Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
6 Somogyi Néplap 1985. augusztus 31., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA TÁVKÖZLÉSÜNK JELENE ÉS JÖVŐJE Az elektronikai forradalomnak a távközlés fejlődésére gyakorolt hatása meghatározó. A átvközlés gy.lj- tőfogalom, melybe nem csupán a távbeszélő szolgálat eszközei tartoznak, hanem minden olyan, berendezés, amely információ átalakítására:, tárolására, továbbítására és feldolgozására alkalmas. Mindez persze nem csökkenti a távbeszélők értékét. Szerte a világon ma közel 600 millió távbeszélő- hely létezik, és évi 6—7 százalékos az átlagos fejlődés. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági recesszió ezt a területet egyáltalán nem érintette. ' Mi jellemző a világ, távbeszélő hálózatára:, annak fejlődésére? Dr. Budinszky József, az OMFB főosztályvezetője felvilágosítása szerint a távbeszélő-hálózat egyre inkább digitális technikával épül tovább mind a kapcsolástechnika (központok), mind az átviteltechnika területéin. A kapcsolást- technikában a digitális központ-típusok fokozatos terjedése várható. Az átvitel- technikában pedig az optikai digitális rendszerek (vékony üvegszálon történő összeköttetések) szintén rohamosan tért hódítanak. Mindez fokozott alkalmat ad úi távközlési sz"lgálitaiások kifejlődésére. Ilyen például a Teletex. Az információ továbbítására szolgáló telex régóta közismert. Az ebből kifejlesztett teletex jelsebessége ötvenszer nagyobb elődjénél. Az sem megvetendő, hogy ez utóbbi a teljes betűkészlettel is rendelkezik. Mi több: úgynevezett szövegszerkesztői technikával is felszerelték, melynek előnye: tárol ja a szabványszöveget, az aktuális tartalmi részeket, és fogadhat újabb információkat is. A szövegrészék képernyőre hívhatók, melynek segítségével bánmilyen levelet praktikusan össze lehet szerkeszteni. A levél szövege békerül a tárolóba, és körülbelül tíz másodperc alaitt eljut a címzetthez. Magyarul: jelentősen megkönnyíti az irodai munkát, csökkenti a papírhegyeket. A Videotex lehetővé teszi, hogy az előfizető a távközlési hálózaton keresztül férjen hozzá központi adatbankokban tárolt információkhoz. Az előfizetők úgynevezett teledata végberendezés felhasználásával csatlakoznak a távközlési hálózatta. Egyéni előfizetőknél ez a végberendezés speciális eszközzel (adapterrel) kiegészített otthoni tv-vevő- készülék, közületi előfizetőknél akár egy kisebb számítógép is lehet. Az országos személyhívó szolgáltatás fejlesztése is folyamatban vani. Ez ideig ilyen megoldás csak egy gyár vagy épület területére korlátozva volt lehetséges, mint például a „kórházi csipogó”. Az OMFB, a Magyar Posta és a Műszaki Egyetem most azon dolgozik, hogy ezt a rendszert országos méretűvé fejlesszék, nagyszámú közületi és magán előfizető részére elérhetővé téve. Dr. Budinszky József szerint e szolgáltatás bevezetése nem igényelne nagy beruházást. A Kossuth—URH adón keresztül megvalósítható ez a személyhívó rendszer, mely természetesen az adó műsorát nem zavarná, ugyanakkor külön személyhívó célú URH adóhálózat kiépítése megtakarítható. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a távközlési berendezések fejlesztése nem kis feladat. A célok eléréséhez természetesen nem elég az OMFB financiális és koordinációs tevékenysége, a Magyar Postára igen nagy feladatok1 hárulnak. A távbeszélő-hálózat intenzív fejlesztése és a teljes automatizálás megteremtése egyaránt követelmény. Ugyanakkor a megvalósítás mikéntjének igazodnia kell a településhálózat szerkezetéhez, a műszaki lehetőségekhez. Közismert, hogy infrastrukturális ellátottság .tekintetében az ország különböző területei között nagy különbségek vannak — így van ez a távközlésben is. A lakosság negyvenöt százaléka csak munkaidőben üzemelő, manuális helyi és helyközi távbeszélő szolgálatra van utalva, az ország 3122 településéből csak 269 van az automatikus távhívó szolgálatba bekapcsolva. A posta legfontosabb feladata tehát a távbeszélő szolgáltatás területén jelentkező feszültségek felszámolása, a meglevő hálózat jobb kihasználása. A távbeszélő- szolgáltatás minőségiének és a telefon használhatóságának egyik legjellemzőbb mutatója, az auitomatizáitsá- gi főik országosan 87,1 százalék, ami Európában a legalacsonyabb érték. A posta alapvető célkitűzése: 1995-ig automatizálni az országos távbeszélő-hálózatot. Ennek érdekében a Magyar Posta az OMFB-vei és az Ipari Minisztériummal közösen részletes programot készít. Fokozatosan mag kell oldani például az elektronikus digitális távbeszélő köz- pontrendszer honosítását, a korszerű átviteltechnikái eszközök alkalmazását, új technológiák bevezetését, nem uitolsó sorban a megfelelő szakembergárda kialakítását A távbeszélő-hálózat fejlesztésére vonatkozó feladatok felsorolása korántsem teljes. S az is nyilvánvaló, hogy a fejlesztések nem máról-holnapra valósíthatók meg. De megfelelő hozzáállással, közös erővel, és az éhhez kapcsolódó ipari háttér biztosításával elérhető, hogy a sokszor utópiának tűnő új szdlgáltatásök, berendezések is néhány év múlVa valóban megkezdjék a kísérleti üzemelésit. A távközlés fokozott fejlesztése fontos része a VII. ötéves tervidőszakban induló, az egész gazdaságunk elektronizálását előmozdítani hivatott központi gazdaságfejlesztési programnak. Ezt az átfogó elektronizálási programot az OMFB koordinálja. És ezen belül a távközlés fejlesztésében nehéz feladatok várnak a Magyar Postára, és híradástechnikai iparunkra is. Sz. J. Üvegszálas fényreklám Japán mérnökök hadat üzentek a hagyományos neonreklámoknak. Az ezernyi rövid üvegszálból álló új berendezés ugyan körülbelül 20 százalékkal többe kerül, de 40—80 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt és jóval kevesebb karbantartásra van szüksége. A magas házak tetején, stadionokban elhelyezett fényreklámokat izzólámpákból vagy neoncsövekből alakítják ki. Az izzólámpákból csak fekete-fehér reklámot, a fénycsövekből pedig csak viszonylag kis méretű alakzatokat lehet kialakítani. Mindkét rendszer jelentős részben nem fénnyé, hanem hővé alakítja át a felvett, energiát. Sok gonidot oko/i hogy az izzólámpák vagy az egyes fénycsövek gyakran kiégnek vagy víz szivárog a villamos összeköttetésekbe. Az üvegszálas rendszer tökéletesen időjárásálló, és csak kevés fényforrásra van szüksége. Az első üvegszálas fényreklám már öt éve működik egy 11 emeletes tokiói épület tetején. A 0,5— 5 centiméter átmérőjű, alkalmas műgyantából kialakított optikai szálak hálózata halogónlámpákhoz, xenonlámpákhaz, nitrogén lézerekhez vagy hangolható festéklézerefchez csatlakozhat. Á kontaktlencse karrierje A kontaktlencsét egy nyugatnémet gépésztechnikus l!T46-ban találta fel, de csak a 60-as évektől beszélhetünk az elterjedéséről. Az eredeti találmány a polirne- til-metakrilátból készült kemény lencse volt, amelyet időközben tökéletesítettek, sót állandóan tovább tökéletesítenek:. Könnyebben. viselhető a hidroxi-etil- metakrilátból készülő lágy lencse, amely vízfelvevő képességének köszönheti rugalmasságát. Mindkét gyártmány nagy mértékben megkönnyíti a szemüvegviselés- re utalt emberek sorsát. Nemcsak a „láthatatlanság” e lencsék előnye, hanem az Ultrahang a régészet szolgálatában Szovjet kutatók ultrahangos. érzékelőkkel jutottak nyomára az ősi novgorodi vár- rejtett járatainak. Az ultrahangos nyomkeresőtől további sikereket várnák, mert a feltevések szerint a vár régi lakói különböző okmányokat és egyéb értékes történelmi emlékeket rejtették el a falakban. Az ultrahangos „átvilágítással” nemcsak az elrejtett kincseket fedezhetik fel, hanem a falazatok hibáinak megállapításával azt is meghatározhatják, hogy hol van szükség helyreállításra, javításra. A népszerű pingvinek A madarak változatos1, színes világában van egy csoport, amely nálunk nem él, sőt természetes élőhelye igen távol esik tőlünk, a villáit? másik felén, a déli féltekén, mégis igen népszerű. Ez a madár a pingvin. Függőleges testtartása, járása, fekete-fehér színezete, amely annyira emlékeztet a frakk- viseletre, kedvelt témája a karikaturistáknak is. Testük teljesen átformálódott a vízi életmódhoz: torpedó alakú, bőrük alatt vastag, hőszigetelő zsírréteg rakódott le. Tollazatuk sűrű, zsíros, az egyes tollak rövidek és pikkelyszerűen borítják a madár testét. Szárnyuk uszonnyá formálódott át. Úszóhártyás lábuk testük hátsó részére tolódott, ezért a szárazföldön az emberhez hasonlóan egyenesen járnak. Tüdővel lélegeznék, de igen sokáig tudnak a víz alatt maradni, s olykor 20 méterre vagy még mélyebbre süllyednek a vízbe. A pingvineknek 17 faja ismert, valamennyi kizárólag a déli félgömb lakója. Kettő köiit az antartitous kontinensen. kilenc a délsarfci szigeteken és hat a mérsékelt égöv alatt. A legzordabb állapotok, amelyeket csak madár választhat magának, a csá- szárpingvin telepein uralkodnak. Csodával határos ellenállóképességgel birkózik meg a viszontagságokkal. Felállva kb. egy méter magas, és tekintélyes súlyt (40 kilogrammot) ér el ez a legnagyobb pingvin. Csak az ilyen tömzsi, hájas madár tud dacolni az időjárás zordságával. Könnyen állja a mínusz 20 és 62 C- fok közötti hőmérsékletet, téháit 100 C-fok különbség is van teste és a külvilág hőmérséklete között. De még keményebb terheléseket is elbír, például amikor hóviharok zúgnak a nyílt síkságom. Kiszámították, hogy a 110 km óránkénti sebességgel száguldó viharok hűtő hatása —20 C-fok mellett szélcsendes hőmérsékleten —180 C-fdkniak felel meg. A kemény időben a pingvinek a lehető legkevesebbet mozognak, többnyire alszanak a hetekig-h ónapok itr tartó sarki tél sötétsége idején. Szorosan egymás mellé tömörülve dacolnak a tomboló jégvihairrall. És a természet 'különös tréfája: a császárpingvin a legkeményebb tél közepén költ. Képünkön: császárpingvin-kolónia az Antarktiszon. is, hogy nem korlátozzák — a szemüveghez hasonlóan — a látószöget, ami autóvezetésnél kiváltképp fontos, Ezenkívül nem párásodnak 'be, és sem a munkahelyen, sem a sportban nem okoznak nehézséget viselőiknek. Mindenekelőtt kozmetikai szempontból múlják felül a szemüveget, hiszen szabadon hagyják az arcot, és nem hagynak hátra nyomokat a bőrön, mint a pápaszem nyerge és szárai. (Ez magyarázza talán, hogy a viselők mintegy 80 százaléka nő.) Orvosi javallata is van a kontaktlencsének: szaruhártyasérü lések esetén ..kötszerként” alkalmaizzák, hályogműtétek után pedig azonnal felhelyezik. A legújabb változat, a szilikonfcaucsukból készült kontaktlencse összekapcsolja a kemény és a lágy lencse előnyeit: olyan könnyű kezelni és tisztogatni, mint a keményet, és olyan rugalmas, illetve simulékony, mint a lágy. A szili'konkau- csuk kontaktlencse optimális módon biztosítja a szem oxigénellátását (a szilikon- kaucsuk ugyanis átereszti az oxigént.) Ezt az anyagot egyébként az űrhajózási technika fedezte fel: igen jól bevált a Poiaris-rakéták bevonataként. Azóta az orvostudományban, kiváltképp a szervátűlteitési gyakorlatban is alkalmazzák. Egy hátránya azonban van: víztaszító. Magát a lencsét a szilikonkaucsuk vulkanizá- lásával állítják elő üvegszerszámok között, amelyek a lencse formáját meghatározzák. E művelet után a lencse optikailag már kész, de még víztaszító. E tulajdonság megszüntetése végett belehelyezik egy speciális készülékbe, ahol elektronokkal és oxigénionokkal bombázzák. Ennek eredményeként a lencse nedvesít- hetővé válik. A szilikon- kaucsuk-lencse oxiigénát- eresztése mintegy 80 százalékos, míg a közönséges lágy lencséé mindössze nyolc százalékos. A jelenleg használatos gyártmányokat esetenként még le kell venni a szemről, és éjszakára egy speciális folyadékba keli helyezni. De rövidesen elkészül már a szilikonkau- csuk-lencsék állandóan viselhető változata is. Képünkön azt láthatjuk, hogy miként vizsgálják meg az úgynevezett illesztő készülékkel a kontaktlencse majdani viselőjének szemét. „BÖLÉNY" A KÜLFEJTÉSEN A bányászati termékek fajlagos, egy tonnára jutó értéke általában csekély, és csak feldolgozásuk során nő meg jelentősen. A késztermék önköltségének jelentős hányada tehát a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől a feldolgozó üzemig. Fontos gazdasági szempont ezért a szállítási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben szállított mennyiséget minél nagyobbra venni. A hatvanas évek valóságos forradalmat hoztak, amely a tehergépkocsik csaknem minden fő részére hatott. Megnőtt a motor, a nagyobb teljesítményhez igazították a sebességváltót, a gumiabroncsokat és minden lényeges fődarabot. A hatvanas évektől minden nagyobb autógyár kísérletezett óriás szállítójárművek előállításával. Figyelemre méltók ebben a sorozatban a Belavtomaz termelési egyesülés teherautói. A legújabb termék a „Bölény” nevet kapta. Ám a belorussziai erdők hatalmas állata, az élő bölény törpének látszana a külszíni bányáidban dolgozó „testvére”, a Belaz billenőszekrényes teherautó mellett. Ezt az óriást, amely egyszerre 180 tonna rakományt tud elszállítani, a szibériai külszíni szénfejtőhelyeken végzendő munkára tervezték. Nagy produktivitás jellemzi és a kocsi konstrukciójában alkalmazott sok nem szabványos megoldás, a vezetőfülke kényelme. A föld felett magasan' elhelyezett vezetőfülke jól szellőzik nyáron, és nagyszerűen fűthető télen. A nehéz utakon teljesen megterhelt kocsi biztos vezetéséhez nincs szükség fölösleges erőkifejtéshez, noha a bruttó tömeg meghaladja a 300 tonnát. A kormánykerék és a kapcsolókarok ugyanolyan: méretűek, mint a közönséges tehergépkocsikon. A nagyszerűen megtervezett, megbízhatóan működő hidraulikus rendszer megsokszorozza a gépkocsivezető által 'kifejtett erőt, s pontosan továbbítja a parancsokat a végrehajtó szerveikhez, a dízelgenerátorhoz, a kerék- motorokhoz, a fékekhez és a bdllenőszérkezethez. Az óriás gépkocsik alkalmazása számos gazdasági előnnyel jár. Amellett, hogy csökkenti a szállítás önköltségét, csökkenti -a szállítási útvonalak túlterheltségét, hiszen ha napi 10— 15 000 tonna termelés esetén egy külfejtésben 10—12 tonnás kocsikkal kívánnák a szállítást megoldani, külön forgalomirányító szolgálatot kellene szervezni,
