Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

1985. augusztus 5., hétfő Somogyi Néplap 3 Á munkaerőpiac meglepetései Teljes foglalkoztatás és a munkanélküliek Talán meglepő: kilenc vá­rosiunkban és nyolc közsé­günkben olyan foglalkozta­tási gondok vannak, ame­lyek enyhítése központi be­avatkozást igényel. E tele­püléseiken ugyanis a helyi pénzforrások már nemi elég­ségesek az új munkahelyek létesítésére, de arra sem, hogy az úgynevezett von­záskörzetek munkavállalá­si lehetőségeit a munkahe­lyet keresők száméival ará­nyosan bővítsék. Talán az is meglepő, hogy bizonyos foglalkozási kö­rökben változatlanul köny- nyű, más esetekben pedig egyre nehezebb az elhe­lyezkedés; hogy bizonyos földrajzi körzeteikben a munkáltatók egyre igénye­sebben válogatnak a fölvé­telre ajánlkozók között, másutt mieg — a régi idők­höz hasonlóan — szinte vá­logatás nélkül vesznek föl mindenkit. S talán a legmeglepőbb: Magyarországon jelenig# körülbelül 2—3000 a mun­kanélküliek száma, mert őket a vállalatok és a szö­vetkezetek — miután be­pillantottak a gyakori mun­kahely-változtatás miatt túl­ságosan is tarka munka- könyvükbe — egyszerűen nemi hajlandók alkalmazni. S tálán a legmeglepőbb, hogy a közvéleménynek meg kell barátkoznia -egy új foglalóimmal: „strukturális munkaerő-feszültség”: vagy — és másképpen, fogalmaz­va — meg kell barátkoznia bizonyos régiókban, bizo­nyos szakmákban, s legfő­képpen a szakmlanélküliek esetében bizonyos elhelyez­kedési gondokkal. És mert ez egyre több he­lyen és egyre többen érzik, az érintettek persze vissza­kérdeznek: akkor most hogy van ez? Feladtuk a teljes foglalkoztatás elvének gya­korlati megvalósítását és tartósítását? Nem. Erről szó sincs! Egy­szerűen csak az történik — első és apró lépésekkel kö- zélítve —, hogy a vállala­tok végre-valáhára olyan gazdálkodási körülmények, feltételek közé kerültek, amelyek közepette számuk­ra nagyon is megfontolan­dó, hogy hány és milyen embert foglalkoztatnak; hogy mennyi és milyen mi­nőségű munkaerővel bővítik a meglévő létszámukat — ha egyáltalán elszánják ma­gukat a létszámgyarapítás­Furcsa kettősség jellemzi tehát a jelenlegi foglalkoz­tatási helyzetet: egyfelől változatlanul érvényesül a teljes foglalkozta tás (lehe­tősége), másfelől — és gya­korlatilag — bizonyos, elhe­lyezkedési gondokkal kell egyre inkább szembenézni. E gondok részben visszave­zethetők a korábbi évek foglalkoztatási gyakorlatá­val elikényelmesített mun­kavállalói magatartásra, másrészt pedig megkérdő- jelezhetők a foglalkoztatás­politikával kapcsolatos álla­mi intézkedések és szabá­lyozásbeli ösztönzők. És persze megkérdőjelezhető az a vállalati magatartás is, amely változatlanul eluta­sítja az annyira kívánatos munkaerő-átcsoportosítást, az ezzel együtt járó — mert ez ügyben nélkülözhetetlen — átképzési gyakorlatot. És nem utolsósorban megkér­dőjelezhető az az oktatási és szakképzési rendszer, amely önmagában is oka a foglalkoztatási helyzetet újabban jellemző strukturá­lis feszültségéknek, s amely­nek nemcsak kritikája, de továbbfejlesztési lehetősége — követelménye is megfo­galmazódik a parlament leg­utóbbi ülésszakán elfogadott oktatási törvényben. Mindez persze együttesen is kevés, a jelenkori foglal­koztatást egyre inkább jel­lemző strukturális feszültsé­gek tompításához. Kievés akkor, ha a munkavállalók nem hajlandók tudomásul venni, hogy az egyszer meg­szerzett munkahely nem je­lent örökös jogot a szóban forgó munkakör betöltésé­hez; kevés akkor, ha valaki minden körültekintés nélkül válasz't magának induló szakmát és pályát, s képte­len a néhány év múltán — esetleg; — szükségszerű pá­lyakorrekcióra. S kevés ak­kor, ha valaki azt hiszi, hogy az egyszer megszerzett — és bármilyen rangú bizo­nyítvánnyal, o levél lel fém­jelzett — tudásával mun­kásélete végéig elboldogul­hat. Nem! Hogy társadalmunkban ne adódjanak strukturális fog­lalkoztatási feszültségek, az nemcsak a központi szabá­lyozók, nemcsak a 'költség- vetés által vállalt anyagi ál­dozatok, hanem az egyéhi belátások és a személyes tö­rekvések függvénye is. Vértes Csaba BÉKEFESZTIVÁL PUSZTAVACSON Szombaton megkezdődött Pusztavacson — az ország beometriai középpontjában — a Képes Újság hagyomá­nyos kétnapos békefesztivál- ja, amelyre éviek óta sok ez­ren sereglenek össze, hölgy hitet tegyenek a béke ügye mellett, s ismételten fel­hívják a közvélemény fi­gyelmét a háború veszélyei­re. A találkozó színhelyére már pénteken sokan megér­keztek, jobbára sátrakban, lakókocsikban, hálózsákban töltötték az éjszakát. Szom­baton a kora reggeli órák­ban a látogatók újabb ezrei érkeztek, gépkocsival, motor- kerékpáron, a távolabbi me­gyékből sókan autóbusszal, megint mások autóstoppal jöttek el, hogy megtekintsék a kétnapos — éjszaka is tar­tó — nonstop politikai, kul­turális és. szórakoztató ese­ménysorozatot. A pusztavacsii fesztivált immár esztendők óta egy ha- tallmas réten rendezik meg, ahol ezúttal is régi mestersé­gek képviselőd — kosárfo­nóik, bőrdíszművesék, csere­pesek, mézeskSlácskészítők — viérték fel1 sátraikat, s kí­nálták portékáikat. A térség fölött léggömbök keringtek, az erdő szegélyén vásári mu­tatványosok szórakoztatták a vendégeket, népi viseletbe öltözött fiűk-lányök készü­lődtek mindenfelé a szerep­lésre. A nagyszínpadon egymást követték az ország különbö­ző részéiről összeseregltett népi és hagyomálnyőrző együttesek, énekesek, szólis­ták, felléptek bűvészek, il­luzionisták, diszkótáncosok, pperetténefkesek és balettmű­vészek, vidám műsort adtak elő fővárosi színművészek. A fiatalok számára is bőven jutott látni- és haUgatoivaió, hiszen műsort adott több ismert könnyűzenei együt­tes. Az MHSZ nyolc nagy­méretű sátorban kiállítá­sokkal, ismeretterjesztő programokkal várta a ven­dégeket. Megkezdődött közben a béfcecemtrum programja is. A látogatók ismert közéleti személyiségiekkel találkoz­hattak, és véleményt cserél­hették a béke és a leszere­lés kérdéseiről. A békecent- rum színpadán számos gye­rekműsort rendeztek, sokan szórakoztak a helyszínen rögtönzött dalfesztiválon, amelyre kisebbek és na­gyobbak egyaránt benevez­hettek. A gyerekek megis­merkedhettek a papírhajto- galtás, kivágás, gyékényfű­zés, virágkötészet és sár­kánykészítés tudományával, tNejn sokkal dél előtt meg­kezdődött a külpolitikai fó­rum, amelynek témája a fegyverkezés ellem küzdelem és a leszerelés volt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség központjában a VIT jegyében. zajlottak a programok. Népek barátsá­ga címmel rendeztek a töb­bi között zenés, jelmezes be­mutatót. amelyen a korábbi ViIT-ek hangulatát elevení­tették fel. Sok ezren gyűltek össze a KISZ-udvar színpa­da ellőtt, ahol nemzetközi gá­laműsorban lengyel, NDK- beh, magyar és szovjet együttesek, művészek léptek fel. Az ifjúsági szövetség fel­hívást tett közzé, amelyben arlra kérte a korábbi VIT- ek résztvevőit, hogy jöjjenek el a, pusztaivacsi fesztiválra, közülük sokan meg is ér­keztek. Nagy sikert aratott a nemzetközi tándház, amelyben bolgár, szláv, gö­rög, magyar és román tán­cokkal ismerkedhettek meg a résztvevők. A szervezők a nagy hőség­ben igyekeztek körültekin­tően gondoskodni a százezer vendég ellátásáról. A dabasi és az ócsai áfész kereskedel­mi és vendéglátó egységei gondoskodnak enini-inni va­lóról. Délután már hatalmas tö­meg vándorolt az egyik sza­badtéri színpadtól a mási­kig, attól függően, hol talált kedvére valóbb programot. Legalább nyolcvanezren vol­tak a fesztiválon, a szerve­zők esti összesítése szerint pedig mintegy százezren fi­gyelték a műsorokat. A feszitiválón több szövet­kezet és vállalat termékbe­mutatón adott tájékoztatást mimikájáról a látogatóknak. A fogyasztási szövetkezetek utcájában fotók és grafikák segítségév el kaphattak bepil­lantást az érdeklődők a szö­vetkezeti mozgalom elmúlt negyven évébe. A közeli színpadon Pest megyei áfész népi és hagyományőrző együttesek szerepelitek. Este a békecentrumban a Hirosima és Naigasaki elleni atomtámadás áldozataira emlékeztek a résztvevők, s egyben figyelmeztettek a fegyverkezés mai veszélyei­re. A rendezvényen részt vett Fujimoto Masatosi, a japán túlélők szövetségének képvi­selője, az Országos Béketa- náics vendége. Százezren az ország közepén Több a brikett, a tűzifa Importszénnel segítenek Még közelebbről vizsgálva a jelenséget: a munkaerő iránti igény általában is va­lamelyest mérséklődött, de amennyire változatlanul jel­lemző, úgy inkább a szak­képzett, a kvalifikált munr kavállalókra korlátozódik. Viszont sokkal inkább a ta­nulatlan, a szakképzetlen emberek kínálják maigukat. A statisztika nyelvén fo­galmazva: a munkaadók a betöltetlen fizikai munkahe­lyek majdnem felére szak­munkásakat — többnyire magasan kvalifikált szak­embereket — várnak, ugyan­akkor a munkahelyet kere­sőknek mindössze 20 száza­léka a szakmunkás. A töb­biek szakmailag tökéletesen képzetlenek, sőt meglehető­sen alacsony iskolázottságlú- ak. Ráadásul: a munkálta­tók közül egyre többen már a szakmunkások közül is válogatnak, mondván: szá­múkra e kvalifikált réteg közül sem fedél meg akárki. Vagy azért nem, mert fris­sen végzett fiatalokról van szó (s a vállalatok közö‘t egyre többen, bizalmatlanok a sok szempontból nagyon is problematikus szakmun­kásképzés iránt), vagy mert a régebben végzett és gya­korlottabb szakmunkások között is sokan elhanyagol­ták tudásuk „karbantartá­sát”, felfrissítését, az időn­ként nélkülözhetetlen szak­mai továbbképzést. A kaposvári Tüzép-iroda előtt a rekkenő hőségben is sorban állnak az emberek. Az Ady Endre utcában meg­szokott látvány ez reggelen­te, sokan már ismerősként üdvözli-k egymást, hiszen nap nap után együtt vára­koznak. Lengyel Béláné, tanulva a tavalyi tapasztalatokból, időben szeretné biztosítani a téli tüzelőt. Kényelmes, szép új háziban laknak és központi fűtést szerelitek be Tavaly ugyancsak gondban vollltak, az új kazánt nem le­hetett akármilyen1 szénnel fűteni. Most pedig hiába jön minden reggel az irodáiba, azt a választ kapja: kazáin- szénre még nem fogadunk ed befizetést, nem érkezett meg a szállítmány. A Szökola-bereki telepen pár éjve hatalmas dombok­ban állít a barnaszén, a nyá­ri hőségben nem egyszer elő­fordult, hogy begyulladt, vö­rösen izzott a szónbalűm. Most három vagon áll az iparvágányon, a halta,lmas te­rületen alig található tüze­lő. Hesz Mátyásné, a telep ve­zetője egyelőre állja a sa­rat. Türelmesen válaszol a vásárlóknak, megmagyaráz­va, hogy milyen intézkedések történitek az ellátás javítá­sára. — Minden percben várjuk az NSZK-ból érkező szállít­mányt — mondja. — Ez 6700 kalória fűtőértékű fekete­szén, amelyet gyengébb mi­nőségű hazai szénnel vegyít­ve hozunk forgalomba. Ele­gendő mennyiséget vásárol­tunk ahhoz, hogy a beérke­zés után folyamatosan ki­tudjuk szolgálni a vásárló­kat. Továbbra is gondot okoz azonban a hazai bányák szál­lítási ütemterve. Tatabánya az idén más területet lát el, a mecseki bányák korláto­zott mennyiségben szállíta­nak. Május 21-én kezdődött az engedményes akció, egy hét alatt 24 ezer mázsa iszapszénre fizették be az emberek. A jelenlegi szállí­tási ütem szerint ez 5—6 hó­nap alatt teljesíthető. Élőnk az érdeklődés a bri­kett iráht, hathetes szállítá­si lemaradásunk van. A ta­valyi gyakorlathoz hasonlóan az időn is van „fedezet nél­küli vásárlás”. Ez azt jelen­ti, hogy a vevő, bár befize­ti a tüzelő1 árát, csak ké­sőbb, a szén beérkezésekor kaphatja meg. A napi egy­két vagon szállítmányból nem lehet mindenkit egy­szerre kielégíteni. Május 16- án Somogy, Baranya és Tol­na telepvezetőinek értekezle­tén elhangzott, hogy az idei tél sem lesz könnyebb, mint a tavalyi. A Balikeresjkedel- mi Minisztérium és a Tü- zép-vállalátok együttesen kü­lönböző intézkedésekkel el­érték, hogy brikettből és tű­zifából 15 százalékkal több áldjon a kereskedelem ren­delkezésére, mint tavaly. Sár Gyula, a kaposfüredi Vörös Október Termeilőszö- vetkezet elnöke nem vásá­rolni, hanem eladni jött a teliepre Eddig 250 tonna ve­gyes tűzifát értékesített a váfflalátnál, most a pótvá- gásfoól adódó 1600 mázsát ajánlotta fel. — Az erdőterülettel ren­delkező termeilőszavetfceze- teknek is megéri, ha terven feliül teljesítik a fakiterme­lést, hiszen ezért minisizté- riuimi támogatásit kapunk — mondja. — A megyében sok helyen használnak fatüzelésű kályháikat, nagy az igény a tűzifáira. Egytonnás teherautó hagy­ja el a telepet. Vajda Lász­ló így, apránként szállítja haza a tüzelőt. — Nincs mit tenni, tudo­másul kell venni a helyze­tet. és ahogy lehet, alkal­mazkodni hozzá. Ésszerűb­ben tervezem ón is a téli fű­tést, többféle szenet vásáro­lok, s keverve használom fel.

Next

/
Thumbnails
Contents