Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 162. szám Ára: 1,80 Ft 1985. július 12., péntek KÁDÁR JÁNOS DABASON „Tegyük gazdaságosabbá és jobbá munkánkat" Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára csütörtökön a Pest megyei Dabasra, a Fehér Akác Termelőszövetkezet­be látogatott. Munkaprogramja során a párt főtitkára fölkereste a tsz több üzem­egységét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomá­sához érkeztek: ezen a napon lindultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák a gabonát. Haderőcsökkentési tárgyalások A 36. FORDULÓ Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács Imre, a KB osztályvezető - helyettese. A vendégeket Krasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Károly, a dabasi pártbizottság első titkára és Pétiké*Jánosné, a nagyközség tanácselnöke, va­lamint a gazdaság vezetői fogadták. A dabasi pártbizottság székházéban kezdődött a program. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdákkal — meghall­gatta Kakucsi Gabriella el­nök tájékoztatóját a dabasi Fehér Akác Termelőszövet­kezet munkájáról, terveiről az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb te­rületen, 11 ezer hektáron gazdálkodik. Tagságának száma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlag életkora 35 év. A Fe­hér Akác kollektívája meg­találja számítását a tsz-ben; így nem csábít munkahely- változtatásra a főváros kö­zelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — ne­hezítik a tsz munkáját. En­nek ellenére a termelési ér­ték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti kö­rülményei arra késztették a tsz-t, hogy termelési fő pro­filja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgo­zó tevékenység legyen. Az elnök tájékoztatott ar­ról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fon­tos forrása a melléküzem­ágakban végzett ipari tevé­kenység is. A tájékoztató után üzem­látogatással folytatódott a program. A házigazdák először a termelőszövetkezet korsze­rű szarvasmarha-tenyésztő telepét mutatták meg, ahol természetes ‘környezetben alkalmazzák az állatok ne­velésének legújabb módsze­reit. Beck Tamásnak, a Ma-, gyár Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására jú­lius 8. és 11. között kül­döttség élén Budapesten tartózkodott Matthias Wiss- mann, az NSZK CDU—CSU parlamenti frakciója gazda­ságpolitikai munkacsoport­jának elnöke. Matthias Wissmlann megbeszélést folytatott a magyar—NSZK gazdaság^ együttműködés helyzetéről és további bőví­tésének lehetőségeiről ven­déglátójával, valamint Kő­vári Péter külügyminiszter­helyettessel, Török István külkereskedelmi államtit­kárral és Lőrincze Péterrel, a Kamara főtitkárával. Katonás rendben gördülő- dübörgő kombájnok — ösz- szesen 18 ilyen betakarító gópóriás — látványa, fogad­ta a látogatókat a termelő- szövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütör­tök délelőtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtitká­ra oda érkezett, már 20 hek­táron végeztek a napsütéses időben is embert és gépet egyaránt próbáira tevő mun­káival. — Hogyan haliadnak? — kérdezte Inöka Pál koirn- bájnost Kádár János. — Minden erőnkkel igyek­szünk, most jó az időjárás is. reméljük jól fogunk ha­ladni — hangzott a válasz. — Jó legyen a termés, ez a lényeg — búcsúzott ettől a munikáskollektívától Ká­dár János. Ezután megte­kintette a tsz fajtakísérleti tábláját, s ott is elismerés­sel szólt a látottakról. Kötetlen baráti beszélge­téssel fejeződött be a láto­gatás. A párt főtitkára a tsz vezetőinek, a vendéglátók­nak, a munkáskollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaságban szer­zett tapasztalatok arról győz­ték meg, hogy ez a kollektí­va szilárd alapokat rakott le az elmúlt esztendőkben és jól fejlődik. Annál is inkább elismerésre méltó ez, mivel gyenge minőségű földeken gazdálkodnak, így minden le­A delegáció a kamará­ban kerekasztal-megbeszé- lésen találkozott néhány, a magyar—NSZK gazdasági együttműködésben különö­sen érdekelt vállalat képvi­selőjével, megtekintette a Buda-iFlax Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalatot, a Buda- print egyik gyáregységét és a dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezetet. A vendé­get fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője. Matthias Wdssmann csü­törtökön elutazott Budapest­ről. hetséges tevékenységet, amely a tagság boldogulását segítheti, meg kellett honosí­taniuk, s ezt meg is tették. A termelésben elért sikerek mellett a legnagyobb ered­mény talán az — tette hoz­zá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közösség jött létre. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőbb támasza, a másik pedig a mindennapok során végzett eredményes munka. A párt főtitkára ezután em­lékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedően fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kongresszu­sa, felszabadulásunk negy­venedik évfordulójának meg­ünneplése, s a képviselő- és tanácstagválasztások. Hang­súlyozta, hogy a kongresszus egyik jelentős témája volt pártunk eredményes mező- gazdasági politikája, amely­nek töretlen folytatására szavaztak a tanácskozás kül­döttei. — E politika alapján — mondotta — az elmúlt évtize­dek a mezőgazdaság lendü­letes fejlődésének időszaká­vá váltak. Ennek az előrehala­dásnak rengeteg munka, töp­rengés, parasztságunk áldo­zatos helytállása volt a pio- torja. A mezőgazdasági dol­gozók erőfeszítései mögött viszont ott volt, s ma is ott van munkásosztályunk segítő keze, az értelmiség munká­ja, dolgozóink összefogása. A fejlődés időközben újabb kérdéseket is felvetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazda­ság más területein egyaránt. Azután egyre inkább előtér­be került — ezen kell töp­rengeni ma is —, hogy mi mennyibe kerül. A mezőgaz­daságban és másutt csak úgy boldogulhatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gazdaságosság követelményeit, hatékonyab­bá tesszük a munkánkat. Az üzemekre és a dolgozó em­berre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgozunk, hogy minőségileg jobban végezzük el feladatainkat, amihez megfelelő érdekeltség is szükséges. Ehhez a program­hoz kértünk támogatást a XIII. kongresszuson is, s cél­jainkat — ahogyan a válasz­tásokon is kifejeződött — népünk egyetértéssel fogad­ta. Vendéglátóink is elmon­dották — folytatta a párt lémák, köztük értekesítesi gondok miatt a mezőgazda- sági termelés bizonyos ága­zataiban nehezebbé vált a helyzet. Pártunk következe­tes, az agrárgazdaság ter­melési lehetőségeinek bizto­sítására törekvő politikát folytatott eddig is, s ezt te­szi ezután is .— Az a cé­lunk — hangsúlyozta —, hogy megfelelő szabályozás­sal a becsületes munka fel­tételei mindenütt meglegye­nek. S azt kérjük minden dolgozótól, hogy a feladatot, amelyet csak ő és most tud elvégezni, tisztességgel oldja meg. Ezen vagyunk a Köz­ponti Bizottságban,, ez a dol­ga a kormánynak, a mező­gazdasági üzemeknek, köz­tük ennek a kollektívának is. Kádár János végül gratu­lált a Fehér Akác Tsz ne­héz körülmények között el­ért tisztes eredményeihez. Sikeres aratást, további jó munkát kívánt a termelőszö­vetkezet dolgozóinak, az or­szág valamennyi közös gaz­daságénak. Mindennemű haladás nél­kül fejeződött be csütörtökön Bécshen a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgya­lások 36. fordulója is. A NATO továbbra sem kíván megegyezni Bécshen — han­goztatta a szovjet nagykövet. Egyúttal mind szovjet, mind amerikai részről kifejezték a reményt, hogy az őszi genfi csúcstalálkozó ösztönzésit ad­hat a megállapodáshoz Becs­ben is, bár haladásra legko­rábban a jövő év elején van csak remény. A fordulón elmulasztották a gyakorlati lehetőséget, hogy — a szocialista orszá­gok februári javaslatai alap­ján — megállapodjanak, sőt: a NATO még érdemi választ sem adott e javaslatra, han­goztatta a záróülésen Valé­rián Mihajlov, a Szovjetunió nagykövete. Az említett ja­vastot előirányozza, hogy elsőnek a szovjet és az ame­rikai haderők csökkentsék a térségben (mégpedig a Szov­jetunióét nagyabb mérték­ben), majd pedig kölcsönö­sen fagyasszák be a had­erőket és a fegyverzetet, A jelenlegi szervezési, po­litikai, gazdasági és káder­politikai intézkedések és változtatások fő célja a gaz­dasági és társadalmi fejlesz­téssel összefüggő legfonto­sabb kérdések megoldásának meggyorsítása — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára Belo­russziái látogatásának utolsó napján a köztársaság kom­munista pártja központi bi­zottságában gazdaságpoliti­kai kérdésekről mondott be­szédet, s közölte, hogy még ebben az évben k idolgozzák a rugalmasabb és korszerűbb gazdasági mechanizmus egy­séges rendszerét. Belorusszia párt- és álla­mi vezetőd előtt a főtitkár szolt a Szovjetunió 1986— 1990 közötti időszakra érvé­nyes új ötéves, valamint a 2000-ig tartó időszakra szóló távlati népgazdasági tervei­ről. Hangsúlyozta, ezek a tervek, amelyeket a pb fő vonalaiban már jóváhagyott, feszítettek, ám ugyanakkor mindent meg kell tenni, tárgyalva a továbbá csök­kentésről. Robert BLackwill amerikai nagykövet — másik felszóla­ló — megismételte azt a nyugati érvelést, miszerint a Varsói Szerződés földrajzi előnye mellett fölényben van hagyományos erőivel, ezért a haderők és fegyverzet egy­idejű csökkentése a NATO számára hátrányos lenne, így a fegyverzet mérséklésé­ről csak a későbbi szakasz­ban kell egyáltalán tárgyal­ni. Az amerikai képviselő is­mét egyszer az ellenőrzés kérdését állította előtérbe, majd azzal vádolta a Var­sói Szerződés országait, hogy februári javaslatuk „mindent vagy semmit” jellegű és a NATO számára több szem­pontból is elfogadhatatlan. A NATO szóvivője, Jan Hein Van de Mörtel holland nagykövet az ülés után kije­lentette: a szövetség tagor­szágaiban és a NATO köz­pontjában változatlanul 'ta­nulmányozzák a VSZ javas­latát, s csak későbbi idő­pontban adnak érdemi vá­laszt. hogy a bennük szereplő fel­adatokat ne csak végrehajt­sák, hanem túl is teljesít­sék. — Az út ötéves terv elő­készítése együtt jár a gaz­daság irányítási rendszeré­nek javításával is — mon­dotta Gorbacsov. A mecha- niz|mius új rendszere a vál­lalatok megnövelt kezdemé­nyező lehetőségére és fele­lősségére épül, és célja az, hogy elhárítson minden olyan akadályt, amely gátolja a tu­dományos és műszaki hala­dás meggyorsítását, a terme­lőmunka intenzívebbé és ha­tékonyabbá 'tételét. A főtitkár nyomatékosan szólt arról is, hogy minden területen még nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a gaz­dasági fejlődés meggyoríitá- sára hozott intézkedések végrehajtásának. — Erről már csak azért is külön kell szólni — mondotta Gorba­csov — mivel egyes vezetők 'lassan változtatnak munka­stílusukon, túlságosan is ra­gaszkodnak a formális mód­szerekhez, nem értik meg az új feladatok lényegét, néha pedig egész egyszerűen, fele­lőtlen magatartást tanúsíta­nak. Az elfogadott döntések sorsa ma nagyrészt attól függ, hogy milyen mélyre­ható és konkrét intézkedése­ket hoznak végrehajtásuk érdekében már a kezdet kez­deten. — A szovjet emberek — mondotta Gorbacsov —■ elfo­gadják, és lelkesen támo­gatják az SZKP-hak ezt az irányvonalát. Az SZKP KB főtitkára ki­tért arra is, hogy mindent meg kell tenni a jelenlegi ötéves terv sikeres befejezé­se érdekében. Az 1985-re vo­natkozó népgazdasági tervet a legcsekélyebb változtatás, módosítás nélkül teljesíteni kell. Jelenleg különösen nagy felelősség hárul azokra a mezőgazdasági dolgozókra, akik a betakarításon dolgoz­nak. Biztosítaniuk kell a ter­més veszteség nélküli beta­karítását, az ország megfe­lelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátá­sát. Kenya fővárosában, Nairobiban megkezdte munkáját a Fórum ’85 elnevezésű, nem kor­mányszintű nemzetközi nőtanácskozás, amely a nők hamarosan kezdődő világkonferen­ciájának beveztő eseménye (Telefotó — AP—MTI—KS) Matthias Wissm budapesti megbeszélései főtitkára —, hogy a támoga­tások csökkenése, a fokozó­dó közterhek, és egyéb prob­MIHAIL GORBACSOV MINSZKI BESZÉDE

Next

/
Thumbnails
Contents