Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyom, 187. szám ___________________________ Ára: 2,20 Ft 1985. augusztus 10., szombat T ág fejtágítók Dühös az igazgató. Munkatársai ugyanis csalódottan érkeztek vissza a továbbképzés­ről; „Minek kellett erre ennyi napot veszteget­ni? írták volna le a mondókájukat! Inkább a papírt, semmint az időn­ket pazarolják!” Az igazgató már csak azért is indulatos, mert nem először hall ilyen véle­ményeket különböző ér­tekezletek, tanfolyamok, szimpozionok, kurzusok, előadássorozatok, konfe­renciák, fejtágítók... után. Ö maga is végig- pibent, átbosszankodott már néhány hasonló ösz- szejövetelt — bőre, tág­ra méretezett fejtágítót. A természet védelmét már intézményesíteni tudtuk. Aligha maradna feladatok nélkül egy munkaidő védelmi hivatal is. Mentsen meg, persze, a jó sors ettől az intéz­ménytől! Hisz létrehozá­sának fontosságáról bi­zonyára magvas, elegáns szimpozionokon tanács­koznának; megannyi ér­tekezlet kísérné a terve­zés, a szervezés folya­matát; s a jó munkához aztán továbbképzések, tanfolyamok is kellené­nek ... Természetesen mindig is kizárólag több naposak, távol a világ zajától, de a világért se péntek déltől hétfő reggelig. Rendezvények — ha másért nem, csak hogy legyen mit kipipál­ni, hisz oly jólesik elé­gedetten hátradőlni: „Na, ezen is túlvagyunk.” Való igaz, résztvevők és kenyéradóik szem­pontjából nem mind­egyik tanfolyam „folyik el” hiába és értelmetle­nül. Csak el ne kiabál­juk; a különböző jelle­gű, célú és idejű össze­jövetelek rendezési ked­vét tekintve is, mintha egyre örömtelibb mérték­letesség volna tapasztal­ható. Elvégre tényleg nem az adja meg egy ügy, egy téma rangját, egy feladat megoldásá­nak a kulcsát, hogy há­nyán és hány napig (órá­ig) vannak miatta távol a munkahelyüktől. öt- ször-többször meghall­gattatni és megvitattatni valamit ilyen-olyan cí­men, de rendre csaknem ugyanazokkal — tékozló áldemokratizmus, egy­szerűen luxus. Ha egy .kikapcsoló tájértekezletre” a hét eleje helyett, mondjuk, pénteken és szombaton kerítenének sort, lefoga­dom: a második napi ebéd után már jóval kevesebb tányért kellene elmosogatni. Tengeni- lengeni. unatkozni — saját zsebre — valahogy nem akaródzik. A sza­badidőnkre — joggal — érzékenyek vagyunk. A hétvége (egy részé­nek) ilyenforma igénybe­vételével lehetne próbára termi a különböző okító összejöveteleket. Ha pe­dig ez a módi meghozta már a sikert, kiszűrte a fölösleges fejtágítókat — akkor a szolgáltató egy­ségek nyitvatartási és az intézmények ügyfélfo­gadási rendje miatti idő-, anyági és morális veszte­ségek mérséklését vehet­nénk célba újult erővel. Mégiscsak kéne egy munkaidővédelmi hiva­tal? E. B. Magyar—NDK környezetvédelmi tárgyalások Városiasodás, módjával Az SZKP KB PB napirendjén: Szibériai olaj és gáz Tegnap Budapesten befe­jezte magyarországi tárgya­lásait Hans Reichelt minisz­terelnök-helyettes, az NDK környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási minisztere, aki au­gusztus 5. és 9. között kül­döttség élén hazánkban tar­tózkodott. Az NDK miniszterelnök­helyettese megbeszéléseket folytatott Ábrahám Kálmán államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökével is. Áttekintették az együttműkö­dés eddigi tapasztalatait, és aláírták a két ország közöt­ti, 1990-ig szóló együttmű­ködési megállapodást. Ez egyebek között tartalmazza a környezetvédelmi mérő-el­lenőrző és információrend­szer, a levegő-tisztaságvéde- lem, a veszélyes hulladékok újrahasznosítása és ártalmat­lanítása területén előirány­zott közös feladatokat. Hans Reichelt tárgyaláso­kat folytatott Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével. Jóváhagyták és aláírták a két ország közötti, 1986-tól 1990-ig szóló vízügyi műsza­ki-tudományos együttműkö­dési munkatervet, amely mindkét országban a legfon­tosabb vízügyi feladatok ma­gas szintű, tudományos meg­oldásának előmozdítását tűzi ki célul. A két ország víz­ügyi szakemberei és intéz­ményei együttműködnek egyebek között a vízkészle­tekkel történő racionálisabb gazdálkodásban, a vízminő­ség-védelemben, az ivóvíz- kezelés technológiáinak fej­lesztésében, a biotechnológia új eredményeinek alkalmazá­sában, a szennyvíztisztítás­ban és az elektrolizálásnak a vízgazdálkodásban történő széles körű megalapozásában. A Hans Reichelt vezette küldöttség látogatást tett a Tiszai Vegyi Kombinátban, megismerkedett a szennyvíz- tisztítás módszerével s ott tanulmányozta a környezet- védelmi tevékenységet és a veszélyes hulladékokat égető berendezést. Szentendrén a delegáció megtekintette a dunamenti parti szűrésű víz­bázisokat, és megismerkedett a Dunamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat munkájával. Budapesten megszemlélte az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepet, és látogatást tett a Vízgazdálko­dási Intézetben és a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kuta­tó Központban, ismerkedve a vízügyi ágazatban folyó kutató-fejlesztő munkával. A Szovjetunió legfonto­sabb szénhidrogén lelőhelyé- neik, a nyugat-szibériai tér­ségnek a fejlesztéséről ho­zott határozatot legutóbbi ülésén az SZKP KB Politi­kai Bizottsága. A döntés értelmében a kö­vetkező ötéves tervperiódus­ban 60 százalékkal növek­szik az építési-szerelési mun­kák volumene. Az éghajlati körülményeknek megfelelő magas színvonalú és meg­bízható gépek és berendezé­sek előállítása mellett a ko­rábbinál jóval nagyobb erő­ket fordítanak az úthálózat kiépítésére, a dolgozók élet- körülményeinek jaivítására: lakások és kommunális léte­sítményék építésére. A nagy­szabású építkezésekben a Szovjetunió gyakorlatilag va­lamennyi köztársasága részt fog venni. A nyugat-sZibériái szénhid­rogén meghatározó szerepet játszik a Szovjetunió ener­giaellátásában; az országban kitermelt kőolaj 62, a föld­gáz 54 százaléka innen ke­rül ki, s a folyó ötéves terv előirányzata szerint a kiter­melés teljes növekményét a térségnek kell biztosítania. A legfrissebb — féléves — statisztikák alapján ez a földgáz esetében elérthető, ám a kőolaj-kitermelés el­marad a kívánalmaktól. Takarékos kazánok Javában folynak az OMEK-előkészületek. A képen: készül a biokert Befejeződött az anyanyelvi konferencia Veszprémben tegnap befe­jeződött az V. anyanyelvi konferencia. A zárónapon tartott plená­ris ülésen Lőrincze Lajos, a konferencia védnökségének elnöke összegezte a három munkabizottság zárójelenté­sét és a vita tapasztalatait. Köpeczi Béla művelődési miniszter a kormány nevé­ben köszöntötte a konferen­ciát, s méltatta az anyanyel­vi mozgalomnak az első kon­ferencia óta eltelt 15 év alatt elért eredményeit. Hangoz­tatta, hogy a magyar kultúra jelenléte a világban, terjesz­tésének lehetősége soha nem volt ilyen arányú, mint most. A különböző országokban 78 egyetemen oktatnak magyar nyelven, és 44 egyetemen dol­goznak magyar lektorok, ta­nárok. Érezhetően nő a Ma­gyarország iránti érdeklődés, s ezt tovább növeli az ősszel Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum. Az anyanyelvi konferencia ered­ményeiről szólva rámutatott annak a fontosságára, hogy a résztvevők tisztázták az együttműködés feltételeit, és ez alapot ad a további hosz- szú távú gyümölcsöző mun­kához. A plenáris ülésen elfogad­ták a konferencia zárónyilat­kozatát. Ebben megállapít­ják, hogy a legutóbbi tanács­kozás óta eltelt négy eszten­dő alatt az anyanyelvi moz­galom jelentős eredménye­ket ért el a szórványma­gyarság körében a magyar nyelv és kultúra terjesztésé­ben. Erősödtek a mozgalom külföldi és hazai bázisai, sok­rétűbb és céltudatosabb lett tevékenysége, s jobban iga­zodott az országonként eltérő sajátos körülményekhez. Sir kérésén működött a sárospa­taki nyári kollégium, a tánc- csoportvezetők és a külföldi magyar nyelvoktatók nyári továbbképző tanfolyama. Hasznosaknak bizonyultak a balatoni nyelvtanító nyári tá­borok is. A konferencia javaslatait figyelembe véve a nyilatko­zat ajánlja, hogy a védnök­ség az eddigieknél jobban, szélesebb körben támaszkod­jék a szórvány magyarság körében működő egyesüle­tekre, az egyházakra, ame­lyek jelentős letéteményesei a magyar nyelv és kultúra megőrzésének, ápolásának. A konferencia ajánlja, hogy a védnökség tartsa fenn a ma­gyar nyelv oktatásának, a pedagógiai, didaktikai és kul­turális továbbképzésének ed­digi eredményes formáit, s te­remtsen lehetőséget az ének­zenei együttesek vezetőinek nyári továbbképzésére. Kí­vánatosnak tartja, hogy mi­előbb készüljenek el végle­ges formában a Veszprém­ben megvitatott újabb tan­könyvek. Javasolja; a véd­nökség szorgalmazza egy, a magyar „Látóhatár”-hoz ha­sonló jellegű tallózó folyóirat megindítását, amely előmoz­dítaná a határainkon kívüli magyar irodalom jobb meg­ismertetését. Ugyanígy java­solja a védnökségnek, hogy továbbra is támogassa a magyar nyelv külföldön tör­ténő felsőfokú oktatását és az ezzel kapcsolatos tudomá­nyos kutató munkát. FÉLIDŐBEN A NYÁRI VÁSÁR Félidejéhez érkezett a ru­házati kereskedelem idei szezonvégi nyári vására. Ál­talános tapasztalat, hogy míg az első, meleg nyári na­pokon főként a könnyű hol­mik, a strandcikkek, a nyári ruhák fogytak jobban, a hét második felében már na­gyobb keletje volt az ősszel is hordható ruhadarabok­nak, dzsekiknek, vékony kosztümöknek. Az első na­pok nagy „rohamai” után ia forgalom is enyhült vala­melyest a hét második fe­lére, mivel a nagy esőzések, szélviharok miatt keveseb­ben szánták ró magukat a vásárlásra. Az ország 37 Centrum Áruházában a vásár első hetében összesen 95 millió forint értékű engedményes áru kelt el. A legkapósab- bak a női nyári ruhák és szandálok, valamint a jer­sey méteráruk voltak. A Corvin Áruházban kelendők­nek bizonyultak az olcsób­ban árusított nyári férfi nadrágok, az Otthonban pe­dig a kedvezményesen kí­nált szőnyegek. Jelentős mennyiségű hő­energiát takarítanak meg or­szágszerte a Tatabányai Szénbányák szakemberéinek kezdeményezésére és közre­működésével üzembe helye­zett kazánokkal. A szén gazdaságos felhasz­nálásával kapcsolatos piac­kutatások alkalmával már korábban megállapította a tatabányai vállalat, hogy az üzemék számottevő részében a kis- és középteljesítményű széntüzeléses kazánok meg­lehetősen elavultak. A leg­több ilyen berendezés ala­csony — mindössze 50 szá­zalékos — hatásfokkal mű­ködik. Fölöslegesen sok sze­net emészt. A tüzelőanyag gazdaságltalan felhasználá­sán kívül ezék az öreg, ál­talában fél évszázados be­rendezések nagymértékben szennyezik a városok, tele­pülések levegőjét. Az előny­telen héiyzet megváltozta­tására, a szén takarékosabb felhasználására a tatabá­nyaiak országos programot dolgoztak ki. A program célja az, hogy fokozatosan felújítsák, korszerűsítsék a hazai kazánokat Brikett tervteljesítés A tegnap délelőtti mű­szakban teljesítette az ötéves tervben előírt termelési fel­adatát a Mecseki Szénbá­nyák nagymányoki brikett­üzeme. A félezer tagú munkóskolilektívát a vállalat vezetői köszöntötték a ki­emelkedő teljesítmény el­érése alkalmából rögtönzött nagygyűlésen. Az év végéig további 140 ezer tonna me­cseki brikettet kívánnak ké­szíteni Nagymányokon. A bnikettgyár 1979 óta minden érvben száz százalék felett teljesítette tervét, s fél évtized alatt csaknem megduplázta korábbi terme­lését. Mivel az üzem kapa­citásának bővítését és a termék minőségének javítá­sát szolgáló beruházás csak a jövő évben fejeződik be, a telj esi tanén yt elsősorban a munkaidőalap növelésével, a csaknem folyamatos mun­karend bevezetésével érték el. Az üzem dolgozói három műszakban dolgoznak, s sza­badnapjaik is a munkarend­hez igazodnak. A berende­zések mindössze egyetlen va­sárnapi műszakra állnak le, és akkor végzik el a szük­séges karbantartási munkát is. Fénykorona felelősök. Az alkotmánynapi ünnepségnek már két évtizede 'elválaszthatatlan, színpompás záróakkordja a gel­lérthegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik és fél órán keresztül színpompás fényko­ronát varázsol majd Budapest fölé. A Nitrokémiai Ipartelepek dolgozói és a Magyar Néphadsereg katonái különös gonddal készítették elő az alkotmánynapi tűzijátékot. A bemutató ideje alatt mintegy 4500 különböző típusú, összesen több mint 10 tonna súlyú, rendkívül változatos szín- és hanghatást kiváltó pirotechnikai eszközt bocsátanak fel. A tűzijátékot idén is több, nagy teljesítményű színes fényszórójátékkal egészítik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents