Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
1985. szeptember 4., szerda Somogyi Néplap 3 Kereskedelmi etika Mielőtt felvázolnánk az eladó=vevő kapcsolatban az etikailag kifogásolhető Jelenségek körét — mert a tárgyról újabban így. logi= kus rendszerbe foglalva illik írni =, hadd vállalkozzunk egy másféle csoportosításra. Szerény véleményünk szerint a szakemberek manapság már pontosan tudják, milyen formákban jelentkezik a boltokban. az éttermeikben az etikailag elítélendő viselkedés; biztató — bár talán még bővíthető — elképzeléseik vannak arra nézve is, milyen eszközökkel helyes fellépni ellene; csak az nem akar egyelőre sehogy sem összejönni. hogy a fellépőn hatékony is legyen, Első ránézésre ez eléggé furcsa, hiszen az Ügyeskedők, saját zsebre dolgozók csapatával a Belkereskedelmi Minisztérium, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete, a vásárlók és vendégek milliós tömege, no meg a kereskedők, vendéglátók tisztességes része, azaz túlnyomó többsége áll szemben. Ám ha meggondoljuk, hogy a rabló-pandúr összecsapások kimenetelét többnyire nem a létszám- arányok szokták eldönteni, már nincs is különösebb csodálkoznivalónk. Legföljebb azon ütközhetünk meg — a rabló-pandúr hasonlat csak jobban irányítja a szemünket —, hogy mi.ért vagyunk annyira szemérmesek ? Miért nevezzük (a kisebb és véletlen botlásokkal összemosva) csupán etikátlannak, azaz erkölcsi szabályt sértőnek egyebek közt a megvesztegetést, a lopást, csalást? Ideje azonban ígéretünket beváltani, nézzük az „etikailag kifogásolható jelenségek” három fő csoportját, a BKM elemzése alapján, bár nem hinnénk, hogy a meglepetés erejével fognak hatni. Árumanipulációk, korrupciós jelenségek; a vásárlók megkárosításának különböző formái; és az eladói magatartási-viselkedési szabályok megsértése. E három közül csak az utolsót, az eladók udvariatlanságát, közömbösségét érezzük igazán etikai problémának, de — jóllehet sok bosz- szúság, idegeskedés forrása ez — egyben a kisebb súlyú is, az első kettőhöz viszonyítva. Megfordítva: ma még nem zavartalan az örömünk, ha a kereskedő becsapott ugyan, de visszaköszönt. Nem vigasztalna bennünket, ha a legudvariasabban közölnék is (de nem úgy közük), hogy a keresett árucikk, sajnos, nem kapható, különösen ha tudjuk, hogy a szomszédos magánkereskedőnél (aki egy tételben felvásárolta) drágábban hozzájuthatunk. Hát még ha hiánycikkről van szó! Ezeknek az áruknak a pult alól, raktárról — és „természetesen” csúszópénzért — történő értékesítését a szakemberek sem tekintik csupán viselkedési hibának. Szerencsére. Mert ugyanúgy megvesztegetéssel állunk szemben, mint amikor a csúszópénzt a vásárló beosztása, rangja helyettesíti, s a korrupt kereskedő a jó kapcsolatok, a „szívesség” elvtelen viszonzásának reményében nyújtja a jogtalan előnyt — etikátlanul. Nem ismeretlen és nem kevésbé felháborító a fogyasztók közvetlen és tudatos megkárosítása sem. A súlycsonkiítással, az árdrágítással, a minőségrontással és társaival a boltokban és a vendéglátóhelyeken túlságosan gyakran találkozunk, s valamennyien tudjuk: a manipulációk a mi sebünk” re mennek, nem csupán az erkölcsi érzékünket sértve, hanem a tételes jegszabá* jyokat is, Miért mégis a szemérmes szóhasználat? Egyik oka valószínűleg az, hogy a csúszópénz, a hálapénz, az állampolgár megkárosítása más területeken is terjed =■ noha nem mindenütt regisztrálják —, és az ágazat irányítói óvakodnak egy esetleges határozottabb fogalmazással azt a látszatot kelteni, hogy a kereskedelem és a vendéglátás minden korrupció melegágya. Ez nem is lenne igaz. Mégis van egy gyengéje az említett felfogásnak: Óhatatlanul ellene hat a fellépés határozottságának is. Aztán van itt még valami, nevezetesen a közgazda- sági megközelítés túlhajtá- ea. Arra a jól ismert vetélkedésre gondolunk, hogy a csúszópénz, a korrupció, a vásárlók megkárosításának különböző formái szoros összefüggésben vannak a hiányhelyzettel, s ha egyszer általános lesz az áru- bőség, szinte egy csapásra megszűnnek majd e jellemző gondok. Bár ez így igaz, azért ne feledkezzünk meg róla: miként a tolvajok leleplezésével sem várhatunk minden alkalom szisztematikus kiküszöböléséig, a hiányhelyzet bűnös kihasználóival szemben sem függeszthetjük fel a harcot ama boldogabb idők eljöveteléig, amikor a pultok a mai hiánycikkektől fognak roskadozni. Hogy aztán a szakma az előjegyzése» megrendelés- rendszerrel, a termeltetés szervezésével, átgondoltabb behozatallal, a verseny szélesítésével, a kiszolgálás technikai feltételeinek • javításával, a bolt- és üzletvezetők, igazgatók felelősségének megszigorításával, az ellenőrzések fokozásával, a szűrőn fennakadtak gyorsabb és szigorúbb megbüntetésével, illetve az említett eszközök együttes alkalmazásával tud-e ténylegesen rendet teremteni, abba nincs módunk beleszólni. Egy biztos: tisztességes (és udvarias) kereskedés, vendéglátás mellett még a hiányhelyzetet is könnyebb elviselni. K. T. Fürge autók a Fűszértnél Mostanában mind gyakrabban találkozunk az üzletek bejáratánál rakodó, sárgába festett kis teherautókkal. Az oldalukon viselt felirat tanúsága szerint ezek a Balaton Fűszért járművei. A gyorsszállításról Széles József kereskedelmi igazgatóhelyettestől érdeklődtünk. — Ezt a szállítási formát tíz éve alkalmazza a cég, a nálunk fejlettebb országokban már jóval korábban kipróbáltak. Nálunk most lett igazán időszerű a gyorsszállítás. A növekvő igények a gépkocsipark folyamatos bővítését teszik szükségessé. Jelenleg 26 autóból áll a gyorsszállító részleg. Bérautókkal dolgozunk, mert azt tartjuk: a kereskedő vegye föl a rendelést és annak alapján küldje el az árut, de ne tartson gépkocsikat és hozzájuk szervizrendszert. — Mi, a gyorsszállítás legfontosabb feladata? — Elsősorban a gyorsan fogyó, úgynevezett forgó- cikíkek, például az édesipari termékek, valamint a különféle élvezeti cikkek — Termésnövelő vegyszer Bevált a Magyar Tudományon Akadémia és a ti- izaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet kutatói által ki- kísérletezett Fermetol nevű új vegyszer, Az idén mér nagyüzemi méretekben — csaknem tízezer hektáron = kipróbált vegyi anyag javítja a növények fotoszintézisét, meggyorsítja a szervetlen vegyületek szervesekké való átalakulásénak folyamatát, s ezzel növeli a hozamait, A Formetoilal permetezett búzatáblák 7= 8 százalékkal magasabb termést hoztak, s az ezzel kezelt kukoricatáblákon is szembetűnően 'telítettebbek, nagyobbak a csövek, A burgonya, a cukorrépa és a rizstáblák ugyancsak jobb termést ígérnek az új vegyszer hatására, A rostkendernek jobb a minősége, a paradicsom és a zöldpaprika húsosabb, a virágok szára erősebb tőle az átlagosnál, Megérkezett a földgáz Kaposmérőbe Emléktábla hirdeti tegnap óta Kaposmérőben, hogy lángra lobbant a földgáz szeptember 3-án, A gázfáklya jelkép; két község Mérő és Kaposfő — újabb lépését jelenti a városi körülményekhez közelítésben, Az Ünnepségen, amely a fáklyagyújtás ceremóniáját megelőzte, elhangzott, hogy egy korábbi program folytatáséról van szó: a helyi Latinra Tsz gázvezeték-bővítésének újabb fázisaiként kommunális célokat is szolgál az energia, A kivitelező a kóthelyi termelőszövetkezet és a Kö- gáz kaposvári üzeme volt, Az ünnepség keretében egy lakásba is ellátogattak a megjelent kaposvári városi párt- és tanácsi, illetve helyi vezetők, hogy tanúi legyenek az energia első fel- használásénak, az első répaszállítmanyok a Kaposvári Cukorgyárba: jövő héten befűtik a kemencét, és szeptember közepén kezdődik a — várhatóan 105 napos — cukorgyártási idény. A főként somogyi és baranyai, kisebb részben tolnai állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben vetett répa egyelőre jó termést ígér, ez a mennyiségre és a minőségre egyaránt vonatkozik. 210 ezer tonna répát várnak, és 15,5 százalékos cukorkihozatalra számítanak. A gyár körzetéből származó répa a gyártási kapacitásnak mintegy 70 százalékát köti le, a többit az ország távolabbi területeiről szállítják majd Kaposvárra. A gyár vezetői és a répatermelő gazdaságok képviselői találkoztak tegnap Kaposváron; az Édosz művelődési házban, hogy megbeszéljék a mostani kampánynyal összefüggő termelői és gyári feladatokat, a jövő évi répaterméléssel kapcsolatos célokat, tehetőségeket. A jövőbeni együttműködésben meghatározó lesz a partnerek kapcsolata — erre utalt tájékoztatójában a gyár igazgatója, Kováts Imre, s kávé, dohányáruk, sör, égetett szeszek — és a tőkehús azonnali szállítása. Ezek az áruk — főképp nyáron a Balaton partján — gyakran napközben is kifogynak az üzletekből. Az utántöltés könnyébh_ a mozgékony, gyorsan rakodható kis teherautókkal. A konténerszállítás helyett ezt sejtették észrevételeikkel a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei. A termelői kedv megcsappant az utóbbi években. Régebben a kaposvári gyár körzetében mintegy itizezer hektáron termeltek répát, az utóbbi években pedig már csak mintegy 4500 hektáron. Most a körülmények kedvező alakulása folytán, úgy tetszik változás történik a gyár körzetében, s ha beválnak a gazdaságossági számítások, nem csökken tovább a termőterület. Erre következtethetünk azokból a törekvésekből, amelyekről a gyár igazgatója tájékoztatta a gazdaságok képviselőit. Azonban a most-induló kampány sem lesz gondoktól mentes — munkaerőhiánnyal számolnak például az átvevőhelyeken, a gyárban, így szükség lesz arra, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben az őszi munkáknál felszabaduló erőt a gyár foglalkoztassa. Közös érdek, hogy tiszta, sérüléstől mentes répát tároljanak a kiszedést követően a feldolgozásig — hangsúlyozta a gyár .igazgatója. A szántóföldi tárolás tetemes veszteség forrása lehet, a kisebb boltok ellátásában Is nagy szerep hárul a gyorsszálütókra. Ezek az egytonnás kis Barkasok a szűk városi .utcákon, hátsó udvarokban jóval könnyebben mozognak, mint öttonnás ..munkatársaik”. — Megéri a gyorsszállítás? — Igen. Ma már elképs az a körülmény, hogy az átvevő állomások egy része földburkolatú — itt a buktatógépeket nem alkalmazhatják —, a huzamosabb ideig való tárolás tovább növeli a kockázatot. A gyári tárolóban mintegy 30—35 ezer tonna répát — szükség esetén ennél valamivel többet — helyezhetnek el. A szállító partnerek körét az idei kampány idején magán- fuvarozókkal bővítik, ily módon még gyorsabban juthat a répa a termőhelyről az átvevő állomásra, illetve a gyárba. A gyár körzetében a Szigetvári Állami Gazdaság, Somogybán a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaság a legnagyobb répatermelő nagyüzem. Mindkét gazdaság képviselője felszólalt a tegnapi tanácskozáson (a szigetváriak például már szeptemberben 1900 vagon répát adnak a gyárnak), Öik is, mások is hangoztatták; megmaradnak a répa- termelés mellett, de — érthető okból — mérlegre teszik a növény termesztésének jövedelmezőségét is és sürgetik az eszközellátottság mielőbbi megoldását. zelhetetlen a kereskedelem az ilyen szállítási forma nélkül. Hasznos a vásárló és a Fűszért számára is. A dolgozók sem csalódnak: kemény, sokszor * 10—12 órás munkájukért szép összeget kapnak kézihez, megérdemelten. H. L. Több utas, kevesebb áru Volán-mérleg A Volán Vállalatok Központjának összesítése szerint a Volán vállalatoknál az első félévben a személy szállítás a tavalyinál kedvezőbben alakult: a vállalatok buszai összesen 932 millió utast szállítottak, 4 százalékkal többet, mint az előző év első felében. Ezen belül különösen a helyi járatok igénybevétele emelkedett, annak ellenére, hogy a viteldíj magasabb lett. Figyelemre méltó, hogy a tarifaemelés hatására jelentősen csökkent a teljesárú jeggyel utazók, s megugrott a bérletesek aránya. Tanuló- és nyugdíjas-bérletet például egynegyedével többen váltották, mint tavaly ilyenkor. A távolsági és a helyközi járatokon nem változott számottevően az utasszám, ám a helyi járatokon 7 százalékos növekedés figyelhető meg. A növekvő igények kielégítésére gyakran sűrítették a járatokat, ennek ellenére előfordult — főként a csúosforgalmi idő- szákokban, — hogy zsúfoltak voltak az autóbuszok. A jobb forgalomszervezésnek köszönhetőén valamelyest javult a menetrendszerűség, s a járatoknak mindössze egy ezreléke maradt ki műszaki hiba, betegség, vagy egyéb okok miatt. A fuvarozási igények csökkenése következtében az áruszállítási teljesítmények hat százalékkal alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A vállalatok 16 és félezer tehergépkocsija összesen 800 millió tonnányi árut szállított; ez a mennyiség az összes közúton fuvarozott áru mintegy egyharmadát teszi ki. Visz- szaesés az első negyedévben volt, a második negyedévben már a tavalyihoz hasonlóan alakultak a teljesítmények. Folytatódott a két év óta tapasztalható kedvező fellendülés a nemzetközi árufuvarozásiban. A Volán teherautók több mint 220 ezer tonnányi árut vitték külföldre, illetve hoztak Magyarországra, 13 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az év hátralevő részében várhatóan további 2—3 százalékkal növekednek a személyszállítás teljesítményei, az árufuvarozásban azonban az elmaradásnak valószínűleg csak a töredékét sikerül lefaragni. Emiatt a vállalati eredmények sem érik el a tervezett szintet. ______Várják az első szállítmányt______ K észülődés a répa fogadására Répatermelők és cukorgyártók tanácskozása E hét végén megérkeznek
