Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

1985. szeptember 17., kedd Somogyi Néplap 5 Otthon — egyedül élő öregeknek TV-NÉZŐ Lábod, Kossuth Lajos ut­ca 43. A község óvodaépüle­tét az új gyermekintézmény átadása után öregek hétközi otthonává alakították. A megyében elsőként ’tt kapnak ötnapi teljes ellátást a magukra maradt rászoru­ló idős emberek. Az otthont tegnap kora délután dr. Kas­sai János, a megyei tanács vb-titkára, a körzet tanács­tagja adta át rendeltetésé­nek. Az ünnepségen részt vett Gajdos László, a nagy­atádi városi pártbizottság el­ső titkára, és Léber Gyulá- né, a helyi tanács elnöke. Az időskorúakról való gondoskodás széleskörű tár­sadalmi feladatairól szólt be­vezetőjében a megyei tanács titkára. Magyarországon, s szűkebb hazánkban, Somogy­bán is az utóbbi évtizedek­ben jelentősen megnőtt az időskorúak száma. A taná­csok tavaly mintegy tízezer időskorúnak ötvenötmillió forint segélyt adtak. A házi gondozószolgálat igyekszik pótolni a családi gondosko­dást. Hatvan hivatásos, száz­hetven tiszteletdíjas házi gondozó mellett sokan veszik ki részüket e munkáiból — állapította meg dr. Kassai János. Megyénk nyolc szo­ciális otthonában ezerkét- százötvenöt rászorulót látnak el, az igény ennél magasabb. A megyében kiépült öregek napközi otthona sok terhet vesz le az Idősek válláról, biztosították számukra az ét­kezést, az egészségügyi ellá­tást, s kielégítik szórakozási és művelődési igényeiket is. Lábodon — az országban az elsők között — 1966-ban nyitotta meg kapuját az öre­gek napközi otthona, ahol reggeltől estig harminc idős­nek biztosítottak kényelmes ellátást. Tóth Istvánná, a most megnyitott intézmény veze­tője bemutatta az új létesít­ményt, ahol hétfőtől szom­bat délutánig nemcsak teljes ellátást biztosítanak az egye­dül élő, idős lakosoknak, ha­nem gazdag programokból is választhatnak. Kilencen töl­tik az első hetet az új ott­honban, ahol étkező, társal­gó, pihenőszoba áll a lakók rendelkezésére. Az összkom­fortos hétközi otthon szép parkja is a pihenést szolgál­ja. Télen, mire hazaérnék, a gondozónőik fűtött szobával várják őket, az öt napig ár­ván hagyott családi fészek­ben, s elvégzik a legszüksé­gesebb bevásárlást is. Nagy Mária hetvennyolc éve Lábodon él. Lánya nagycsaládos, a kétszobás la­kás szűk lenne a három ge­nerációnak. — A hétfő estét már itt tölti. Milyen érzés ugyanab­ban a faluban, de nem a sa­ját otthonában lehajtania a fejét, ahol évtizedeken át élt? — Ma még nem alszom itt. Van egy kis dolgom ott­hon. Holnap lesz az első nap, hogy nem megyek ha­za. — Mi az a sürgős munka otthon ? — Szeretnék kimosni dél­után — súgja felém. — Egy hétre való tiszta ruhát hozok magammal holnap. Az otthon vezetője szerint az otthonban is lesz lehető­ség a mosásra. Hajdú Vendelné nyolcvan éves. Segesden tizennyolc napig volt a szociális ott­hon lakója. Mikor megtudta, hogy Lábodon is fogadják, úgy gondolta: — Mindenhol jó, de legjobb otthon... Horányi Barna Családi A héten nem okozott konfliktust a családban a műsorválasztás, s kelleme­sebb a kritikus dolga. (Egyébként minden szülőé.) A túlzott szülői szigor ne is legyen a kenyerünk, java­solta vasárnap délután a Családi vasárnap, a Családi kör magazinműsorában a meghívott pszichológus. Ta­lán nem is mi, szülők va­gyunk olykor túlzottan szi­gorúak gyerekeink nevelésé­ben, már ami a tévénézést illeti, hanem a merev mű­sorpropaganda. A Családi vasárnap meg­felelt annak a követelmény­nek, amit egy magazintól elvárhat a néző. Szórakozta­tó, játékos keretben — Vágó István „játékvezető” irányításával — tanulságos pedagógiai kvízben volt ré­szünk. A gyerekek, főleg az iskoláskorúak, bepillant­hattak a felnőttek világába, a szülők, a szakemberek se­gítségével — és önmagukba nézve — a gyerekhez ke­rültek közelebb. A három család kiválasztása ugyan nem a statisztikai átlag szerint történt, mégis jó volt ahhoz, hogy bepillant­sunk azoknak az életébe, akik fontos feladatuknak te­kintik a nevelést. A min­denáron követendő példa sugallása nélkül is értékes tanulságokat vonhattunk le a műsor vendégei és közre­működői jóvoltából. A Családi vasárnap a to­vábbiakban erősítheti a szü­lő és az iskola kapcsolatát is, hiszen pedagógiai isme­reteinket gyarapítva fogé­konyabbá válhatunk a gye­reknevelés fontos kérdései iránt. A pedagógustársada­lom figyelmébe is szívesen ajánlom a tanulságos ese­tek élő — tehát nem re­konstruált — bemutatása miatt ezt a műsort. Ha már egyszer nem le­hettem varázsló, bűvész, mindig szívesen nézem azo­kat az adásokat, amelyek a csoda igézetével hatnak rám. A szombat esti film­koktél Bűvészparádéja — akárcsak korábban — most is lenyűgözött. Együtt ámul­tunk a káprázatos trükkö­Gondolf, eredmények A mozgáskorlátozottak egyesületei országos szövet­ségének képviselői sajtótájé­koztatót tartottak a rokkan­tak napja alkalmából hétfőn Budapesten, a szakszerveze­tek fővárosi művelődési há­zában. A tájékoztatón Chikán Csaba, a szövetség elnöke is­mertette a több mint három­százötvenezer mozgáskorlá­tozottat tömörítő szervezet tevékenységét. — Előrelépés — mondotta —, hogy a moz­gássérültek egyesületei ez év­től kedvezőbb adózási felté­telek között működhetnek. A problémák között emlí­tette, hogy nem javult a rá­szorultak gyógyászati eszkö­zökkel való ellátása. Ezek kifejlesztésére, illetve forgal­mazására a szövetség innová­ciós alapot hozott létre, s megjelentetett egy kataló­gust is. A benne felsorolt se­gédeszközök megvásárolha­tók, köztük húsz olyan is, amely eddig hazánkban nem volt kapható. A mozgáskorlátozottak munkalehetőségeiről szólva elmondták, hogy mintegy százezerre tehető azoknak a száma, akiket a nyugdíj he­lyett vagy mellett foglalkoz­tatni lehetne. A gondok eny­hítésére a szövetség az idén vállalatot hoz létre, ott — várhatóan — decembertől elektronikai bérmunkát vé­geznek és egyszerűbb segéd­eszközöket gyártanak a ta­gok, később pedig a vállal­kozás a mozgáskorlátozottak rehabilitációjának szakmai­módszertani központjává is fejlődne. lenségként ábrázolom. „Ta­níts meg bennünket repülni Péter” — kérik a darabban szereplő gyerekek. „Gondol­jatok valami szépre” — fe­leli hősünk. A megelevenített játék nézőinek is ez szól. — A világirodalom ritka gyöngyszemei azok a mesék, amelyeket a felnőtt olvasó is szívesen vesz a kezébe ... — A gyerekkor eseményei kitörölhetetlen nyomokat hagynak az emberben, ezek a felnőtt korban is- fontosak — jegyezte meg Pártos Géza. Pán Péter — aki ma egy Földön túli lény is lehetne — ébreszti föl egy átlag an­gol család gyerekeiben a küldetés, a művészet, a hi­vatás gondolatát. A mese mély gondolatokat ébreszt — ezért a felnőtt nézőknek is ajánljuk megtekintését. Lukáts Andort rég láttuk a kaposvári színház gyerekda­rabjaiban. Most ő kapta a főszerepet, Pán Pétert alakít­ja. A mesejáték bizonyára emlékezetes marad számára is. — Az elmúlt években más színészi feladatok miatt nem játszhattam gyerekdarabok­ban. Nagyon örültem, ami­kor rám „osztották” Pán Pé­ter szerepét és találkozhat­tam Pártos Gézával. A mű­vészetet nem lehet legyőzni — ez a darab tanulsága, Pártos Géza egyénisége, mű­vészete szintén ezt a hitet erősítette meg bennem. A ma délutáni bemutató főbb szerepeit Lukáts Ando­ron kívül Igó Éva, Csernák Árpád, Kuna Károly, Mészá­ros Károly, Czakó Klára és Gőz István — ő egyébként egy nagyon rokonszenves ku- tyus bundájába öltözött — alakítja. H. B. TÜNDÉRMESE GYEREKEKNEK, FELNŐTTEKNEK Pán Péter Gyerekelőadás bemutató­ján gördül föl ma délután a függöny a kaposvári Csi- ky Gergely Színházban az új évad nyitányaként. J. M. Barrie: Pán Péter című tün­dérmeséjét, fantáziajátékát Pártos Géza rendezésében játssza a társulat. A skót származású angol regény- és drámaíró — a múlt század szülötte hetven­hét évet élt, századunk első harmadáig alkotott — csalá­di, gyerekkori élményeit osztja meg velünk. Kilenc nebuló vette körül a Barrie- anyukát, akit rajongásig sze­retett, neki állított emléket a Margaret Ogilvy című re­gényében, mely megelőzte a Pán Péter című darabját. — Két perc áhítatot kérek — jelentette be Pártos Gé­za, mielőtt fölgördült a füg­göny. Ez a két perc hamar el­múlt, csak „bemelegítésnek” szánta. S ezután a játék csodálatos könnyedséggel pe­reg. — Az író fantáziajátéknak szánta darabját. A szereplők repülő lények, ezt a színpad- technika képes megoldani, de én arra gondoltam, hogy a szárnyalást lelki, szellemi je­körben kön a gyerekekkel, ők kér­deznek. és mi sem értjük, hogyan bújik ki a sok ken­dő közül a szelíd galamb. Együtt vagyunk ámulatunk­ban, és titok marad közöt­tünk a bűvész rejtélye... Siófokon tavaly nyáron népes nézősereget vonzott a kikötőben egy különös ha­jó, amiről könnyen megtud­hattuk, hogy a filmeseké. Horváth Z. Gergely Sieg­fried Lenz regénye nyomán forga|tita A világító hajó cí­mű tévéfilmjét, melyben az emberi helytállás szükséges­ségére, fontosságára próbál­ta fölhívni a figyelmüket. A világítóhajó azonban gyenge fénnyel működött ahhoz, sogy elég komolyan vegyük az író intelmét: — Ha nem állsz helyt embe­rül, elhatalmaísodik rajtad, hatalmába kerít a bűn. Nem feledtethette velünk a kitűnő operatőri munka — B. Márton Frigyest illeti a dicséret —, a színészi já­ték sem. hogy sem az író, sem a regényt adaptáló ren­dező nem volt képes igazán a mélyére jutnia a témá­nak, a történetnek. Ka- landfilmnek nem volt iga­zán kalandos, mivel igazi hőse nem volt a játéknak, izgulni, lelkesedni sem tud­tunk. Az imént a mondani­való mélységének hiányát említettem. Azt gondolom, ez nem azon múlott, hogy egy csekélyvízű tó vizén forgatták a tengeren ját­szódó történetet. Erről iga­zán nem tehet a mi Bala­tonunk. H. B. Amerikai iskolák „Nincs képesítése, de azért tanítana? Nosza, rajta” —a Los Angeles-i iskola hirde­tése jól jellemzi az amerikai oktatás ezévi gondjait. Kevés a tanár, átlagéletkoruk egyre magasabb, miközben jelentő­sen nőtt a tanulók száma. A pedagógushiány egyik oka, hogy a pálya nem túl vonzó a fiataloknak, kellő anyagi és erkölcsi megbecsülés híján kevesen választják az egye­tem elvégzése után a tanári katedrát. Emellett az utóbbi évtizedben sok tanár kény­telen volt más foglalkozás után nézni, a tantermek szinte üresek voltak — álla­pítja meg a Washington Post cikke. A demográfiai helyzet most merőben más, igen né­pes korosztály került isko­lába. A tanév kezdetekor az ok­tatási hatóságok szükségin­tézkedésekre kényszerültek, még ha ezeket nem is nézik mindenütt jó szemmel. Job­bik eset, ha más szakokon végzett, de a pedagógiában járatlan diplomásokat vesz­nek fel. Bekerülnek azonban a tanári karba képesítés nél­küliek is, akik az Országos Oktatási Szövetség aggályai szerint, sok kárt okozhatnak az oktatás ügyének. A már idézett oktatási szö­vetséget a legjobban az nyug­talanítja, hogy a képesítés nélküliek visszavetik a nagy lendülettel kezdett oktatási reformot. Az amerikai okta­tás — általános e vélemény — mélypontra került; az amerikai kongresszus ez év eleji vizsgálata megállapítot­ta, hogy minden tizedik amerikai, vagyis huszonhá­rommillió ember nem tud írni-olvasni. Ez akkor is el­rettentő adat, ha a vizsgálat az analfabétákat két csoport­ba osztotta: az egyikbe a be­tűket ténylegesen nem isme­rők, a másikba az angol nyelv nem tudása miatt kül­ső segítségre szorulók tartoz­nak. S ez csak a jelentés egyik megállapítása volt. Ki­derült belőle az is, hogy a mai 17 éves amerikaiak negy­ven százaléka nem érti az írott nyelvet-

Next

/
Thumbnails
Contents