Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

2 Somogyi Néplap 1985. július 5., péntek Genfi tárgyalások ÚJABB Szovjet—jugoszláv tárgyalások Félidei bizonyítvány tásához. Az erkölcsi megúj­hodást, korrupcióellenes har­cot hirdető politika mellett rendkívül szigorú nadrág- szíjmeghúzó intézkedéseket léptetett életbe. A takaré­kosság két óv alatt meghoz­ta gyümölcsét: a latin-ame­rikai államok közül elsőként Mexikó esetében ütemezték át a hitelezők az adósság­hegyek visszafizetését. A gondok ezzel persze nem szűntek meg. Az olajárak csökkenése — a kőolaj az ország legfontosabb export­cikke — és a magas ame­rikai kamatlábak nem lebe­csülendő károkat okoznak az ál lamháztartiásnak. Ha már érintettük a kor- rupc.ióefllenes küzdőimet, em­lítsünk meg két kirívó ese­tet is. Az egyik a PEMEX állami olajtársaság volt ve­zérigazgatójához fűződik, akit most 30 millió dollár el- sikkasztásával vádéinak, a másik ügy főszereplője pe­dig a főváros ex-rendőriő- nöike, aki törvénytelenül szerzett dollártízmüili ókért építtetet magának kényúri palotát; Mexikóvárosi utcakép Veszélyben a hegemónia? A legkevésbbé fényes osz­tályzatokat az életszínvonal- politika érdemli ki. (Bár az adott feszített gazdasági helyzetiben ez nem meglepő és nem is egyedi jelenség.) Ugrásszerűen nő a munka­nélküliek száma, az infláci­ós ráta a gazdasági szigor közepette is meghaladja az ötiven százalékot. Érthető hát, ha — egyelőre csak keskeny — repedések mu­tatkoznak a hatalom bástyá­in. Az viszont érdekesnek mondható, hogy a támadá­sok nem annyira a megosz­tott baloldal részéről érik az immár 56 éve egyeduralko­dó Intézményes Forradalmi Pártot (PRI), miint inkább a magántőke támogatását élve­ző Nemzeti Akció Párt (PAN) oldaláról. A fellendü­lőben lévő párt elsősorban az Egyesült Államokkal ha­táros tartományokban szá­míthat térnyerésre, ott, ahol az elnök erkölcsi megújho­dást szorgalmazó eszméi a legnagyobb éllenálásba üt­köznek. A Latin-Amerikában szo­katlan politikai stabilitást és az 1981-ig tartó gazdasá­gi féllendülést Mexikó egyéb­ként a PRI-nek köszönheti A kormányzó párt oílyan, el­méletileg ellentétes érdekű rétegeket fog össze, amelyek egy tipikus polgári demokrá­ciában több pártot is kiten­nének. Ez is a magyarázata annak, miért csak a leg­utóbbi elnökválasztáson kaptak indulási jogot a ve- íélytársak. A periódust elemezve el­mondhatjuk, a jó kiállású és népszerű elnök az életszín­vonal-politikában becsúszó bizonytalanságokat leszá­mítva eddig jól vizsgázott, így pártja hegemóniáját r.em fenyegeti még veszély a július 7-i választásokon, ám egy-két jelentősebb ellenzé­ki győzelem felgyorsíthatja az egyeduralom bomlását. Daróczi László Kell-e siratnia esőistennek Müguel de la Madrid elnö­köt, ilLetive pártját, avagy a könnycseppek az ellenzék osztályrészéül jutnak? E kér­désre a választ július első vasárnapja szolgáltatja majd: ekkor tartják Mexi­kóban a községtanácsi, kor­mányzói és törvényhozási vá­lasztásokat. Megújítják a tel­jes törvényhozást és a har­mincból hét államban kor­mányzót is választanak. A hatéves elnöki periódus fél­idejében az azték, tolták és más indián törzsek leszár- mlazóttai egyben az eltelt három év elnöki tevékenysé­géről is véleményt alkotnak. Haladó külpolitika A félidei értesítőbe több­ségében jó jegyek kerülnek. Különösen elismerésre mél­tó a 75 milliós ország kül­politikája. De la Madrid el­nök az elődök által kiépí­tett független és haladó irányvonalat követi. Mexikó — ellentétben a nagy szom­széd USA-val — következe­tes híve és támogatója^ a közép-amerikai válság békés rendezésének, áktív tagja a Contadora-csoportnak. A vi­lág közvéleménye csillagos ötössel jutalmazta a mexikó­városi vezetés azon gesztu­sát, hogy sokáig — egy ide­ig térítésmentesen is — részt vállalt Nicaragua olajszük­ségleteinek kielégítéséből. Érthető módon Washing­tonban nem jó szemmel szemlélik a déli szomszéd ilyen lépéseit, s a Fehér^ Ház urai időnként a bosszú és a nyomás sajátos esZközei- hez nyúlnák. A közelmúlt­ban nagy zajt csaptak pél­dául egy amerikai állampol­gár (minit kiderült, az FBI kábítószeres ügynöke volt) halála miatt, s már-már azt bizonygatták: Mexikóban életveszélyes amerikai turis­tának lenni. A burkolt fi­gyelmeztetés hátterében az áll, hogy az északról érkező .turisták számának csökke­nése érzékeny veszteséget okozna az ország idegenfor­galmának. A „mintadiák” Bár a gazdasági helyzet egy Cseppet sem nevezhető rózsásnak, hiszen a külföl­di adósságok összege meg­haladja a 90 milliárd dol­lárt, de la Madrid bizonyít­ványába mégis e téren is el­ismerő osztályzatok kerül­nek. Olyannyira, hogy nem­zetközi pénzügyi körökben már kiérdemelte a „minta­diák” jelzőt. De mivel is szolgált rá erre? Elsősorban azzal, hogy a rendkívül sú­lyos gazdasági örökséget át­véve az elnök mellőzte a gyakran hibákat szülő lati­nos temperamentumot, s energikus, ám pragmatikus lépésekkel hozzákezdett vá­lasztási ígéretei megválás í­JAVASLAT A genfi leszerelési érte­kezlet csütörtöki ülésén fel­szólalt Viktor Iszraeljan, a szovjet küldöttség vezetője. Hangsúlyozta: ha sikerülne nemzetközi megállapodást elérni az új típusú tömeg- pusztító fegyverek és fegy­verrendszerek kidolgozásá­nak és gyártásának tilalmá­ról, meg lehetne akadályoz­ni, hogy az események ve­szélyes fordulatot vegyenek. A szovjet küldöttség a fentieket figyelembe véve új javaslatot terjeszt a le­szerelési értekezlet elé. En­nek lényege: az értekezleten résztvevő államok vállalja­nak kötelezettséget arra, hogy bámilyen új típusú tömegpusztító fegyver meg­jelenése után haladéktala­nul tárgyalásokat kezdenek betiltásukról, egyidejűleg pedig moratóriumot jelen­tenek be e fegyverfajták ki­dolgozására. Javasolja, hogy hozzanak létre szakértői csoportot, amely állandó el­lenőrzése alatt tartaná e kérdéseket. Keresztyén konferencia A prágai békevilággyűlé- sen délután ismét munka- csoportokban tanácskoztak és megkezdte működését a női központ is, ahol a ke­resztyén nőmozgalmak hely­zetével, feladataival foglal­kozhattak a résztvevők. Este a regionális, úgynevezett kontinentális bizottságok képviselői találkoztak. Csü­törtökön délután folytatód­tak a tanácskozáson részt­vevő keresztyén és nem ke­resztyén vallások képviselői­nek találkozói is. (Folytatás az 1. oldalról) vást. A látogatások időpont­jában később állapodnak ímeg. Szovjet—jugoszláv kor­mányfői tárgyalásokat tar­tottak csütörtökön Moszkvá­ban; ezen szovjet részről Nyikollaj Tyihonov, jugoszláv részről Milka Planinc vett részt. A baráti légkörű és a kölcsönös megértés jegyé­ben lezajlott megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatok szé­les körét, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat vi­tattak meg. A félek megelégedéssel szóltak a sokoldalú szovjet— jugoszláv kapcsolatok magas szinitjérőll, a politikai, gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális téren állandóan fejlődő együttműködésről. Mindkét részről kifejtet­ték : a legfelsőbb szintű ta­lálkozókon elfogadott doku­mentumokban rögzített elvek alapján a baráti kapcsolatok további erősítésére töreksze­nek. Nagy figyelmet szenteltek a megbeszélésen a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok korszersűsítésé- nek, s áttekintették azok szé­lesítésének lehetőségeit. Ez­zel összefüggésben kedvező­en értékelték a hosszú táv­ra, kölcsönös előnyökre épü­lő gazdasági együttműködés eddigi eredményeit. Nyilkolaj Tyihonov és Mil­ka Planinc megerősítette: az 1990-lig szóló hosszú távú gazdasági és műszaki-tudo­mányos program alapján ké­szek a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére. A két kormányfő elége­dettségét fejezte ki a mos­tani tárgyalások felett, s azt a meggyőződésüket hangoz­tatták, hogy a mostani meg­Világszerte üdvözlik a találkozó tervét A szovjet televízió szer­dán este ádását megszakítva közölte azt a hírt, hogy köl­csönös megállapodás alap­ján ez év november 19—20- án Genfben találkozik egy­mással Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan, az Egyesült Államok elnöke. Valamennyi szovjet lap csütörtökön első oldalon közli a találkozóról szóló rö­vid hivatalos bejelentést, s beszámolt róla reggeli hír­adásaiban a rádió Is. Az új­ságok többsége egymás mel­lett közli Mihail Gorbacsov párizsi útjáról és a csúcsta­lálkozójáról szóló bejelen­tést. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan novemberi genfi találkozójával foglal­kozott a Fehér Házban tar­tott sajtóértekezletén George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. Shultz közölte, hogy Reagan elnök az SZKP KB főtitkárával tervezett találkozóban lehe­tőséget lát a Szovjetunió és az Egyesült Államok 'közöt­ti párbeszéd kiszélesítésére, a szovjet—amerikai kap­csolatok javítása érdekében teendő gyakorlati lépések­hez szükséges alap megte­remtésére. — Az ismerkedésre a leg­jobb mód az országaink kö­zötti fő problémák komoly, érdemi megvitatása — mondta Shultz. A találkozó­val kapcsolatos amerikai ál­láspont alapján,’ valamint, amennyire ezt meg lehet ítélni, a Szovjetunió ezzel kapcsolatos magatartása alapján szintén elmondható, mindkét fél, így vagy úgy ezeket a legfontosabb prob­lémákat kívánja megvitatni. Világszerte nagy érdeklő­déssel és elégedettséggel fo­gadták azt a szerdai beje­lentést, amely szerint Miha­il Gorbacsov és Ronald Rea­gan novemberben Genfben találkozik egymással. Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár csütörtöki bonni saj­tóértekezletén úgy nyilatko­zott: a két világhatalom, ve­zetőjének találkozója javu­lást eredményezhet a kelet —nyugati kapcsolatok egé­szében, így a két német ál­lam viszonyában is. A gen­fi szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sok kimenetelére szintén ha- tással lehet a csúcstalálko­zó. Az AP amerikai hírügy­nökség kiemelte, hogy hat év óta ez lesz az első ame­rikai—szovjet csúcstalálko­zó. Los Angeles-i „tájkép” tűzvész után. A hatóságok szerint gyújtogatás okozta tűzben legalább ketten életüket vesz­tették, ötven otthon pedig leégett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fo­gadta Milka Planinc jugoszláv miniszterelnök-asszonyt beszélésök jelentős mérték­ben segítik elő a baráti és kölcsönösen élőnyös kapcso­latok fejlesztését a Szovjet­unió és Jugoszlávia között. A tárgyalásokról elfogadott közös közleményt később hozzák nyilvánosságra. A NADRÁGSZÍJ LYUKAI Elítélik az amerikai lépést A libanomli hatóságok csü­törtökön a bejrúti nemzet­közi .repülőtér biztonságának javítását célzó intézkedése­ket léptettek életbe — kö­zölték a repülőtér illetéke­sei. Az intézkedésre azután került sor, hogy az Egyesült Államok a terrorakciók fo­kozott veszélyére hivatkozna bejeflentette a bejrúti légi­kikötő bojkottálását, s ugyanerre szólított föl más országokat is. Dzsemajel libanoni állam­fő ugyanakkor kijelentette, hogy országa jogtalannak mi­nősíti az Egyesült Á/llaimok szankcióit Libanonnal szem­ben, s egyúttal jelezte, hogy Bejrut emiatt tiltakozni fog az ENSZ Biztonsági Taná­csánál1. Szíria szintén megbélye­gezte az amerikai kormány­nak a bejrúti légikikötő nemzetközi bojkottját szor­galmazó lépéséit. A Centropress csütörtök esti kommentárja A közel-keleti válság fej­leményeivel, a különféle rendezési elképzelések és tervezetek beterjesztésével és buktatóival, a válsággal kapcsolatos miniszteri és kormányfői találkozók, re­pülőgéprablások és túsz­ügyek megszaporodott hírei­vel szinte nap nap után ta­lálkozunk az újságok hasáb­jain. Ugyanilyen gyakran esik természetesen szó Tel Aviv diplomáciai vagy ka­tonai lépéseiről, ám jóval ritkábban érkezik az izraeli belpolitika eseményeivel fog­lalkozó jelentés. Az utóbbi napok azonban kivételt jelentenek. A hét elején hozott rendkívüli in­tézkedésekkel ugyanis a je­lek szerint olyan új szakasz kezdődött a kis közel-keleti országban, amely korántsem okozhat örömet a tavaly ősz óta hatalmon levő munka­párt—Likud nagykoalíció vezetőinek. Az az általános sztrájk, amely gyakorlatilag megbénította az ország gaz­dasági életét, arra utal, hogy kritikusabbá vált a kabinet és a befolyásos szakszerve­zeti szövetség, a Hisztadrut viszonya. Az ellentétek kiéleződésé­nek közvetlen forrása a jú­lius elejétől bejelentett ár­emeléssorozat volt. Izrael­ben, ahol a szakértők és közgazdászok már hiperin- flációs jelenségekről beszél­nek (tavaly az áremelkedés üteme 450 százalék körül mozgott.'), egy-egy újabb árucikk vagy szolgáltatás drágulása aligha jár már meglepetéssel. A mostani intézkedések kiterjedtsége és az új árcédulákra kerülő Összegek nagysága azonban (gyakoriak az 50—100 száza­lékos árnövekedések) kivé-. Felesnek számítanak. Ráadásul az eddigi rend­szeres bérkiegészítéseket há­rom hónapra — a fizetések­kel együtt — befagyasztot­ták. S más területeken is szorítottak egyet a nadrág­szíjon. Megemelték a kül­földre utazók adóját, töröl­ték az egy gyerekesek csa­ládi pótlékát, és a költség- vetés megszigorítása közal­kalmazottak ezreit fenyegeti elbocsátással. Nem csoda te­hát, hogy a Hisztadrut által meghirdetett tiltakozó akció igen széles körű lett: a becs­lések szerint az ország dol­gozóinak 90 százaléka csat­lakozott a munkabeszünteté­sekhez. Leállt az ipari ter­melés, zárva maradtak a boltok és a bankok, nem jelentek meg az újságok, a rádió és a televízió pedig szinte csak hírműsoraira korlátozta közvetítését. Az egységes reagálás még­sem tudta megakadályozni a gazdasági kényszerintézke­dések parlamenti elfogadta­tását. A jeruzsálemi tör­vényhozásban ugyanis az ügyet bizalmi szavazásra tették föl, így elvetése egy­ben a kormány bukását je­lentette volna. »Va9V meglesz a gazdasá­gi terv, vagy nem lesz kor­mány” — jelentette ki pél­dául Peresz miniszterelnök. Más kérdés persze — s itt jelentkezik a dolog széle­sebb, politikai vetülete —, hogy a költségvetés remélt egyensúlyát más módon, pél­dául a katonai kiadások megkurtításával is elérhet­nék. Ezt viszont a mostani külpolitikai viszonyok közt Peresz aligha kockáztatja meg, így nem maradt más kiút, mint újabb lyukakat fúrni a nadrágszíjon. A kö­vetkező hónapok kérdése lesz: mennyire lehet megbé­kíteni a szakszervezetek ve­zetőit és kibírja-e az újabb rengéseket az amúgy is in­gatag helyzetű kormány? Sz. G. MEXIKÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents