Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1985. augusztus 8., csütörtök Somogyi Néplap 3 ÉLELMISZEREINK Szerkesztőség: — Egyre gyakoribb fogyasztói panasz, hogy a hentesáruk minősége romlik. Hol keresendő a hiba? Dr. Bánáti Henrik: — A megyében gyártott, forgalmazott élelmiszerek minőségellenőrzése intézményünk feladata. Évek óta nemcsak a vásárilói panaszok vizsgálatával foglalkozunk, hanem az ipart is rendszeresen ellenőrizzük. A romlott áruk üzletbe kerülésével kapcsolatban kevés panasz érkezik hozzánk. Ezeket a helyszínen ^állatorvosaink, vegyészmérnökeink vizsgálják, és ha kifogást találnak, intézkedünk az áru zárolására, a forgalomból való kivonásáról. Ha csak csökkent élvezeti értékű, akkor a hatósági üzletibe utaljuk, s ott kerül olcsóbban forgalomba. Szerkesztőség: — Az intézet akkor vizsgálja az árut, mielőtt kikerül a kereskedelembe? Dr. Bánáti Henrik: — Feladatkörünkbe tartozik az élelmiszerek teljes körű vizsgálata a termelőnél, a raktárakban és ha szükséges, az értékesítőnél, a fogyasztónál. A termelőket a raktárakat, a nagyobb élelmiszerelosztókat és forgalmazókat rendszeresen, a ki- sébb üzleteket pedig alkalomszerűen ellenőrizzük. Szerkesztőség: — Egyes felvágottakon nem szerepel a gyártási idő: a kereskedelemben emiatt nem tudják eldönteni, hogy a termék jó-e vagy sem. Előfordul rossz idő esetén, hogy a Balatonról visszaküldik az árut, és a hét nap szavatossági idejű felvágottakat a hatodik napon hozzák forgalomba. Az áru a fogyasztó asztalán megzöl- dül. Dr. Bánáti Henrik: — Az élelmiszertörvény előírja, hogy a gyártás idejét felkeli tüntetni a forgalmazott árun. A felvágottakon tudomásunk szerint minden kiszállításkor feltüntetik a gyártási időt a gyűjtőcsomagoláson vagy a szállítólevélen. A gyártás után a felvágottakhoz még hozzá tartozik egy nap utóérlelés, illetve szikkasztás, tehát a gyártás akkor fejeződik be. Az értékesítés, illetve fel- használás időtartamát is pontosan előírja jogszabály. Ha a kereskedők nem tudják, mikor készült az áru, hibát követtek el az átvételkor, mert nem győződtek meg róla, hogy milyen árut kaptak. Minden áru kiszállításakor jelen van az üzemben az állomás megbízottja és ellenőrzi a kiszállítást. Természetesen előfordulhat, hogy egy-egy szál romlott áru belekeveredik a jóba, de ha a kereskedők az átvételkor észreveszik ezt, módúk van visszaadni. Vita esetén az állategészségügyi szolgálat azonnal kiszáll a helyszínre, és a fogyasztha- tóságról a helyszínen dönt. A húskészítmények minősége, csomagolása sokszor ad okot panaszra. Jogosak-e a vásárlói kifogások és milyen gyakoriak? Erről mondott véleményt Marosán László, a húskombinát termeltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettese, Somoskövi Gábor, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetője, Kerényi Ákos, a Kapós Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese, Zimonyi István áruforgalmi előadó és dr. Bánáti Henrik, a Somogy megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. Szerkesztőségünket Várnai Ágnes képviselte. Szerkesztőség: — A szállításkor is megsérülhet az áru, romolhat a minősége. Az üzletek felkészültek arra, hogy átvételkor megfelelő módon ellenőrizzék az árut? Dr. Bánáti Henrik: — Az állategészségügyi állomás nem operatív intézmény: nekünk a minőség ellenőrzése a feladatunk. A gyártás, a forgalmazás, a szállítás ösz- szehangolásáért más felel. Megítélésem szerint a kereskedelemben megvan a lehetőség arra, hogy átvételkor meggyőződjenek az áru minőségéről. Ha olyan a hiba, hogy csak a felvágáskor lehet észlelni, nincs olyan határidő, amelyen túl a minőségromlást már nem lehetne hozzánk bejelenteni. Fogyaszthatósági időn túl nem szabad forgalmazni az árut. A fogyaszthatósági időket a jogszabály egyértelműen előírja. Zimonyi István: — Vállalatunk, a Kaposker körlevélben szabályozta, hogy az árut hogyan kell átvenni. A legfontosabb szabványok minden boltban megvannak: a húskészítmények esetében minden terméknél ismerik a szavatossági időt, illetve a fogyas-íhatósági időtartamot. A magyar szabvány kimondja, hogy minden kereskedelmi forgalomba került termék címkéjén a burokra nyomtatva fel kell tüntetni a termék rendeltetését, a gyártó vállalat nevét és telephelyét, illetve a fogyasztói árat. Téves az az álláspont, hogy bizonyos címkének kell lenni minden rúdárun. A szállítás napját a szállítólevélen tünteti fel a gyártó vállalat, s a kiszállítás napja számít a gyártás napjának. Szerkesztőség: — Mi történik, ha a szavatossági idő lejárta előtt egy nappal kerül az áru a boltba? Kötelesek elfogadni és forgalomba hozni? Zimonyi István: — Tudomásom szerint ilyen eset nem fordult elő. A boltvezető, illetve az áruátvevő visszaküldené az árut. Szerkesztőség: — A fogyasztó asztalán mégis megzöldül vagy a parizer belseje olyan kásás lesz, hogy az eladók nem tudják szeletelni. Gyakran tapasztalja a vevő, hogy a mirelit csirke egyszer már felolvadt. Előfordul az is, hogy büdös. Ki a felelős ezért, és ki mondja ki az utolsó szót a fogyasztható- ságról? Dr. Bánáti Henrik: — A mirelit csirkével kapcsolatos leggyakoribb gond, hogy a hűtőlánc megszakad a szállítás következtében. Tapasztalunk olyan eseteket is, hogy a kereskedelemben főleg ünnepnapokon, hétvégeken hűtőpultromlás, áram- kimaradás van, s ezért olvad fel az áru. Előfordult az is, hogy nincs megfelelő hűtőkapacitás. Ha a fagyasztott baromfi egyszer fölenged, a romlás megindul, utána újból fagyasztani már szabálytalan. Olyan esettel is találkoztunk fogyasztói panaszt vizsgálva, hogy amikor az üzletben a mirelit csirke teljesen kifogástalan volt. A fogyasztó viszont olyan sokáig vitte hazafelé az üzletből, hogy az áru teljesen kiengedett, de nem használta föl a fogyaszthatósági időn belül, hanem tovább akarta tárolni hűtőszekrényben, s ezért romlott meg. Ez egyedi eset volt. Gyakran találkozunk viszont olyan hibával, hogy a baromfihúst egyéb bőrös áruival, tőkehússal együtt tárolják. így fennáll a lehetősége a szalmonellafertőzésnek. Ezt a hibát gyakran a fogyasztók is elkövetik saját hűtőszekrényükben: nem különítik el megfelelően a nyers csirkét a felvágottól, s így ott is kialakulhat a szal- monellás fertőzés. Marosán László: — Nem biztos, hogy a panaszok szaporodása a minőség tényleges romlására utal. Közrejátszanak ebben egyéb körülmények is. A Kaposvári Húskombinát Somogybán 9 ezer tonna tőkehúst és hús- készítményt forgalmaz, ezenkívül rendszeresen szállítunk a környező három megyébe és Budapestre. Az 1981-ben épült belföldi húskészítménygyártó üzem kapacitásának kihasználása arra ösztönöz bennünket, hogy minél több terméket forgalmazzunk, mert a vállalat eredményességében ez döntő. Pozíciónk megtartásában, javításában döntő a minőség. Voltak az elmúlt években a minőséggel kapcsolatos gondjaink. A kereskedelmi vállalatok, a fogyasztók és a hivatalos szervek észrevételei alapján változtattunk ezen. Elfogadom, hogy egy-egy alkalommal előfordulhatnák kifogások, de vitatkozom azzal a megállapítással, amely gyakori- aknak tekinti ezeket. A gyártást nemcsak az állategészségügyi állomás szakemberei ellenőrzik, hanem a vállalat saját meó- szenvezete is. Elvileg kizárt tehát, hogy romlott áru kerüljön ki a vállalattól. Minőségi hibás vagy a szabványnak nem teljesen megfelelő áru azonban előfordulhat. Egy éjszaka 550—600 mázsa árut kimérnek. Lehetetlen, hogy minden egyes rudat a meós és a raktárban dolgozó átvizsgáljon. Ezt küszöböli ki az a rendszer, amelyet a kereskedelmi vállalatokkal az utóbbi években kialakítottunk, és mind a ketten jónak ítéljük meg. Ennék alapján az áru átadója és a bolt illetékese közösen dönt a reklamált áruról. Szerkesztőség: — Mi történik a vállalaton belül azokkal, akik ludasak, hogy nem megfelelő minőségű áru került a boltokba? Marosán László: — A meószervezetünk közvetlenül az igazgatóhoz tartozik, és minden hónapban jelentést készít a kereskedelmi reklamációkról. Ebben feltünteti azt is, hogy a reklamációnak mi volt az oka, és a termelés vagy raktározás során keletkezett-e a hiba. Ha a dolgozó felelőssége egyértelmű, anyagi következményei vannak a vétségének. Az ilyen eset azonban kevés. Szerkesztőség: — A pari- zert gyakran nem lehet szeletelni, és a bácskainak is gyakran puha a belső szerkezete. Mi a hiba oka? Marosán László: — Ha megfelelően hűtött állapotban szeletelik, akkor ez nem fordulhat elő. Szerkesztőség: — Ez csupán a hűtéssel kapcsolatos gond? A parizer mintha kissé kásás lenne. Marosán László: — A szabványok előírásaiban volt változás és ennek megfelelően készül ez a termék, s ez most más, mint 8—10 évvel ezelőtt volt. Mi a szabványnak megfelelőnek tartjuk. Dr. Bánáti Henrik: — A szabványok előírásai változtak a mai lehetőségeknek és igényeknek megfelelően A minőségellenőrzést mindig az érvényben levő szabványok szerint végezzük. És itt külön kell választanunk két összekevert fogalmat. A fogyasztásra alkalmatlan termék nem kerülhet forgalomba. Mást jelent a minőségi kifogás. Azt, hogy ha a szabvány előírásainak nem 'felel meg csomagolásában, kivitelében, formájában, színében a termék, de fogyasztható. Mi ilyen esetben is minőségi kifogást emelünk, és szankciót javasolunk. A szankció lehet a helyszíni bírságolás a figyelmeztetés javaslat a fegyelmire és szabálysértési eljárásra. A szigorú minőségellenőrzésnek is köszönhető, hogy a Kaposvári Húskombinát termékeire az idén kevesebb a kifogás, mint tavaly volt. A zöldülés okát a Kaposvári Húskombinát megbízásából a Hús- rpasi Kutatóintézet és a Somogy megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző állomás vizsgálta, s azt állapították meg, hogy a felvágottak zöldülése oxidációs folyamat következménye, s az egészségire nem ártalmas. Ettől a termék még fogyasztható, bár gusztustalan. A húskombinát exportra termel, s oda csak válogatott minőségű húst lehet küldeni. Ennek következménye, hogy sok nyese- dékhús keletkezik. Ez teljes értékű, de állás következtében a levegővel érintkezik. MINŐSÉGE A hús darabolása, kézbe fogása következtében a rajra levő mikroorganizmusok szaporodnak. A nyesedék- hús azonnali feldolgozása nem mindig biztosított, egy ideig tárolni kell. Ebből következik, hogy az áru már egy nagyobb csíratartalommal kerül gyártásra. A technológiából következik, hogy a gyártás után azonnal hőkezelik az árut. Ezért rövid az az idő, amikor a fűszerek a színmegőrző hatást ki tudják fejteni. A magasabb csíratartalmú készítményt erősebb hőhatásnak kellene kitenni, ez viszont azzal járna, hogy a fehérjék kicsapódnak és értéktelenné válik a termék. Olyan esettel is találkozunk. amikor — emberi hiba miatt — nem volt megfelelő a hőkezelés. Ilyenkor a szakemberek az árut újból hőkezelésre utalják. Somoskövi Gábor: — A mi termékeink a raktárban is megőrzik minőségüket, s lehetőség szerint hűtve, de mindenképpen termoszkocsiban szállítjuk ki az üzletbe. Oda tehát elfogadható hőmérsékleten jut el. Ezután kerül a hűtőtérbe, majd a fogyasztóhoz. Jelenleg adottságok tekintetében a kereskedelem áll rosszabbul. A mi üzemünk inkább biztosítja az áru minőségének a megőrzéséhez a feltételeket, mint a bolti hálózat. Olyan ízeket azonban, mint amilyet a fogyasztó saját maga állít elő, nem tudunk biztosítani. Jogos igény, hogy a termékeinknek valamilyen sajátos íze legyen, de nem szabad egy nagyipari tevékenységet folytató termelőtől házias készítményt várni. Szerkesztőség: — A beszélgetés során végülis kiderült, hogy nem olyan ■minőségű az áru, mint amilyennek lennie kellene. A technológiai hiányosságokat hogyan lehetne kiküszöbölni, hogy a panaszok megszűnjenek? Marosán László: — En tiltakozom a feltételezés ellen, hogy ezek a dolgok rendszeresen előfordulnak és emiatt jelentős változásokra van szükség. Tény viszont, hogy esetenként előfordulhatnak. Mi azt szeretnénk, ha minél kevesebb esetben találkoznánk ilyen gonddal. Kerényi Ákos: — A vásárlók könyvébe tett évi 250—300 bejegyzés kis töredéke a húsipari termékekkel kapcsolatos észrevételeknek. A húsipari vállalatokkal együtt megtartott vásárlói ankétokon nemcsak új termékeket mutatunk be, hanem kíváncsiak vagyunk a vásárlók véleményére is. Elhangzott itt a hűtőkapacitással kapcsolatos gond is. Tény. hogy nem minden boltunkban egyforma a hűtőkapacitás és nincsenek meg mindenütt a feltételek, amelyek a forgalmazást, illetve a szakosított tárolást lehetővé tenné. Szerkesztőség: — Azt bizonyára tudja, hogy nem minden alkalommal írnak be a vevők a vásárlók könyvébe. Kerényi Ákos: — Az elmúlt kétJhárom évben jelentős összegeket költöttünk hű tőkapacitásunk fölúj dósára. illetve boltbővítésekre. Megfelelő a karbantartó részlegünk, amelyik biztosítja hűtőgéppankunk üzemképességét. Marosán László: — A gyártó és a kereskedő között régi vita a választék. Meggyőződésem, hogy Kaposváron nagyon sok gond adódik abból, hogy nem minden időszakban lehet annyi készítményt kapni, mint amennyit gyártunk. Olyan döntés is született, hogy jövőre — ha minden ígéret megvalósul — az Április 4. utcában hússzakboltot nyitunk. Mi húsáruháznak nevezzük ezt a 300 négyzetméteres alapterületű létesítményt, és szeretnénk bebizonyítani, hogy korszerű körülmények között. megfelelő felkészültséggel egy boltot jól el lehet látni. Ha egy ilyen üzem felépült, akkor annak valamennyi termékünket kínálni kell. Dr. Bánáti Henrik: — A fogyasztó joggal várhatja el, hogy mindig kifogástalan minőségű árut kapjon az üzletben. A múlt évben a húskombinát termékeit ért minőségi kifogások száma és aránya csökkent, mert a gyártó — és a forgalmazó is — tett egy sor intézkedést a termék jó minősége érdekében, az ellenőrzés szigora pedig nem csökkent. Egész sor intézkedés született például az alapanyagok megfelelő tárolása és felhasználása érdekében. A hőkezelő szekrények műszeres ellenőrzését, karbantartását megoldották a gyártást kereskedelmi igények és megrendelések alapján szervezték meg Ezt, úgy gondolom, tovább kell tökéletesíteni. Somoskövi Gábor: — Mi nemcsak fogadkozunk, hanem rá is vagyunk kényszerítve arra, hogy a piacon jobban helytálljunk. A fogyasztót meg kell nyerni és meg kell tartani. Marosán László: — Egyik törekvésünk az, hogy egyéni választékkal jelenjünk meg a piacon, tehát az adott termék ízesítése az átlagostól eltérő legyen, másrészt olyan termékeket kínáljunk, amelyekről tudja a vevő, hogy az a Kaposvári Húskombinát terméke. Űj választéklistánk jelenik meg. Jó néhány terméket elhagytunk belőle és újakat vezettünk be, olyanokat, amelyeket pillanatnyilag rajtunk kívül más nem gyárt az országban. Megvannak az elképzeléseink a jövőre vonatkozóan: jelentős változásokat tervezünk éppen a forgalom elemzése alapján: a nem kedvelt termékeket elhagyjuk és olyanokkal jelenünk meg, amelyekre eddig gyártási kapacitásunk sem volt. Természetesen a belső fegyelmet is szilárdítani kell. Az kétségtelen, hogy van hiba: a törekvésünk azonban az, hogy ezéket csökkentsük. Termékeink minőségmegőrzését szolgálja, az is, hogy vákuumcsomagolásban, gusz- tososi termékekkel jelenünk meg a piacon. Ez egyrészt a vásárlás kulturáltságát, másrészt a minőség megőrzését szolgálja. Dr. Bánáti Henrik Zimonyi István Kerényi Ákos Marosán László Somoskövi Gábor
