Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

1985. július 10., szerda Somogyi Néplap 3 hogy hamarosan bevezetjük a Rentabolt programot, amely a boltok jövedelme­zőségét biztosítja majd. El­sőként az országiban a na­pokban a számlaellenőrzést is a gépekkel végeztettük. Az elért eredmények aizt bizonyítják: a Kaposker vál­lalkozása sikeres volt. A Kerszi éppen ezért ezt a vállalatot választotta arra, hogy bemutassa a belkeres­kedelmi mintaprogram mű­ködését. Kubai szakemberek is jártak a Kaposkemél, hogy megismerkedjenek a rendszerrel. Érdeklődésük üzleti jellegű tapasztalat- csere: hazájukban szeretnék bevezetni a középkategóriá­jú számítógépes feldolgo­zást, s ehhez Magyarorszá­gon keresnek megfelelő programot. Klie Ágnes Közös döntés, személyes kiállás Még tavasszal, hetekkel- hónapokkal az országgyűlési és tanácsválasztások előtt, egy meglehetősen népes nyil­vános pártnapon hallottam beszélni — kérdésekre vála­szolni s közben vitatkozni — a Központi Bizottság egyik tagját. Az egyik kérdés a kettős jelölésekre vonatko­zott. Az előadó meggyőző érveket sorakoztatott fel — és úgy érződött, semmi két­ség : mély, őszinte meggyő­ződéssel — e mellett az új törvényes előírás mellett. Engem mégis meglepett a dolog, mert tudtam, hogy még mielőtt az országgyűlés az új választójogi törvényt megalkotta volna, illetve rpég azt megelőzően a Köz­ponti Bizottság állást fog­lalt volna ez ügyben — ő különféle megfontolásokból — ellene volt a kettős jelö­lés kötelező bevezetésének. Most tehát e tavaszi párt­napon meglepődtem ..., de csak egy pillanatra. Mert végeredményben ez a termé­szetes: annak idején a leg­felsőbb párttestület vitájá­ban bizonyára ellene szava­zott, e megoldásnak, de minthogy az ő véleményével ellentétes döntés született, ő fegyelmezetten, pártszerű korrektséggel alávetette ma­gát a többség akaratának. A marxista—leninista pár­tok működésének kezdettől egyik sarkalatos elve ez, amit az említett példa is il­lusztrál. Az tudniillik, hogy a párt politikájának kiala­kításában, a különböző szin­tű pártszervezetek és -szer­vek fórumán napirendre ke­rülő politikai, társadalmi, gazdasági és egyéb kérdések megvitatásában egyenlő jog­gal vehet részt — és kell is hogy részt vegyen — minden kommunista, a pártszervezet vagy testület minden tagja; fejtse ki szabadon, bármi is a /véleménye — a közösen hozott határozatról, állásfog­lalásról, döntésről a végre­hajtást illetően azonban nincs helye további vitáinak. Kádár János, pártunk fő­titkára vlitaösszefoglalójában igen nagy teret és figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. „A Magyar Szocialista Mun­káspártiban — mondotta — ma teljes mértékben érvé­nyesülnek a lenini normák. Ezek közül mi természete­sen mindig kiemeltük, hogy a döntéshozatalban a kollek­tivitás, a végrehajtásiban az egyénli felelősség érvényesül, bár ez még a mainál job­ban is érvényesülhetne... De nem kevésbé fontos, hogy amikor a döntéshoza­talra jogosult testület hatá­rozott, akkor az a testület minden tagjára — bármi­lyen véleményt fejtett is ki a döntéshozatal előtt — egy­formán kötelező, s kifelé csak a többségi döntést képviselheti. Ezen a téren még van javitanivaló.” Kis történelmi visszapil­lantással emlékeztetett rá, hogy az 1956-os ellenforra­dalom utáni hetekben az MSZMP új politikai irány­vonala mellett milyen bát­ran, elszántan álltak ki az akkor sokkal kisebb létszá­mú, s egy-egy helyen és nem egy kérdésben a helyi közvéleménnyel szemben, ki- sebségben levő pártszerveze­tek. Kiálltak a kommunis­ták, vállalva a fizikai ve­szélyt is, vállalva a politikai harcot, a heves vitákat a tö­megek meggyőzéséért, a bi­zalom visszaszerzéséért. Az­tán a következő években, amikor minden területen fo­kozatosan mind jobban men­tek a dolgok, mind többen és mélyebben értettek ve­lünk egyet, egy kissé elké- nyelmesedtünk. Elszoktunk a kemény vitáktól, a bátor kiállástól. A legutóbbi idő­szak pedig egy kissé ilyen elkényelmesedett állapotban találta a párttagokat. „Az el­múlt három-négy esztendő­ben, amikor a problémák összesűrűsödtek, előfordult, hogy néhány okvetetlenkedő problémáinkat felnagyítva és az imperialista propagandá­tól is ösztönözve különböző fórumokon agresszívan lé­pett fel politikánk, társa­dalmunk, népünk törekvései­vel szemben — mondotta Kádár János. — S mind gyakoribb volt, hogy a te­remben senki sem utasította vissza nézeteiket... Pedig igazságunk mellett minden időben és minden körülmé­nyek között ki kell állnunk. Politikánkat nyíltan és bát­ran kel.1 képviselnünk.” Nos, ugye ismerős e diagnózis, és ugye érthető a közös döntések melletti személyes kiállás követelményének mostani, rendkívül nagy hangsúlya. Nem egy párttag úgy véli, azzal nyerheti meg környe­zetének — vagy valamilyen rendezvényen kényes kérdé­seket föltevő hallgatóságá­nak — a rokonszenvét, ha egy követ fúj a szocializ­musnak a semmire és sen­kire tekintettel nem levő kritikusaival, idegen nézetek hirdetőivel, az eredményein­ket labecsülőkkel és az erő­feszítéseinket kétkedve foga­dókkal, ha nem áll ki, ha megfutamodik, kitér a vita elől. Ez merő tévedés. A negatív társadalmi jelensé­gek bírálói, a kényes kérdé­sek feltevői az esetek több­ségében valójában nem el­lenségei a szocializmusnak, hanem egyszereűn csak vá­laszt várnak kételyeikre, cá­folatot a burzsoá propagan­da rágalmaira. S ha ez el­marad, ha a párttag a kiál­lás, a vita helyett meghu­nyászkodik, aligha számíthat rokonszenvre. A már említett vitaössze­foglalóban Kádár János rá­mutatott arra is: ez a párt­tagokkal szemben támasztott követelmény „fontos feltétele annak is, hogy társadal­munkban tovább fejlődjék a szocialista demokráoia”. A szocialista társadalom építé­sének folyamatában tapasz­taljuk, új és új, mind bo­nyolultabb problémákkal ta­láljuk szembe magunkat. Nincsenek kész receptek: mindig eredeti, s a lehető legjobbnak ígérkező megol­dásokat kell megtalálnunk rájuk. Mindig alternatív le­hetőségek között kell válasz­tanunk. Koncz István Hintaprogram saját ötletekre Negyedik hónapja, hogy a Kaposker átállt a gépi adatfeldolgozási rendszerre. Négymillió forintért vásá­roltak egy középkategóriájú számítógépeit. A Kereske­delmi Szervezési Intézet (Kerszi) legújabb program­jával indították a gépet. Az országban egyelőre nincs hasonló vállalkozás. — Régóta készülünk már a gépi adatfeldolgozásra — mondta Jovánczai József fő­könyvelő. — Dolgozóink kö­zül tizennégyen végezték el az operátori tanfolyamot, csoportvezetőjük pedig mér­legképes könyvelő és rend­szerszervező. Az áruforgal­mi vezetés kiszolgálása a Robotron 5100 családra épül, ez jelenleg a középgépek közül a legkorszerűbb. A Belkereskedelmi Miniszté­rium mintaprogramját vá­lasztottuk, és rendhagyó módon nem a leltározást vagy az egyszerűbb ügyvi­telt gépesítettük, hanem, az áruforgalmat. — Nagy bátorság volt ez részünkről, hiszen menet közben derültek csak ki a hiányosságok — mondja Zimonyi Istvánná számvite­li osztályvezető. — Hiába végezték eí kitűnő ered­ménnyel a tanfolyamot dol­gozóink, amikor a gyalkor- latra került sor, bizony nemegyszer a tehetetlen sí­rás kerülgetett bennünket. Makacskodtak a gépek is, sok javításra volt szükség, egy-'két tartozékot pedig azóta sem tudunk beszerez­ni. A gépterem — két, vi­szonylag szűk szoba az eme­leten — légkondicionált. Papp Imréné csoportvezető és munkatársai most már nyűgödtabb napokat élnek. Másfél hónapja még nagy volt a lemaradásuk, ma nap­rakészek. A féléves záráson dolgoznak, kényelmes tem­póban. Nincs már szükség túlórára, szombati munká­ra. A belső szobában négy Robotron 5120 típusú gépen a boltokból beérkező alap- bizonylatokat rögzítik. Eze­ket tablóknak nevezik, és minden boltvezető amolyan nem szeretem munkának tartja. Ezerféle árucikk ne­ve, raktárkészlete, ára sze­repel a hasábokon, összesí­teni, kivonni, szorozni kell az adatokat nagy a tévedés lehetősége. Egy-két hónap még és a kaposvári boltok, valamint a siófoki vásár­csarnokban levő ABC veze­tőinek válláról lekerül a tablökészíté?, gondja. Helyet­tük naponta a gép végzi el ezt a munkát. A külső teremben impo­záns méretű a két 5130 tí­pusú gép. Mágneslemezeken tárolt adatokat dolgoznak fel, ötnaponként részletes információkat kapnak a boltok zárókészletéről, az áru forgási sebességéről. A rendszer húszféle bolti költ­séget is gyűjt, és elkészíti a boltsoros statisztikát. Azt gondolná az ember, hogy az elmúlt négy hónap alatt könnyebb lett a mun­ka a Kaposkemél, hiszen okos gépek segítenek. Nem így van. Korszerűbb, pon­tosabb a feldolgozás, de a járulékos információk gyűj­tése, rendszerezése növelte a dolgozók feladatait. — A gépekre fordított összeg, legalábbis forintban, nem térül meg a vállalat­nak — mondja a főkönyve­lő. — Kockázatot is vállal­tunk a korszerűsítés érde­kében, és mi nyertünk: már eddig is sok olyan „testre szabott” ötlettel egészítettük ki a mintaprogramot, ame­lyet csak a mi vállalatunk tud használni. Egyszerűbb és biztonságosabb lett a vállalat irányítása, napon­ként tudjuk ellenőrizni, mennyi a készletünk és mi­ből tevődik össze, milyen árrést használjunk, milyen a vállalat jövedelmezősége. Ha hibát észlelünk, idejé­ben intézkedhetünk. A gé­pek biztosítják a jövedelem- érdekeltségi rendszerre való átállást is, és tervezzük, Félév az iparban Az Ipari Minisztérium­ban elkészítették az ipari ágazatok első félévi gyors­mérlegét., Az előzetes becs­lések szerint az ipari ter­melés 1985. I—IV. hónap­ban a tervezettnél jóval szerényebb mértékben, csak 0,1—0,2 százalékkal növekedett. Az éves terv­elképzelések időarányos részét a bányászat teljesí­tette, elsősorban a kőolaj- és földgázkitermelés nö­vekedett, más bányászati ágak termelése azonban valamelyest visszaesett. Félévi eredményét illetően jól áll a villamosenergia­ipar is, ugyanakkor a ko­hászat — ezen belüt külö­nösen a vaskohászat —, a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar — főleg a pa­pír és cipőipar — a terve­zetthez és a múlt év azo­nos időszakához képest is alacsonyabb termelési szin­tet ért el. Az ipar exportteljesít­ményeit vizsgálva megál­lapítható, hogy az egyes ágazatok szocialista ex­portja általában növeke­dett, mind a múlt év első feléhez, mind a tervezett­hez képest. Számottevően bővítették szocialista piac­ra irányuló kivitelüket a gépipari, a vegyipari és a könnyűipari vállalatok, a kohászat exportja azon­ban elmaradt. Kedvezőtle­nül alakult az ipar kon­vertibilis elszámolású ki­vitele. A kohászat és a könnyűipar tőkés exportja jelentősen elmaradt a vá­rakozástól, a gépiparé csaknem azonos szinten alakult, mint tavaly ilyen­kor, a vegyiparé pedig va­lamelyest bővült. A gyorsmérleg adatai alapján az év második fe­lében az egész iparnak je­lentős erőfeszítéseket kell tennie mind a termelés bő­vítéséért, mind az export- lehetőségek kihasználásá­ért. Az ipar első féléves tel­jesítményét nagymérték­ben befolyásolta, rontotta a rendkívül kemény téli időjárás és az amiatt beve­zetett energiakorlátozás, aminek hatása sok helyütt még ma is érezhető. Számítógépek a Kaposkemél Háromszázfélel műanyag cikk Az Ikarus buszok lámpaburáitól a villamos kapcsolók műanyag alkatrészéig mintegy háromszázféle cikket gyár­tanak a somogybabodi termelőszövetkezet műanyagüzemé­ben. A babodi tsz korszerű üzemcsarnokában negyven saj­tológép működik, és több műszakban kétszázharminc dol­gozót foglalkoztatnak. A kiegészítő ipari tevékenység éven­te ötvenkétmillió forint anyagmentes árbevételt hoza Petőfi Tsz-nek. EGYENRANGÚAK A HIVATÁSOS BÍRÁKKAL Esküt tettek a népi ülnökök A képviselői és tanácsta­gi mandátumokkal együtt járt le a bírósági népi ül­nökök ötéves megbízatása is. Az új ciklusra az alaku­ló tanácsüléseken választot­ták meg a népi ülnököket. A megyei tanácsszékház nagytermében tegnap tar­tott ünnepélyes ülnökérte­kezletet Sugár Imre, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg a megye és a város párt-, tanácsi és népfront- vezetőinek. valamint a me­gyei és városi bíróságok el­nökeinek jelenlétében. A bíróságok munkájának társadalmi ellenőrzésére hi­vatott népi ülnökök 1949 óta részesei igazságszolgál­tatásunknak. Fontos és fe­lelősségteljes a szerepük a jogi konfliktusokat előidéző élethelyzetek megítélésé­ben, az életszerű ítélkezés fenntartásában. Élettapasz­talatuk és emberségük se­gíti a bíróságokat abban, hogy a jogszabályok betűje mellett ' kellően érvényre jusson azok szelleme is. Su­gár Imre ezzel kapcsolatban arra kérte az újonnan1 meg­választott népi ülnököket, hogy tartsák szem előtt: az akták mögött mindig embe­rek vannak érzéseikkel, szándékaikkal. Ügyeikben a 'korántsem mindig kris­tálytisztán mutatkozó igaz­ság keresése nehéz, de szép feladat. Dr. Rendeki Sándor, a megyei bíróság elnöke a bí­róságok feladatairól, vala­mint a népi ülnökök jogai­ról ‘ és kötelességeiről szólt. Minit mondta, társadalmunk az igazságszolgáltatással szemben növekvő igényeket támaszt, s ez ia népi ül­nököktől is egyebek 'közt azt követeli, 'hogy vegyék ki részüket a társadalmi, csoport- és egyéni érdékek összhangjának megteremté­séből, hogy lépjenek föl a spekuláció vagy a munka nélküli jövedelmszerzés el­len, és hogy felvilágosító szóval, személyes példamu­tatással szolgálják az ál­lampolgári fegyelem szilár­dítását. Az ítélkezésnél a múlt tényei mellett figye­lembe kell venni a döntés jövőbeni hatásait is. Egy- egy családjogi per ítéleté­ben például a gyerekek ér­dekének mérlegelése a leg­fontosabb. Ezután a megyei bíróság és munkaügyi bíróság, va­lamint a kaposvári városi bíróság 190 új, illetve tiszt­ségében megújított népi ül­nöke .tett esküt. Az eskü szövege azonos volt a hiva- tásas bírák esküjével, je­lezve. hogy a népi ülnökök az ítélethozatalban egyen­rangú partnerei a bírónak, azonosak a jogaik, de köte­lezettségeik is. Az eskütétel után a népi ülnökök átvet­ték megbízólevelüket.

Next

/
Thumbnails
Contents