Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

1985. szeptember 18., szerda Somogyi Néplap 5 Hazel O'Connor, a néhány éve nálunk is nagy sikert aratott üveg­törők című film sztárja és zeneszerzője olyan koncertet adott a kapos­vári Kilián György ifjúsági ház színpadán, amilyen még - bátran mond­hatjuk - nem volt. A könnyűzenét kedvelők számára feledhetetlen él­ményt jelentett fátyolos hangjával, a valóban csak a legnagyobbakra jellemző mozgáskultúrájával. És — ha csak egy mondat erejéig is — de ne feledkezzünk meg szaxofonosáról, Cläre Hurstról sem, aki nem­csak szimpatikus egyéniség, hanem remek játékosa is hangszerének. Hazel O'Connor az előadás előtt néhány órával még erősen re­kedten, a sztárok minden allűrje nélkül, készségesen állt rendelkezé­sünkre, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Garbo 80 éves gas, így csak nagyon keve­sen engedhetik meg maguk­nak ezt a fajta zenélést. — Mit csinál szabadidejé­ben? — Azért is választottam most ezit a körutat, mert nem szeretők otthon lenini. Ez az én életformám, hogy három naponként közönség elé állok, közben megisme­rem egy kicsit a hélyet is, ahol föllépek. Amúgy van e§y gyönyörű kutyám, imár- dok sétálni vele. Kedves időtöltésem a főzés is, de csak úgy, ha sok barátom Nyolcvan éves az „isteni” Garbo” — szeptember 18-án van a születésnapja. Noha már 36 esztendeje nem mu­tatkozik a nyilvánosság előtt, ma is megható érdek­lődés veszi körül azt a szí­nésznőt, aki egykor milliók bálványa volt. New York-i háza előtt mindig ott leb­zsel néhány fotós, az arra hajtó autósok lassítanak egy pillanatra, az egész környé­ken napokig tartó beszéd­téma, ha valamelyik szom­szédnak sikerül megpillanta­nia a fűszeresnél az idős asszonyt. Sokak számára Garbó az örök rejtélyt jelenti. Várat­lan és korai visszavonulása csak fokozta az őt körül­vevő titokzatosságot és meg­őrizte számára a mozirajon­gók és kritikusok mind a mai napig tartó imádatát. Greta Garbo — eredeti nevén Greta Lovisa Gustaf- sson egy stockholmi kikötő- munkás családjában szüle­tett. Fodrásztanulóként kezd­te felnőtt életét, mígnem két reklámprodukciót és egy kosztümös statisztaszerepet követőem a magasra nőtt, nagycsontú lányt Moritz Stiller, a némaMlmiek nagy svéd rendezője felfedezte a film számára. Első filmszere­pét a „Csavargó Péter” eí- mű vígjátékiban alakította 1922-ben. Nemsokára következett Hollywood, ahol Stiillerrel együtt a Metro-Goldwin-Ma- yerhez szerződött. 19 év alatt 27 filmet forgatott Greta Garbo, könnyedén vette a némafilmből a hangosfilm­hez vezető út akadályait — amelyen oly sok színész nem tudott átjutni — s tanúbi­zonyságot tett arról, hogy nagy tehetségű, különleges egyéniségű színésznő, aki egyaránt alkalmas drámai és vígjátéki szerepek alakításá­ra. Játszotta Karemina Annát a film első, néma változatá­ban, majd egy hangosfilm­ben is, emlékezetes alakítá­sokat nyújtott a „Krisztina királynő”, a „Walewska grófnő”, a „Kaméiias hölgy” című filmekben. Utolsó filmje az 1941-iben készült „Ninocska” című gyengén sikerült vígjáték volt. A film egyszerűen megbukott, Garbó hollywoodi intrikára gyanakodott, és nem vállalt több filmszerepet. De még évekig böngészte a neki felajánlott forgató- könyveket, ám egyet sem ta­lált megfelelőnek, így 1949- ben be is jelentette végle­ges visszavonulását. Az ő esetében ez valóban végleges elhatározásának bizonyult, mert annyi más, sokszor bú­csúzó és mindig újra vissza­térő színésztől eltérően Gar­bót soha többet nem lehetett rábírni arra, hogy film- vagy színpadi szerepet vállaljon — a húszas években két színpadi szerepet is játszott — de még arra sem, hogy megjelenjen a nyilvánosság előtt. Számtalanszor hívták meg a filmjeiből rendezett sorozatok ünnepi vetítésére, és már, a tiszteletére szerve­zett rendezvényekre, de mindannyiszor kedves, udva­rias, ám határozott vissza­■ f r lt rr r , ­Kepzomuveszeti Filmszemle A Szolnokon rendezendő V. országos képzőművészeti rövidfilmszemléről sajtótá­jékoztatót tartottak tegnap Budapesten a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének székházában. A film­seregszemle szeptember 24— 26. között, a képzőművészeti világhét eseményeként zaj­lik le. A vetítéssorozaton 38 alkotó hetvenkét verseny- filmjét láthatja a közönség. Huszonhét művet mutatnak be a mozifilmek kategóriá­jában, tizenhetet a televíziós alkotások között, huszon­nyolc produkció versenyez az amatőrfilmesek csoport­jában, s emellett diafilm­bemutatót is tartanak. Varga István utasítás volt a válasz. Még arra sem volt hajlandó, hogy személyesen átvegye az élet­művéért 1955-ben neki ítélt Oscar-düjat. 1949 óta semmit nem tud­ni róla: legfeljeb egy-egy or­vul készített fénykép jele­nik meg nagy ritkán a la­pokban. Ezeken a nevét megörökítő garbó pulóvert visel, arcát egyre szélesebb karimájú kalapok és egyre nagyobb napszemüvegek ta­karják el. S noha ezek sem tudják elleplezni a magas kör nyomait, valamelyest látni engedik azt is, hogy a valaha oly szépséges arc ma is megőrizte érdekessé­gét, ami korábban is vonzób­bá tette annyi más tucatszép­ségnél. Vannak, akik úgy hiszik: Garbo élete fordított Pyg- malion-történet. Stiller, s később Hollywood „Garbo- szoborrá” merevítette Greta Gustafsson eleven egyénisé­gét. Garbo idegenkedett a róla alkotott képtől, soha sem tudott megbarátkozni vele, az „isteni Garbo” sze­repe volt az egyetlen sze­rep, amelyet nem tudott hi­telesen alakítani. Pályatársai, barátai visszaemlékezéseiből félénk, visszahúzódó, gátlá­sos asszony-alak bontakozik ki, aki felfedezője, Stiller 'halála után bizonytalannak és elveszettnek érezte magát a hollywoodi környezetben. Mások szerint egyszerűen nem akart megöregedni a nagyközönség számára. Az 'igazság már. aligha fog kiderülni. Garbo senkit, még régi barátait sem fogadja, s több mint negyven éve nem adott egyetlen interjút sem. Egyszer kijelentette: „A la­pokban szerepelni rém buta dolog. Persze politikusoknak, fontos embereknek, akiknek van mit mondaniuk, azoknak nem. De nekem nincs mit mondanom.” (Tavaly Sidney Lumet ren­dező készített filmet a Gar­bó-legenda alapján. Az idős színésznő ebben a filmben sem volt látható. Így hát a mozirajongók mindörökre az „isteni Garbó” fiatal, szépsé­ges arcát őrizhetik meg em­lékezetükben ... eljön hozzám és megvendé­gelhetem őket. — Kikkel barátkozik az ismert emberek közül? — Legkedvesebb bará­taim közé tartozik Anny Lennox és Elton John. Nagy öröm volt számomra, hogy velük énekelhettem nemré­giben a Live Aid koncerten. De sztárokkal nem igen ba­rátkozom. Meg hát mond­tam a ikutyus nagyon sok időmet elvesz ... Elfelejtet­tem mondani, hogy élek- halok a táncért is. — Hol szeret táncolni? — Mindenütt, ahol nem mutogatnak rám ujjal az emberek, mert az nagyon zavar. — Hogyan emlékszik visz- sza öt év távlatában az Üvegtörők című filmre? — Az első forgatási na­pom rettentően élveztem. Az­tán amíg a film kéiszült — három hónapig — végig betegeskedtem. Kemény munka volt, a rendezővel közösen alakítottuk ki a fi­gurái A végén már pszichés zavarokkal küszködtem, mert nem tudtam mikor va­gyok én, és mikor a film­beli 'lány. — Kik a legkedvesebb ze­nészei, énekesei, akiktől úgy érzi tanult is? — Elsőként David Bowiet említem, ö a legokosabb a szakmáiban, mindent tud. Nagyon szívesen hallgatom Millie Jacksont, Ella Fitzge- raldot, Edit Piafot, Donna Summert, Tina TurnétAz amerikaiak közül Michael Jacksont szeretem, mert jól táncol. A körülötte lévő föl­hajtás már nem kedvemre való. — Mivel tölti a koncertig hátralévő néhány órát? — Nagyon szeretek ját­szani. Legjobban a buta­suta játékokat kedvelem, például a mutogatósaikait. Ráadásul jól is jön, ment vigyáznom kéül a hangomba. Angliában megfizethetetlen BESZÉLGETÉS HAZEL O' CONMORRAL — Ma péntek van, és ti­zenhármaid ifca. .Ráadásul aiz eredeti helyszín, a sport- csarnok nem adhat otthont a koncertnek. Nem túl rossz előjelek ezek? — Már akikor majdnem meghaltam ijedtemben, ami­kor megtudtam, hogy ezen a napon lesz a fellépés. Rá­adásul nagyon be vagyok rekedve. Mégis bízom ab­ban. hogy sikerülni fog: Na­gyon szeretem .ugyanis a kö­zönséggel való találkozást. Ha még elmondom azt is, hogy Angliában három és fél éve nem léptem közön­ség elé, megértheti, meny­nyire hiányzott már az ilyen alkalom nekem. — Mi ennek az pka? — Nálunk már megf izet­hetetlen egy élőkoncert ren­dezése. A költségek olyan nagyok; hogy ezáltal a 'belé­pőjegyek ára rendkívül ma­Otthon tanul a kisdiák Szóban, könyvvel Alapvető jelentőségű a ta­nulók otthoni tanulásában a szóbeli és az írásibeli fela­datok elvégzésének sorrend­je. Az írásbeli felkészülés nem 'más, mint a tanulmiva- ló alkalmazása. A gyerekek­nek el kell sajátítaniuk azo­kat az ismereteket, tevékeny­ségeket, amelyek az írásbe­li feladatoknál alkalmazha­tók. A pedagógusoknak és szülőknek együttesen kell meggyőzni a gyerekeket, hogy ugyanabban a témakörben kapott szóbeli és írásbeli tanulnivaló közül először a szóbeli feladatok elvégzése az ésszerű, mert erre épül az írásbeli „lecke”. A szóbeli tanulás alapvető hibája a 6—10 éves korú ta­nulók esetében a magolás, amikor a tananyagot ibetűről- betűre megtanulják, de a ta­nultak értelmét, lényegét •nem sajátítják el. Nem a tartalmak mellőzését jelen­ti a szabályok, versek, nyel­vek tanulása, a kisiskolások szókincsének fejlesztése is megköveteli az esetenkénti szószerinti tanulást. A me­chanikus tanulás oka a meg­értés hiánya. Az alsótagozatos pedagógu­sok fokozatosan tanítják meg tanítványaikat tanulni. A tanulás akkor lesz ered­ményes, ha a szülők is se­gítenek ebben. Az iskoláskor kezdetén — az első és má­sodik osztályban — a gyerek nem képes segítség nélkül a lényeg kiemelésére. Hiány­zik az a támpont, amely kö­ré csoportosítani tudná az elsajátítandó ismereteket. A tanító — az iskola — vállal­ja az ismeretek értelmes fel­dolgozásába való fokozatos bevezetést. Ha a gyerek nem érti meg a tanórán a tan­anyagot, a pedagógus nem igényelheti a szülőktől a „megtanítás” tennivalóit. Az otthoni tanulás és a házi feladat ugyanis a tanórán megértett ismeretek és tevé­kenységek elmélyítését szol­gálja. Az iskola és a család összehangolt tevékenysége lehetővé teszi, hogy az isko­lában nehezen megértett 'tananyagot a szülők otthon is segítsék — nagy figyelem­mel, felelősséggel, türelem­mel — begyakorolni. A szóbeli tanulás első mozzanataként a gyerek ele­venítse föl mindazokat az is­mereteket, amelyekre a tan­órai feldolgozás alapján visz- szaemlékezik. Mivel a tan­órai megértést gyakorlással kell elmélyíteni, fontos, hogy a tanulók szokásává váljék a megértés fokának mennyi­ségi és minőségi ellenőrzé­se. A felidézett, átgondolt is­mereteket az iskolás gyerek a megtanulandó tananyag ■teljes szövegének elolvasásá­val erősíti meg, s ami meg­ragad benne, hangosan el­mondja. Ez a tanulási moz­zanat akkor segíti a tanu­lást, ha a segítség nélkül előhívott ismereteket össze­veti az elolvasott teljes anyaggal. így tudja számba- venni, milyen hiányosságok vannak még az első megér­tést követően, s mely anyag­részek „újramegismerésére” kell nagyobb gondot fordíta­ni. A tanulás 'harmadik szaka­szában a tanuló az ismeret­len szavakat, kifejezéseket ismeri meg a gyereklexáko- nokból, szótárakból. A szü­lők az értelmes tanulás ér­dekében a tanulás mindhá­rom szakaszának betartására ösztönözzék gyermeküket. A tanulás legfontosabb mozzanata a lényeg kieme­lése, az ismeret logikai váz­latának elkészítése. A tan­anyag lényegének felismeré­se törtérihet aláhúzással, lap­széli számozással, vázlatírás- sal. Az iskolák növendékei a tanórákon gyakorolják a lényeges és a kevésbé lénye­ges megkülönböztetését a különböző szövegekben, ezt mélyítik el aztán az otthoni tanulásban. A szülők győ­ződjenek meg arról, hogy gyermekük a tananyag vázát elsajátította-e. Kezdetben nekik, később önellenőrzés keretében mondják el a ta­nulók a megtanulandó anyag vázlatát. Ezt követően a gyerekek a könyvben nézze­nek utána, mi maradt ki az általuk elmondottakból. Szükség szerint többször, hangosan ismételjék meg az otthoni tanulás során a ta­nulók a tananyagot. A tanu­lás színvonaláról csak így tud meggyőződni a gyerek, mert nem biztos, hogy amit átgondolt, azt értelmesen el is tudja mondani. E tanulási szakasz a szóbeli kifejező- készséget is fejleszti. Dr, Bóra Ferenc SZÍNHÁZI KÉPESLAP Tízéves az újvidéki Szín- művészeti Akadémia magyar tagozata. Az oktatási intéz­mény munkáját nem kíséri nagy hírverés; csendben, szerényen, eredményesen dolgozik. Egyengeti a ju­goszláviai magyar anya­nyelvű szímésztehetségek út­ját. A mostani évad kezdetére elkészül a 'belgrádi színházak tavalyi idényének mérlege is. Egyesek válságról beszélnek. A nézők száma ugyanis 34 százalékkal kevesebb volt, mint egy évtizeddel ezelőtt, s a bemutatók száma egyhar- mudára csökkent. A leg­több kifogás a műsorpoliti­kát éri. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a be­lépőjegyek árát sem. Egy jobb hely 500 dinárba vagy még többe kerül, összesen 27 új darabot mutattak be. A közönség megfogyatko­zásának egyik okát a Poli­tika Ekszpresz című hetilap abban látja, hogy általában „jellegtelen” darabok szere­pelnek műsoron. A szakem­berek egyetértenek abban, hogy a belgrádi színházak műsorpolitikáját a tényleges JUGOSZLÁVIA igényekhez és az anyagi le­hetőségekhez kell igazítani. A horvátországi színészek már több mint négy hónapja bojkottálják a zágrábi tele­víziót: nem vállalnak el semmiféle tv-filmszerepet és egyéb fellépést sem. A boj­kotthatározatot a horvát színművész-szövetség köz­gyűlésén fogadták el azzal az indoklással, hogy a tv különböző „vállalkozásokra” szórtja a pénzt és a színészek szemét elviselhetetlenül ala­csony honoráriumokkal szúr­ja ki. A horvát színművészek többsége — mint a Danas című hetilap írja —, alig tud megélni keresetéből. Kü­lönösen rossz a nyugdíjas színészek helyzete, mert az utóbbi évek gyors inflációja rendkívül érzékenyen érin­tette őket. A színművészszö- vetség ezért külön segély­alapot létesített támogatá­sukra. M. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents