Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-05 / 182. szám
2 Somogyi Néplap 1985. augusztus 5., ^étfő A dél-afrikai Durbanban az Egyesült Államok konzulátusa előtt tüntetnek a fajüldöző kormány politikája és az ehhez nyújtott amerikai támogatás ellen. (Fotó: AP—MT1—KS) Gyilkos tábornokok César Mendoza, a chilei csendőéség parancsnoka, a katonai junta tagja szombatra virradóra kénytelen volt benyújtani lemondását, miután egy bíróság tizennégy emberét bűnösnek találta a Chilei Kommunista Párt három tagjának meggyilkolásában. A bírósági döntés hírére a chilei fővárosban tüntetések kezdődtek: a rendőrség ikönnygázbombákkal és tűz- oltó-víztömlőkkel támadt a tüntetőkre, de azok újra és újra csoportosultak. Az ösz- szetűzések nyolc órán át tartották egyfolytában; a rendőrség 34 tüntetőt letartóztatott. Mendoza lemondását az országban jelenleg kialakult helyzettel indokolta, s azzal, hogy szere|tné megőrizni az ,,intézmény”, azaz a rendőri erők egységét. A tábornok a Salvador Allen- de demokratikus kormányát 1973-ban megdöntő Pino- öhet-junta négy eredeti tagjának egyike, a diktátor feltétlen híve. Távozásával a chilei tömegek juntaellenes mozgalmának fékentar- t ásóiban aktív csendőrség vezetését eddigi helyettese, Rodolfo Stange veszi át. Mendoza pribékjei március 30-án, mint a bíróság megállapította, kegyetlenül lemészárolták a Chilei Kommunista Párt három tagját: Jósé Parada szociológust, Santiago Nattino kiadótulajdonost és Manuel Guerrero egyetemi tanárt. Elvágták a torkúikat. Az eset napvilágra került és némi pánikot okozott a 30 ezer tagot számláló fegyveres testület élén, mert kiderült, hogy két tábornokuk személyesen is közreműködött a gyilkosságban. Mindketten benyújtották lemondás üka(t, s pénteken Mendoza helyettese, Stange is lemondott. Az ő lemondását azonban Pinochet nem fogadta el. A junta vezetője a jelek szerint nem szándékszik változtatni kormányzási módszerein. Egy pénteki beszédében diákok előtt ismét „a marxistákat” szidalmazta. Véget ért a VIT (Folytatás az 1. oldalról) A Moszkva-parti estéik című, világszerte ismert ének dallamaira kezdődött meg az „Emlék a Szovjetunióból” című összeállítás, amelyben orosz népviseletbe öltözött táncosék tartottak bemutatót. Ezt követően kezdődött meg a fesztivál hivatalos bezárása. Viktor Misin, a Komiszomol KB első titkárra. a szovjet nemzeti előkészítő bizottság elnöke beszédében szólt arról, hogy tartalmas és gazdag volt a moszkvai fesztivál, lehetőséget teremtett a közös gondolkodásra. Közelebb hozta egymáshoz a fiatalokat, s a résztvevők jobban ismerik és megértik egymást. A fesztivál eredményei táplálják azt a meggyőződést, hogy a fiatalok képesek egy jobb világ megteremtésében alkotóén részt venni. Jean-Claude Kenmedynek kétszer kellett megkezdenie hivatalos záróbeszédét, mert a tapsoló, éljenző tömeg egy ideig nem engedte szóhoz jutni. Kennedy még egyszer méltatta a világ: ifjúságának A nyugat-európai közösség képviseletében a luxemburgi, az olasz és a hollánd külügyminiszter hamarosan Pretoriába utazik, hogy a helyszínein kapjon tájékoztatást a dél-afrikai polgár- háborús helyzetről. Ezt a tizek Helsinkiben tartott külügyminiszteri ülése nyomán határozták el, és azután, hogy a nyugat-európai közösség országai hazarendelték tanácskozásra pretoriai nagyköveteiket. nagy nemzetközi seregszemléjét. A moszkvai találkozók és viták bebizonyították: a ma és a jövő problémáira léhet megoldást találni, s az ifjúság kész kivenni részét ebből a munkából. Az állandó bizottság koordinátor- titkára meleg Szávákkal köszönte meg a szovjet házigazdáknak a nagyszerű vendégszeretetet, hatalmas munkájukat, amelyet a siker érdekében végeztek. Ezután hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozót. Zene hangjai mellett le- engedtók a VIT zászlaját, majd a sötétségbe borult stadionban olasz, német, cbhilei és orosz dalok hangzottak fel. A nézők több tízezreinek • kezében zseblámpa gyűlt, elhangzott Róbert Rozsgyesztvenfczkíj: Óda a kialvó lánghoz című költeményének első szakasza. s kialudt a fesztivál- láng, A fiatalok még sokáig együtt maradtak a stadionban, énekeltek, búcsúztak egymástól. Renülőiesv Pretoriába A dél-afrikai kormányzat hozzájárult az utazáshoz azzal a feltétellel, hogy a1 tizek „nem avatkoznak be Dél-Afrika belügyeibe”. A nyugat-európai országok között jelenleg vita folyik, alkalmazzanak-e gazdasági és kereskedelmi tilalmakat, megtorló intézkedéseket a faji megkülönböztető dél-afrikai rendszerrel szemben, vagy megmaradjanak az erkölcsi-politikai elítélésnél. Rossz iparpolitika _ utcára került munkások Franciaországiban a Szocialista Párton belül is tiltakozást váltanak ki az acélipar ájtszervezése keretében bejelentett újabb munkahely-megszüntetések. Nord megyében T r i th - Sa i nt -L eger városi tanácsának négy szocialista párti tagja kilépett a pártbófl, hogy így tiltakozzon az Allilami Acélipari Tröszthöz tartozó Undmetal gyár tervezett bezárása ellen. Fabius miniszterelnök ugyan ólyan ígéretet tett, hogy a gyárat nem fogják bezárni addig, amíg más munkahelyeket nem találnak a mintegy 800 dolgozó számára, a szociális!ta városatyák azonban kijelentették: nem bíznak ebben az ígéretben, mert az egész északi iparmedencében egyre nő a munkanélküliség s nem látnak lehetőséget arra, hogy hogy az Unimetal dolgozói számára új munkahelyeket találjanak. Nord-megye a szocialista párt egyik legfontosabb vidéki bástyája, itt nagyon sok munkás is a Szocialista Páirt tagja s a megye szocialista képviselői és városatyái attól tartanak, hogy az acélipar leépítése következtében elvesztik majd választóik jó részét. Aggodalmaikat osztja Pierre Mauroy volt miniszterelnök is, aki a közelmúltban már levelet intézett ebbén az ügyben Fa- biols miniszterelnökhöz s felhívta a figyelmet: milyen veszélyekkel! jár a párt számára a kormány j'elenlegi iparpolitikája. A L’ Humanité vezércikkében rámutat: — az Uni- métal dolgozói határozott akciókkal szálltak szembe az üzem bezárásával s a lakosság támoigatásával szervezik ellenállásukat. A hét elején zavargások voltak a francia fennhatóság alá tartozó Guadeloupe szigetén. (Fotó: REUTER—MTI—KS) MADRID — Spanyolországban .pénteken életbe lépett a terhességmegszakítást engedélyező törvény. Az abortuszt Franco tábornok tiltotta be 1939-ben, hatalomra jutása után. A három éven át húzódó vita után ez év májusában elfogadott törvény engedélyezi az abortuszt, ha a terhesség az anya fizikai, vagy szellemi állapotát súlyosan veszélyezteti; ha a terhesség erőszak miatt következett be; ha a magzat nem egészséges. A kormány statisztikai adatai szerint évente 300 ezer spanyol nő veti alá magát abortusznak. Évente mintegy húszezren utaztak külföldre emiatt, a többi operációt Spanyolországban illegálisan végezték el. Hírek a világból SAN FRANCISCO — Közel egy hónapja San Francisco utcáin csatangoló két majmot üldöz egy biológusnő. Az ötkilós Patas majom júliusban szökött ki csemetéjével a san francisco-i állatkertből. A lakosságtól azóta hol innen, hol onnan érkezett telefonbejelentések szerint kettesben bebarangolták az egész várost, vígan közlekedtek a csúcsforgalomban is. Legszívesebben azonban a hűs parkokat látogatják. A biológusnő egy kutatási programra szerződött le az állatkertihez, s most kétségbeesetten keresi a program alanyait, egyelőre eredménytelenül. Való igaz, a Patas majom fajtájának legfürgébbje, egy óra alatt 65 kilométert is képes megtenni. Nem csoda, ha a hajsza már egy hónapja tart. SZÖUL — Pénteken kiengedték házi őrizetéből Szöulban Kim De Dzsung dél- koreai ellenzéki politikust Az egykori elnökjelölt házát szerdán, az Üj Koreai Demokrata Párt, a legerősebb dél-koreai ellenzéki párt országos tanácskozásának előestéjén vette körül a rendőrség. Kim — a dél-koreai hatóságok rendelkezése értelmében — nem folytathat politikai tevékenységet. A hatóságok arra hivatkoznak, hogy korábban húsz évi felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá, „lázadáls szí- táS|án|aik” vadjával. FREETOWN — Pénteken Freetownlban, a sierra leone-i Népi Kongresszus párt 9. országos konferenciáján megválasztották, a párt vezető testületéit, egyben a párt vezetőjévé Joseph Saidu Momo tábornokot, a fegyveres erők főparancsnokát választották. Az 1978-ban elfogadott alkotmány értelmében Momo lesz a küszöbönálló elnökválasztások egyetlen jelöltje. BECS — Az osztrák hatóságok egyfajta hadijelentést adnak ki naponta a borhamisítók elleni harc frontjáról: már 28 termelő és kereskedő volt letartóztatásban, valameny- nyien azzal a váddal, hogy az egészségre, sőt, az életre veszélyes etilén-glikollal kevert bort hoztak forgalomba. A nap fejleménye, hogy először bukkantak a mérgező vegyszerre egy osztrák pezsgőben is. Ez újabb csapós a kereskedelemre, amely bort már szinte alig tud eladni. Az állami .laboratóriumok a gl'kol mellett most a műborok után kutatnak — alaposnak látszik a gyanú, hogy a bortermelés hulladékait felhasználva készülitek ilyen „borok” is az országban. Az ellenzéki néppárt, az üzleti körök nevében azt javasolta : indítsanak „foorivá- si kampányt” az ártatlanul károsuló bortermelők támogatására. Az ötlet bármikor népszerű lett volna Ausztriában — ám most aligha talál nagy visszhangra. Bűnbánók és társaik Vasárnap esti kommentárunk A „bűnbánók” megbízhatatlanok és félrevezetik az igazságszolgáltatást, ne vegyék a jövőben figyelembe vallomásaikat — erről próbálta meggyőzni a napokban Bettina Craxi olasz kormányfőt két tekintélyes politikus: saját, szocialista pártbeli alvezére, Claudio Martéin és ;Giovanni Negri, a radikális párt főtitkára. A bünbánat ma Olaszországban legalább olyan gyakori cselekedet, mint hajdan a búcsúcédulák korában, ám még látszatra sem irgalmas. Olyan, vád alá helyezett, vagy már elítélt bűnözők gyakorolják, akiknek többnyire már nincs vesztenivalójuk. Ezek akár személyes okokból, akár „magasabb szempontoktól vezérelve” igyekeznek befeketíteni egykori bűntársaikat, vagy pedig ártatlanok megvádolásával próbálnak jópontokat szerezni az igazságszolgáltatás előtt. A leghíresebb bűnbánó Tommaso Busceta, a volt fő- maffiózó, aki mivel legalább háromszoros életfogytiglan vár rá, kiteregette a szicíliai bűnszindikátus szennyesét: vallomásai főleg a Greco- klánt érintették, amely évtizedeken át véres harcban állt az ő „családjával”. Ennek alapján csaknem ezer maffia-tagot tartóztattak le Olaszországban és az Egyesült Államokban. A nápolyi cammora-perben is egyre többen „térnek jó útra”. Az egykori vetélytár- sak itt is különös módon támogatják a szervezett bűnözés felszámolására való törekvéseket. A radikális pártot különösen az háborította fel, hogy két „bűnbánó” vallomása — egyesek szerint harmadkézből származó információi — alapján emeltek vádat Enzo Tortora tv- konferanszié, radikális párti európa-parlamenti képviselő ellen. Tontora és ügyvédei mindent tagadnak, az ügyész viszont 13 évi börtönt követel részére. A bűnbánókat először a „Vörös Brigádok” elleni perben használták fel a hatóságok a 70-es évek végén. Jelentős szerepük volt abban, hogy napjainkra sikerült a szélsőséges terrorszervezetet többé kevésbé felszámolni. (Az utolsó „történelmi” vezetőt, az öt éve bujkáló Barbara Balzeranit másfél hónappal ezelőtt vették őrizetbe). A bűnbánókkal és a besúgókkal Itáliában sem fognak kezet, elelnben igen sokba kerülnek. A hatóságok ugyan nagy gondot fordítanak arra, hogy a hallgatás törvényének megsértői és családtagjaik ne kővel a szájukban végezzék, ám ez még a megerősített őrzés ellenére sem mindig sikerül. (Raf- faele Cutolo, a nápolyi ca- morravezér bosszúálló keze például a börtönből is köny- nyen eléri a hitehagyotta- kat). A két politikus fellépése érthető indulatokat kavart nemcsak bírósági, hanem politikai körökben is, különösen azután, hogy a bűnbá^ nők ügyében parlamenti vizsgálatot követelnek. Bet- tino Craxi leszögezte, hogy a kormány teljes mértékben támogatja az igazságszolgáltatás erőfeszítéseit. A kormánykoalíció több képviselője szerint a parlamentnek nem szabad beavatkozni ezekbe a perekbe, mert így úgymond „elkerülhetetlenné válik a politikai nyomás a bíróságokra.” Egy republikánus párti honatya egyenesen a bírók „megfélemlítésének’ nevezte az ilyen vizsgálatot. A megfélemlítés persze parlamenti vizsgálat nélkül se-n ismeretlen fogalom az olasz tárgyalótermekben, és az sem biztos, hogy a bűnbánók a legfőbb dkadálya* az igazság kiderítésének.