Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
1985. augusztus 14., szerda Somogyi Néplap 3 Hogyan változik a tanácsok gazdálkodása ? Megszűnt a gazdaságtalan disznóserte-feldolgozás a Ka- posplast Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál. U,j műanyagfeldolgozó csarnokot helyeztek üzembe s megteremtették a további műanyagfeldolgozás feltételeit. A csarnokban polietilén huzalt gyártanak, s ebből a szúnyogháló készül. A Generalimpex vállalkozásai Komfortos gondok A tervtől elmaradva A tanácsok nagy változások elébe néznék. A járások megszűnése után a helyi tanácsok gazdaságilag, is megerősödhetnek, önállóan dönthetnek a saját dolgaikról. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium új gaizdálkodási rendszert dolgozott, ki a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának támogatásával, s ezt kétesztendős előkészítés után 1986-ban kívánják bevezetni. — Hasonló fordulat az elmúlt évtizedekben nem történt a tanácsok életében — mondja Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. — Az 1968-as gazdasági reform, után' a megyék önállóbbak lettek, a városi, nagyközségi és községi tanácsoknak viszont jóval kevesebb jutott az önállóságból. Jelenleg a megyénél van a pénz és a döntés lehetősége. A helyi tanácsok mindössze a fejlesztésre szánt pénz tíz százalékával rendelkezhetnek. Miközben a magyar gazdaság egyre inkább de- centralizálódott, s a gyárak, vállalatok a saját útjukat járhatták, a helyi tanácsok még kevés önállósággal tervezik a jövőjüket. Ezután máshogy lesz! A népesség arányában mindlen megyei tanács megkapja a fejltesz- tési lehetőség 40—50 százalékát. Így az eddiginél négy- szer-ötször több fejlesztési pénz. illeti meg a helyi tanácsokat. — Mi marad a megyéknél? Hogyan tudják továbbra is érvényesíteni vezető szerepüket? — Az állami költségvetésből és a más forrásokból származó összeg másik felével továbbra is ők gazdálkodnak. Ám lábból is 'támogatniuk kell azokat á helyi tanácsok által elhatározott fejlesztéseket, amelyek egybeesnek az országos célokkal. fgy többek között középiskoláik, lakások; vagy éppen közművek épülhetnek. Természetesen a költségek javát a helyi tanácsok fedezik. A megyei tanácsnak arra is keli gondolniuk, hogy jusson a pénzből azokra a beruházásokra is, amelyek már niam egyetlen település javát szolgálják, hanem egy körzetét vagy az egész megyét. Kórházak, rendelőintézetiek, regionális vízművek épülhetnek ily módon. — A helyi tanácsoknak az is gondja volt, hogy ha némi pénzzel rendelkeztek is, nem használhatták fel saját elképzelésük szerint a sok kötöttség miatt — A jövőben tnem lesz különválasztva a fejlesztési alap és a működési költség- vetés. és a központi előírások 90 százaléka is megszűnik. így többek között a lakás- és kórház-beruházások célcsoportos előírása, valamint az á tcsoporfosítási tilalmakra vonatkozó előírások .is megszűnnek. A helyi tanács maga dönt arról. hogy mennyit költ működtetésre, fenntartásra, felújításra vagy beruházásira. Érdekeltebbek .tesznek a források felkutatásában is. Eddig ugyanis, ha a község vagy a város több saját forrást .tárt feli, azt beszámítottuk, s annyival csökkent az állami támogatás. Minden megyei tanácsnál és nagyon sok helyi tanácsnál már hónapokkal ezelőtt készítettek számításokat, hogy megbizonyosodjunk az új gazdálkodási rendszer életképességéről. Tapasztalataink szerint a tanácsok többsége különösen a helyiek, szívesen fogadják az úi szisztémát, ám a váltás aligha megy majd zökkenők nélkül. A tanácsi vezetők nem szoktak ekkora önállósághoz, és közülük is a kevésbé felkészülteknek nem kevés gondot okoz az új ..játékszabályok” megtanulása. Márpedig csak az fog boldogulná, aki élni tud a lehetőségekkel. Rajta áll vagy bukik majd, hogy miképp gazdálkodik. Megteheti, hogy két évig csak felújít, azután meg. beruház. A tanács vállalkozásokat is szervezhet... Az óvatosság persze nem árt, ezért ajánljuk a tartalékképzést. Egyébként attól is sok függ, hogyan tudják bevonni á lakosságot. Az önkéntes településfejlesztési hozzájárulást például csak akkor lehet beszedni, ha azt a lakosok többsége megszavazta. — Várható-e, hogy a kis települések is megerősödnek az új gazdálkodási rend által? Megszünteti ez az elvándorlást? — Túlzott optimizmus volna, ha igent mondanék. Az infrastruktúra mellett ugyanis meghatározó még a munkalehetőség és a jövedelmi viszonyok is. Ám azt joggal várhatjuk, hogy a falvaknak az eddiginél jobban sikerül majd megtartaniuk lakóikat. Egy új iskola, bolt vagy éppen egy orvosi rendelő nagyon sokat számít. S ha a tanácsi vezetőik jó' gazdálkodnak, akikor mindenre telik. — A kis települések viszont a városok rovására fejlődnek, hiszen ezután, ők kapnak kevesebb pénzt. — Túl vagyunk a korábbi, sokszor egyoldalú városcentrikus fejlesztési gyakorlaton. Most majd kevesebb jut a városoknak, és ez konfliktusokkal is járhat. A városi vezetők többsége nem örül túlságosan a változásnak, de a bővülő gazdasági, gazdálkodási önállóság számukra is kedvező. ezért megértik. Pedig a lakás, a közmű és óz iskola főleg a városokban hiányzik. Igaz, nem fordítunk hátat a városoknak, fokozatosan változnak meg az arányok. És néhány év múlva a kisebb települések fejlődése kedvező hatással lesz a városokra. Ha ugyanis a faluban vagy a kisebb városokban is van megfelelő közmű, kereskedelmi szolgáltatás, művelődési ház, sőt a nagyközségekben is épül középiskola, akkor nem kell bejárni a városba. S így az ottani intézmények kevésbé lesznek zsúfoltak. És talán épp ezért nem kell a városokban újakat építeni. Az arányosabb elosztás tehát kedvező egyensúlyhoz vezethet, az viszont jótéko- diyaii hat majd falura és városra egyaránt. Dalia László A Genera/liimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével hazai termelők külföldi partnereikkel több olyan együttműködésit, termelési kooperációt kezdtek meg a közelmúltban, amély szálmottevően hozzájárul az export növeléséhez. Nagy László, a vállaltat igazgatója az MTI munka- tárnának elmondottja, hogy a Generalimpex az utóbbi időben minden esztendőben jelentősen növelni tudja exportját a tőkés piacra. A múlt éviben a kivitelt 20 százalékkal emelték, az idén az export további 10 százalékos növekedésével számolnak. Az értékesítés bővítése számos nehézségbe ütjköziik, többek között a külpiacokon jelentkező erős konlkurréncia miatt, és sok esetiben a hazai termelők nem éléggé érdekelitek a kivitel1 növelésében. A Generalimpex azonban széles termékválasztékkal foglalkozik, s ez lehetővé teszi, hogy rugalmasan reagáljon a kedvezőtlen váltó zásokra. Így a külkereskedelmi vállalat a közvetlen áruexport mellett egyire inkább részt vesz kooperációk, közös vállalkozások szervezésében. E tevékenység eredményeként a közelmúltban kezdte meg működésiét a Denltalcoop Kft. magyar—svájci vegyes- vólllialalt, amely fogtechnikai cikkeket állít elő svájci eljárás alapján. Az idein kezdte meg tevékenységét a Home Art, a Bútoripari Egyesülés vállalatai éis a Generalimpex közös vállalata. Az együttműködés keretében eddig mintegy 400 ezer dollár értékű bútort exportáltak, elsősorban Nyugatt-Európálba. A Home Art még ebben az éviben további 300—400 ezer d ollár értékű b útor export- jával számol. Az év elején írták alá az angol Black and Decker cég és az ÉVIG képviselőd azjt az együttműködési megállapodást, amely alapján a küflíöBdi partner álltad szállított alkatrészekből az EVIG- nél különböző kézifúrógépek összeszerelését kezdik meg Magyarországon. Az együttműködés kenetében mintegy 900 ezer dollár értékben érkezik az EVIG- hez Black and Decker fúró- alkatrész. A külföldi partner cserébe különböző magyar, elsősorban ÉVIG termékeket vásálrol. így mintegy egymillió dollár értékű magyar terméket tudnak exportálói, és ez a mennyislóg évről évre nő. A Black and Decker fúrógépek összeszerelése az EVIG-ben a közdllmúltban megkezdődött. Az egyik legújabb kooperációs megállapodást a közelmúltban írták alá a. Ge- neralimpex, a Lemezárugyár és a Markiin cég képviselői. Ennék alapján Magyarországon játéfcvonait szerelését, ittétve alkatrészek és építőelemek gyártását kezdték meg a Lemezárugyár győri telepén. A gyártáshoz, a szereléshez a külföldi partner adja a gépeket, a szerszámokat é)s a rajzókat. Eddig közel negyedmillió márka értékben rendeltek Magyar- országról különböző alkatrészekét, s az első szállítmánnyal a Manklin cég elégedett volt. A partnerek terveztük, hqgy a későbbiekben megkezdik a termék magyarországi értékesítését is. Ö!t)ven(kildnc millió forintnyi bevétellel, 3,6 millió forint nyereséggel számoltak januáriban Nagyatádon a Kolmfoht szövetkezet vezetői. Szerény célt tűztek maguk elé, ám félévkor kiderült, hogy ezt is nehéz lesz elérni. Időarányos bevételük mindössze 27 ,mdlMó forint volt. nyereségük pedig 1,6 millió. Ez azt jelenti, hogy a vártnál 2,6 millió forinttal kevesebb bevételhez és kétszázezer forinttal kisebb nyereséghez jutottak. Az okokról Vermes Gábor elnökkel beszélgettünk. — Az év eleji nagy hidegek két hónap kényszerszünetét okoltak. A no-fimes technológiát, amivel mi is dolgozunk, mínusz húsz foknál nem lehet alkalmazni. Mondhatná, bárki, hogy a téliesített lakásokban azért mód lett volna a belső munkára, csakhogy • mínusz fiz foknál nagyobb hidegben Ott sem lehet dolgozni. Ugyanakkor az építőipari részlegünkből tíz ember hiányzik. A jobb bérek reményében' a legképzettebb szakemberek más munkahelyiekre mentek. Nekünk, sajnos. nincs módunk a bérék irreális emelésiére, hiszen, azzal a nyereségünket veszé- lyeátétaénk. — Mindeddig csak az építőiparról beszélt, ugyanakkor a fentebb említett adatok az asztalosok, az eszter- gáilyosok munkájáról is szólnak. — A lemaradást egyértelműen az építőipar okozta. A többi részleg tevlékenysé- günfcek csupán negyven százalékát adja, s náluk nincs gond, hiszen van elég munr ka. Asztalosaink a nagykanizsai bútorgyár részére készítenek elemeket, ,a vasasok a VlBKM, a Medicor és a Daniuvia számára alkatrészeket gyártanak, az esztergályosok pedig különböző eszközöket készítenek a naigykanlizsai kődtajfoálnyá- szoknak. Mivel régi kapcsolatokról van szó, náluk nem lehet fennakadás. —. A téli kiesést be lehet hozni ? — Bízunk benne. 48 lakást készítünk Nagyatádon a Jó- kai-lakótelepen. Iitt a technológia meákíváinjia a túlóráikat, mert ha elkezdjük egy ház kiöntését, nem lehet leállni. Minddadig dolgozni kéül, amíg az egész el nem készül. Ugyanakkor bevezettük a szombati műszakokat,. Eddig négy hétvégén dolgoztunk, a terveink szerint az idén még öt újabb szombati műszakot hirdetünk meg. — Hatmillió forint értékben vállaltak épületfelújítást is.. — Iskolánál, bölcsődénél és a kórháznál van feladatunk. Elvállaltuk a csurgói szálloda kialakítását is. Augusztus végén a mostani étterem központi fűtésének szerelésiével kezdünk, új bisztrót alakítunk ki, s a következő években folyamatosan megvalósítjuk az el- köp zülléseiket. Ha semmi rendkívüli sem történik, akkor december végéig valóra válhatnak az év eleji elképzelések. N. J. Az igényekhez igazodnak Konyha és munkásszálló egy blokkban Bőven van munkájuk ezekben a napokban a mer- nyei Űj Barázda Termelő- szövetkeziet szakiparosainak: ők emelik egyebek között a szövetkezeti irodával ételiemben azt a kétszintes épületet, áhol a téesz üzemi konyhája, étkezdéje, munkásszállója, a szórako zási és művelődési lehetőséget biztosító klub, valamint három szolgálati lakás kap majd helyet. A tervek szerint még az idén tető alá hozzák, s jövő ilyenkorra már r endeltetésszerűen hasznosítják. A beruházás költsége mintegy 4,4 millió forint. — A három szolgálati la kasra összesen 1,1 millió forint támogatást kapunk, de a fennmaradó 3,3 millióból is csak kétmilliót kell .letennünk”, ugyanis négy szolgálati lakást felajánlót tünk megvételre, s ezeket megvásárolták a bennük lakók. Ily módon olcsóbban jutottak saját lakáshoz, mintha magok vállalkoztak volna a fölépítésre, s ezzel a lakásvásárlással végleges letelepedési szándékukra, a szövetkezethez való ragaszkodásukra is következtethetünk ... Takács Dezső, az Űj Barázda Tsiz elnöke fűzte ezt a magyarázatot az építkezéshez, s még hozzátette: a beruházás az egész szövetkezet érdekét szolgálja^ ugyanis megoldást kínál számos korábbi gondra. A gazdaság üzemi konyhája .például Somogygesztiben működött, amíg a kastélyt, ahol a konyhájuk volt, a Mezőgép meg nem vásárolta s ki nem kellett költözniük az épületből. Meleg ételt mos t a kaposvári áfész mernyei kisvendéglőjétől kapnak. A 270 állandó dolgozó közül mintegy százan tartanak igényt erre. Elégedettek a koszttal — a. kom- bájnosok például' az aratás idején minden alkalommal másfél adagot kaptak —, ám ha saját konyhájukon főzhetnének, jóval nagyobb igényt is kielégíthetnének. — Ha ez az épület elkészül, nemcsak szövetkezetünk tagjainak főzhetnénk az új konyhán, hanem a helyi községi közös tanácsosai együttműködve saját nyugdíjasainknak és á köz- igazgatási térség rászorultjainak is innen vihetnénk a meleg ételt Memyén kívül például Polányba, Somogy- gesztibe, Memyeszentmik- lósra. Mennyén, nincs öregek napközi otthona, ahonnan ezt az ellátást biztosíthatnák ... Húsz felsőfokú végzettségű szakember dolgozik az Üj Barázda Termelőszövetkezetben, s az üzem szolgálati lakásokkal is igyekszik megfelelő körülményeiket teremteni számukra. A.zon a négy lakáson kívül, amit a szövetkezet eladott nekik, még öt szolgálati lakással rendelkezik a téesz. s a most épülő épületegyüttesben további három készül. A gazdaság igyekszik a növekvő igényekhez igazodni. s hogy a szükségleteket kielégítse, anyagiakkal sem fukarkodik. Ez volt az indítéka, hogy a most épülő, kétszintes blokkban a szolgálati lakásokon kívül konyha, étkezde, munkásszálló és a különféle rendezvények lebonyolítására alkalmas szövetkezeti klub is heiyet kap. A megvalósítást gyorsítja és a. költségeket csökkenti, hogy a munkát a szövetkezet saját épuóbrigádja végzi. H. F.
