Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 4., szerda A brit szakszervezetek kongresszusa Gorbacsov találkozott az amerikai szenátorokkal Feloszlatták a belga parlamentet Keddre virradóra a belga király elrendelte a parlament feloszlatását. Az új törvényhozó testületet az október 13-ra előrehozott szavazáson választják meg. Az előzmény a brüsszeli Heysel-stadionban május végén történt tömegikatasz- trófára nyúlik vissza. Néhány nappal azt követően Wilfried Martens miniszter- elnök benyújtotta az események következményei folytán megrendült kormánya lemondását. A király a lemondást nem fogadta el, és megbízta a kabinetet az ügyek vitelével a soronkö- vetkező parlamenti választásokig, amelynek időpontját akkor ez év decemberről oiktóberre előrehozták. Martens miniszterelnök és kormánya azzal maradt hivatalba, hogy minimális programot dolgoz ki, úgy készíti fel az országot a választásra. A választási kampány egyik alapvető kérdése az oktatásügy reformja. Az ellenzéki pártok azt követelik, hogy az oktatásügy anyagi felügyeletét is adják a nyelvközösségék hatáskörébe. Eddig csak az oktatás tartalma tartozott ide, költségvetése állanái kézben volt. Ez a problémakör heves, vita tárgya a kormánykoalíció 'két vezető pártja között is. A Flamand Keresztény Néppárt (a miniszterelnök és a külügyminiszter pártja) szintén az oktatásügy reformja mellett van, a francia nyelvű vallon Keresztén yszocialista Párt (idetartozik a belügyminiszter és a gazdasági miniszter) viszont határozottan, ellene. A kormánykoalíció pántjai nem tudtak megegyezni. A koalíció szétesése a kormány lemondását követelte volna meg. Ez azonban a koalíció pártjainak akkora presztízsveszteséget akozott volna, melyet a választásig már alig heverhettek volna ki. Helyesebbnek találták ezért a parlament feloszlatását javasolni. A diplomáciában nem kevés idő telik el, amíg egy elképzelést, kezdeményezés valóra válik. A felismerés — egyetértés — érdekegyeztetés hosszú és buktatókkal teli útja vezet az indítvány megfogalmazásától a politikai gyakorlatig. Az együttes cselekvésre az alapvető érdekek azonossága, illetve azok közös nevezőjének megteremtése alapján van lehetőség. A Szovjetunió mindezeket figyelembe vette, amikor egy átfogó biztonságpolitikai koncepció kidolgozását javasolta Ázsiában. Az utóbbi évek erőteljesebb szovjet Ázsia-pölitikája abból indul ki, hogy a kontinens államai között újfajta kapcsolatrendszerre van szükség: a konfrontációt a párbeszédnek és a közeledésnek, a gyanúsítgatásokat és vádaskodásokat a bizalom légkörének, az ellenségeskedést és elszigetelődést a széles körű politikai, gazdasági és kulturális együttműködésnek kell felváltania. Az ázsiai béke és biztonság megszilárdításának problémái azonban talán jóval súlyosabbak, mint az európaié. A kontinensen, áhoil a föld lakosságának mintegy háromötöde él, az egyes államok különböző céljainak, érdekeinek és megközelítéseinek bonyolult rendszerét gyakran a gyarmati múltból örökölt, valamint etndikai és vallási előítéletekből származó konfliktusok teszik még szövevényesebbé. Szovjet részről mindazonáltal úgy látják, hogy a jóA brit szakszervezetek (TUC) blackpooli kongresz- szusa kedden két érzékeny kérdést tárgyalt és mindkettőben a baloldal álláspontját tette magáévá. Mindenekelőtt kitartott amellett, hogy nem működik együtt a kormány szak- szervezeti törvényeivel. Az adott helyzetben ez annyit jelent, hogy tilos elfogadni állami pénzt a sztrájkok meghirdetéséről szóló — néha milliós tömegeket megmozgató — szavazások lebonyolításához, még akkor is, ha a szavazást épp a konzervatív törvény tette kötelezővé. A keddi döntés után súlyos helyzetbe került a gépipari és műszaki dolgozók óriásszákiszervezete (AUEW), amely már elfogadott ilyen pénzt, és anyagi helyzetére való tekintettel a jövőben is el kíván fogadni. Ha nem igazodik a többségi akarathoz, kizárhatják vagy felfüggeszthetik a TUC-ból. Egy másik nagy szakszervezet, a jobboldali EETPU (villamosipariak, villanyszerelők) már jelezte, hogy kizárás esetén, önként az AUEW-vai tart, és nem idegenkedne „rivális” szakszervezeti mozgalom megalakításától sem. Az AUEW vezetőitől függ a döntés. Igen fe'csiny többséggel ugyan, de a szállítási dolgozók - szakszervezete (TGWU) által vezetett baloldal akarata érvényesült a másik konfliktus-kérdésben is. Itt a bányász-szakszervezet (NUM) terjesztett be dés .igényének alapján van lehetőség a sokoldalú kapcsolatfelvételre. A kontinens problémáinak széles körű megvitatásához alapul a már megtett javaslatok és érvényben levő egyezmények szolgálhatnak — a szigorú fokozatosság elvének betartását Moszkvában is szorgalmazzák. Az eddig tett szovjet javaslatok a legfontosabb ázsiai részkérdéseket érintik. Így például a Szovjetunió indítványozta, hogy folytassanak az érintett államok képviselőinek részvételével konkrét tárgyalásokat a távol-keleti bizalomerősítő intézkedésekről: béketervet terjesztett elő a Szovjetunió a Perzsa-öböl térségére; indítványozta, hogy tanúsítsanak mérsékletet mindazok az államok, amelyek hajói az Indiai-óceánt használják, s ne tegyenek a feszültség növelését eredményező lépést. A Szovjetunió támogatja a meg nem támadási szerződés megkötésére és az erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásra felszólító mongol javaslatot, valamint az indokínai országok közös erőfeszítéseit a délkelet-ázsiai helyzet normalizálására. Mint ázsiai nagyhatalom a Szovjetunió szamszédaivál és a kontinens más államaival jószomszédi viszony és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására törekszik, egymás szuverenitásának tiszteletbentartása és az egyenjogúság alapján. Ez a szilárd elvi állásfoglalás nem minden országnál talált olyan határozati javaslatot, hogy a majdan — legkorábban két év múlva, esetleg — hatalomra jutó munkáspárti kormányt a TUC „kötelezze” az 1984'85-ös bányász-sztrájk nyomán börtönbe zárt, elbocsátott bányászok helyzetének felülvizsgálására, valamint a NUM-tól bírói úton elvett milliós büntetés-pénzek visszafizetésére. Az indítványt a TUC vezetői ellenezték, formailag meglehetősen olcsó kifogással, valójában azonban azért, mert a bányászvezér Arthur Scar- gill politikáját inkább tehertételnek, semmint a mozgalom. hasznának érzik, egyetértésben — valószínűleg — a munkáspárt v-ezetőivel. Ennek ellenére, Seargill másodszori felszólalása után, a kongresszus megszavazta a bányászlkövetelést. Visszatért a Discovery Helyi idő szerint röviddel reggel negyed hét előtt szállt le kedden a Discovery amerikai űrrepülőgép a kaliforniai Edwards légitámaszponton egyhetes útja befejeztével. A leszállás teljesen problémamentes volt. A leszállást azért irányították a kaliforniai légitámaszpontra, mert itt niem betonon, hanem egy kiszáradt tómederben ér földet viszonosságra: a kétoldalú kapcsolatok rendszerében egyaránt megtalálható a normalizálódás felé haladó, a kitűnő és az elhidegült viszony. Ami például a Kínai Nép- köztársaságot illeti, az utóbbi hónapokban Moszkvában számos alkalommal leszögezték, hogy a kapcsolatok lényeges javítását kívánják, s úgy vélik, hogy a kölcsönösség alapján erre minden lehetőség megvan. A kulturális, s mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok látványos fejlődését azonban eddig nem követte hasonló politikai síkon. A másik regionális hatalommá!, Indiával viszont évtizedek óta egészen kitűnő az együttműködés, s ezt Gandhi miniszterelnök nemrégiben tett szovjetuniőbsli látogatásán — első külföldi útján — újólag megerősítették. Érdekelt a Szovjetunió az Afganisztán körüli helyzet rendezésében is, ám sem saját, sem a forradalom első eredményeit felmutató demokratikus ország jogos biztonsági érdekeit nem engedi csorbítani. Bíztató jeleknek tekintik a szovjet fővárosban az indokínai és az ASEAN-államok megélénkült párbeszédét, nem sikerült viszont előrelépni a normálisabb kapcsolatok kialakításában Japánnal. A Szovjetunió, változatlanul időszerű és fontos feladatnak tartván az ázsiai béke és biztonság megteremtését, úgy véli, hogy megérett az idő az eddigi keretek bővítésére, a hagyományos for(Folytatás az 1. oldalról.) megállítása, a békés fejlődésre és a kölcsönös együttműködésre való áttérés biztosítása. A szovjet—amerikai kapcsolatok meghatározója, hogy milyen a helyzet biztonsági téren. Éppen ezért elsősorban e terület kulcsfontosságú problémáiról kell megállapodást elérni. A találkozón az SZKP KB főtitkára felhívta az amerikai szenátorok figyelmét az utóbbi időben tett szovjet békeindítványokra, egyebek között a nukleáris robbantások valamennyi fajtájára meghirdetett egyoldalú moratóriumra, valamint a világűr békés hasznosításáról az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett javaslatra. E kezdeményezések megvalósítása elősegítené a nukleáris és ürfegyverzetek problémáinak radikális megoldását, a kölcsönös bizalom erősítését, a katonai enyhülést, s ösztönzőleg haitna a nukleáris fegyverzetek teljes és általános betiltására, az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a két legnagyobb . cl hatalom, saz lesz a jövőben is. Egyik fél sem nyugszik bele, hogy a másik döntő fölényre tegyen szert. Ezért nem szabad erőpróbába kezdeni, a veszélyes konfrontációig, eljutni. Országaink álláspontja sok kérdésben különböző, s ez eU-'-rő társadalmi berendezkedő-: i r.kből következik. A továbbiakban Gorbacsov rámutatott a Szovjet Legfelsőbb Tanács és az amerikai kongresszus közötti kapcsolatok jelentőségére, hangsúlyozva, hogy azoknak a két ország együttműködé- séaek javítását és a béke érdekeit keli szolgálniuk. Robert Byrd szenátor és a küldöttség többi tagja köszönetét mondott a szovjet álláspont világos kifejtéséért. Hasznosnak nevezték a találkozót és szükségesnek mondották a párbeszéd elmélyítését, a légkör javítását a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. miniszterelnök ez év májusi látogatásakor vetették fel először szovjet részről: érdemes elgondolkodni azon, hogy miként oldhatók meg közös megközelítésben az ázsiai biztonság problémái, s miként egyesíthetők e cél érdekében a kontinens államainak erőfeszítései. Ehhez figyelem'be lehetne venni Helsinki tapasztalatait, s távlatilag egy összázsiai fórum megtartására is sor kerülhetne. Továbbfejlesztve az akkor elhangzottakat, a szovjet diplomácia múltheti „ázsaiai napjai” idején Mihail Gorbacsov már egy olyan átfogó biztonságpolitikai koncepció kidolgozására tett javaslatot, amely magában foglalná az ázsiai és más állaimok eddigi erőfeszítéseinek eredményeit. Ennek kimunkálása során sokféle elképzelés számításba jöhet, egyebek között tovább lehetne fejleszteni a már érvényben levő kétoldalú megállapodásokat, amelyek később elvezethetnének a kontinens békéjét és biztonságát szavatoló nemzetközi eszköz- rendszer kidolgozásához. Moszkvában világosan látják azt is, hogy az ázsiai béke 'és biztonság megteremtése, az ahhoz vezető legmegfelelőbb formák és módszerek megtalálása csak lépésről lépésre haladva, a szakaszossá® és regionális megközelítés egyensúlyának megtartásával képzelhető el. A feladat hosszú távra szól, s ha minden állam részéről meglesz a politikai akarat, akkor is sok türelmet és mértékletességet kívánó feszített diplomáciai munkával erheto el. Kovács B Sándor Ugyanakkor az amerikai szenátorok megismételték azokat a már korábbról ismert érveket, amelyek célja, hogy mentegessék az amerikai kormányzat fegyverkezési, s ezen belül űrfegy- verkezósi politikáját. Mihail Gorbacsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta: minden állami funkciót betöltő személynek, köztük a parlamenti képviselőknek is felelősen és komolyan kell megközelíteniük a két ország és az egész világ számára létfontosságú kérdéseket. A Fehér Ház szóvivője, első hivatalos állásfoglalásában, kedden reggel üdvözölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának azt az állásfoglalását, hogy kész részt venni a novemberre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozón és kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal a legfontosabb kétoldalú és nemzetközi kérdések, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseinek megoldásáról. Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője egyelőre csak röviden volt hajlandó válaszolni. Speakes nyilatkozatában azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „realista módon foglalkozik” a két ország közötti nézeteltérésekkel, s „nem habozik ezekre rámutatni”. „Tisztában vagyunk azzal, hogy komoly nézeteltérések vannak a két ország között. Ez egy okkal több arra, hogy olyan légkörben találkozzunk, amely elvezet a problémák rendezése megoldásának módszereihez. Reméljük, hogy a találkozó eredményeként kijelölhetjük a jövő időszakra szóló programot e téren” — mondotta a Fehér Ház szóvivője. Speakes hangsúlyozta, hogy amerikai vélemény Lengyelország teljes mértékben támogatja Mihail Gorbacsovnak azokat a kijelentéseit, amelyek a Time amerikai magazinnak adott interjújában hangzottak el — nyilatkozta kedden Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő. — A fegyverkezési hajsza megfékezésére, és főleg a világűr irmlitarizá'lásá- naik megakadályozására tett szovjet kezdeményezések teljes mértékben megfelelnék a lengyel nemzeti érdekeknek, s a lengyel közvélemény teljességgel azonosul velük — tette hozzá a kormányszóvivő. Wojoiech Jaruzelski miniszterelnöknek az ENSZ- közgyűlés küszöbön álló ülésszakán való részvételével 'kapcsolatban Urban a szokásos heti sajtóértekezleten elmondta, hogy a lengyel vezető Kubából fog a szerint a csúcstal álkozónaK nem kell „viták színihelyévé” válnia. Bár a Time amerikai hetilapban megjelent interjú szövegét- a szerkesztők már korábban Reagan rendelkezésére bocsátották, a Fehér Ház egy tisztségviselője szerint az elnök „még nem olvasta végig azt, bár megismerkedett tartalmával”. Robert Byrd, annak a szenátusi küldöttségnek vezetője, amelyet Gorbacsov kedden fogadott, a találkozó után az NBC televíziónak adott moszkvai _ nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy „valamivel derűlátóbban, lehet a csúcstalálkozó esélyeire tekinteni” annak fényében, amit az SZKP KB főtitkára fejtett ki a három és fél órás megbeszélésen. Byrd szerint Gorbacsov ismét megerősítette: a szovjet fél kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal és megoldást akar elérni a legfontosabb kérdésekben, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseiben. Az amerikai szenátor úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok űrfegyverkezési tervei a tárgyalások szempontjából súlyos problémát jelentenek, de esetleg lehetőség nyílik arra, hogy különválasszák egymástól a — szerinte — ellenőrizhetetlen kutatási és az ellenőrizhetőbb fejlesztési szakaszt. Byrd aláhúzta: a szovjet vezető ismét hangoztatta a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy gyökeres csökkentést akar elérni a nukleáris fegyverzet terén. A szenátusi küldöttség vezetője igen hasznosnak minősítette az SZKP KB főtitkárával folytatott tárgyalást és azt a véleményét fejezte ki, hogy az élősegítette a két ország közötti párbeszéd újra- felvételét. világszervezet színhelyére érkezni. A szóvivő cáfolta, hogy az ülésszak idején Wojcieeh Jaruzelski tárgyalni kívánna az amerikai kormány képviselőivel. Urban aláhúzta: Lengyelország nem indítványozott és nem kért semmiféle találkozót. A szóvivő nyomatékkai jelentette ki, hogy Lengyelországban nyugalom volt augusztus 31-én, az 1980-as nyári sztrájkoknak véget vető úgynevezett társadalmi megállapodások aláírásának 5. évfordulóján. Urban határozottan cáfolta azokat a nyugati sajítójelentéseket, amelyek szerint utcai tüntetések lettek volna ezen a napon, s kijelentette, hogy az ellenzék, az illegális csoportok számára teljes kudarcot jelentett az évforduló. 1985. szeptember 5-én estétől szeptember 7-ig Verőcei napok Barcson a Vörös Csillag Étteremben Vendégeink: a verőcei PIK suhopoljei éttermének szakácsai. Kóstolja meg Ön is Jugoszlávia nemzeti ételeit! Naponta malac- és báránysütés nyárson. Szombaton 20 órától DÉLSZLÁV BÁL Közreműködik a verőcei Rodoljub tamburazenekar. Tisztelettel várja vendégeit a CSILLAG ÉTTEREM (88684) SZEMÉLYZETE az űrrepülőgép. Az úgynevezett kémügyet vitatta meg keddi ülésén a nyugatnémet Bundestag; az ellenzéki SPD követelte a képen balról látható Zimmermann belügyminiszter lemondását. Tőle jobbra Genscher külügyminiszter és Kohl kancellár A Szovjetunió Ázsia-politikája mák megújítására. Az indiai szomszédság és békés fejlőUrban sajtóértekezlete
