Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 220. szám Ara: 1,80 Ft 1985. szeptember 19., csütörtök ENSZ-közgyűlés Díszebéden a császárnál Lázár György tárgyalásai Tokióban—Az első sajtóvisszhang Flesch István és Pietsch Lajos, az MTI tudósítói jelentik: Az első magyar—japán miniszterelnöki találko­zón teljes volt az egyetértés a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét illetően. A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét tegnap fogadta Hirohito császár. Ez volt az első alkalom, hogy ma­gyar kormányfő találkozott a japán császárral. szentelték a találkozónak, Megnyílt az Egyesült Nem­zetek Szervezetének 40. ülés­szakba. A nyitó ülésén Paul Lusaka, a közgyűlés távozó elnöke rámutatott: az embe­riség aggodalommal várja, hogy megoldják a világ előtt álló súlyos problémáikat, biz­tosítékokat igényel a jövőjét fenyegető veszélyekkel szem­ben. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — mint mondta — fennállásának mégy évtizede alatt korántsem tudott meg­oldani minden problémát. Ebben az időszakban mint­egy 140 fegyveres konfliktus volt, s ezek húszmillió em­ber életét követelték meg. Megoldásra vár Namíbia és a Közel-Kelet kérdése, a ter­rorizmus problémája. Az ENSZ ugyanakkor bebizonyí­totta, hogy képes összehan­golni a világ országainak ak­cióit, képes volt számos kon­fliktus megoldására. Az eredmények közé sorolta Lu­saka az emberi jogok Char­táját, emberéletek millióinak megmentését. A távozó elnök külön szólt Mihail Gorbacsov és Romáid Reagan novemberi csúcsta­lálkozójáról. „Ez a találkozó a nemzetközi kapcsolatok tel­jes új korszakának előjátéka lehet” — mondotta, a tagál­lamok nevében kifejezve azt a reményét, hogy a csúcsta­lálkozó konstruktív légkörű lesz. Ezt követően az ülésszak egyhangúan megválasztotta a közgyűlés új elnökét. A 40. ülésszakon az elnöki tisztet Jaime de Pinies spanyol dip­lomata tölti be. ö beszédé­ben vitatta azt a nézetet, hogy az ENSZ válságban van, s képtelen betölteni azt a hivatását, amiért létrehoz­ták, és méltatta a küszöbön­álló magas szintű találko­zók jelentőségét. A közgyűlés bizottságai megválasztották tisztségvise- lőiiket. A 3. számú bizottság — ez a bizottság a szociális és humanitárius, valamint a kulturális kérdésekkel fog­lalkozik — elnöke Zádor Endre, a Magyar Népköztár­saság ENSZ-küldöttségének tagja lett. A magyar és a japán kor­mány elnöke egyaránt hang­súlyozta a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­dés szélesítésének fontossá­gát — mindenekelőtt ezt emelték ki szerdán reggel a tokiói polgári lapok a hiva­talos látogatáson Japánban tartózkodó Lázár György és Nakaszone Jaszulhiro előző napi találkozójáról szóló be­számolóikban. Az újságok megkülönböztetett figyelmet amely —- mint az a tudósítá­sokból is kitűnt — nemcsak szívélyes légkörű, hanem a kétoldalú kapcsolatok elő­mozdítása szempontjaiból konkrét, tartalmas éí ered­ményes is volt. A Nihon Keizai Simbun, a japán üzleti körök lapja idézte Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök kijelentését arról, hogy a két ország kö­zötti gazdasági és kereske­delmi együttműködés fejlesz­tése céljából Japán az 1986- os pénzügyi évtől kezdődő­en preferenciális vámszabá­lyokat alkalmaz a Magyar- országgal való kereskedelem­ben. A többi polgári napi­lap is hangsúllyal említi, hogy a japán kormány Ma­gyarország számára bizonyos vámkedvezményeket bizto­sít. Noha az ezzel kapcsola­tos részletek kidolgozása még folyamatban van, vár­ható, hogy a japán vámpre- ferenciális elbánás hazánkra történő kiterjesztése jelentős1 mértékben elősegíti majd a Japánba irányuló magyar ex­port növelését. Beszámolnak a tokiói la­pok arrpl is, hogy Lázár György és Nakaszone Jaszu­hiro megállapodott: még eb­ben az éviben Budapesten megtartják a magyar—japán kormányközi gazdasági ve­gyesbizottság következő ülés­szakát. A továbbiakban a lapok azt emelték ki, hogy a két ország miniszterelnöke egyet­értett a gazdasági együttmű­ködés fejlettebb formáinak fokozottabb alkalmazásában, s Lázár György és Nakaszo­ne Jaszuhiro egyaránt síkra szállt a világkereskedelem megkülönböztetéstől és pro­tekcionizmustól mentes, sza­bad fejlesztése mellett. A japán sajtótudósítások nagy figyelmet szenteltek annak is, hogy a felek hang­súlyozottan szorgalmazták a (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott a szingapúri miniszter Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden délután fogadta Szuppiah Dhanabalant, a Szingapúri Köztársaság kül­ügyminiszterét, akivel a két ország gazdasági együttmű­ködésének és a kereskedelmi forgalom növelésének lehető­ségeiről folytatott megbeszé­lést. A szingapúri államférfi, aki Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására tett hi­vatalos látogatást hazánkban, szerdán délelőtt elutazott Bu­dapestről. A szingapúri diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Debreceni István, hazánk szingapúri és Kemal Siddi- que, Szingapúr Budapesten akkreditált nagykövete. Ma érkezik hazánkba Suharto elnök Losonczi Pálinak, az Elnöki Tanács elnöké­nek meghívására szep­tember 19-én hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Suharto, az Indo­néz Köztársaság elnöke. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Az erdők védelme korunk parancsa VII. ORSZÁGOS TSZ-ERDÉSZETI NAP NAGYATÁDON Pályakezdő fiatalokat köszöntöttek Hagyomány a Videoton tabi gyáregységénél, hogy minden év szeptemberében az első számú gazdasági és politikai vezetők fogadják az először munkába lépő fiatalokat. Tegnap izgatott lányok és fiúk ülték körül a gyáregy­ség tanácstermének aszta­lait, akikéit Mező fi Gyula, az üzemi KlSZ-foizottság tit­kára köszöntött. Kudich Antal igazgató imerteitte a gyáregység kialakulását, a vállalati szervezetben elfog­lalt helyét és az eltelt 15 év fejlődését. Szólt a dinami­kus termelésnövekedésről, ami a kezdeti három és fél millió forintos termelési ér­tékről mára az egymilliárd forintot is meghaladta. A gyártmányok bonyolult­sága, a technológia korszerű­södése 'és a készárutermelés tabi meghonosodása megkö­veteli a felső- és középfokú végzettségűek arányának nö­velését. Ezért a gyáregy­ségben továbbra is szívesen kötnek társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjakat, támogat­ják a dolgozókat abban, hogy magasabb fokú szak­mai és politikai ismereteket szerezzenek, letelepedési se­gélyt fizetnek a felsőfokú végzettségű pályakezdők­nek. A tabi Videoton számí­tás technikai gyáregységé­ben tízféle szakmában csak­nem 40 pályakezdő . fiatal tett ígéretet, hogy jó mun­kájával segíti a helyi fel­adatok megoldását. K. J. Hazánk egy és háromne­gyedmillió hektáros erdőte­rületének csaknem egyhar- mada a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kezelésé­ben van. 1979 óta a szövet­kezetekben dolgozó erdész szakemberek évente egy al­kalommal találkoznak, az új eljárások és technikák meg­ismerése, a szakmai tovább­képzés érdekében. Szentgott­hárd, Bátya, Hajdúhadház, Karancslapujtő, Zirc, Nagy­kőrös után tegnap Nagyatá­don, a helyi Május 1. Terme­lőszövetkezet területén ren­dezték meg a VII. országos termelőszövetkezeti erdőgaz­dasági napot. A nagyatádi művelődési házban rendezett szakmai ta­nácskozáson jól szerkesztett kiállítás fogadta az ország minden részéből összegyűlt, mintegy ötszáz szövetkezeti erdészeti szakembert. Átfogó képet nyújtott ez a kiállítás Somogy erdőgazdálkodásáról, az erdészeti munka technoló­giai fejlődéséről és a gondok­ról is, amelyekkel szerte a világon, hazánkban és me­gyénkben is megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkoznak az idén a szakemberek és a társadalmi közvélemény is. 1985 az erdők éve. Utalt erre a szakmai tanácskozás köszöntő szavaiban Bogó László, a tsz-szövetség me­gyei titkára és megnyitójá­ban dr. Győri József, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete, a FAO kezdeményezésére az idén világszerte a figyelem középpontjába került az er­dők egészségi állapota. Mint dr. Győri József mondta, az erdők féltése megyénkben is egyre inkább közügy. Sze­retnénk, ha ez az országos tanácskozás is ráirányítaná a figyelmet a legfontosabb er­dővédelmi tennivalókra, a gazdasági és társadalmi ér­dekeket egyaránt jobban szolgáló erdőgazdálkodás módjára. Dr. Sólymos Rezső, a MÉM főosztályvezetője vitaindító előadásában az erdészeti és faipari termelés tapasztala­tairól, az erdők egészségéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az ország erdőterületének csak­nem egyharmadán gazdálko­dó szövetkezeti erdőgazdasá­gok az eredményesebb mun­ka érdekében az utóbbi évek­ben társulásokat alakítottak, s ezek jól szolgálták a szak­mai, műszaki fejlesztés ügyét. Részük van abban, hogy a termékszerkezet kedvezően változott, a piac igényeihez jobban igazodó, jelentősebb exportot sikerült elérni ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tás mellett. Szólt az előadó az erdőgazdálkodás műszaki gondjairól, az erdők egészsé­gét veszélyeztető környezeti ártalmakról, az erdőfelújítás hiányairól és az erdőtelepítés tapasztalatairól. Vitaindítója befejező részében a VII. öt­éves tervvel összefüggő fel­adatokról beszélt, hangsú­lyozva a kármegelőzések, az erdővédelem fokozásának fontosságát. Elsősorban ez utóbbi gon­dolathoz kapcsolódott dr. Pa­gony Hubertnek, az ÉRTI osztályvezetőjének korrefe­rátuma, aki a kórokozókról és a kártevőkről beszélt — gaz­dag somogyi tapasztalatokkal. Az országos rendezvénynek otthont adó nagyatádi tsz el­nöke, Horváth István szövet­kezetük erdőgazdasági és fa­ipari tevékenységét ismertet­te. A tanácskozás végén Hor­váth Gyula, a TOT főtaná­csosa kitüntetéseket adott át. Hárman kapták meg a TOT Kiváló munkáért kitünteté­sét, köztük Farkas Géza, a nagyatádi tsz kerületvezető erdésze. Az idei majorfásítá­si versenyben elért eredmé­nyekért harminc tsz része­sült oklevélben, megyénkből a kadarkúti és a berzencei szövetkezet. A szakmai tanácskozást gyakorlati bemutatók követ­ték. A résztvevők először a kadarkúti tsz területén a fenyvesekben keletkezett hó- törés-károkat tekintették meg, majd a nagyatádi tsz háromfai területén az erdősí­tés követésre méltó példáját tanulmányozták. Itt mutatták be azokat a gépeket is, ame­lyek segítségével eredménye­sebbé, hatékonyabbá tehető az erdőgazdálkodás. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents