Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

2 Somogyi Néplap 1985. augusztus 28., szerda ■■ Ot évre szóló magyar-lengyel tervkoordinációs szerződést írtak alá Faluvégi Lajos nyilatkozata Mihail Gorbacsov üzenete az atomsorompó-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes (balról) Varsóban Manfred Gorywoda minisz­terelnök-helyettes társaságában aláírta az öt évre szóló magyar—lengyel gazdasági— együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét (Telefotó — CAF—MTI—KS) Varsóban az öt évre szóló magyar—lengyel tervkoor­dinációs szerződés aláírása után Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes rövid nyi­latkozatot adott a PAP hír- ügynökségnek. Az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta, hogy rendkívül gyü­mölcsöző volt a .kétéves terv­koordinációs munka és a to­vábbi együttműködés első­sorban a legkorszerűbb gaz­dasági ágazatokban folytató­dik. Külön kiemelte, hogy a forgalom fele a magyar és lengyel termelők munkameg­osztása révén képződik. A lengyel tervbizottság el­nöke, Manfred Gorywoda azt emelte ki, hogy hosszú távú megállapodások születtek az autóiparban és az elektroni­kában. iFialuvégi Lajos miniszter­elnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét varsói tárgyalásai alkalmával fo­gadta Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagija, miniszterel­nök-helyettes. A megbeszélé­sen jelen volt Szombath Je­nő hazánk ideiglenes varsói ügyvivője. sonló ellenőrzést jelentenek. Ugyanakkor 1979-ben 3, idén pedig már 5 olyan ország van, ahol nemzetközi ellen­őrzés nélkül működnek atom­fegyver-gyártáshoz szükséges anyagok előállítására alkal­mas berendezések. A vezér- igazgató nem nevezte meg ezeket az országokat. Emlé­keztetett azonban az ügy­nökség ellenőrzése alatt álló bagdadi kutatóreaktor ellen végrehajtott 1981-es izraeli támadásra, amely azóta is foglalkoztatja a szervezetei. A főigazgató rámutatott: jelenleg a világ villamos energiájának 13 százaléka származik atomreaktorok­ból, és 2000-re ez az arány 20—25 százalékra nő. A kör­nyezet védelme is megköve­teli, hogy a jövőben az atom legyen a fő energiaforrás, amely — amint az ügynök­ség tapasztalta is — messze­menően biztonságos. A genfi konferencia szer­dán az általános vitával foly­tatódik, amelyben az elsők között szólal fel a szovjet és az amerikai küldöttség ve­zetője. lAz államok által közösen kidolgozott atomsorompó- szerződés gyakorlatilag be­Kedd esti kommentár Cartagena intelme Genfi leszerelési értekezlet Most sem váltotta be a várakozásokat Vajon Contadora után Cartagena fordulópontot je- lent-e a közép-amerikai vál­ság megoldásában ? — kér- dezték-firtatták a megfigye­lők. A kolumbiai városiban ugyanis a két é<j fél éve kiutat kereső négy állam •— az úgynevezett Contadora- csoport — mellett Argentí­na, Brazília, Peru és Uru­guay külügyminiszterei is bekapcsolódtak a rendezés feltételeinek kimunkálásá­ba, s miint a tanácskozásról kiadott közlemény tanúsítja, a jövőben már ez a nyolc ország közösen próbál föl­lépni a tartós krízis fölol­dása. érdekében. Egyelőre azonban úgy tű­nik. a holtpontról nem si­került elmozdítani a megol­dások kátyúba ragadt sze­kerét. A résztvevők be kel­lett hogy érjék a Contado- ra-országok — Mexikó. Ko­lumbia, Panama és Vene­zuela — korábhi javaslatá­nak megerősítésével. ami lényegében tárgyalásokat szorgalmaz és annak a ki­mondására szorítkozik, hogy az erő alkalmazása nem hozhat megoldást a térség nyomasztó gondjainak eny­hítésére. Cartagienában — nyilvánvalóan a nyolc or­szág eltérő megítélése miatt — sem a nioaraguai—Costa Rica-i határvidék demiild- tarizálásával, sem a Conta­dora-békehad test felállítá­sával nem foglalkoztak. Ami viszont a nyolc kül­ügyminiszter indítványát illeti az amerikai—nicaxa- guai, illetve a Washington és Havanna közti párbeszéd fölújítására, nos, az Egye­sült Államokban erre szinte nyomban választoltak. Mint az várható volt, az Egye­sült Államok továbbra sem hajlandó tárgyalásokba bo­csátkozni, hacsak nem azzal a feltétellel, hogy Kuba lazítson a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatain. Erről viszont — Fidel Castro többször is nyomatékkai hangsúlyozta beszédeiben és nyilatkozataiban — ter­mészetesen nem folyhat al­ku. Most, a cartagenai tanács­kozás után, ismét az érdek­lődés fókuszába kerül a Contadora-csoport korábbi békeokmánya. Ügy látszik, a nyolc politikus sem tu­dott ennél hatékonyabb megoldást kimunkálni, mint amit négyen már korábban előterjesztettek. Eddig azon­ban csupán a managuai ve­zetők biztosították támoga­tásukról ezt a dokumentu­mot, a többi érdekelt or­szág elutasította. A béke-, biztonsági és együttműködé­si megállapodás egyik fon­tos feltétele az idegen (kato­nai tanácsadók és kontin­gensek kivonása a válság térségéből. Ezzel összefüg­gésben Kuba újból kifejez­te készségét arra, hogy va­lamennyi tanácsadóját visszavonja Nicaraguából, ha az érdekelt országok alá­írják és ratifikálják az ok­mányt. Megoldás tehát kínálkoz­nék az évek óta elhúzódó és egyre veszedelmesebb mére­teket öltő, mind fenyege­tőbb / válság fölszámolására. A helyzet kulcsa azonban nem a térségben, hanem Washingtoniban keresendő. Lényegében ezt sugallja a Contadora-csoport korábbi indítványa, s 'kimondatlanul is ugyanerre a megállapí­tásra jutottak most Carta- genáhan nyolc ország kül­ügyminiszterei. Minden­esetre némi reményt kelt, hogy ma már Latin-Ameri- ka legjelentősebb államai, a földrész politikailag és gaz­daságilag legjelentősebb or­szágai keifcski a kiutat. Gyapay Dénes AZ ELSŐ BOLGÁR ATOMERŐMŰ Az ország északnyu­gati részében, a Duna melletti Kozloduj köze­iében épült Bulgária és a Balkán első atomerő­műve. A bolgár atom­erőmű szovjet kooperá­cióban épült, mintájául a Szovjetunió novovoro- nyezsi atomerőmüje szol­gál. A reaktorok „víz- víz” típusúak, ezt tart­ják a lcgmegbízhatób- nak. Az amerikai politika megváltozása következtében nem születhetett megegye­zés a vegyi fegyverek be­tiltásáról — hangoztatta Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet a genfi leszere­lési értekezlet keddi ülésén. Mint a szovjet nagykövet emlékeztetett, már előreha­ladtak a vegyi fegyverek el­tiltásáról kötendő nemzet­közi szerződés kidolgozásá­ban, amikor az amerikai kormány megváltoztatta ko­rábbi álláspontját, és úgy döntött, hogy megkezdi a bináris, vagyis két összete­vőjű vegyi fegyverek gyár­tását; az amerikai politika már tavaly is hasonlóan meggátolta a megegyezést. Viktor Iszraeljan megvon ­Kétszeri halasztás és há­rom nappal a tervezett idő­pont után kedd reggel, he­lyi idő szerint röviddel reg­gel hét óra előtt útnak in­dult a Discovery amerikai űrrepülőgép. Az öttagú sze­mélyzetnek három mester­séges holdat kell pályára állítania, majd az út máso­dik felében be kell fognia és meg kell javítania azt a haditengerészeti hírközlési va a leszerelési bizottság idei, a héten véget érő ülésszakának mérlegét han­goztatta : a konferencia ez­úttal sem váltotta be a vá­rakozásokat; részletkérdé­sekben ugyan volt némi ha­ladás, például a radiológiai fegyverek, illetve a megle­petésszerű támadás eltiltá­sáról kötendő egyezmények­ről, álm a legfontosabb kér­désekben, a nukleáris fegy­verkezési verseny megféke­zésében ezúttal sem jutot­ták előbbre. Pozitív fejlemény, hogy megalakulhatott az űrhad­viselés megakadályozásá­val foglalkozó genfi mun­kabizottság — hangoztatta Viktor Iszraeljan. mesterséges holdat, amely áprilisban hajtóműve indító­berendezésének hibája miatt nem állt pályára. Az eredetileg szombatra tervezett rajtot először a kedvezőtlen, viharos időjá­rás miatt halasztották el, va­sárnap viszont az egyik fedélzeti számítógép hibá­ja miatt kellett új időpon­tot kijelölni. Űtnak indult a Discovery bizonyította életképességét, hiszen megkötése óta egyet- len-eggyel sem növekedett az atomfegyverekkel rendelke­ző államok száma. A részt­vevők tekintetében ez a leg­tágabb értelemben vett meg­állapodás a fegyverzetkorlá­tozás terén. E szerződés alap­ján alakult ki az atomfegy­verek elterjedését gátló nem­zetközi rendszer, amely a bé­ke hatékony eszközévé vált. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára abban az üzenetben, amelyet az atomsorompó- szerződés végrehajtásával foglalkozó genfi konferencia résztvevőihez intézett. Az üzenet a továbbiakban rámutat; a szerződés megte­remtette a kedvező feltétele­ket az atomenergia békés félhasználásában történő széles körű nemzetközi együttműködéshez s a Szov­jetunió határozott híve an­nak, hogy ez az együttműkö­dés tovább szélesedjék. Min­den tőle telhetőt elkövet, hogy ne csak meggátolja az atomfegyverek terjedését, hanem az atomfegyverkezési hajszát is leállítsa. Vállalta, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Az atomfegy­verkezési hajsza lassítására irányuló törekvés újabb bi­zonyítéka, hogy a Szovjet­unió moratóriumot jelentett be minden atomrobbantásra. Kétségtelen, hogy egy köl­csönös szovjet—amerikai atomröbbantási moratórium kedvező feltételeket teremte­ne az atomifegyverkísérletek általános és teljes betiltását kimondó nemzetközi szerző­dés megkötéséhez, s előmoz­dítaná az atomsorompó-szer- ződés minél teljesebb valóra váltását. A kozmikus és atomkorban az atomfegyver­kezési hajsza megfékezése — folytatódik az üzenet — el­választhatatlanul összefügg azzal, hogy elejét kell venni a világűr militarizálásának. Ha a világűrt a háború szol­gálatába állítják, akkor ez jelentősen növeli a nukleáris fenyegetettséget. Ha a világ­űr békés lesz és a katonai versengés területén kívül marad, akkor továbbjutha­tunk az atomfegyver-készle­tek korlátozása és csökken­tése egész kérdéskörének megoldásában. Egyidejűleg nagy lehetőségek kínálkozná­nak a sokoldalú nemzetközi együttműködésre, a legkü­lönbözőbb földi és világűrbe­li emberi tevékenység terü­letén. Ezek az elképzelések ve­zették a Szovjetuniót — mu­tatott rá Gorbacsov —, ami­kor az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának javaslatot tett a kozmikus térség békés, nem katonai célú felhaszná­lásában kifejtendő nemzet­közi együttműködésre. A Szovjetunió — fejeződik be az üzenet — amellett van, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatos energikus munka minden te­rületre kiterjedjen. Változat­lanul fontos szerepük van az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozásával kapcsolatos intézkedéseknek. Államcsínyt hajtottak végre Nigériában Kijárási tilalmat léptettek életbe A keddre virradóra Nigé­riában végrehajtott katonai hatalomátvétel vérontás nél­kül zajlott le, Lagosban kedd reggel nyugalom voüt — jelentette jól értesült londoni forrásra hivatkoz­va az AFP francia hírügy­nökségi. Ibrahim Babangida ve­zérőrnagy váltotta fel ked­den reggel a megdöntött Buhari elnököt Nigéria ál­lamfőjének posztján — je­lentette a Reuter hírügy­nökség londoni diplomáciai forrásokra hivatkozva. Babangida tábornok a vértelen puccsal megdön­tött Buhari elnök katonai kormányzata idején a szá­razföldi haderő vezérkari főnöke volt, és tagja volt a legfelső katonai 'tanács­nak is. Más források egye­lőre nem erősítették meg az új államfő személyéről szó­ló hint. Egy dandártábornok, név szerint Joshua Dogonyaro a kedd reggeli rádióbeszé­dében bejelentette, hogy létrehozták a „legfelsőbb katonai bizottságot”,, és fel­oszlattak minden koraibbá katonai vezető szervet. Do­gonyaro az elmúlt években a nigériai hadsereg vezeté­sében több magasabb tiszt­séget viselt. Lagosban és a szövetségi államok fővárosaiban éjsza­kai kijárási tilalmat léptet­tek életbe. A tábornok egy­úttal nyugalomra szólította fel az ország lakosságiát, és az új vezetés nevében tá­mogatásukat kérte. Az or­szág tengeri és légi kikö­tői. valamint az államhatá­rok továbbra is zárva van­nak, a nemzetközi telefon-, illetve távíróösszeköttetés szünetel. A volt államfő, Buhari tábornok sorsáról nem ér­kezett jelentés. A Siófoki Állami Gazdaság felvételre keres pénzügyi előadót Jelentkezés a gazdaság központjában, a közgazdasági igazgatóhelyettesnél, vagy a személyzeti osztályon. Felvételi feltétel: — szakirányú középfokú vagy felsőfokú képzettség, — legalább 3 éves szakmai gyakorlott, pénzügyi vonalon. Fizetés gyakorlattól függően, megegyezés szerint. Cím: Siófok pf. 6. 8601 Telefon: 12-322 (88561)

Next

/
Thumbnails
Contents