Vadásztatással még 'két állami gazdaság — a dél-somogyi, a balaton- nagybereki — és az erdőgazdaság foglalkozik. — Mi yen zsákmányra számíthatnak a somogyi vadász- területeken? — Sok a visszatérő vendég, e ez a vadásztársaságok számára előnyt jelent, hiszen a vadásztatás tervezése már januárban megkezdődik, s velük mar jó előre számolhatnak. Természetesen vannak új vadászok is. ök is, minit a régiek, főként, az NSZK-ból, Ausztriából, Franciaországból, Belgiumból érkeznek. A vadásztársaságok mintegy 250 szarvasit ajánlottak fel külföldi vadásztatásra, ebből 220 bikát. Ez valamiivei több, mint a tavaly leliőltt szarvasok szájma. Tájékozódásul : a Balatonnagybe- reki Állami Gazdaságban 38, Déli-somogyi Állami Gazdaságban 98, a Sefag .területén 184 szarvast lőttek ki a múlt évben. — A vadkárokra egyre több mezőgazdasági üzem panaszkodik. összefüggésben van ez a vadászható szarvasok számával? — A nagyvadak valóban elszaporodtak az elmúlt években, sók kálit okoznak országosan és megyénkben is. A szeptemberi vadásztatás azonban nincs ezzel összefüggésben. A vadkárok elleni védekezés, a vadkilövés egész éves tennivalót jelent a vadásztársaságoknak és az állami területek gazdáinak. 1980-bari készült ütemtervében egyébként minden vadásztársaság feltüntette, hogy hány szarvast bír el a területe, és ennek alapján végzik a kilövéseket. — Kedvezett-e a szerencse áz első két hétben a vadászoknak? — Kiugró eredményről nem tudok, bár 10—12 olyan vadásztársaság van a megyében, amelynek .területén számban és minőségiben is kimagaslóan jó vadászatra van esély. Eddig több olyan szarvasbikát lőttek, mélynek agancsa 10 kiló felett volt. Kisbárapáiti térségében egy 14,60-as agancsú — a világ- ranglista 6—7. helyére várományos — szarvasbikát ejtették el,. N. Zs. Papíripari fejlesztés A Papíripari Vállalat nagyarányú- fejlesztéssel, mintegy 2,5 milliárd forintos beruházással bővíti hullámdoboz- és szalmacellulóz- gyártó .kapacitását. A papíripar — amelynek termelését túlnyomórészt a Papíripari Vállalat adja — évente 150—160 ezer tonna hullámdobozt gyárt, ám ez a hazai igényeknek csak mintegy 90 százalékos kielégítését teszi lehetővé. A hiányzó mennyiséget tőkés importból kell pótolni. Az idén például több mint 16 ezer tonna a behozatal hullámpapír- ból. A Csepeli és a Nyíregyházi Papírgyárban végrehajtandó fejlesztésekkel az importot kívánják hazai termékkel helyettesíteni. A nyíregyházi papírgyárban új dobozgyártó gépeket állítottak üzembe, felújították a meglevő hullámlemez- . készítő berendezéseket, az elavult gépeket pedig leszerelték. A beruházás a befejezéséhez közeledik, s napokban folyik az új termelőeszközök próbaüzeme. Nyíregyházán korszerűsítették az üzemen belüli anyagmozgatást is, így a számítógép által vezérelt görgőpályás anyagtovábbítással lényegesen javul a munka szervezettsége. A beruházás eredményeként a nyíregyházi gyárban évi 20— 22 ezer tonnával nő a dobozgyártó kapacitás. Ugyancsak a hullámdoboz- termelés korszerűsítését segíti a Csepeli Papírgyáriban megvalósuló beruházás. Az új gépek, berendezések elhelyezéséhez mintegy 1900 négyzetméteres gépcsarnokot és csaknem 7 ezer négyzetméteres raktárt is építenek. A régi üzemcsarnokban felújítják a jelenleg üzemelő hullámlemezgyártó gépet, s új, japán gyártmányú berendezést is üzembe helyeznek, amely évente 45 ezer tonna hullámlemez gyártására alkalmas. Elektronikus folyamatszabályozása lehetővé teszi, hogy gyártás közben, holt idő nélkül váltson terméket a berendezés. A számítógéppel programozott gépen így folyamatosan készíthetik a különböző méretű és minőségű dobozokat. Ehhez korábban a gépsor leállítása és kézzel történő szabályozása volt szükséges. Űj dobozkimetsző gépsort, ragasztó berendezést, valamint úgynevezett hat, nyomóműves vagyis több szín nyomására és lakkozásra egyaránt alkalmas berendezéseket is üzembe állítanak. Ugyancsak megérett a felújításra a 20 ezer tonna kapacitású dunaújvárosi szal- macellulózgyár. A rekonstrukció során az üzem kapacitását mintegy 50 százalékkal bővítik, így évi 30 ezer tonna cellulózt tudnak majd előállítani. A termelés nemzetközi mércével mérve is gazdaságos, hiszen másodlagos nyersanyagot — szalmát — használnak fel, amelyet kémiai lebontással tesznek alkalmassá író-, nyomópapírok gyártására. A nagyobb mennyiségű termeléshez az alapanyagot a vállalat úgy biztosítja, hogy szerződést kötött a Szekszárdi Termesztési Rendszerrel. A Papíripari Vállalat tervei szerint a szalmacellulóz- gyár rekonstrukciója rövidesen megkezdődik, és egy év múlva a legfontosabb berendezések már termelnek is. A sivatagok támadása Az elsivatagosodás korunk egyik leggyötrőbb környezeti problémája világszerte. Földünk aszályos körzeteiben a sivatagok bekebelezik a fél- sivatagokat, a sztyeppékét. Az elsivatagosodás állandó kísérője a porvihar. A hetvenes évek elejétől egyre aggasztóbb a helyzet. A sivatagok, mintha fellázadtak s kiléptek volna korábbi határaik közül, támadásba lendültek több dél-amerikai országban, valamint Indiában, Ausztráliában, Észak- Afrikában. Különösen nagy területeket nyelt el a sivatag a Szaharától délre, a Szahelnak nevezett terjedelmes övezetiben. 1968 óta katasztrofálisan megváltoztak itt ^ talajviszonyok, a természeti feltételek. Kiszáradtak az ivóvízkutak, rohamosan csökkent a két legnagyobb folyó, a Szenegál és a Niger életet adó áradása, elszáradt a növényzet, s megindult a homok... Az elsivatagosodás nem törvényszerű és főleg: nem kizárólag természeti folyamat, hanem nagymértékben társadalom eredetű jelenség. A világűrből készített felvételek segítségével a tudósok fölmérték a sivatagosodás előrehaladását. Ezeken a képeken jól látható, hogyan pusztul el a felső talajréteg és az azt borító növényzet a félsivatagi és szavannái ívó- kutak, farmok, állatpihenőhelyek környékén. Ilyen helyek körül két-ihárom kilométer átmérőjű halott foltok keletkeznek amiatt, hogy az állatok patáikkal kitapossák a gyenge növényeket. Az elsivatagosodás más fajtája figyelhető meg az útépítések, gáz- és kőolajvezetékek lefektetésének környékén. Az itt alkalmazott nehéz gépek — az űrfelvételek tanúsága szerint — több kilométeres szélességben törik fel a talajt az építkezés egész hosszában. A sivatag terjedésének kedvez a lakott települések körüli természet megbolyga- tása. A kozmoszból készített fölvételeken a kis településeket, de különösen az aszályos körzetekben levő városokat világos sáv övezi, amely élesen elüt a távolabb lévő sötét színű földtől. Riasztó Szudán fővárosának, Kartumnak a példája. Néhány évtizeddel ezelőtt a növényzet mindössze 5-10 kilométernyire volt a város határától. Napjainkra ez . az övezet 100 kilométerre távolodott el amiatt, hogy főképp a szegényebb lakosok letarolták a várost valaha körülvevő fákat és bokrokat. A fő energiaforrás ugyanis a tűzifa. Fokozza azelsivatagosodást a meggondolatlan talajműve- lés is, a termőföld kizsákmányolása. A népességrobbanás miatt persze sokfelé kényszerhelyzetben vannak, de az is igaz, hogy az elmaradott technika gyakran ésszerűtlenül keveredik a drága pénzen beszerzett újjal. Az új mezőgazdasági technika részleges és intenzív alkalmazása gyorsan pusztítja a felső talajrétegeket. Ez történt például Tunézia déli sztyeppéin, ahol az ilyen technikát csak nem régóta és igen meggondolatlanul alkalmazzák. A Szaharától délre több tízezer négyzetkilométernyi föld vált halott területté, ám — mint az űrből készített fényképek mutatják — a folyamatot nem a sivatagok indították el, hanem „belülről” kezdett terjedni, az emberi gondatlanság következményeként. Meglehet, hogy a Szahel-övezetbeli országok törékeny gazdasága túlélte volna a kegyetlen aszályt, ám a földdel való rablógazdálkodás miatt erre alig volt esély. A sivatagok terjedésének egyik veszélyes következménye a homokvihar, amely most ott is gyakran keletkezik, ahol addig nem ismerték. Ettől szenved például most Dé:l-Amerikában Pata- gonia térsége. A föld kizsákmányolásának következtében hatalmas „porkatlanok” keletkeztek még a harmincas években az Egyesült Államok középső és nyugati államaiban. Az elsivatagosodás azonban elsősorban az elmaradott országokat sújtja. Az ENSZ 1984-es adatai szerint napjainkban a szárazföld körülbelül 35 százalékát, s az ott lakó 850 millió embert érinti. A sivataggal vívott harc ma már a gazdasági és a politikai egyensúly megbomlása elleni harcot, az éhínség elleni küzdelmet jelenti. A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvételre keres — felsőfokú képesítéssel rendelkező energetikust, — vízvezeték-szerelőt, — szakképzett és szakképzetlen vas— műszaki eladókat, — a Zselic Áruház élelmiszer osztályára szakképzett eladókat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a személyzeti osztályvezetőnél. Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9.. (88657) Cff a7AT* ní»rakril1 gyermekzoknit gyártanak az JZJ vív! p<tl idén a pusztakovácsi tsz harisnyaüzemében. A tetszetős zoknikat ötféle színben készítik.
