Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
1985. augusztus 2., péntek Somogyi Néplap 5 Forró hangulat uralkodik a mini VIT-cn Balaton- földváron, a Fesztivál-szállóban. Népszerű programok sokaságából válogathatnak a résztvevők. Az egész fesztivált a mozgás jellemzi: napközben a sportpályán zajlanak több sportágban a rendezvények, délután és este a színpadon és a szálloda összes termeiben. Aki részt vett a finn esten, még sokáig emlékezni fog a különös hangulatra, a nálunk nem ismert dallamokra és hangszerekre. Nagy érdeklődés kísérte a bolgárok, lengyelek és magyarok tárcáit. Neves vendégművészek és együttesek léptek föl. Ha valakinek még maradt energiája a programok után, annak a Zengő együttes rendez táncházat Szigeti Angéla segítségével, aki magyar táncokra tanítja a résztvevőket. Este a parton lángok csapnak fel, majd ínycsiklandozó illatok jelzik, hogy a táncban elfáradt fiatalok szalonnasütéssel gyűjtenek új erőt. BARCSI ERDŐMÉRNÖK KÖTETE Osztropoli Herschel ostora Kota úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. — Akkor hát vásárdíjon Leíkovicsnál. — Igen, de neki momentán nincs heringja. — Szép. Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz- krajcárba kerül darabja.” A fenti sörök az Osztropoli Herschel ostora című könyv borítóján olvashatók, a következő ajánlással: „ ... ez a könyv legalább 40 forintot ér. De önnek megszámítjuk 39 forintért.” Két ilyen poén után ki ne vásárolná meg a zsidó folklórból válogatott viccek, adomáik és bölcs mondások gyűjteményét. Dr. Hajdú István munkája valóban megér harminckilenc forintot. Az Osztropoli Herschel ostora legalább annyi kacagást ígér, mint a jó két évtizeddel ezelőtt megjelent 1001 vicc a javából című kötet. — Barcs, Gagarin utca 1. — mondta a telefonba címét a szerző, miután megbeszéltünk egy találkozót. Ballagtam tehát a Gagarin utcában, kerestem az 1- es számú házat, de nem találtaim. Az egyik oldalon hatossal kezdődik a számozás, míg a másikon 1/a-val. Móka lenne ez is? Tarlka sorok gyűjtőjétől kitelhet. Végül is meglett az egyes. Háromszáz méterre az 1/a-tól, amelytől két utca meg féltucatnyi ház választja el. Az ötvenhárom éves erdőmérnök nevetett a feltételezésemen. Ezt a „poént” nem ő találta ki. Nem volt ott, amikor a számozásról döntöttek. Esztergomban született erdész famíliába. És mert „varjúnak varjú lesz a fia”, hát ő is erdésznek (készült. Sopronban tanult, majd az ugo- di kutatóintézetben kezdte pályáját. 1961-ben tanítani jött a középrigóci szakmunkásképzőbe. Tizenkét évig ókította a diákokat a mesterségre, s ugyanennyi ideje az erdőfelügyelet munkatársa. Rumszauer Jánossal együtt karolta fel az ősborókás ügyét, mert nem csak az erdeink jelene és jövője, hanem múltja is érdekli. — A fakitermelés után maradó nagyméretű tuskók eltávolítása gondot okoz az útépítőknek és az erdőtele- pítőknak. Kikísérleteztem a robbantásos eljárást, melynek eredményéből akartam megírni a műszaki doktori disszertációimat. Hát nem ködbejött egy ostoba baleset? Fél évre az ágyba kényszerültem. Barátaim javasolták: foglalkozzam az erdőtörténettel. Bénult lábbal, ágyhoz kötötten írtam meg a dél- somogyi erdőművelés történetét. így lettem erdőtörténész. — Egy erdőmérnök, egy erdőtörténész miiként adja fejét adomák gyűjtésére? — öt évvel ezelőtt a testvéremnél jártam Sopronban, nála akadt a kezembe Jutta Janlce munkája, amely 1974- ben jelent meg Berlinben és zsidó vicékét tartalmaz. Nyelve egyszerű, le tudtam fordítani. Családomnak és barátaimnak is meséltem belőle. Megértettem a viccek mondandóját, a sorok mögött rejtőző öngúnyt és emberséget. Elkezdtem kutatni más források után. Szorgalmasan gyűjtöttem, válogattairh. így született meg az Ostropoli Herschel ostora. A kiadatásig meglehetősen rögös utat kellett végigjárnia. A közelmúltban elhunyt dr. Sdhéiber Sándor ajánló sorai azonban megnyitották a Minerva kiadó ajtaját. A nagyszerű irodalmár élőszavával hatvanezer példányiban jelent meg a könyv. — Scheiber professzor ajánlotta, hogy vékony, zsebkönyv nagyságú kötetet adjunk ki. Ö sokallta a hatvanezer példányt. Aztmond- ta, ma Magyarországon csak Moldovát szabad hatvanezres tételben kinyomatni. A kiadó ragaszkodott az álláspontjához. Igazuk lett. Bu- . dapesten két nap alatt elfogyott a könyv. Itt Barcson sem kapni belőle, pedig nem is tudták, hogy helybeli a szerző. Most készül a har- mincnégyezres utánnyomás. Siker. Nagy siker. Ezt csak az tudja értékelni, aki ismeri a könyvkiadás mechaHÉTVÉGI tájoló A kaposvári nyár rendezvénysorozatának keretében ma a Somogyi Képtárban nyílik Hajnal Gabriella iparművész kiállítása. A bogilárlellei Tóparti Galériában az érdeklődők holnaptól láthatják Fürtös György Munkócsy-díjas keramikusművész kiállítását, a Vörös és a Kék kápolnában pedig vasárnap Somfai István, a Művészet című folyóirat képszerkesztője nyitja meg Széchy Beáta grafikusművész és Veszély Ferenc festőművész tárlatát. A Fonyódi Galériában szombattól Király Sándor festőművész kiállítása várja látogatóit (képünkön egyik alkotása látható). A művész önálló tárlatai melett több csoportos külföldi képző- és iparművészeti kiállítás résztvevője volt. Karód tanácsának nagytermében szombaton nyílik Reich Károly Kossuth-díjas grafikusművész kiállítása. Kaposváron az ÉDOSZ Művelődési Ház rendez kiállításokat A XIX. századi magyar festészet, valamint Technika korunkban címmel. Az útóbbi a könyvba- rátofcnaik nyújt kellemes kikapcsolódást. A Balatoin-parton nyaralóik pihenését színesíti vasárnap a fonyódligeti úttörőtáborban fellépő Somogy Táncegyüttes műsora. A könnyűzene népes rajongótábora kedvére válogathat e hét végén. Siófokon, a szabadtéri színpadon szombaton este Dolly Roll koncert lesz. Balatonlellén ma kil'enc órakor a közkedvelt Omega együttes lén fel, szombaton az esti. órákban a Magyar Színkör a Ludas Matyi című musicalt mutatja be. A Siotour üdülőhelyi klubja vasárnap népművészeti kirakodóvásárt, aszán- tódpusztai idegenforgalmi és kulturális központ szombaton és vasárnap kutya- showt és kutyakiállítást rendez. Szintén a két pihenőnapon kerül sor A Somogyi Néplap Fonyódon című rendezvénysorozatra, mely szombaton három órakor a Delta étterem előcsarnokában Gyertyás László fotóművész Kis-Balatonról készült kiállításának megnyitásával kezdődik, és vasárnap este sajtóbállal zárul — ugyancsak a Delta étteremben. Ma este hat órakor Lakó- csán folklórműsor, majd nyolc órakor délszláv bál lesz. Szombaton egész napos programajánlattal kerékpártúrára hívják a Dráva menti ifjúságot, mely reggel hét órakor Barcson, a művelődési központ parkolójából indul. A művelődési központban A drávai halászat címmel Jávori Béla fotókiállítása tekinthető meg. Harmincöt éve annak, hogy a nyugat-németországi Dortmundban megalakult ez a minden tekintetben különleges színjátszó csoport. Tagjai mind -.hallás- és be- iszédkárosultak, s az a céljuk, hogy megismertessék sorstársaikkal a világ színpadi művészetének legjobb alkotásait. Ók voltak az úttörők, sok lelkesedés, kitartás és hit kellett ahhoz, hogy évekig minden anyagi támogatás nélkül működjenek. Sok előítélettel kellett megküzdeniük, de napjainkban tevékenységüket az egész világon elismerik. Közvetlen közönségük 1,5 millió nyunizmusát. Főképpen siker ez egy első kötetestől, még akkor is, ha korábban két szakmai kézikönyvet írt. Dr. Hajdú István újabb munkája, a latin mondásokat tartalmazó, még az idén megjelenik a Magvető gondozásában. Most góbé vicceket gyűjt. Hogy ki az a góbé? Az értelmező szótár szerint a furfangos székely paraszt. Sok sikert a további munkához. És álljon itt befejezésként a szerző legkedvesebb adomája: „— Rábbi, én nem értem: ha valaki a szegényhez fordul, az barátságos és segít, áhol tud. De ha valaki gazdaghoz megy, az meg sem látja. A rabbi így válaszol: — Lépj az ablakhoz. Mit látsz? — Látok egy asszonyt gyermekkel. Meg egy kocsit. A piaic felé tart. — Jó most, lépj a tükörhöz. Mit látsz? — Most, rabbi, mit látok? Hát saját magamat. — Nézd csak: az ábiak is üveg, a tükör is üveg. Csák egy vékony ezüstréteget kell ráhelyezni az egyikre, és az ember máris csak magát látja.” Nagy Jenő Színház ahol a közönség szájról olvas gatnémet csökkent hallású, süket és néma. A dortmundi süketek színházának művészeti vezetője és rendezője, az 55 éves Heinz R. Feuerbaum mondja (ő egyébként nem szenved szervi károsodásban): „Kezdetben színészeink mindent saját zsebükből fizettek. A városi tűzoltóságtól kaptunk egy kocsit, azzal jártunk vidékre. Többnyire szabad ég alatt kellett éjszakáznunk”. Tíz éve, hogy a színészek előadásonként kapnak háromszáz márkát. A társulat tagjainak többsége még ma is dolgozik eredeti szakmájában vagy háziasszony. Egyébként huszonnyolcán vannak, kamasz- és nyugdíjas korúak egyaránt: Az előkészítő kurzus — s ezt a csoport minden tagja végigjárta — hároméves, a színészek táncot, zenét, pantomímot tanulnak. Nagyon fontos a szavak formálása, hiszen a közönség csak szájról tud olvasni. Az előadandó darabokat is a közönség sajátságos igényei és a színészek képességei szerint dolgozzák át a beszédet, ahol csak lehet, pantomimjelenetekkel helyettesítik, gesztusnyelvvel érzékeltetik a közönséggel a darab atmoszféráját. — Évente egy-két új darabot mutatnak be, s általában ötven előadást tartanak. Repertoárjukon főképp klasszikus darabok szerepelnek, mint a Faust, a Hamlet, a Rómeó és Júlia. A társulat tavasszal és ősszel turnézik az országban. Érdekesség, hogy közönségüknek vagy tíz százaléka — főleg egyetemisták — nem is halláskárosult. Nyolc éve, hogy a színház anyagi támogatást kap a tartományoktól. A dortmundi városi színháztól ingyen jelmezeket, díszleteket, műszaki berendezéseket és színpadi munkásokat kapnak. Egy- , egy előadás 30 000 márkába kerül, ehhez járul még a mintegy 10 000 márka személyi költség.
