Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

2

Somogyi Néplap

1985. július 25., csütörtök

Választások a gyógyuló gazdaság tükrében

Svédországban megkezdődött a választási kampány. A gazdaság gyógyulása és a jobboldali ellenzék megosztottsága azzal a reménnyel kecsegteti a szociáldemokratákat. hogy a szavazás nyomán ismét vezetőjük, Olof Palme kaphat hároméves kormányfői megbízatást. A közvéleménykutatási adatok ugyan egyelőre 49:49 százalékos „fej fej melletti” eredményt jeleznek a szociáldemokraták és a jobboldali pártok között, csakhogy tavasz óta a szociáldemokrata párt ütemesen halad előre a népszerűségi listákon és a jelek szerint nincs ok, hogy korábbi lemaradását — és a mostani döntetlent — ne válthassa előnyre szeptember 15-ig. a választás napjáig.

Tavasz óta a párt heves felvilágosító kampányt folytat, s főként arról igyekszik meggyőzni a szavazópolgárokat, hogy a jobboldal lerombolná Svédország különleges, a nyugati világban úgyszólván egyedülálló jóléti-társadalombiztosítási rendszerét. Propaganda füzetei szerint a jobboldali brit—amerikai típusú rendszerrel helyettesitené a mostanit, amelyben csak azoknak jutna orvos, nyugdíj és segély, akik meg tudják fizetni, és amelyben a köi- nyezetvédelem vereséget szenvedne az üzleti érdekkel szemben. Az egyik propagandafilm egy képzeletbeli hulladékfeldolgozó üzemet jelenít meg, amely a „Csillagháborús Korlátlan Felelőtlenségű Társaság” tulajdonában van, s ahol a főszereplő munkáslány vállalattól kapott parókát hord, mert a szennyes munka miatt a saját haja már kihullott. ugyanakkor védőfelszerelés csak az igazgatóságnak jár.

Az ellenzéki konzervatív párt tiltakozott az ilyen „kampánymódszerek” ellen. Megfigyelők szerint még- sincs imás, ami egyesítené a svéd ellenzéket — a konzervatívokat, a centristákat és a liberálisokat, az országot 1976 és 1982 között törékeny koalícióban kormányzó jobboldali pártokat —, mint a leszámolás vágya Púiméval, és az az ígéret, hogy valóban megszüntetnék a tavaly beindított, szakszervezeti ellenőrzés alatt lévő beruházási alapokat, a munkásrészvétel és a társadalmi kiegyenlítés e sajátosan svéd letéteményeseit. A jobboldali pártok jelszavai, amelyek adócsökkentést és több „szabadságot” ígérnek, persze némi visszhangra azért találnak. Rég elmúlt már ugyanis a hatvanas évek lelkesedése, amikor a jóléti állam szociáldemokrata elképzelése még mindent megoldó csodaszernek látszott. A nemzetközi gazdasági válság Svédországot sem kímélte, a jóléti szolgáltatásokat kísérő súlyos adóztatás és az elburjánzó bürokrácia pedig sokakat kiábrándított, s nem csupán a leggazdagabbakat.

Az állami óvodák felvételi listáin sokadmagukkal szorongó szülők, vagy a rendelőkben türelmetlenül sorbanülők figyelmét felkeltik a jobboldali pártok ígéretei, amelyekből az következik, hogy a magánóvoda használatát, vagy a gyorsabb magánorvosi kezelést ismét „joggá” kell tenni. A jobboldali pártok az állami kiadások visszafogását és egyes állami vállalatok kiárusítását szorgalmazzák. A konzervatív párt népszerűsége nőtt is valamelyest az 1982-es választások óta, csakhogy elsősorban a centristák rovására. Úgyhogy a centristák azzal fenyegetőznek, hogy ha a jobboldal együttesen győzne, akkor sem lépnének be a kormánykoalícióba, csak hogy borsot törjenek a konzervatívok orra alá.

KÖZEL-KELET

Irak—Irán: tűzpárbaj

Az iraki katonai főparancsnokság legfrissebb közleménye szerint az iraki légierő helikopterei kedden több mint 40 berepülést hajtottak végre a front északi szakaszán és a Tigris folyótól keletre. Ezek, során három ellenséges naszádot és más harci eszközöket -semmisítettek meg.

Ugyanebben a térségben az iraki tüzérség lőtte az iráni állásokat, emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okozva az ellenségnek. A front középső részén iráni támadást vertek visz- sza. Ugyancsak kedden az iráni tüzérség messzehordó lövegekkel lőtte Darbandi- Han iraki határmenti települést — közölték Bagdadban.

Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség jelentette, kedden a front déli és középső szakaszain végrehajtott iráni hadműveletek következtében mintegy száz iraki katona harcképtelenné vált, húsz megerősített iraki állást megsemmisítettek. Az iraki tüzérség ágyúzta Aba- dán és Horramsahr iráni városokat — közölte az ÍRNA hírügynökség.

Ezrek kísérték utolsó útjukra a dcl-afrikai fajüldözők terrorjának legújabb áldozatait (Telefotó — AP—MTI—KS)

Közös

amerikai—kínai atom

Washingtonban kedden aláírták az Egyesült Államok és Kína nukleáris együttműködési szerződését. Az okmány, amely minden bizonnyal elnyeri a kongresszusi jóváhagyást, lehetővé teszi — 10—12 milliárd dollár értékben — amerikai reaktorok és más műszaki berendezések Kínának történő eladását, az ottani atomerőmű-program meggyorsítását. A nukleáris technológia katonai vonatkozásairól nincs szó a szerződésben — állította az amerikai külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok részéről John Harrington energiaügyi miniszter, kínai részről Li Peng miniszterelnök-helyettes írta alá a dokumentumot, nem sokkal Ronald Reagan amerikai elnök és Li Hszien-nien kínai államfő fehérházi találkozója után. Ugyancsak aláírtak egy kétoldalú oktatási és kulturális egyezményt, valamint egy halászati megállapodást, amelynek értelmében kínai halászok a jövőben amerikai terüle' i vizeken is halászhatnak

Izrael szerdán további száz foglyot bocsátott szabadon az atliti börtönből. A foglyokat autóbusszal indították útnak Libanonba (Telefotó — AP—MTI—KS)

Olaj a tűzre

Szerda esti

Immmentárunk

Tüntetések, összecsapások, halottak. Ezek a leggyakrabban előforduló szavak a hírügynökségi jelentésekben, amelyeket az elmúlt évék során Dél-Afrikából kelteztek a tudósítók. A szükségál lapot múlt szombati bevezetése az ország területének nagy részén csak olaj 'volt a tűzre, azóta még sűrűbben érkeznek a hírek a fekete lakosság megmizdu- lásairól.

A tüntetőkre leadott sortü- zek nyomán magasra csap a felháborodás lángja a Dél- Afrikai Köztársaságon belül és kívül is. A csaknem ötszáz polgárjogi aktivista letartóztatása, a tíznél több haláleset, és az ismétlődő csatajelenetek a nagyvárosok utcáin azt tanúsítják, hogy a fajüldöző rezsim végveszélyben érzi magát, a végső eszközöket alkalmazza a lakosság ellen. Hogy is szól a forradalmi helyzet klasszikus meghatározása? Amikor az uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, és az elnyomottak

nem akarnak a régi módon élni...

Mindez nem jelenti azt, hogy utolsó szakaszához, a nyílt, fegyveres felkeléshez érkezett volna a fekete többség harca az apartheid ellen. Az ANC, az őslakosok legtekintélyesebb szervezete ugyan vállalta az egyenlőtlen küzdelemnek ezt a formáját is, most még azonban nincsenek meg az igazi sikerekhez szükséges feltételek. A rezsim rendőrsége, hadserege — nem utolsó sorban a maga oldalára csábított feketék segítségéivel — még nagyon erős, kézben tartja a hatalmi pozíciókat. A folyamatos külső támogatás — az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette, hogy tartja magát eddigi „semleges” politikájához — lehetővé teszi a dél-afrikai gazdaság felszínen tartását, s egyben az erőforrások összpontosítását az elnyomó intézkedések érvényesítéséhez.

A nemzetközi közvélemény azonban óriási nyomást gyaSzerda esti kommentárunk

kőről a pretoriai kormányra éppúgy, mint az azt támogató politikai és üzleti körökre. Elképzelhető, hogy a fehér uralom gazdasági oszlopait mentendő, Botha miniszterelnök előbb-utóbb néhány kérdésben mégis visszakozásra kényszerül. A mostani lázongások hozzájárulhatnak e folyamat gyorsításához.

Bizonyos, hogy amíg a fajüldöző rendszer alapjai nem változnak, a feszültség is megmarad, hiszen a fehéreknél lényegesen rosszabb körülmények között élő feketék, akiket tartós jogfosz- tottság sújt saját szülőföldjükön, nem tűrhetik szó nélkül kiszolgáltatott helyzetük konzerválását. Akárhány áldozata lesz is a mostani rendőrterrornak, a változás elkerülhetetlen, s annál simábban méhet majd végbe, minél gyorsabban értik meg a fehér telepesek vezetői az idők szavát.

H. G.

Két malomkő között

Daniel Ortega nicaraguai elnök a közelmúltban kétoldalú tárgyalásokat javasolt a két ország között meglévő vitás kérdések békés rendezésére. Nicaragua azt ajánlotta déli szomszédjának,

hogy hozzanak létre fegyvermentes övezetet a két ország határán. Costa Rica eddig elutasította ezt a javaslatot, azzal, hogy az országnak nincs hadserege, így nem fenyegetheti Nicaraguát katonai támadással.

Jósé Figueres, Costa Rica akkori elnöke 1949-ben valóban feloszlatta a hadsereget, és helyette egy mindössze ezer főből álló rendőrséget hozott létre. A néhány hónappal ezelőtt megtartott közvéleménykutatás adatai szerint a lakosság 83 százaléka ma sem kíván hadsereget az országnak. A befolyásos jobboldali Hazafias Unió mégis azt követeli, hogy „a háborúhoz hasonló helyzetre való tekintettel” állítsanak fel hadsereget az ország védelmére. Figueres mai utóda. Luis Alberto Mangle elnök kiáltványában változatlanul hitet tett „Costa Rica örök és fegyvemélküli semlegessége mellett”.

Monge éveken át elutasította az USA-kormányzat ajánlatát, hogy az ország biztonsági erőit Hondurasbari képezzék ki; hogy vegyenek részt a Karib-tenge- ri hadgyakorlatokban; és küldjön megfigyelőt az úgynevezett Közép-Amerikai Védelmi Tanácsba. Ám az elnök játéktere egyre jobban szűkül az Egyesült Államokkal szemben. Az ok az ország egyre növekvő eladósodása; a kis, mindössze 2,5 millió lelket számláló Costa Rica több mint négy milliárd dolláros tartozásával Latin-Amerika harmadik legjobban eladósodott

országává vált, és mint ilyen, külső támogatásra szorul.

Az Egyesült Államok a

legutóbbi időkben kaszárnyákat épített Costa Rica

rendőrsége és csendőrsége

részére a Nicaraguával határos északon. Limon atlanti-kikötőben dzsippeket, géppisztolyokat, ágyúkat és helikoptereket raktak partra. A múlt hónapban 24 amerikai „zöldsapkás” állított be a fővárosba, San Jóséba azzal a feladattal, hogy a Costa Rica-i csendőrség négy egységét „gyorsbevetésre alkalmas zászlóaljjá” képezzék ki.

A 12 ezer főt számláló, amerikaiak által kiképzett biztonsági erőkhöz a szélsőjobboldali Nemzeti Szükség Szervezet, (OPEN), további 10 ezer fős fegyverese járul. Ez utóbbiak — különböző szélsőséges pártok és szervezetek különítményeivel együtt — a lakosság, fé- kentartását is szolgálják; így ők verték szét a Reagan- látogafás ellen tüntetőket, félemlítik meg a banánültetvények elégedetlen dolgozóit. Napirenden vannak a kínzások és gyilkosságok.

A Costa Rica-i rendőri erők egy része tevékenyen részt vesz a „kontrák”, a nicaraguai ellenforradalmárok háborújában. Éppen a közelmúltban történt, hogy támadás érte Bluoíi- elds nicaraguai atlanti kikötőt. A sandinisták visszaverték a támadókat és Costa Rica-i területre űzték vissza azokat. Eközben tűzharc tört ki, amelyben Costa Rica-i rendőrök is találatot kaptak.

A Costa Rica-i szocialisták „Costa Rica; semlegesség és háború között” című Fehér könyvükben óva intik az országot a nicaraguai ellenforradalmárok támogatásától, mert „ezek nagyobb veszélyt jelentenek az ország demokratikus intézményei számára, mint a sandinista kormányzat megszilárdulása”.

A CIA dollárjai — egy igazságügyi szakértő szavával — még a magas kormánykörökbe is behatoltak, sok tisztségviselőt megvesztegettek. Monge elnök mindenesetre - nehéz __ helyzetben van. Csak remélni lehet, hogy a józan ész és a latin-amerikai államok egyre növekvő ellenállása az USA diktátumaival szemben megtalálja majd a békés megoldást a két szomszédos közép-amerikai kisállam, Nicaragua és Costa Rica között.

Gáti István

NICARAGUA

K i v

Managua

«•"A

M

'Vr~

/

N,

f Penas l Biancas c

Bluefields*'

COSTA RICA

V -\ túr,tyi\

San Jósé

.Limon

/’ í '/.III A.

< PANAMA

Costa Rica és a környező államok

GYORSLISTA

Az 1985. július 23-án megtartott TV-lottó jutalomsorsolásról, melyen a TV-lottószelvények és a július havi EL szelvények vettek részt. Az alábbiakban a Pécs körzeti számokat közöljük.

A (nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány 2000 Ft; B személygépkocsira szóló utalvány 153 190 Ft értékben;

C szerencse-ut^v. 30 000 Ft;

D vásárlási utalv. 10 000 Ft;

E vásárlási utalv. 9 000 Ft;

F vásárlási utalv. 7 000 Ft;

G vásárlási utalv. 5 000 Ft;

H vásárlási utalv. 4 000 Ft;

I vásárlási utalv. 3 000 Ft.

A nyertes szelvényeket 1985. augusztus 15-ig kell a Totó- Lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Miinnich Ferenc u. 15.) eljuttatni.

2 715 728 F 2 753 837 D 2 779 243 H 2 791 946 I 2 804 649 E 2 830 055 I 2 855 461 C

2 880 867 I 2 893 570 H 76 583 673 G 78 349 390 E 78 362 093 F 78 374 796 I

78 400 202 D 78 412 905 I 78 425 608 I 78 438 311 I 78 476 420 I 78 489 123 I

78 501 826 I 78 514 529 I

78 527 232 I

79 009 946 I 79 022 649 I 79 035 352 I

79 060 759 I 79 073 461 D 79 086 164 C 79 098 867 I 79 111 570 D 79 124 273 I 79 136 976 I