Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

1985. július 5., péntek Somogyi Néplap 3 Felső képünkön: Bukó- rest - 1953. A román fő­városban 111 ország 30 ezer fiatalja vallotta ma­gáénak a Béke-világfa- nács felhívását, amely a hidegháború megszünte­tésére hívta fel a nagyha­talmakat. 1955 - Varsó, A Német fasiszták által földdel egyenlővé tett lengyel fő­város építéséből a VIT-kül- döttek is kivették részüket. A találkozó egyik jelképé­vé vált a város központjá­ban levő Tudomány és Kul­túra Palotája, ahol a kul­turális rendezvények zöme lezajlott. 1957 - Moszkva. A VIT- történelem legnagyobb fesztiválja, amelyen 131 ország 34 ezer delegátusa vett részt. A magyar kül­dötteket fölkereste Kádár János. Idézünk: „ ... olyan mód­szereket kell kidolgozni, amelyek a bérrendszer al­kalmazását rugalmasabbá teszik, ösztönöznek a mun­ka termelékenységének eme­lésére és biztosítják a he­lyesebb létszámgazdálko­dást.” Helyes. Legyen így! Hasznos szándékok, sikert ígérő cél. A citátum eredeti szövege azonban meglehető­sen régi, 1958. október 16-i ülésén fogadta el — a mun­kásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról határoz­va — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. Az átlagos tájékozottságú állampolgár is példák sere­gét tudja sorolni arra, hány féle próbálkozás alanya, tárgya volt — az említett 1958-as pártdokumentum óta — a bérpolitika, a bér­rendszer fejlesztése, korsze­rűsítése, változtatása, igaz­ságosabbá tétele, össizehan- golása a változó követelmé­nyekkel, és így tovább, szinte a végtelenségig. Emlékeztetésül elée_ itt utalni a különböző bérpre- ferenciák kialakult — majd az eredeti céltól már-már függetlenedett rendszerére, az ún. országos szakmai'bér- táblázat megalkotásának ki­követelésére, majd rövid idő elteltével talonba téte­lére, a nyereségrészesedési kategóriáikra és eltörlésük­re. .. S míg a példatár gaizdag, addig az eredmény szegényes, sőt, az óhajtott- hoz, a remélthez, a várthoz mértein kimondottan sze­rény, csekély. Szegényes, mert a hatva­nas éveikhez képest teteme­sen csökkent az összes' jö­vedelmen belül a munkajö­vedelmek aránya, súlya, s a munkajövedelmek közötti különbségek is — az ellen­kezőjét sürgető szavak el­lenére — lényegesen mér­séklődtek. Volt idő — ezzel nem azt állítjuk, mintha az vol­na az eszményi —, amikor a jövedelem nyolcvan szá­zalékát a munkával össze­függő bevételek, húsz szá­zalékát a munkától függet­len források — döntően: a .társadalmi juttatások — ad­ták. Napjainkban ez az arány — sokak szerint — kritikus határt ért el. A munkajövedelmek a lakos­ság összes jövedelmének kétharmadát adják csupán, holott — saját bőrünkön éreztük — 1980 és 1984 kö­zött a munkások és alkal­mazottak reálbére, illetve a termelőszövetkezeti tagok reálkeresete — kerekítve — hat százalékkal csökkent...! Egyre erőteljesebben ér­zékelhető a főmunkaidőben elérhető munkajövedelmek szerepének, súlyának kiseb- bedése. némely esetben, he­lyen már-már „jelenléti díjjá” devalválódása. A tár­sadalom jogos igényeit, in­dokolt türelmetlenségét fo­galmazták meg az MSZMP XIII. kongresszusának hatá­rozatában a küldöttek, ami­kor a dokumentumban azt rögzítették: ,.A lakosság jö­vedelmének növekedésén be­lül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedel­mekre kell nagyobb figyel­met fordítani.” Bizonyos, ebben a megál­lapításban jelentős része van az életszínvonal stag­nálása, bizonyos rétegeinél csökkenése következtében létrejött feszültségeknek. Ám nagy a valószínűsége annak is, hogy kemény gaz­dasági, gazdálkodási tények nyomatékosították szükség­szerű teendővé a felisme­rést: nem vagyunk annyi­ra gazdagok, amennyire visszaszorult a munka jöve­delmek szerepe a társadal­mi munkamegosztás legtöbb részterepén...! Ahhoz ugyanis nagyon gazdagnak kellene lenni, hogy lemond­hassunk a munkajövedel­mekben rejlő ösztönzési, ér­dekeltségi lehetőségeikről, mert ha ezekről elfeledke­zünk, akikor aligha sikerül előteremteni a viszonylag tág körű szociális ellátás, társadalmi juttatás seregnyi részletének anyagi fedeze­tét. Néhány az előbbi bekez­désben említett, nyomatéko- sító, figyelmeztető tények közül. Az ipar állóeszközei­nek állománya a nyolcvanas évek eddigi szakaszában a terrhelésinéJ gyorsabban nö­vekedett, azaz hasznosításuk A szomszéd mezője Milyen a szomszéd mező­je? Hovatovább jó hagyo­mánnyá válik a terimleílési k iskörzetekbem a nyári beta­karítási munkák megkezdé­se előtt a közös határszem­le. Az egy körzethez tartozó termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei • fölkerékednek, és sorra végignézik, mit mu­tat a hátár. Ha kölcsön ös udvariaskodáson alapuló, formálás üzemlátogatás lenne ez, bizonyára nem vált vol­na szokássá a XI. számú ka- pasmérői kiskörzetben, vagy például a Karád környéki termelőszövetkezetekben. A szakember legjobb kritikusa a másik szakember, ha őszin­tén nyilatkozik arról is, ami nem nyerte el a tetszését. „Az ilyenfajta kritikára — mondta az egy évvel ezelőtti hasonló rendezvényen a niagybajomi szövetkezet fő- agronőlmusla — igen nagy szükségünk van a vezetők­nek s a szakmai irányítók­nak. Előfordul, hogy éppen a mindennapok , megszokása miatt nem vesz észre olyas­mit az ember, ami egy kívül­állónak nyomaiban szemet szúr. És okulni lehet belő­tte.” A fő program ezeken a közös határszemléken a ka­lászosok állapotának értéke­lése, ám az érdeklődés, a fi­gyelem! kiterjed mindenre. Hogyan fejlődik a kukorica, sikerült-e a napraforgó gyom­irtása, mit ígérnék a fajta­kísérletek — és lehetne so­rolni tovább. Téma még az is, hogy szépen rendezett-e a határ, milyen a mezei utak állapota, a jó gazda gondos­ságáról vagy muflasztásairól vall-e a mező. És mivel ha­gyományról van szó, a szom­szédok nemcsak a jelenlegi helyzetet értékelhetik, hanem azt is, hogy egy év alatt hol, milyen változások történtek, lett-e foganatjuk a bíráló észn eveteteknek. „Többet ér az ilyen közös határjárás egy szakmai to­vábbképzésnél” — mondta a mérői szövetkezet elnöke. Nemcsak azért, mert az egésznapas szemle, a szemé­lyesen szerzett élmény, szak­mai tapasztalat megannyi tanuHságot jelent, hanem azért Is, mert módot ad be­pillantani a szomszéd életé­be, törekvéseibe, gondjaiba. Alklaloim nyílik arra, hogy az aratás küszöbén még egyszer számba véve a feladatokat egyeztessék azt is, hogy a termelési kiskörzet melyik gazdasága szorul majd vár­hatóan segítségre és ki az, aki enyhíthet a szoruilt hely­zeten. Az. egymás segítésének el­ső nagy próbája mindig az. aratás. És ha baj van, első­sorban a szomszéd siet se­gítségre; a kisfcörzeteken be­lül vált hasznos gyakorlattá az ilyenfajta együttműködés. Milyen a szomszéd mező­je? Péter-Páil előtt többfelé a megyében, például a ka­rád, i, a kaposfői térségben sort kerítettek az irányítóka közös szemlére. A módszer terjed, és egyre több kislkör- zetben válik jó hagyo­mánnyá. V. M. — romlott! Továbbá: a gé­pek és berendezések mun­karend szerinti időalapjának — ami messze van, sok­kal kisebb a naptári idő­alapnál — csupán a hetven­négy százalékát töltik ki tényleges működtetésükkel a termelőhelyek, holott ez az időalap a cégek többsé­génél egyetlen műszak...! Az újonnan készült, korsze­rű technikai, technológiai színvonalat képviselő beru­házásoknál még kedvezőtle­nebb — hatvan százalék kö­rüli — eiz a hasznosítási arány ...! Azután: napja­inkban a fejlesztések közül minden ötödik még az át­adást követő második esz­tendőben is veszteséggel működik ...! Nem ringatjuk magiun­kat olyan illúziókba, hogy az 1984. évi — egy foglal­koztatottra jutó — 55Ö0 fo­rintot valamivel -meghaladó átlagkereset — még ha hangsúlyozzuk is, hogy ez átlagkereset — valami rop­pant erős ösztönzést foglal­hat magába az ilyen és ha­sonló tények, tapasztalatok kedvezőbbé változtatásiária. Főként akkor nem hisszük ezt, ha tudjuk: a teljesít­ménytől függő — ún. mozgó — .keresetrész nulla és húsz százalék között van a nép­gazdaság legtöbb területén, azaz hatása korlátozott vagy éppen jelentéktelen, s mert jelentéktelen, elhanyagol­ható. Kedvezőtlen tapasztalja­tok serege kényszerítette ki azokat az intézkedéseket, szabályozó változtatásokat, amelyek hatására 1984-ben már — szerény mértékben — nőtt. a bérek, a kerese­tek ösztönző szerepe, az egyéni javadalmazás és az egyéni teljesítmény kapcso­lata valamivel szorosabb lett. Kezdő lépések — nem egyértelmű visszhanggal! Kiderült ugyanis, hogy nem­csak a jövedelmek diffe­renciálódását kell megszok­nia a közvéleménynek, ha­nem a követelmények emel­kedését és differenciálódá­sét is! Ami nem egyszerű. Példák, esetek sokasága mu­tatja, a megnőtt feladato­kat nem mindenütt és nem mindenki vállalja...! Nem könnyű szakítani a meg­csontosodott szokásokkal, a rossz beidegződésekkel, amint nem könnyű elre- keszteni a munkával arány­ban nem álló, illetve a mun­ka nélkül szerzett jövedel­mek keletkezésének útját sem. Mégis, bár nem könnyű, de elkerülhetetlen. Ez az egyetlen lehetséges út ugyanis az életszínvonal — érzékelhető és tartós — emelkedésének megialapo*- zásához. Hangsúlyozzuk: megalapozásálhoz. Mert az emelkedéshez még több kell majd. Persze, először nem munkajövedelmek, hanem a társadalomnak szükséges és hasznos munkateljesítmé­nyek formájában. M. O. VIT-DOSSZIÉ JELENLÉTI DlJ HELYETT Ösztönző munkajövedelmeket Már javában folynak az előkészületek a XII. világ­ifjúsági találkozóra. Te­kintsük át a fesztiválok történetét. Orion-újdonságok a II. A következő hónapokban több Orion gyártmányú hír­adástechnikai újdonság je­lenik meg a hazai üzletek­ben, köztük színes tévék, videó-magnók és hangszó­rók. Az Orion az idén számot­tevően bővítette termelését színes televízióból, s az év végéig összesen mintegy 66 ezer készüléket szállít a bel­kereskedelemnek. Ily módon csökken a hiány ezekből a típusokból. Augusztusban kerül forgalomba a Gall TX nevű energiatakarékos, 67 centiméter képcsőátmérőjű, új színes televízió, amely 8 előre programozott állomás vételére alkalmas. Speciális csatlakozóval látják el, így a műsorokat jó minőségben lehet videó-magnóra rögzí­teni, illetve arról lejátszani. A készüléket infravörös táv­irányítóval és teletext deko- derrel is ellátták. Fülhallga­tó és magnetofon szintén csatlakoztatható hozzá. A lengyel, illetve francia kép­csövet tartalmazó Gall TX tévéből még ebben az évben kétezer készül el. Az őszi hónapokban már kapható lesz az Orion gyár­ban összeszerelt Orion-Pa- nasondc video-magnetofon is. A japán céggel kialakí­tott kooperáció ebben az év­ben ezer készülék összesze­relését teszi lehetővé. A vi- deo-magnót infravörös táv- szabályozóval látják el. A készülék 16 programot me­morizál, meghajtó motorja kvarc vezérlésű, s egy prog­ram felvétele 14 nappal, elő­re beállítható. Csatlakoztat­félévben ható hozzá videó-kamera, s alkalmas PÁL és SECAM rendszerű adások rögzítésé­re OIRT és CCIR szabvá­nyok szerint. Az Orion gyár egyidejű­leg több új, a korábbinál korszerűbb és nagyobb tel­jesítményű hangszórót is forgalomba hoz a második félévben. A HS 511 három hangszórós kivitelben ké­szül. A legigényesebb ko­moly- és könnyűzene-hall­gatók igényeit is kielégíti. A hangdoboz borítása többféle színű, így alkalmazható sö­tét és világos bútorokhoz egyaránt. A HS 511 K do­boza kolóniái kivitelű, míg a HS 480 hangsugárzó mo­dern formatervezésű, kis alapterületet igénylő hang­doboz. Országos öntözési napok Az utóbbi hónapokban sű­rűn voltak esők, mégiis sok helyen szomjaznak a növé­nyek, szükség van az öntö­zésre — hangsúlyozták csü­törtökön Tiszaföldrváron a MÉM, az OVH, a KISZ KB és a Mezővíz-társaság által redezett kétnapos országos mezőglaadasági vízgazdálko­dási seregszemle megnyitó­ján és szakmái bemutatóján, amelyen félezernél több szak­ember vett részt. A szakmai bemutatón 25 hlazai és külföldi kiáiMtó vo­nultatta fel öntözőberende­zéseit valamint az öntözést előkészítő gépi munkaeszkö­zeit. Ma a tanácskozás má­sodik napiján az osztrák Bauer cég mutatja be öntö­zőberendezéseit és módsze­reit.

Next

/
Thumbnails
Contents