Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
1985. július 31., szerda Somogyi Néplap 3 Mitől jó egy taggyűlés ÁRUFORGALMI JELENTÉS Többet ettünk — kevesebbet vásároltunk A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első felében a la|kosság összehasonlítható áron ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor, folyó ároin 6,4 százalékkal többet, összesen 238,5 milliárd formt értékű árut vásárolt. A forgalomnövekedés üteme elmaradt a múlt esztendőétől, de a tervezettől is. A félév során valamivel élén- kebb volt a második, mint az első negyedév forgalma. Vállltazatlan áron számolva — tehát az eladott áruk mennyiségét ^ tekintve — csaik az élelmiszerek forgalma növekedett, a ruházati termékek értékesítése 4,2 százalékká), a vegyes iparcikkeké 0,3 százalékkal, a vendéglátásé pedig 2 százalékkal visszaesett a tavalyi első félévhez képest. Az áruellátás színvonala kis mértékben javult a korábbiakhoz viszonyítva, s ez megfelelt a tervezettnek. A jó színvonalú ólialmiszer-eliéH tás mellett néhány termékből, egyebek közt élőhalból, darabolt baromfiból, főzelék- és gyümötcskonzervek- ből, savanyúságokból, fűszerpaprikából, valamint olcsó borokból1 romlott a kínálat. A tavalyinál kedvezőbben alakúit viszont — nagyrészt a jó téli tárolásnak köszönhetően — a burgonya-, zöldség- és gyü- möltsórtékesítés, valamint a szabadpiaci felhozatal. A ruházati üzletekben válfo- zaltlaimul gyakori a váliasz- ítéklhiáiny, az iparcikkek közül továbbra is sokszor hiánycikk a fekete-fehér éS színes televízió, valamint az automata mosógép. Javult viszont — különösen a második negyedévtől — a bútorok, építőanyagok, kultúr- oiKkek, egyes műszaki termékek é!s vasáruk kínálata. Júniusban az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti keresltet a korábbi hónapokénál mérsékeltebb volt. Alapvető éflielmiszerékből a'kereskedelem kielégítette az • igényeket. Több helyről jelezték, hogy a forgalomban levő citrom nem megfelelő minőségű, nem elég érett, és túl vastag a héja. A burgonya-, zöldség- és gyümölcs- kínáíat a budapesti szakboltokban, illetve a piacokon kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban. Az árak a zöldség- és gyümölcsboltokban 7,6, a szabadpiacokon pedig 6 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt élv júniusában. Ezen .belül azonban a burgonya ára jelentősen — 40—50 százalékkal —, a gyümölcsé kis mértékben — 2,7 százalékkal — csökkent. Az árak • emelkedése tehát kizárólag a zöldségárak ugrásszerű növekedéséből adódott. A ruházati kiskereskedelem forgalma mérsékelt, annak ellenére, hogy a vállalatok többsége különféle engedményes akciókat is szervezett A vásárlók főként a természetes alap- ajnyagúafcat keresték, ezekből azonban nem volt elegendő. Javult viszont a kínálat férfi- és fiúöltönyök- íből, s a kereskedelem többségében kielégítette a nőies balkfisruhák iránti keresletet is. Hosszú idő óta először javult a gyermekcipők és szandálok választéka, jó a .női cipők és szandáltök kínálata, a férfilábbelik közül azonban a szellősebb vászon- és víkendcipők, szandálok kevésnek bizonyultak. A május 20-tól június végéiig rendezett árengedményes tüzelőakció során a lakosság az előző évinél 15 százalékkal kevesebb, 276 .ezer tonna szenet, valamint a tavalyinál 21 százalékkal több. 206 ezer tonna brikettet válsárolt. Az élénk kerestet, valamint az esetenként ütemtelen szállítások miatt az oirszág területén nem kiegyensúlyozott a tüzelőellá- ítás: főleg Észak- és Kelet - Magyarországan akadozik az ellátáls. A Tüzép-itetepekan általában 2—4 havai ánualáp erejéig előszámlázzák a tüzelőt, az áfész-telepek azonban a bizonytalan áruután- pótlás miatt több helyütt nem vesznék föl előrendelést. Viták helyett közös érdekeltséget Zöldséggondjaink A kongresszusi irányelveket tárgyaló taggyűlések után sokan kifejezték azt az óhajukat, milyen jó lenne állandósítani az ott tapasztalható őszinte, aktív politikai vitaszellemet. Sóik helyen ugyanis a taggyűléseiket. általában nem a vitázó kedv, a sokrétű eszmecsere jellemzi. Ezért nem hiábavaló elgondolkodni azon, hogyan lehetne az alap- szervezetek legfontosabb fórumát mozgalmasabbá, tevékenyebbé tenni. A taggyűléseknek meghatározó szerepük van a pártszervezet életében. A párttagok itt értelmezik kollektív munkával a párt politikai határozatait, itt alakítják ki konkrét helyi alkalmazásának módszereit. A taggyűlés a helye az elvi és gyakorlati állásfoglalások meghatározásának, amelyekre az alapszervezet tevékenysége épül. Ez a pánttagok parlamentje, ahol jogaikat. többnyire érvényesítik, kötelességeiket gyakorolják, közreműködnek a politika alakításában. A taggyűlés színvonala tükrözi az alapszervezet politikai és szervezeti életének tartalmasságát, a kommunisták felelősségét, a tagság és a vezetőség kapós diétának minőségét, a pántdémolkrá- cia fejlettségét. Napjainkban, a szocialista demokrácia eredményeként társadalmi méretekben is növekszik a politikai aktivitás. A közvélemény mind nagyobb érdeklődéssel foglalkozik társadalom- politikai kérdésekkel, keresi a jobb megoldásokat az élet mindennapi problémáira. A kommunistáknak ezekben a vitákban kezdeményező szerepet kell vállalniuk. Ezt csák úgy tehetik meg eredményesen, ha elméletileg megfelelően felkészültek, politikailag tájékozottak. Ezért a taggyűléseiknek fontos szerepük van elvileg megalapozott és egyértelmű állásfoglalásaik kialakításában, közreműködésük megvalósításában. Ahhoz, hogy a taggyűlések eredményesen végezhessék feladataikat, mindenekelőtt az szükséges, hogy a pártéletben rangjukhoz méltó helyet foglaljanak el, ne legyenek alárendelt helyzetben a vezetőséggel szemben. Ott vitassák meg, ott döntsék el az alapszervezet életének minden fontos kérdését. Ha a taggyűlések a közélet és az embereik valóságos problémáival foglalkoznak, mindenekelőtt olyan megközelítésben, ahogyan az helyileg felvetődik, akkor nem kell tartani az érdektelenségtől, a passzív közömbösségtől. Ellenkezőleg, számítani lehet a párttagok tapasztalatainak, véleményének. jobbító szándékú észrevételeinek, javaslatainak széles körű kibontakozására. S tulajdonképpen ez a legfontosabb hiszen elsősorban ez az alap ja a cselekvő emberek tudatos tevékenységének. Milyen kérdések tartoznak a taggyűlés hatáskörébe? Erre receptet adni természetesen nem lehet és nem is szükséges, de nagy általánosságban érdemes egy és niás témára utalni: a leemelő és gazdálkodó egységeknél a tevékenységet hosszabb-r övi debb távon meghatározó tervekkel, az intézményekben a munka- programokkal kapcsolatos politikai állásfoglalások; annak megítélése, hogy a tervek vagy munkaprogramok mennyire vannak összhangban a párt politikai vonalával, határozataival, megfelelően kifejezik-e a kollektíva érdekeit, egyetértését, törekvéseit; kiak- názzák-e megfelelően a helyi lehetőségeket, reálisan száimolllnak-e megvalósításuk feltételeivel. A taggyűlés feladata, hogy eldöntse: megfelelő összhang van-e a célok és a dolgozók érdekeltsége között, a dolgozók munkateljesítményei alapján hogyan alakulnak anyagi-szociális körülményeik, politikái, kulturális fejlődésük. A taggyűléseken rendszeres időközönként szükséges. áttekinteni az alapiszervezet belső életének, szervezeti életének főbb területeit: a pártépítést, a kommunisták helytállását, fegyelmét, ideológiai képzésűik helyzetét, értékelni a tömegszer- vezetekban dolgozó párttagok munkáját, a pártonkí- vüliek közötti politikai befolyás alakulását. Ha a taggyűlés rendszeresen napirendre tűzi az alapszervezet politikai életéneik minden fontosabb mozzanatát, és ezekkel kapcsolatban világos állásfoglalásokat, határozatokat, dolgoz ki, akkor ezek megfelelő alapot adnak a vezetőség mindennapi operatív munkájának megszervezéséhez. A jól kiválasztott napirend mellett a taggyűlés sikere nagymértékben függ a vitaindító beszámoló tartalmi színvonalától, - mindenekelőtt konkrétságától, és nem utolsósorban a politikai előkészítéstől. Általános szokás, hogy a taggyűlés előkészítésébe bevonják a pártcsoportokat. Ez helyes. De esetenként itt is tapasztalhatók túlzások. A pártcsoport-megbeszélé- sen valóban érdemes felhívni a tagok figyelmét a taggyűlés elé kerülő napirend legfontosabb összefüggéseire, mert így nyilvánvalóvá válik, hogy milyen irányokban célszerű gondolkodni a .különböző megoldásokon. Ez lehetőséget ad mindenki, de különösen azok számára, akik valamilyen módon személyileg is érintettek a témában, hogy megfelelően felkészüljenek a vitára. A túlzásokat illetően elsősorban azc a gyakorlatot szükséges megszüntetni, hogy a pártcsoportok valamiféle „fiók” taggyűlés szerepét töltsék be. ahol teljes terjedelmében ismertetik és meg is vitatják a beszámolót. A tapasztalatok szerint ez nem gazdagítja, ellenkezőleg szegényei a taggyűlés vitáját. A legfontosabb kérdések megvitatása és a vita lezárása mindenképpen a taggyűlés feladata. A vitában minden párttagot azonos jogok illetnek meg. 'Nem a beosztás vagy a funkció a döntő, hanem az. hogy kinek az érvei megalapozottabbak, kinek a felszólalása milyen mértékben viszi előre az ügyet. A taggyűlés szempontjából sem öncélú tehát a vita, hanem az eredményes döntés eszköze, amely világos útmutatást ad a teendőkhöz és azok végrehajtásának módszereihez. Rákos Imre Ha a háziasszony kimegy a piacra, csaknem bizonyos, hogy bosszankodva tér haza. S neki. van igaza. Drágák a zöldség- és gyümölcsfélék. Kiváltképpen a primőrök. Amikor az emberi szervezet már zöldségéhes, kívánná a friss árut, sokaknak még szinte megfizethetetlen a primőr zöldség: egy kiló paradicsomot két-három órai munkabéréért tud megvenni a vásárló. Akkora jövedelme pedig 'sók családnak nincs, hogy ezt megengedhesse magának, ezért sokan kénytelenek lemondani a primőr áruk ízéről. A vásárlók a termelőket szidják, mondván, azért magas a zöldség ára, mert drágán termelik. Ez ugyan féligazság, hiszen valóban sokba kerül a zöldségfélék előállítása, ám ezért nem csupán a termelők hibáztathatok. A legutóbbi években többször is emelkedett a gépek, eszközök ára, drágább lett az energia, s mindezek tetemesen megemelték a termelők kiadásait is. Az pedig érthető, hogy ők is szeretnének megélni, ezért kiadásaikat a bevételekkel igyekeznek ellensúlyozni. Énre vain is lehetőségük, mert a zöldségfélék szabadárasak, tehát a keresllet-kínálat egyensúlyától függ az áruk. A lehétőséig azonban csak elvi —. legalábbis ami a megélhetést illeti —, mert a termélők is panaszkodnak. Szerintük alacsony a zöldségfélék felvásárlási ára, s nem mindenkor térülnek meg a befektetések. Számos zöldségféle termelése veszteséges a mezőgazdasági nagyüzemeiknek, ezért lemondtak róluk. Jól mutatja ezt, hogy a zöldségfélék területe a 120 ezer hektárról 80 ezerre csökkent a nagyüzemeikben. S ezért nem a gazdaságok hibáztathatok, mert tőlük a jövedelmező termelést várja a tagság és a népgazdaság egyaránt, így a veszteséges termékektől igyekeznek megszabadulni. Egyre inkább kiszorul tehát a nagyüzemekből a Népszerű a siófoki « #| # ivóié Növekszik a kereslet a Siófoki Állami Gazdaság ivólevetei iránt. Most jött le a fonalról a kétmilliomodik 0,7 literes ivóié. Az idén bővítik a választékot, az eddig megszokott 0,2 és 0,7 literes mellett 0,3 Literes üvegben is lehet kapni ivólevet. Az üzemben most az őszi- és kajszibarackot gyümölcsvelőnek dolgozzák fel. zöldségtermelés, s ma már a termékeknek több mint felét a háztáji, és a kisegítő gazdaságiakban- állítják elő. De a kistermelők még érzékenyebbek a jövedelmezőség ingadozására. A költségek emelkedése, valamint az értékesítés bizonytalansága a kistermelőkat is mind nehezebb helyzetbe hozza. A termelés ingadozása, netán tartós csökkenése pedig nyilvánvalóan, az árak emelkedéséhez vezet. A vásárlók jogos panasza csak növekvő mennyiségű áruval orvosolható, ami pedig a tartás termelői érdekeltséget tételezi föl. Minden más megoldás csak ezután következhet, hiszen áru nélkül a még oly szervezett kereskedelem sem lenne képes az árakat alacsonyan tartani. A bajokat csak tetézi, hogy jelenleg a kereskedelem is akadozik. Számos szakember egybehangzó véleménye, hogy elsősorban a nagykereskedelem drágán dolgozik, ezért szembekerül a termelővel és fogyasztóval egyaránt. Ráadásul igyekeznek egymásra haragítani őket, mert, saját érdekükben, mindkét félnél a másikra hivatkoznak, amikor a jogos panaszokat hallgatják a kereskedők. A nagykereskedelem fokozatosan kiszorult a zöldségpiacról, jelenleg a forgalomból csak 30 százalékban részesedik. Ez mindenkinek kedvezőtlen, hiszen a szétaprózott termelés éppen a szervezett felvásárlással és kereskedelemmel jelenthetne biztonságos ellátást, a fogyasztók pedig akkor juthatnának olcsóbb árukhoz, ha a nagykereskedelem konkiurrenciát jelentene a kisebb társaknak. Most a nagykereskedelem egyik feladatára sem igazán alkalmas. A felvásárlási szervezeteket fokozatosan leépítették, s információk hiányában jóformán mindenki azt termel, amit gondol. így aztán csöppet sem lehet csodálkozni a termelés ingadozásán. Nem versenyképesek a kiskereskedelemmel sem a friss fogyasztású zöldségfélék fargalroazáisában. Sojkak szerint most nem nehéz a tanulságok összegezése. Közismert a termelők és a fogyasztók panasza nem titok a nagykereskedelmi vállalótok egy részének elégtelen munkája (néhányuk megszüntetése ékes példája ennek), és ismertek a célok >s. Az sem kétséges, hogy szükség van a nagykereskedelemre, hiszen pótolhatatlan a szerepük a felvásárlás szervezésében, a raktározásban, ezt senki nem tudja tőlük átvállalni. Kereskedelmi elgondolásaikon kellene változtatniuk, konkurenciát teremtve a kiskereskedőknek. Persze .mindezt nem adminisztratív, hanem piaci módszerekkel kell elérni, hogy a hatás tartós maradhasson. A termelőkkel közös érdekeltségen alapuló tisztességes kereskedés révén leltet a fagyasztókhoz igazodni. y. f. j. Generátorok a Balaton- partról Befejezték a 400 darab PHL—Secum Pattern generátor gyártását a Híradástechnika szövetkezet boglárlellei és fonyódi üzemében. A vásári nagydijas termékbői n^ost újabb 1400 darabos rendelés érkezett szocialista országokból.
