Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

2 Somogyi Néplap 1985. augusztus 8., csütörtök Tiltakozó felvonulás Szkopjéban Az új Jugoszlávia négy évtizedes történetében eddig egyedülálló esemény játszó­dott le néhány nappal ez­előtt: a rekkenő nyári hőség­ben 150 dolgozó végigvonult a macedón székváros, Szkop­je utcáin, követelve, hogy vonják felelősségre azokat a személyeket, akik javasolták, elhatározták és jóváhagyták egy országos jelentőségű, de teljesen elhibázott ipari léte­sítmény felépítését. A jónéhány milliárd díná- ros beruházásról még az el­múlt évtizedben döntöttek. A terv a következő volt: Dél- Macedóniában, a Vardar egyik mellékfolyója, a Va- taska partján fekvő Kava- darciban, a helyi érckészle­tekre és adottságokra alapoz­va létrehozták a Balkán leg­nagyobb vas- és nikkelkohá­szati kombinátját, a „FENI”-t. A munkálatok még a het­venes években megkezdődtek. A „FENI” tanulságos esete azóta össztársadalmi ügy lett, s a szkopjei tiltakozó menet most ismét megmozgatta a közvéleményt. A dolgozók felvonulása egyébként példás rendben, minden zavaró mozzanat nél­kül zajlott le. „Ez az eset a hagyományos évi szabadsá­gok kellős közepén újból visszatérített bennünket a valóságba — írta kommen­tárjában a belgrádi NIN — a legnagyobb macedón beruhá­zási baklövés, amelynek egy egész köztársaság gazdasági fejlődésére gyakorolt közvet­len gazdasági következmé­nyei egyelőre beláthatatla- nok, szociális téren már érez­teti hatását”. Arról van szó, hogy az il­letékes párt és állami szer­vek egy esztendeje határo­zatot hoztak a nyolcvanas évek elejére részben már el­készült és üzembe helyezett „FENI” bezárásáról. Ez azt jelentette, hogy a kombinát 2300 dolgozója közül I300-at nyomban elbocsátanák és máshol helyeznek el. Sajnos, azóta sem találtak számukra megfelelő munkahelyet. Az elbocsátott dolgozók — akik mindmáig minimális át­lagkeresetüknél kisebb meg­élhetési pótlékot kapnak — 150 tagú küldöttsége felke­reste Dragoljub Sztavrevet, a macedón köztársasági kor­mány elnökét. Ezt a látoga­tást azonban kellemetlen hu­zavonák előzték meg. A „FENI” dolgozói bejelentet­ték a kavadarci párt és ta­nácsi vezetőknek, hogy dele­gációt menesztenek Szkopjé­ba, ahol megbeszélést foly­tatnak Sztavrevvel gondjaik­ról, jövő kilátásaikról. A megbeszélés napján azonban a küldöttség tagjai a városka autóbusz-állomásán nem kaptak menetjegyet és nem tudtak útnak indulni, mint később kiderült, a helyi ve­zetők „közbenjárása” ered­ményeként. Dragoljub Sztavrev a talál­kozón néhány „meglepő” tényt is közölt a „FENI” munkanélküli dolgozóinak képviselőivel. Egyebek között elmondta, hogy a közeljövő­ben kormányrendelet jelenik meg a kavadarci kombinát bezárásáról, tekintettel arra, hogy a tervezők által „be­ígért” hatalmas természeti kincsek nem léteznek. A he­lyi vezetők egészen eddig hallgattak a vállalat teljes szanálásáról. Eaeik után került sor a tiltakozó menetre ... Valószínű, ma már nehéz lenne eldönteni, hogy a kavadarci beruházás ügyé­ben ikik és milyen úton- módon, mire alapozva dön­töttek. A „FENI” dolgozói min­denesetre gyűlésen követel­ték azt, hogy a szocialista építés nagy létesítményeinek építéséről valóban alaposan átgondolt, felelősségteljes ha­tározatok szülessenek. Arab csúcsértekezlet Tegnap este a tervek sze­rint megkezdődött az Arab Liga tagállamainak és a PFSZ-nek rendkívüli csúcs- értekezlete a marokkói Ca­sablancában. Egyes tagok bojkottálják a tanácskozást — közöttük Szíria —, má­sok pedig nem államfőt kül­denek Casablancában, ha­nem csak az államfő megbí­zottjával képviseltetik ma­gukat. Nagy befolyású .tag­országok távolmaradása, vagy az, hogy királyuk, il­letve elnökük nincs jelen, arra vall, hogy a találkozó nem hozhat lényegbevágó döntéseket. A liga huszonegy tagálla­mának nem egészen a fele döntött úgy, hogy a legma­gasabb szinten vesz részt a 'legmagasabb szintűnek ter­vezett konferencián. Bojkot­tálja az általa időszerűtlen­nek és a régen folyó vitá­kat még inkább elmérgesí- tőnek tartó tanácskozást Szíria, Libanon, a Jemeni NDK és Algéria. A két napon át tartó elő­készítő külügyminiszteri konferenciára Líbia elküld­te a külügyi iroda (külügy­minisztérium) meghatalma­zottait. A napirendi vita azonban heves volt — é.s a líbiai delegáció feje kedden hazatért. Líbia még a hét elején közölte: a csúcsérte­kezleten csak bizonyos fel­tételek teljesülése esetén képviselteti magát. A felté­teleket a külügyminiszterek nem teljesítették. Kedden a konferencia házigazdája, II. Hasszán marokkói király — aki Líbia vezetőjével egye­sülési államszerződést írt ■alá — hosszabb telefonbe­szélgetést folytatott Moamer él-Kadhafiival. Szerdán né­hány líbiai diplomata még Casablancában várt a dön­tésre. A marokkói uralkodó ere­deti terve szerint az értekez­let csak az arabközi viták megoldására és a jordániai palesztin-politikára össz­pontosítana, de feltételezik, hogy az iráni—iraki konflik­tus és a Szomáliái—etiópiai viszony is szóba kerül. Ügy tudják, hogy rövid lesz a ta­nácskozás, és hogy sokkal többet nem tehet egy politi­kai tanulmánybizottság fel­állításánál. Utoljára 1982-ben rendez­tek arab csúcskonferenciát. Irak—Irán: török közvetítés Az iraki katonai főpa­rancsnokság legújabb hadi- jelentése szerint az elmúlt nap folyamán az irak—irá­ni front különböző szaka­szain szórványos tüzérségi lövöldözés folyt. A Tigris folyótól keletre eső térség­ben elsüllyesztettek két irá­ni őrnaszádot. Az ellenség ágyúval lőtte Mandala ira­ki várost. Az ÍRNA teheráni hír­ügynökség szerint az iraki­ak a front északi szakaszán az elmúlt nap alatt 115. a déli és a középső szakaszon pedig harminc halottat vesz­tettek. Horramshar és Abadan iráni városban a tüzérségi belövések nagy károkat okoztak. Irak szerdán török köz­vetítéssel 29 sebesült iráni hadifoglyot engedett szaba­don. Beiktatták a bolíviai elnököt Ünnepélyes keretek között beiktatták kedden tisztségé­be az új bolíviai államfőt, Victor Paz Estenssorót. A beiktatási ünnepségen negyven ország képviselője vett részt, La Paz-ba utazott mások között Raul Alfonsin argentin, Julio Maria San- guinetti uruguayi és Belisa- rio Betancur kolumbiai ál­lamfő. A hetvennyolc esztendős Victor Paz Estenssorót ne­gyedszer választották meg Dél-Amerika legszegényebb országának elnökévé. Bár a július 14-i előrehozott vá­lasztásokon, ahol a Nemzeti Forradalmi Mozgalom jelölt­jeként Indult, csak a máso­dik helyet szerezte meg, ám az őt megelőző jobboldali Hugó Banzer sem kapta meg az elnökséghez szükséges sza­vazattöbbséget. Hétfőn a kongresszus választotta meg az új államfőt — Victor Paz Estenssoro személyében. Az új elnöknek Bolívia történetének legsúlyosabb gazdasági válságával kell megbirkóznia. A világon itt legmagasabb az infláció — egy év alatt elérte a kilenc­ezer százalékot. Az ipar holt­ponton van, nő a gyermekha­landóság, a bűnözés, nincs elegendő élelmiszer és gyógy­szer. Bolívia másfél éve nem törleszti a mintegy ötmilliárd dolláros külföldi adósságát. Beiktatási beszédében Vic­tor Paz Estenssoro a gazda­ság fellendítésének szüksé­gességét hangoztatta. Kije­lentette: szeretné újratár­gyalni a hitelezőkkel a kül­földi adósságok törlesztésé­nek átütemezését. Beszédé­ben külpolitikai törekvései­vel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy szeretné fejleszteni Bolívia kapcsolatait a szom­szédos országokkal, az Egye­sült Államokkal, Nyugat-Eu- rópával, a Szovjetunióval, Japánnal és Kínával. Európa­szerte ítéletidő témbol Tomboló szélvihar, óriá­si mennyiségű eső, ki­dőlt fák, elakadt autók, elárasztott földek... Nyu- gat-Európa régen nem látott ítéletidőt élt át az utóbbi két napban. Bécstől Rotterdamig pa­takokban folyt a víz az utcákon, gátolva a köz­lekedést és súlyos káro­kat okozva a lakóépüle­tekben. Szerda esti kommentárunk Á házkutatás háttere Szerda esti kommentárunk Őrizetbe vételekről, ház­kutatásokról érkeztek jelen­tések az elmúlt napokban Zimbabwéből. A rendőri in­tézkedések mindegyike a ZAPU, az ellenzéki Zim­babwei Afrikai Népi Unió tagjai, aktivistái ellen irá­nyult. Az egyik razzián be­hatoltak a párt vezetője, Joshua Nkomo lakásába, sőt őrizetbe vették a jelenlévő­ket, köztük a politikus több biztonsági emberét is. Jónéhány megfigyelő haj­lik arra a véleményre, hogy a múlthavi általános vá­lasztásokon biztos győzel­met aratott Mugabe minisz­terelnök, illetve a parla­mentben túlnyomó többsé­gét megőrző ZANU—HF (Zimbabwei Afrikai Nem­zeti Unió—Hazafias Front) pártja most igyekszik fo­kozni a nyomást legfőbb politikai ellenlábasára, aki ’— s itt rejlik a dolgok tra­gikuma — a fehértelepes Smith-rendszer elleni har­cok idején még első számú fegyvertársa volt. Ám a szövetség és az együttműködés nem tartott sokáig. Röviddel a valódi önállóság elnyerése, a több­ségi uralom 1980-as beveze­tése után felerősödtek a Mu­gabe és Nkomo közt fenn­álló ellentétek, amelyek (s afrikai közegben sajnos ez sem újdonság) jóval túl­mennek a személyes véle­ményeltérésen, a két párt programjában fellelhető kü­lönbségeken. Az igazi veszély abban rejlik, hogy a ZANU—ZA- PU ellentét egyben a törzsi szembenállást, a lakosság többségét alkotó Shona, és a 'kisebbséget jelentő Nde- bele törzs közötti, történel­mi gyökerű konfrontációt tükrözi. Márpedig ezek a kiújuló feszültségek — csak­úgy, mint a fekete konti­nens más országaiban ■— a gazdasági feladatoktól, a társadalmi átalakulás teen­dőitől vonják el az erőt, s így mindenképpen hátrá­nyosak az amúgy is számos bel- és külpolitikai problé­mával küzdő fiatal állam számára. Mennyire éleződhet ki most az ellentét, igazak-e azok a vádak, hogy Mugabe a ZAPU felszámolására tö­rekszik? Nehéz kérdések ezek, s a jelek szerint nagy­mértékben a rájuk adandó válasz határozza meg a Dél­afrikai Köztársaság terhes szomszédságában helyét ke­reső Zimbabwe jövőjét. Számos szakértő úgy véli, hogy — bármennyire nem világos pillanatnyilagi_ a mostani rendőri intézkedé­sek háttere — hosszabb tá­von kevés kétség férhet Mugabe szándékaihoz. A kormányfő ugyanis több al­kalommal — legutóbb épp a júliusi voksolás után — megerősítette, hogy néhány éven belül egypártrendszert akar bevezetni az ország­ban. Csendes­óceáni fórum Atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánították a Csen­des-óceán déli részét ked­den, az érintett országok képviselőinek a Cook-szige- teken megrendezett tanács­kozását — jelentette ki Dá­vid Lángé új-zélandi mi­niszterelnök, a fórum szó­vivője. A megállapodást a térség tizenhárom országa egyhangúlag elfogadta. Hivatalos források, szerint hat. ország — köztük Üj- Zéland és Ausztrália — már szerdán aláírja a szer­ződést, miután a küldöttsé­gek bemutatják azt kor­mányaiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents