Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 2., péntek Bugahányás JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A TAR SAS HÁZRÓL Pótolták elmaradásukat a dorogi bányászok Az év elejétől július végéig csaknem 16 000 tonna szenet küldtek felszínre tervükön felül a dorogi bányászok. Teljesítményük értékét növeli, hogy az időközben keletkezett elmaradásukat pótolva teljesítették túl a hét hónapra eső széntermelési tervüket. Az év elején ugyanis vízbetörés akadályozta hosszabb ideig a termelést a 21-es aknában, de az emiatt keletkezett termeléskiesés pótlására több szenet termeltek a vállalat más bányaüzemének dolgozói. Csaknem minden szombaton, sőt vasárnaponként is szerveztek termelő műszakot,' hogy több szenet szállíthassanak a lakosságnak. A hét hónap alatt elért eredményben nagy szerepe volt a felszabadulási—kongresszusi munkaversenynek, amelyben a vállalat valamennyi brigádja részt vesz. A sikeres versenyhez a műszaki dolgozók jó feltétéle- ket teremtettek. A Lencsehegy I. bányában például olyan komplex módon gépesített frontfejtést alakítottak ki, ahol a kedvezőtlen tektonikai viszonyok ellenére is a korábbinál háromszoros teljesítményt érnek él. Egy másik bányában távvezérlésű rakodógépekkel emelték a teljesítményeket. A vágathajtásaknál szinte minden munkahelyen megoldották a rakodás gépesítését. A jobb teljesítmények elérésére ösztönözte a bányászokat az is, hogy külön jutalmakat kapnak a kongresszusi—felszabadulási munkaverseny legjobbjai. A kánikulában meggyorsult a rizs fejlődése Szolnok megyében, ahol az idén 6500 hektáron termelnek vízigabonát. Helyenként, így többek között a Palotási Állami Gazdaságban már kalászol — hányja a bugáját — a növény. A vetések, bár még nem hozták be teljesen tavaszi elmaradásukat, biztató képet mutatnak. Különösen szépen bokrosodtak ott, ahol kétszeri gyomtalanítással és fejtrágyázással is ellensúlyozták azt a napfény- és hőhiányt, amelyet az átlagosnál hűvösebb tavasz és nyárelő miatt szenvedett el az idén a melegigényes rizs. A Szolnok megyei vízigabona táblák jelenlegi állapotukban jó közepes termést ígérnek. A tánsiasháztuliajdon az ingatlanon fennálló .tulajdonközösség sajátos formája. Társasháztulajdom esetében az épület .meghatározott részei — a lakások és az alapító okirat rendelkezése szerint egyes nem lakás céljára szolgáló helyiségék, például garázs — a tulajdonostársak külön tulajdonában, miig az ingatlan egyéb részei — például a lépcsőház, a tároló, a pince, a központi antenna stb.) a közös tulajdonában állnak az alapító okiratban megállapított hányadók szerint. A tulajdomostársak közös tulajdona a telek is, kivéve, ha azt használatba kapták. A társasház-ttulajdonosok közös tulajdonában álló épületrészek, valamint a lakóépülethez tartozó .telek birtoklására és használatára a tulaj donostársak mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogainak vagy .törvényes érdekeinek sérelmére. Ezeknek az épületrészeknek a karbantartásával és felújításéival kapcsolatban felmerülő költségek a tüllajdonostársaikat tulajdoni hányaduk .arányában tenhélik. Ugyanilyen arányban kötelesek viselni a társasihézzal kapcsolatos egyéb közös kiadásokat is. A közös tulajdonban álló épületrészek felújítási munkáinak költségeire a tulajdonostársak felújítási alapot kötelesek, létrehozni. A társasházközösség ügyeiben a tülajdonoisitár- sak közgyűlése, illetőleg a íközös képviselő dönt. Az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a közös- képviselő helyett intéző bizottságot válasszanak, valamint számvizsgáló bizottságot hozzanak létre. Ez a társasházközösség gazdálkodását ellenőrzi. Intéző bizottságot és számvizsgáló bizottságot elsősorban akikor érdemes létrehozni, ha a társas házban sok öröklakás van, ezért az ügyek intézése, illetőleg a gazdálkodás ellenőrzése nagyobb feladatot jelent. A tulajdanostár.safc köz - gyűlését a szükséghez képest, de évente legalább egyszer a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság hívja össze. összehívását fontos okból bármelyik tulajdonostárs kérheti. Ha a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság ezt a kérést nem teljesíti, a közgyűlést a .tulajdonostársak egyhar- mada által megbízott személy hívja össze. A közgyűlésen a tulajdonostársak szavazati joga tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában számított legalább kétharmada jelen van. A közgyűlés szavazattöbbséggel hozza meg határozatait. A társasházközösség ügyeiben elsősorban a közgyűlés hivatott dönteni. A közgyűlés határoz a közös tulajdonban álló épületrészek felújításáról, karbantartásáról és egyéb közös költségek vállalásáról, ezeknek az épületrészeknek a birtoklásáról és használatáról. A közgyűlés választja meg a közös képviselőt, illetőleg az intéző bizottság elnökét és. tagjait,. valamint a számvizsgáló bizottság tagjait. A közgyűlés dönt a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság által előterjesztett költség- vetés és elszámolás elfogadásáról. A közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság a társiasházközöissiégnek azokban az ügyeiben dönthet, melyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Tevékenységükről azonban a közgyűlésnek kötelesek beszámolni. Őket a közgyűlés ■ bármikor visszahívhatja. A közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság elnöke képviseli a társasházközösséget bíróságok, hatóságok és más szervek előtt. Arra is jogosult, hogy a társasházközösséget bírósági eljárásban képviselje a közgyűlés határozatában megfogalmazott kötelezettségét nem teljesítő tulajdonostárs ellen indított perben. Jogosult arra is, hogy szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezzen .azokkal a tulajdonos- társakkal szemben, akik a külön tulajdonúkban álló öröklakás vagy a közös tulajdonban álló épületrészek használata során jogaikat a tulajdonöstársak érdekeinek sérelmére gyakorolják, nem tartják be a szocialista együttélés szabályait, magatartásukkal sértik tulaj- danostársaik nyugialmát, szomszédaikat szükségtelenül zavarják. Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell a társasüdülőkre és a tár- saisgarázs’olkra is. A lakás- szövetkezetekre más; rendelkezések irányadók. Dr. Kollár Márta NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Málna, ribiszkeszüret után A málna és a ribiszke termésének leszedését követő fontos feladat a mechanikai növényvédelem. Először a tövek már értéktelen részét kell eltávolítani, mert ezek elvonják az értékes egyéves hajtásúktól a nedvességet, a tápanpagot. Ezzel egyidőben a fertőzött, károsított hajításokat és vesszőket is le kell vágni. A didimelilás hajtásokat a felületükön található nagy kiterjedésű barna, elmosódott szélű foltokról, az el- zionéval fertőzötteket pedig a szürke színű, bemélyedő. liláspiros szegélyű foltokról ismerhetjük fel. A díszbogár lárvájánák kártételét orsóalakú, sima, a gutoacs- szúnyogét gömbölyded, repedezett felszínű megvasta- godások jelzik. A ribiszkebofcrok ritkításánál különösen a kaliforniai pajzstétűvei fertőzött vesszők eltávolítását kell gondosan végezni, ugyanis a ribiszke fontos .gazdanö- vénye a kártevőnek, és a védekezés elhanyagolása súlyos fertőzés forrása lehet a gyümölcsösben. El kell távolítani az üvegszárnyú ribiszfceiLep'ke hernyóival fertőzött hajtásokat, vesszőket is. A károsított növényrészek a felületükön megje-, lenő rágcsálókról, ürülékükről ismerhetők fel. Az eltávolított, fertőzött növényi részeket gondosan ösz- sze kell gyűjteni, mlajd el kell égetni. A gyümölcs'bokrofc tisztítása után fontos teendő a talajlazítás. Ez a munka a májusi cserebogár fiatal pajorjainak elpusztítása miatt is fontos. A kitisztított bokrokat permetezzük le a Rézoxiklorid 50 WP 0,3—0,4 százalékos, a Bi—58 EC 0,L százalékos, az Anthio 33 EC 0,15—0,2 százalékos, azUni- fosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikével. illetve ezek kombinációjával. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetlé ne csak a lombfalületst, hanem a hajtásokat, főleg azok leginkább Veszélyeztetett alsó harmadát is fedje. A Franklin Intézet impozáns intézmény híven teljesíti kötelességét: Franklin Benjámin életének kutatását és emlékének ápolását. Eredeti helyén állnak házának acélrudalkiból szerkesztett körvonalai egy másik házában őrzik megtalált személyi tárgyainak néhány darabját. Múzeuma a technika minden eszközének felhasználásával szemlélteti Franklin Benjámin változatos életének eseményeit. Napok alatt sem lehet áttekinteni, de még nyomon követni sem e nagy élet izgalmas emberi útját. Alkotásai bizonyítják remek szervezőképességét, s hogy kitűnő technikus, mélyen gondolkodó, sokszínű és sokoldalú egyéniség volt. 23 évesen a Pennsylvania Gazette kiadója és szerkesztője. Úttörője az utcák kövezésének és a közvilágításnak. Ő adta ki Amerikában az első tankönyvet és regényt. Alapítója az Amerikai Filozófiai társaságnak. Gyakorlatiasságára vall a ma is látható Franklin-tűzhély, a két gyújtópontú szemüveg és a villámhárító. Az ő fölfedezése irányította a közfigyelmet egy új energiaforrásra, az elektromoslágra. A rabszolgaság megszüntetésének előharcosa és mozgalmi vezetője volt. 1776-ban és 1787-lben irányítója volt a Függetlenségi Csarnokban tartott tárgyalásoknak, amelyeknek eredményeként elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Egyesült Államok alkotmányát. 1790- ben halt meg, abban az esztendőben, amikor Philadelphia az Egyesült Államok fővárosa lett. Philadelphia egyetemi város, számos neves tudományos intézettel és világhírű klinikákkal. Az egyetem és a hozzátartozó parkok városméretű területén diákcsoportok járnak-ikelnek köny- •vekkél teli táskákkal. A padokon mindenütt tanuló párok láthatók, a kényelmesebbek a gondosan nyírt pázsiton heverésznek, hasukat süttetik a nappal. Az egyetem templomhajó méretű, tágas előcsarnokában és katalógustermében hanyagul öltözött fiatalok nyüzsögnek. Egy könyvtáros minden kilépő táskáját átkutatja, féltik könyvkincseiket. Kicsit megborzongtam a látványtól. Mit szólnának ehhez a mi kaposvári olvasóink? Feleségemmel sétálgattam az egyetem parkjában. Egy farmerruhás, szőke fiatalember mintha lépéseit a mi lépéseinkhez igazítva figyelt volna bennünket. Hirtelen megfordult és kissé bátortalanul kérdéseket intézett hozzánk. „Maguk magyarok? Most érkeztek? Hazamennek?” Igenlő • válaszomra föltette a számára legfonto- saib kérdést: „Hogy áll a Vasas?” Tájékoztatásom egy, kissé letörte. Megkeseredetten válaszolt: „Az én időmben jobb volt” — és hátra sem tekintve elsietett. Nem tudhattam meg és máig sem tudom, melyik év, illetve melyik sportszezon lehetett az „ő ideje”. (Folytatjuk) Kellner Bernát Wi'lKam Markham, Penn tartomány kormányzóhelyettese 1681-ben érkezett Pennsyilvániába. ö jelölte ki Philadelphia mai helyét kb. 100 mérföldre a Delaware öböl bejáratától és 50 mérföldre a folyam torkolatától. A város alapításának idejéül általában 1862-t ismerik el, amikor William Penn a Dock Cneeken partra szállt. Az első lakók az ő osztagainak tagjai voltak. Előttük már évszázadokkal Lenni- Lenajpe indiánok lakták a tájat, később delaware indiánok vadásztak az erdőkkel borított, folyókkal csipkézett, kitűnő vadászterületen. A Delaware és aSchuy- kíll folyók közötti területet akkoriban Coaquainnocknak nevezték, ami Magas fenyők ligetét jelenti. Az európaiak közül először angolok, hollandok, svédek telepedték le. 1616-ban Cornelis Bendriksen hajózott fel először a Delawaren a mai Philadelphiáig. Partra szállt a Schuykill torkolata közelében, és baráti szerződést kötött az ott élő indiánokkal. A hivatalos feljegyzések szerint 1684-ben 300 lakóház, 2500 lakos, boltok, egy iskola és egy börtön alkotta a .várost. Hogy ma mindenki köny- nyen tud tájékozódni a városban, az Thomas Hóim, Penn mérnökének az érdeme. Ez a merész tervező szabályos rácsszerű tervet készített, középen és a rács négy sarkában hatalmas parkokat tervezett, amelyek egy kivételével ma is virulnak. Megrajzolta a Fő utcát, azután észak-déli irányban számozott utcákat, kelet-nyugati irányban pedig egyenes vonalakkal fákról elnevezett utcákat tervezett. Ma is Chesnut (gesztenye), Walnut (dió), Locust (akác), Spruce (lucfenyő), Pine (fenyő) utcanevek őrzik az egykori táj fáinak emlékét. 1723-jban, Penn halála után három évvel érkezett Phila- delfhiába a 17 éves Benjámin Franklin, aki már életében a legjelesebb és leg- tiszteltebb philadelphiai polgárrá emelkedett, bár élete 84 évéből csak negyvenet töltött a városban. Diplomáciai küldetésében és később a függetlenségi harcban küzdött a gyarmati elnyomás ellen. Emlékének ápolására alapították 1824- ben a Franklin Institut tudományos intézetet, mely múzeum és kutatási központ. A Logan Square-n működő Franklin Benjámin egykori házának acélrajza TÁVOLI UTAKON Három évszázad történelem
