Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
2 Somogyi Néplap 1985. augusztus 10., szombat Az események, címszavakban Szombat: Látványos záróünnepséggel befejeződik; a moszkvai Luzsnyiki-stadionban a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó — Dokumentum elfogadása nélkül ér véget a latin-amerikai adósságproblémáról Havannában rendezett nagyszabású nemzetközi konferencia — Újabb sokezres tömegtüntetés Port Elizabethben, Johannesburgban és más dél-afrikai nagyvárosokban. Vasárnap: A közel-keleti térségben, amerikai csapatok részvételével megkezdődik a Bright Star (Fényes Csillag) fedőnevű hadgyakorlat — Letartóztatási hullám Chilében — Az izraeli kormány megszorító intézkedéseket hoz az arab lakosság ellen. Hétfő: Nemzetközi értekezlet Hirosimában az amerikai atomtámadás negyvenedik évfordulóján, több napig tartó békemegmozdulások kezdete az Egyesült Államokban és a világ más országaiban — A bolíviai parlament Paz Estenssorót választja meg az ország új elnökéül. Kedd: Életbe lép a Szovjetunió által bejelentett egyoldalú moratórium az atomfegyver-kísérletek átmeneti beszüntetéséről — Az amerikai válasz elutasító, illetve halogató — Nicaragua elfogadja a Conta- dora-csoportnak módosított tervét a közép-amerikai válság rendezésére — Közzétették a őszi lengyelországi választások országos jelöltlistáját — Üj gazdasági programot hirdetett meg az ellenzéki brit munkáspárt. Szerda: Casablanká.ban megnyílt az Arab Liga csúcsértekezlete, számos tagállam azonban^ nem, vagy nem a legmagasabb szinten képviselteti magát a találkozón — 13 csendesóceáni ország megállapodást kötött a térség atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról — Folytatódik a katonai hatalomátvétel után megkezdődött személycsere az ugandai vezetésben és hadseregben. Csütörtök: Szovjet—amerikai mezőgazdasági tárgyú megbeszélések Moszkvában — Amerikai légtérsértések a líbiai tengeri vizeknél — Pokolgépes merénylet egy Frankfurt melletti amerikai támaszpontnál. Péntek: Megemlékezések a Naga- szaki elleni atomtámadás 40. évfordulóján a japán nagyvárosban — II. János Pál pápa afrikai körúton — Feszültség a nica- raguai—Costa Rica-i ha- tártérségben. A hét három kérdése A Csendes-óceán déli részének atomfegyver-mentesítéséről kötöttek megállapodást a térség országai. A kép a tanácskozásról készült, amelyen aláírták a .megállapodást (Fotó: REUTER—MTI—KS) Milyen a szovjet moratórium-javaslat világvisszhangja? Békefelhívások tízmilliónyi aláírással, tüntetéssorozat a föld számos államában, s az USA tucatnyi nagyvárosában, tiltakozó gyűlések amerikai katonai létesítményeknél, kilométeres emberlánc az Ak- ropolisznál, polgármesterek világtalálkozója Japánban, s még sorolhatnánk az eseményeket tovább: valamennyi a Hirosima és Nagaszaki ellen négy évtizeddel ezelőtt végrehajtott amerikai atomtámadás évfordulójához kapcsolódik. Ám a nukleáris eszközök elleni harcról, a fegyverkezési hajsza lefékezésének szükségességéről nem csupán szomorú mementóval összefüggésben esett szó világszerte az elmúlt hét folyamán. Kedden lépett ugyanis életbe az a moszkvai moratórium-javaslat, amely kimondja: a Szovjetunió egyoldalúan — de más országokat is csatlakozásra szólítva fel — az év végéig beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A i jószándékú kezdeményezés világpolitikai súlyát jól mutatja az elmúlt napokban tapasztalt széleskörű nemzetközi érdeklődés. Kormányok, pártok, szervezetek sora üdvözölte Gorbacsov főtitkár indítványát, s a sajtóvisszhang is jórészt arra a kedvező lehetőségre utal, amely pozitív fogadtatás esetén egy átfogó atomfegyver- kísérlet tilalmi szerződés megkötésére nyílna. Csakhogy a probléma épp ezzel a fogadtatással van. Az érintett országok (vagyis a nukleáris hatalmak) részéről ugyanis eddig vagy óvatos elhatárolódás, vagy egyenesen merev elutasítás volt a válasz. Kínai illetékesek például csupán annyit tettek 'közzé, hogy Peking „tudomásul veszi” a szovjet kötelezettségvállalást, de nem utaltak arra, hogy az ország maga is csatlakozna a moratóriumhoz. Legfontosabb természetesen a washingtoni reagálás volt. Nos, hivatalos válasz még nem született, de a jelek arra mutatnak, hogy a Reagan-adminisztráció gyakorlatilag elzárkózik a moszkvai javaslattól, „félrevezető propagandafogásnak” minősítve azt, s a csatlakozás helyett ismét más témák, elsősorban a helyszíni ellenőrzés kérdését előtérbe állítva igyekszik visszaszerezni kezdeményező szerepét a közvélemény szemében. Az amerikai elnök bizonyos — később saját gárdája által is „átértelmezett”! — kijelentései legfeljebb arra utalhattak, hogy a Fehér Ház a jelenlegi amerikai atomrobbantási sorozat befejezése után lesz hajlandó megfontolni bármilyen moratóriumot, ám amikor ennek várható időpontjáról esett szó, határozott választ nem tudott adni. Több szakértő viszont arra figyelmeztetett, hogy az űrhadviselés tervei .belátható időn belül szinte kizárja a Washington részéről remélt csatlakozást. Az elmúlt napok egy másik, az atonafegyverkezés témakörével összefüggő, ám jóval kedvezőbb hangvételű híre volt, hogy 13 csendes-óceáni ország atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a Csendes-óceán déli részét. A megállapodás értelmében az érintett felek nem fejlesztenek ki, nem gyártanak, nem vásárolnak és nem fogadnak el más államoktól nukleáris robbanóeszközöket, s nem járulnak hozzá a körzetben atomkísérletek végrehajtásához sem. Utalt a dél-csendes- óceánihoz hasonló atomfegyvermentes övezetek kialakítására a japán szervezetekhez intézett üzenetében az SZKP KB főtitkára is. Gorbacsov többek közt a Balkánt, Észak-Európát, Délke- let-Ázsiát és Afrikát jelölte meg olyan területként, ahol hasonló zónákat létre lehetne hozni. tek visszásnak azok a washingtoni külügyminisztériumban kiadott felhívások az amerikai állampolgárok felkutatására. A békeharcosok azóta kiszabadultak... Baljósak azok a hírek is, amelyek egy újabb, a térségben rendezendő amerikai hadgyakorlatról röppentek fel Washingtonban. A néhány nap múlva kezdődő, s egész szeptember elejéig tartó manőversorozatot épp a karibi térség kényes stratégiai övezetében fogják tartani, ismét csak azt bizonyítva, hogy az Egyesült Államok a gazdaság és a diplomácia mellett a katonapolitika minden eszközét is felhasználja érdekei érvényesítésére, nyomásgyakorlásra és a középamerikai államok befolyásolására. ®, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a csonka arab csúcsértekezleten Casablancában (Telefotó: AP—MTI—KS) Hogyan alakult a Nicaragua körüli válsághelyzet? Diplomáciai és katonai hírek, magasszintű tárgyalások és ellenforradalmi támadások: sajnos nem sok változás mutatkozik a közép-amerikai válság ügyében. Nicaraguái részről hiába tesznek egyre újabb erőfeszítéseket az ellentétek békés úton történő megoldására (a héten például Dániel Ortega elnök jelentette be ismét, hogy országa módosított formában is elfogadja a Contadora-cso- port közvetítő javaslatait, átfogó rendezési tervét), a szomszédos államok részéről nem mutatkozik nagy hajlandóság a példa követésére, Az állandósult határfeszültség a Managuával szembenálló ellenforradalmi erőknek kedvez. Hondurasi bázisairól például az FDN szervezet fegyveresei intéztek támadást egy nicaraguai város ellen. A másik veszélyes incidens színhelye a Costa Ricával határos terület volt, ahol az Arde nevű ellenforradalmi csoport emberei egy amerikai „békehajó” utasait rabolták el. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy mindkét szervezet Washingtontól kap — méghozzá növekvő mértékben — anyagi és politikai támogatást. Ezért tűnMi jellemezte a Casablancái arab csúcsértekezletet? Már az előjelek sem voltak á legjobbak: amikor Hasszán marokkói uralkodó meghirdette az Arab Liga csúcsértekezletét, számos érintett ország eleve elutasítóan vagy fenntartásait hangoztatva reagált. Nem sokat segített a liga külügyminisztereinek előzetes egyeztető értekezlete sem az álláspontok közelítésében, így végül ismét „csonka csúcsra” került sor Casablancában. A távolmaradások, lemondások, illetve az a tény, hogy jóné- hány állam csak alacsonyabb szinten képviseltette magát, természetesen a végeredményre is kihatott, hiába próbáltak a találkozó napirendjének összeállításánál a lehető legrugalmasabban eljárni. Az ellentétek mélységére utalt az is, hogy az elhúzódó viták miatt meg kellett hosszabbítani az ülést, s jórészt így is csak áthidaló, az eltéréseket bizottságok elá utaló döntéseket tudtak hozni. A legnagyobb vihart — ez sem keltett az előjelek ismeretében meglepetést — a palesztin ügy, pontosabban a Jordánia és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet között kötött megállapodás és annak hosszabb távú politikai következményei kavarták. Számos arab ország — különösen a távolmaradók — úgy véli, hogy az ammani egyezmény egy amerikai befolyást érvényesítő különbéke irányába mutat. A hírek szerint szintén éles véleményütközések forrása volt az iraki—iráni háború, csakúgy, mint Egyiptom szerepének, az Arab Ligába történő visszafogadásának kérdése, s a libanoni helyzet. Ösz- szességében félő, hogy a Casablancái csonka csúcs ahelyett, hogy erősítette volna az annyira szükséges arab egységet, inkább még fokozta is a megosztottságot az érintett államok között. Szegő Gábor 22 halott Dél-Afrika bán Huszonkét ember halt meg csütörtök délutánig a Dúrbán külvárosaiban kirobbant zavargások során. Tölbto mint százan megsebesültek — közölték kórházakban. A dél- afrikali rendőrség, amely éles töltényt és könnygázt is alkalmazott, „csak” hat halálesetet ismert el, s közölte, hogy 15 személyt letartóztattak. A kikötővárosban és környékén mindeddig viszonylagos nyugalom uralkodott, s Natal tartományra nem terjedt ki a július 21-én elrendelt rendkívüli állapot. (Durban ehben a tartományban fekszik. A megmozdulások kedden kezdődtek, a Victoiria Mxenge ügyvédnő meggyilkolása ellen tiltakozó tüntetésekkel. Később azonban — mint Praveen Gordham, az apartheid ellen küzdő Indiai Nemzeti Kongresszus tartományi szervezetének egyik vezetője megállapította — a tüntető diákok közé garázda elemek keveredtek, s a politikai tiltakozás gyújtogatásba és fosztogatásba torkollott. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Dél-Afrika indiai származású lakosait tömöríti.) A támadások célpontjai sok esetben az indiai származásúak voltak, akik az érvényben levő törvények szerint szintén elkülönített negyedekben laknak. Inanda városkából több mint ezer indiai menekült el, attól tartva, hogy megismétlődnek az 19494bein lezajlott zavargások. Ezeknek 142 halálos áldozatuk volt. Praveen Gordham csütörtökön egyébként elmondta, hogy a rendőrség ezúttal sem reagált időiben az indiaiak segélykérésére. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az indiaiak házait és boltjait gyújtották fel, vagy rabolták ki, hanem néger tulajdonban lévő üzleteket is kifosztottak, így valójában nem afrikai—indiai ellentétekről van szó. Izrael Nicaragua ellen A nicaraguai konmányha- tóságoknak tárgyi bizonyítékaik vannak arra, hogy Izrael fegyverrel és kiképzőkkel támogatja az elleniforradalmárokat — 'közli a Ha’Arec című izraeli napilapban Dániel Ortega államfő. Az exkluzív nyilatkozat csütörtökön, négy nappal azelőtt jelent meg, hogy hivatalos látogatásra Izraelbe várják Honduras külügyminiszterét, Edgardo Paz Bar- nicát. Az ellenforradalmároknak táboraik vannak Hondurasban és Costa Ricában. A hondurasi politikus nagykövetség nyitásáról fog tárgyalni Izraelben. Daniiéi Ortega nyilatkozatát alaptalannak minősítette az izraeli külügyminisztérium, de csak a kérdés beható tanulmányozása után és alapos késéssel. Ortega közlése szerint egyébként Nicaraguának nincsenek Izraelellenes érzelmei, bár a két ország kapcsolata a libanoni invázió idején, elsősorban a Somoza-klikk és Izrael egykori különlegesen szoros viszonya miatt megszakadt. Ügy véli, hogy Izraelt az amerikaiak manipulálják. Tudják Managuában, hogy az ellenforradalmárok Costa Rica-i és hondurasi bázisaira azután is érkeztek izraeli fegyverek, hogy a Fehér Ház kezét megkötötte a törvényhozás. Ami az izraeli—nicaraguai diplomáciai összeköttetés helyreállítását illeti, hivatalos izraeli körök elmondják: arra tettek kísérleteket, de eredmény nélkül. A hondurasi külügyminiszter legutóbb Kairóban járt. Itt is megállapodott a vezetőkkel abban, hogy országa kölcsönösségi alapon képviseletet nyit. Az NSZK-beli Mutlangenben ismét tüntetés volt az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták odatelepítése ellen. A képen: rendőrök hurcolják el a tiltakozókat (Fotó: AP—MTI—KS)
