Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 8., csütörtök Senfor helyett Pumát varrnak Kéthelyen Egy szinttel magasabban Ma már senki sem ütkö­zik meg azon, ha egy terme­lőszövetkezet, esélyeinek ja­vítására és *a dolgozók ál­landó, biztos foglalkoztatá­sára melléküzemágat létesít. Élnek is sokan a lehetőség­gel és bár az indulás oly­kor nehézkes, s legtöbbjük bebizonyította életképessé­gét, sőt ha mód van rá, egy szinttel magasabbra is jut­nak. Ez mondható el most a kéfhelyi Arany Kalász ter­melőszövetkezet varrodájá­ról is, ahol majdnem száz asszony keresi meg kenye­rét. Az épület és környéke rendes, a munkaterem szin­tén, s talán ez is oka, hogy az asszonyok mint csivitelő madarak zsongnak az aszta­lok mellett, miközben bo­szorkányos ügyességgel jár a kezük. Tőlük kissé távo­labb középkorú asszony for­gatja, nézi jobbról, balról a már kész tréningruhákat. 0 a meós. — A héten kezdtük a munkát, s ez még csak a betanulási idő. Nagyon szi­gorúak a minőségi követel­mények; nem adhatunk ki rossz árut a kezünkből — mondja Kecskés Lászlóné. — Ezt megelőzően Senior tréningruhákat gyártottunk, tehát van .tapasztalatunk, de ez mégiscsak nehezebb és egyelőre lassabban is megy az összeállítása. A többiek helyeselnek. Most, mint mondják, még nem sok örömük van a munkában. A betanulási idő három hónap, talán utána majd belerázódnak az újba. Végh Mária, a varroda fiatal vezetőnője Is szeret­ne már túl lenni az átme­neti időszakon. — Másfél éve vagyunk kapcsolatban a Váci Kö­töttárugyárral. Azt megelő­zően is majdnem egy év­tizede már létezett a szövet­kezet varrodarészlege, de nem végzett ilyen magas követelményszintű munkát. Itt. a kéthelyi és somogy- szentpáli varrodában össze­sen 92 asszony dolgozik. A somogyszentpáliak Seniort varrnak, mi pedig — hiszen az itteniek már jártasak a munkában — áttértünk a Puma tréningruhák összeál­lítására. Az asszonyok tudásával nincs baj, mégsem egyszerű az átállás; most még nem tudják azt a pénzt sem meg­keresni, amit a korábbi munkával. — Reméljük azonban, hogy hamarosan beletanulnák, és akkor meglesz a napi 340 daráb, úgy, mint a Senior- ból. S akkor már mindenki­nek megérte a változás. N. Zs. Egységes termékkódrendszer Magyarországon a követ­kező években bevezetik a fogyasztási cikkek és a be­ruházási javák egységes kódrendszerét. A Magyar Kereskedelmi Kamarában működő egységes termék­kódirodában az MTI mun­katársának elmondották: a beruházási javak jelölésére Magyarországon egységes termékazonosító kódrend­szert dolgoztak ki, míg a fogyasztási cikkekre a világ számos országában már al­kalmazott nemzetközi ter- mékszámozásii és vonalkód­rendszert vezetik be. A két, egymással kapcso­latban levő rendszer az al­kalmazása minden eddigi­nél pontosabb népgazdasági szintű készletnyilvántartást tesz lehetővé, s nagyban hozzájárul a vállalati kész­letgazdálkodás hatékonysá­gának javításához. A munka már megkezdő­dött, 1986-ig 300 beruházási termékkör azonosító kód­rendszere készül el. A ha­zai termékazonosítási jele­ket úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a nem­zetközi rendszerhez. A kö­zelmúltban jelent meg az Országos Anyagi- és Árhi­vatal elnökének rendelete, mely előírja, hogy az egysé­ges termékazonosítási kód­rendszert 1988. január 1-ig milyen termékeknél kél! be­vezetni. Ebben a munkában mintegy öt-hatszáz vállalat, gyártómű vesz részt. Válla­latközi kapcsolataik szerve­zésében fokozatosan áttér­nek az egységes kódrend­szer alkalmazására. A fogyasztási cikkeiknél a nemzetközi termékszámozási és vonalkódrendszer beveze­tése nemcsak a hazai kész­letek nyilvántartásának kor­szerűsítése miatt fontos. Er­re az exportálókat készteti az is, hogy Nyugat-Európá- ban és Észak-Amerikában csak vonalkóddal ellátott termékeket lehet értékesíte­ni. Jelenleg már mintegy 500 olyan terméket gyárta­nak Magyarországion, ame­lyet vonalkóddal látnak el. Többek között ilyen cikkek a Caola Hemovit és Óceán készítményei, a Szentesi Ba­romfifeldolgozó Vállalat árucikkei és a Hungarofnuct konzervei, amelyeket döntő többségében exportra szállí­tanak. Ma még elsősorban a külföldön értékesített fo­gyasztási cikkeket látják el vonalkóddal, mert hazai hasznosításának feltételei­vel a kereskedelmi vállala­tok még nem rendelkeznek. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság tervezi, hogy anyagilag is támogat­ja kereskedelmi, raktározá­si, ipari mintarendszerek kialakítását, amelyeket a későbbiekben széles körben alkalmazhatnak. Hazánk 1984. január 1. óta tagja a Nemzetközi Termék­számozási Társaságnak. Kapacitásbörze Traktorok — kistermelőknek A Közlekedési Miniszté­rium és a MÉM együttes tá­jékoztatót adott ki egyes, mezőgazdasági vontatóként üzemeltetett járművek úgy­nevezett lassú járművé törté­nő átminősítésének lehetősé­geiről. A tájékoztató ismer­teti az ide sorolható trak- tontípusokat; egyebek között a közismert MTZ—50-es. MTZ—52-es, az UTOS—45- ös és az UE—50-es erőgépe­ket. Ezeket a jövőben egy­séges elbírálás szerint, az eddiginél szélesebb körben használhatják a kisterme­lők, ha a lassú járművekre előírt műszaki feltételeknek még megfelelnek, függetle­nül attól, hogy teljesítmé­nyük nagyobb a magánsze­mélyek által üzemben tart­ható mezőgazdasági vonta­tók teljesítményhatáránál. A MÉM-ből kapott infor­máció szerint arra lehet számítani, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben lefutott, ám a kistermelés céljaira egy ideig még megfelelő erő­gépek az eddiginél nagyobb számban cserélnek gazdát. Tovább bővült a Compor- gan közös vállalat keretében működő INKA kapacitás- és eszközbörze partnereinek köre. Az öt éve működő szá­mítógépes rendszernek ma már több mint 400 hazai vállalat és szövetkezet a tagja. Az INKA, amely fe­lesleges kapacitások értéke­sítésével, kooperációs part­nerek keresésével foglalko­zik, a szakma legjelentő­sebb szervezetévé vált az országban1. A börze partne­rednek mintegy 40 százaléka nagyvállalat. Hasonló arányban képvi­seltetik magukat a szövetke­zetek is. Bővült a kisebb szervezetek, gmk-k, kisipa­rosok részvétele is, ami ugyancsak növelte a koope­rációs kapacitáskínálatot. Az INKA számítógépes adattárában mintegy 2800 bejelentést tartanak nyilván, amelynek 90 százaléka vala­milyen szabad kapacitás fel­ajánlása hasznosításra. A szervezet az idén mintegy 440 kooperációhoz keresett partnert, ebből 42 kooperá­ció már létrejött, 220 témá­ban még tárgyalnak az ér­dekeltek. A kooperációs piacon az utóbbi években fokozatosan egyensúly alakult ki. Egyes területeken — forgácsolás, műanyag fröccsöntés — a kínálat már számottevően meghaladja a keresletet. En­nek ellenére továbbra sem egyszerű a kooperációk szer­vezése. A gyártásra vállal­kozók ma még sok esetben gyengébb minőségű tecraho- lógiát kínálnak, mint amire partnereiknek szükségük lenne. Számottevően nőtt az idén az építőipari kapacitás iránti kereslet, itt ma már hiánnyal számolnak. Főleg a szakipari és a kőműves- munkáknál haladja meg a kereslet a kínálatot. Az INKA minden hónap utolsó hétfőjén a szervezet II. kerület Bég utcai szék­házában rendszeresen szak­mai napot tart, amelyen a kooperációs partnerek talál­kozhatnak, elmondhatják tapasztalataikat. Ezek a rendedvények egyben a vállalatok közötti együttmű­ködés szervezésének gyorsí­tásához is hozzájárulnak. Nőtt a nyereség, mégis elégedetlenek Félév után a kaposvári áfésznál Az év első felében 2,4 százalékkal nőtt a bevétel a kaposvári áfésznál. Ezzel azonban korántsem elége­dettek a szövetkezet vezetői, hiszen a tervet e téren nem sikerült teljesíteni, örven­detes viszont, hogy javult a gazdálkodás eredménye: az elért 26,8 millió forint nye­reség 14,9 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakáé, s ezzel a növeke­déssel a megye többi fo­gyasztási szövetkezetei kö­zött a negyedik helyen áll­nak. Sajnos, 32 egység nem érte el az előző év forgal­mát, s köztük a Zselic Áru­ház sem, ahol a műszaki, továbbá a sport- és játék- osztály jó munkája segített a többi részlegen. Két vidé­ki alapegység viszont na­gyot lépett előre. Ruházati cikkekből a kaposvári, a vasútállomással szemben le­vő olcsó áruk boltja adott el sokat; itt az is közreját­szott a forgalomnövekedés­ben, hogy jövedelemérde­keltségű rendszeriben dol­goznak a kereskedők. A vendéglátás forgalmát hátrányosan érintette, hogy nyolc vendéglátóegységnél — köztük négy melegkony­hás vendéglátóhelyen — bontottak szerződést, s tíz vidék; vendéglőben tíz szá­zalék körül' a forgalom­csökkenés. A vendéglátás kisebb forgalmat ért el, mint a múlt év azonos idő­szakában, legnagyobb ará­nyú a csökkenés az üdítő­ital- és az ételforgal óimban. A nagykereskedelem 119 millió forint értékű árut ho­zott forgalomba, azaz keve­sebbet, mint a múlt év első hat hónapjában. Az áfész valamennyi üzemága nyereséges. Külö­nösen kiemelkedik a kiske­reskedelem eredménye, de a vendéglátás is 1,8 millió, a nagykereskedelem 10,2 mil­lió, a felvásárlás pedig 1,6 millió forint nyereséggel já­rul; hozzá az év első hat hónapjának 26,8 millió fo­rintos eredményéhez. Nőtt a munka termelé­kenysége. Feladataikat 831 dolgozóval oldották meg (ez harminccal kevesebb a ta­valy ilyenkori létszámnál). Céljaikat 160 millió forin­tos készlettel valósították meg, ebből 63 millió forint a más cégekkel közös bol­tokban állt rendelkezésükre. A szövetkezet vezetői elé­gedetlenek a vagyonvéde­lemmel. A normán felüli hiányok összege 1,2 millió forint, s ez a Zselic Áruház ruházati osztályán, a taszá- ri 24. számú, a hajmási és a topomári 40. számú bolt­ban keletkezett. Az áfész vezetői több fontos határo­zattal igyekeznek megszün­tetni a hiányosságokat. Bíz­nak abban, hogy az év vé­géig az idei és egyben a VI. ötéves tervidőszakra kitű­zött célokat is elérik. Dévai Zoltán — Jó időben hétközna­ponként általában 2—300-am keresik fel fürdőnket, amely főként a reumatikus beteg­ségek gyógyítására jó — Papp István a szuloki für­dő vezetője mondta ezt. Hétvégeken azonban elő­fordul, hogy telt házzal üzemelnek, azaz több mint hatszázan vannak itt. — Számomra is szokatlan kissé, hogy sokan előszere­tettel fogyasztják hidegen, mások melegen a gyógyvi­zünket. Állítólag használ. Bevallom őszintén: nekem ízlik... Akadnak itt környékbe­liek is, ám a szuloki fürdő leggyakoribb látogatói in­kább Baranyából, Pécs kör­nyékéről érkeznek. Pécsről és Komlóról rendszeresen jönnek buszokkal is vendé­gek. A fürdő tőszomszédsá­gában van egy kisebb kem­ping, ott hétvégeken 40—50 sátorban is táboroznak a lá­togatók. — Jórészt magyarok jön­nek, s jó néhányan a nyu­gati országokból, főként az NSZK-ból. Még itt, a kör­nyékünkön sincsenek felál­lítva elfogadható útbaigazí­tó táblák, mégis érkeznék hozzánk emberek. Szájról szájra terjed a hír, s akik egyszer megismertek ben­nünket, elmondják otthon a barátaiknak, ismerőseiknek. A három medence közül csak kettőben fürdenek, a harmadikban épp a vizet cserélik. A föld alól feltörő víz 56 fokos. Legalább egy napot várni kell, amíg fü­rödni lehet benne. Nincs ugyanis a fürdőnek hideg­vízellátása. Jónak mondható viszont az ellátás hideg üdí­tőből. Gy. L. Tanácskozott az AGITCOOP végrehajtó bizottsága Augusztus 3—7. között Bu­dapesten tartotta ülését a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (AGITCOOP) végrehajtó bizottsága. Ez a nemzetközi szövetség a vi­lág legnagyobb, 500 millió tagú nem kormányközi szer­vezete. Egy évtizede tartotta alakuló ülését Budapesten, s a szövetkezeti oktatás fej­lesztését tűzte ki feladatául. A végrehajtó bizottságnak az alakulástól kezdve ma­gyar tagja is van, Zsarnó- czai Sándor egyetemi tanár­nak, a Szövetkezeti Kutató Intézet igazgatójának sze­mélyében. A végrehajtó bizottság mostani ülésén egyebek kö­zött a szövetkezeti felnőtt oktatás kérdéseit, a nők képzésének helyzetét, az ok­tatás és a kutatás kapcso­latát, az oktatási módszere­ket, valamint az AGIT­COOP és az ENSZ szakosí­tott szervezetei közötti kap­csolatok legfontosabb kér­déseit vitatták meg. A végrehajtó bizottság tágjait a Parlamentben Né­meth Jenő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese tájékoz­tatta hazánk bel- és külpo­litikájának kérdéseiről, va­lamint a közelgő Kulturális Fórum előkészületeiről. A végrehajtó bizottság tagjait fogadta Rév Lajos, az Országos Szövetkezeti Ta­nács soros elnöke, az OKISZ elnöke. Kedvelik a pécsiek a szuloki fürdőt

Next

/
Thumbnails
Contents