Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
4 Somogyi Néplap 1985. szeptember 18., szerda Életmentők kitüntetése Életmentő emlékéremmel tüntették 'ki tegnap délelőtt a megyei tanácson Meiszte- rics Lajos boglárlelllei , és Molnár István batatonmá- riafürdői lakosokat. A Minisztertanács kitüntetését dr. Kassai János, a megyei tanács vb-tttfcára adta át. Az ünnepségen részt vett dr. Molnár József ezredes, a megyei rendőrfőkapitány helyettese, és dr. Novak Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára. Meisztenics Lajos önkéntes tűzoltó 1984. október 25én este mustgázos pincéből mentette ki Bogdán Lajos bogLárLeOílei Lakosit, aki eszméletét vesztve, segítség nélkül életét vesztette volna. Meiszterics Lajos saját életét is veszélyeztetve hozta ki a pincéből a magatehetetlen férfit, bátor önfeláldozó magatartásáért kapta a kitüntetésit. Molnár István az idén, július 20-án a Balatonmária- fürdő alsó előtti vízterületen a partitól mintegy 7—800 méterre egy felborult csónakra lett figyelmes. Ácsénak utasai közül Varga György már elmerült, felesége éHettelemül lebegíett , a vízen. Molnár István a partra úszott vele, és elsősegélynyújtásban részesítette, majd vissizaúszott a * helyszínre, és élete kockáztatásával megkísérelte az eltűnt férfit is megkeresni, de ez nem vezetett eredményre. Molnár István, a mentés során tanúsított bátor ési hősies magatartásáért kapta a kitüntetést.- MARE MOSTRUM Szennyeződés az olasz partokon Alma a Eossz éve volt az idei szilvának országosan, s erre panaszkodott a Bárdibükki Állami Gazdaság főkertésze, Kövesdiné Torma Márta is: a 62 hektárnyi termő szilvásban augusztus 20-át követően a legkorábban érő besztercei fajtával kezdődött a termés betakarítása, s a leszedett 40 vagon szilva csak fele a tervezettnek. Ebből tizenhét vagonnal Csehszlovákiába exportáltak. — Az idei forróság nagyon megviselte a szilvásukat, nehezen bírta a hosszú Ideig tartó kánikulát — mondta a gazdaság szakembere. — Hogy a várt nyereséget talán mégis elérjük, ez annak köszönhető: magasabb volt a szilva átlagára és a szedésnél, a szállításnál a kevesebb termés miatt költségmegtakarítást értünk el... A bárdibükkieknél a termő almás területe megközelíti a száz hektárt. Itt szeptember 2-án kezdték & szedést. Amint hallottuk, meny- nyiségben elérheti amire korábban számítottak, a minőség azonban gyengébb a tavalyinál. A héten kezdik az exportszállításokat, s a tervek szerint naponta egy-egy vagont — ősszel összesen 15 —20 tonnát — küldenek a Szovjetunióba, de eljut a bárdlbükkiek almája Csehszlovákiába, az NDK-ba, sőt válószínűleg Kubába is. A belföldi fogyasztásra szánt étkezési alma zömét a Somogy megyei és a budapesti Zöldért kapja, a léalmát és a befőzésre alkalmas minőségű gyümölcsöt a nagyatádi a szigetvári és az ország távolabbi részein levő konzervgyáraknak szállítják. A hazai értékesítést az Ágker, a külföldit a Hungarofruct közreműködésével bonyolítja le a gazdaság. A kiskorpád! tárolóban százvagonos tárolótérrel rendelkeznek; ott téli almát helyeznek el. — A télikörte- és dióültetvényünket annyira megviselte az előző tél, hogy onnan nem várhatunk termést, ezért az almaszürettel befejeződik majd a gyümölcsbetakarítás a gazdaságunkban — így a főkertész. — Szovjetunióba Saját dolgozóinkra csak a válogatásnál, a szállításnál számíthatunk, a szedésben diákok segítenek. A kaposvári Táncsics gimnázium tanulói már a kezdésnél itt voltak — két osztály szilvát szedett —, most négyszázan a legkorábban érő almafajtát, a starkinsont szedik. Ez a munka nem gépesíthető felnőtt munkaerő híján szükségünk van a diákokra: jelenleg a Táncsics gimnázium tanulóira, a jövő héten pedig már az általános iskoA szilvának nem használt a kánikula lásokra. Négy oktatási 'n- tézménnyel van régi -kapcsolatunk, a már említett kaposvári középiskolával meg a toponári, a kadarkúti és a kaposmérői általános 'iskolával. Szerződés alapján idejében egyeztetjük a létszámot és az időt, s amikor kell, a gazdaság és a Volán autóbuszai hozzák-wiszik a gyerekeket. A jövő héten az általános iskolások közül a mé- rőiek kezdik a sort, aztán a kadarkútiak következnek, végül a topon áriak szedik majd az almát. Vidám diáksereget láttunk az almásban. Ott jártunkkor Varga Sándor, a Táncsics gimnázium igazgatója is meglátogatta a gyümölcsszedő osztályokat. A jó idő kedvezett a munkának, nőttek a napi teljesítmények. Hátha még a fák roskadoztak volna a gyümölcstől! Az ágakon ugyanis most nem volt annyi pirosló alma, mint más években. A szedés azonban így is még hetekre munkát ad a gazdaságban. H. F. „Maré nositrum” — a mi tengerünk — mondták az ókori rómaiak Neptunus isiién. birodalmára. „Maré Mostrum” — s-zöunytengier — mondják Itália mai lakói keserű humorral, ha többórás forgalmi dugók után kiérnek a hajdan kék vizekhez;. A környezetszennyeződés ugyanis 'lassan olyan méreteket ölt, hogy élvezhetetlenné és veszélyessé válik a -tengeri strandolés az olasz partok hosszú sza- ■u-iBzsesi A -tengervíz és a partok szennyeződése nem újkeletű probléma Olaszországiban. Az első riasztó jelek már 1970-ben jelentkeztek, de azóta is elmondható, hogy a tengerből mindenki csak hasznot akar húzni, és a -bőkezű természet lassan koldusszegiény lesz. A legszennyezettebbnek a Rómához közeleső, foszfor- mocsárba süllyedő Titnrón- -tengeri szakaszt tartják, de az északabbra fekvő Toscanában 50, az adriai fekvésű Marciiéban 40 kilométeres szakaszon tették ki a „fürödni tilos” táblákat. A két tenger által is érintett Emília Romagnában a sitrandbk 80 százaléka alkalmatlan fürdésire, köztük olyan- híres fürdőhelyek, mint Ri- mini és Riccione. A hanyagság szinte megdöbbentő: a szakminisztériumoknak fogalmuk sincs a tengerek szennyezettségének , fokáról; a parlament pedig három évvel elhalasztotta annak az EGK-norma/tívának életbe léptetését, -amely megállapítja a tengervíz minimális, feltétlenül szükséges oxigéntartalmát. A turistaforgalom megőrzésének érdekében A „pizza-kapcsolat" A luganói esküdtszék ji_ múlt héten hosszú per tárgyalásába kezdett. A kábítószer-csempészésért felelősségre vontak nagy része svájci, és tagadják a vádakat: szerintük „csak” a kábítószer-kereskedelem sokmiillió dolláros hasznának forgatásában vettek részt. Ezt pedig, így a svájci üzletemberek, országuk törvényei nem tiltják. Érvelésük nem is egészen alaptalan. Mint kiderült, az Ola&z-Svájcban székelő üzérek a szicíliai maífifia amerikai kábítószer-kereskedelmébe kapcsolódtak be, anélkül, hogy a gyilkos mérgekhez közel kerültek volna. Feladatuk az volt, -hogy a sok millió dolláros hasisüzletekből, aztán a prostitúcióból meg a maffia többi „vállalkozásából” összegyűlt pénzt „megtisztítsák”. Hiszen több mlint feltűnő, 'ha egy alvilági figura gyűrött bankjegyekkel teli bőrönddel jelenik meg egy New York-i bankban. Ha viszont ugyanezzel a bőrönddel egy svájci polgár jelentkezik hazája valamelyik pénzintézetében, már a kutya sem kérdezi, honnan a sok dollár — amelynek bevitelét egyébként semmi nem korlátozza. A „galopp in'i”-nek nevezett futároknak egy-egy pénzbőröndös útért az összeg 5,5 százaléka járt, azaz évente több százezer dollár. Igaz, a sok kétes üzletet, a gengszterek jeligés folyószámláit követő botrányok után a svájci bankok 1977-ben kötelezettséget vállaltak: nem fogadnak el olyan pénzeket, amelyek „veszélyeztetnék a svájci pénzpiac jó hírét”. Kiskapu persze mindjárt több is van: svájci bankok külföldi fiókjaira a kötelezettségvállalás nem vonatkozik, így a maffia embereitől egy Bahama-szigeti svájci banknál már meg sem. kérdezték, honnan vannak a dollár- milliók. A luganói perben szereplő összegek még a sok pénzhez szokott svájciakat is elképesztik. A Közel-Keletről kilogrammonként tízezer dollárért vásárolt kábítószer negyedmillióért (!) kel el New Yorkban. Márpedig a svájci—olasz—török maffia nagyiban dolgozott, viszont szerény külsőségekkel. A pénzek pizzáért cseréltek gazdát — innen az elnevezés: a „pizza-kapcsolat”. A sváj diáknál nagyobb érdeklődéssel csak az amerikai kormány illetékesei követik a pert. Az is kiderült ugyanis, hogy — a svájci törvényeket megsértve — amerikai titkosügynökök derítették föl az ügyet a helyszínen. Nem híva svájci kollégáikban, akik az egyik vádlottat kis ügyekben besúgóként foglalkoztatták, mert nem sejtették, hogy az illető a keresett banda egyik fejese ... H. A. „kegyes csalással”, egészségesnek minősítettek számos fertőzött strandot valamennyi parton, hollott az EGK-normatíva bevezetésével be kellett volna zámi az összes adriai és Róma környéki strandot. Az egész- ségügyminiisztériumnak „nincs .embere” arra, hogy számítógépbe táplálják a szennyeződés adatait, a környezetvédők szerint azonban arról van szó, hogy a tartományoknak nincsen pénzük a partok és a vizek ti sztámta r tására. A tisztítás annál is inkább nehéz, meri. a vizek rengetegféle szennyező hatásnak vannak kitéve: egyrészt vannak nagy ipari vállalatok, amelyek a tengerbe ürítik hulladékaikat, köztük olyan óriások, mint a Mon- tedison. (A cég hajói hetente 3500 tonna vegyianyagot ürítenek a jtengierbe.) 1976- ban hoztak egy törvényt, amely kötelezi az ipari cégeket a hulladékok tisztítására, de gyakorlatilag semmi sem valósult meg belőle, Másrészt a mezőgazdasági területek folyói olyan szerves hordalékot visznek . a tengerekbe, amelyek a tengeri élet „túitápláltságát” eredményezik, és az elbur- jánzó algák valósággal felfalják a tenger oxigénjét, megváltoztatva ezzel a tengervíz természetes élővilágát. Mindezek után már csak ráadás a városi szemét, amelynek jelentős része szintén a tiltakozásira képtelen tenger gyomrába kerül. A . környezetszennyeződés továbbterjedését okozta az a tervszerű tlenség is, amely az elmúlt tíz éviben volt tapasztalható a nehézipari üzemek áttelepítésében. Ma már az olajfinomítók 80. a petrolkémiai üzemek 70 százaléka a tengerpartokon működik. Ennél nagyobb arányú a „turisztikai robbanás” volt: a félsziget belsejéből a partokról való vándorlás, nagyobb arányú volt, mint a munkaerőván- dorlás északról délre. A turizmus további erősödésére Gianuairio Carta, a tengeri keres,keddiem minisztere nemrégiben azt javasolta, hogy a tengerparton „minden tizenöt .mérföldre” építsenek egy jacht- és motorcsónak kikötőt. A L,Espresso című hetilap keserűen jegyezte meg, hogy mostanában amint meglátnak egy szép strandot Olaszországr bán, azonnal gondoskodnak elpusztításáról. Azt gondolhatná az ember, hogy az olasz hatóságok fogukhoz verik a !g|a- rast, ha környezetvédelemről van szó, holott éppen az eüenikiezője igaz. Az elmúlt tizenöt érvben 30 ezer milliárd lírát (15 milliárd dollárt) költöttek csak víztisztításra. A felépített berendezésieknek azonban 80 százaléka nem működik, vagy azért, mert rosszul építették fel, vagy nincsen szakértő személyzet, vagy mert — ilyen is van — nincsen áram a berendezésekben. Tanulságos; Campania 'helyzete: az 1973-as nápolyi kolerajárvány után a (Víztisztító háh lózat nagyarányú bővítését tervezték. Az egymiUiárd dolláros beruházás „eredményeképpen,” ma 270 használaton kívüli víztisztító van a tartományban, és a legnagyobb, a curnai, csak 10—20 százalékos kapacitással dolgozik. A magyarázat: ha mindegyiket beállítanák, annyi szennyező anyag keletkezne, hogy azokat csak szabadtéren tudnák lerakni és a becslések szerint öt- venezerszer súlyosabb . környezeti katasztrófát okozna, mint a sevesoi dioxin-mér- gezés. Az olasz környezetvédők szerint — akik nem képviselnek olyan politikai erőt, mint akár az NSZK-ban, akár Franciaországban — a 24. órában vannak az ökológiai katasztrófa előtt. A szépre fogékony olaszok talán tesznek még valamit a sok dalban megénekelt tengerért, hogy necsak a festményeken legyenek kékek a hullámok. Göbölyös László A KAPOSVÁRON ÜZEMELŐ SOMOGY ÁRUHÁZ KONFEKCIÓOSZTÁLYÁRA osztályvezetőt keresünk Feltételek: szakirányú középiskolai vagy boltvezetői képesítés, legalább 5 év kereskedelmi gyakorlat A jelentkezéseket a Somogy Kereskedelmi Vállalat személyzeti vezetőjéhez kérjük Kaposvár, Ady E. u. 2. (88799)
