Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

1985. július 3., szerda Somogyi Néplap 3 Orvosok a nukleáris háborúról Talán sokan emlékeznek arra a híradófelvételre, ame­lyen egy végeérhetetlen lánc volt látható. Emberek alkotta lánc. Ezrek fogták egymás kezét — a Német Szövetségi Köztársaság fő­városában —, hogy így kap- csolják össze a két nagyha­talom Bonnban működő kö­vetségét, a Szovjetunióét és az Amerikai Egyesült Álla­mokét. Az emberlánc tilta­kozás volt a nukleáris há­ború ellen — megrázó és felemelő tiltakozás. Megrá- zóbb és felemelőbb minden hangos protestánsnál. öt évvel ezelőtt így fo­gott kezet egymással két or­vos: egy szovjet és egy ame­rikai. Dr. Jevgenyij Csazov, a Szovjetunió Kardiológiai Intézetének professzora és dr. Bemard Lown, a Har­vard Egyetem közegészség- ügyi tanszékének kardioló­gusa, hosszú szakmai kap­csolat után arra az elhatá­rozásra jutott, hogy az or­vostudományt is mozgósítani kell a nukleáris fegyverek fenyegetésével szemben. Kettőjük kezdeményezésére 1980-ban Genfben már hat szovjet és amerikai orvos kötött szövetséget egymás­sal, s voltaképpen ez te­kinthető az IPPNW — a nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelő­zéséért — megalakulásának. Ezen a tanácskozáson fo­gadták el azt a négypontos egyezményt, amely kimond­ja: az IPPNW figyelmét a nukleáris háborúra korlá­tozza; az IPPNW-hez tarto­zó orvosok, az élet védelme és az egészség megóvása iránti szakmai elkötelezett­ségük értelmében a nuk­leáris háború megelőzéséért dolgoznak; az IPPNW tö­möríteni fogja a „keleti” és a „nyugati” orvosokat, és keresi a módját annak, hogy szerte a világon azonos tényszerű információkat hozzanak nyilvánosságra a nukleáris háborúról, s vé­gül: annak ellenére, hogy az IPPNW a nukleáris háború megelőzésére teendő bizo­nyos lépéseket támogathat, a szervezet nem foglal ál­lást egyetlen kormány spe­cifikus politikáját illetően sem. Lown és Csazov doktor kézfogása egy láncolatot in­dított el — amely szerencsé­re azóta is tovább terjed. Jelenleg 34 országban mű­ködik a világszervezettel kapcsolatban álló orvos­csoport, s további húsz cso­port éppen most van meg­alakulóban. Azóta minden évben kong­resszust tart az IPPNW. A nemzetközi orvosmoz­galom a nukleáris háború megelőzéséért talán abban különbözik minden más tu­dományos szervezettől, hogy tanulmányait nem a szak­mai, hanem a laikus közvé­lemény számára készíti el­sősorban. Ami természetes is, hiszen célja a közvéle­mény felrázása. S teszi ezt írásban és szóban egy­aránt. Hiszen a tanulmányo­kon kívül a televíziós prog­ramok, a videofelvételek, a sajtó mozgósítása is bele­tartozik az IPPNW „fegy­vertárába”. Amely utóbbi kifejezés, témánk ismeretében, bizo­nyára meglepő. De hát most, a nukleáris háború megelőzéséért harcoló orvo­sok Budapesten megrende­zendő ötödik kongresszusa után nem kívánhatunk job­bat, mint hogy tevékenysé­gük eredményeként ne ma­radjon hatásosabb fegyver a földön — a szónál. Az értel­mes emberi szónál. S hogy azok, akiknek ez a céljuk, találják meg egymást, fog­ják meg egymás kezét, ugyanúgy, mint az orvosok, ugyanúgy, mint azok a bé­kéért tüntető fiatalok, aki­ket a híradófelvételeken láttunk. Gyémánt Mariann Siófok finn vendégei kommentárunk A VII. maigyiax—finn ba­rátsági hét programja kere­tében hétfőn 15 tagú test­vérvárosi küldöttség érke­zett Ouliuból Siófokira. A Matti Rossi alpolgármester vezette delegációt tegnap délután fogadta dr. Gáti István, a Siófoki Várolsi Ta­nács élnake. A messziről jött kedves vendégek egész hetes prog­ramja a siófoki látkép meg­tekintésével az Európa-száliló tetőteraszán kezdődött. Itt kérdeztük ellső benyomásai­ról Matti Rosisit. Az elmúlt években több küldöttség is járt már vá­rosunkból Magyarországon és ezen beiül Siófokon. Mos­tani tapasztalataink alátá­masztják mindazt, amit él­ménybeszámolóikból halfat- tuink az itteni imponáló fej­lődésről, avagy a magyar emberek közvetlenségéről, szívélyességéről. — A finn átlagpolgár mit tud Magyarországról? — Közismert a magyarok­kal való ősi nyelvrakonsá- gunk- Ismertek a, jellegzetes magyar tájak, melyekről töbtb filmet is sugárzott a finn televízió. Kedveltek a magyar borok.. .• A mostam nihoz hasonló látogatások épp azt szolgálják, hogy ez a talán felszínes kép élőbbé, sokszínűbbé váljon. Oulü- bam például már mindenki tudja, hoigy hol van a ma­gyar testvérvárosunk. Az innen érkező híreket külön­leges figyelem kíséri. — Kérem, mutassa be saját városukat. — Oulu Észak-Fininország egyik legnagyobb, több mint 100 ezer lakosú egyetemi Pótműszakok Az eredeti tervektől elté­rően júliusban és a követ­kező hónapokban is szervez­nek széntermelő műszakokat a hét végi napokon a szén­bányákban. A bányászok sok pótműszak teljesítésére vállalkoztak: szombaton, sőt vasárnaponként is dolgoz­nak, hogy csökkentsék a szénbányászat első félévi adósságát. városa. Bár a turizmus fej­lesztésiére Siófokhoz hason­lóan mi is nagy gondot for­dítunk, Oulu elsősoriban a számfltástecnikai ipar köz­pontja. Aliig három éve, hegy harminc cég és vállal­kozó bevonásával úgyneve­zett technológiai mimtafaiut hozltunk létre. Azóta az IBM-meL közösen megala­poztuk a komputergyántást és arra törekszünk, hogy Oultu s záim ítás tech nikai ok- taitálsi központtá váljon. Vá­rosiunkban egyébként egy atomerőmű is épült, mély­hez a berendezések egy ré­szét a magyar Ganz-cég számította. — A nevezetességek föl- keresése mellett van-e mód­a bányákban A mélyművelésű szénbá­nyák első félévi adóssága hétnapi termelésnek felel meg. Az elmaradás fokozatos csökkentésére a kedvezőbb körülmények között dolgo­zó bányászok pótvállaláso­kat tettek. Több bányában meggyorsítják az új mun­kahelyek kialakítását. juik az emberek életének a megismerésére is ? — Szerencsére házigaz­dáink olyan programot állí­tottak össze számunkra, amely több a nevezetessé­gek puszta bemutatásánál. Ma esite például a siófoki magyar—finn baráti kör se­gítségéve! családokat láto­gatunk meg otthonukban. A tegnapi városnézés él­ményt adó mozzanata volt a VI. számú óvodában tett látogatás is. Itt az aprósá­gok anyanyelvükön köszön­tötték a vendégeket, akik a gyerekek műsorát finn nép­dal eléneklésével viszonoz­ták. Az óvoda nevelőivel ki­alakult beszélgetés során elmondták, hogy a finn óvo­dai rendszer hasonlít a ma­gyarhoz. Különbség viszont,, hogy ott úgynevezett csa­ládi óvőda működik. A finn delegáció a héten egyebek közt megismerke­dik a siófoki állami gaz­daság munkájával, elmegy Számítód pusztára és a ma­gyar—finn baráti kör tag­jaival közösen badacsonyi hajókirándulást tesz. Pro@ria)mjmkkal egyidőben siófoki küldöttség tartózko­dik Finnországban, s egye­bek közt Oulu nevezetessé­geivel ismerkedik. B. F. Az együttműködés új formái A rugalmas gyártórend­szerek kidolgozásában, sza­kosított és kooperációs gyár­tásának megszervezésében való sokoldalú együttműkö­désről és széles körű nép- gazdasági elterjesztéséről ír­tak alá keretegyezményt a KGST negyvenedik üléssza­kán Varsóban. A szocialista országok együttműködését elősegítő újabb megállapo­dás azt jelzi, hogy az ér­dekelt államok milyen arányban és milyen ütem­ben kívánnak a következő években haladni. Az elképzelések egyik jő témája olyan új gépipari termékek kifejlesztése, ame­lyek segítségével az ener­gia- és nyersanyag-megta­karításokban gyökeres vál­tozásokat érhetnek el. Nagy lehetőség nyílik a szocialista országok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerekcipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű in­tézkedéseket dolgoztak ki, amelyek nagy része megva­lósult. Csakhogy valameny- nyi program mindenekelőtt a könnyen kialakítható, ke­vesebb beruházást igénylő tartalékok feltárását szor­galmazza. Ez akkor helyes volt, de a ’80-as évek köze­pére bebizonyosodott: szük­ség van arra is, hogy az át­meneti javulást ígérő prog­ramok mellett, helyett ké­szüljenek racionális válto­zást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása 'idő- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendel­kezik fölösleges forrásokkal. Éppen ezért célszerűnek lát­szik, hogy a meglévő szűkö­sebb anyagi lehetőségeket ésszerűbben használják fel. A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, hogy a KGST-országok a következő időszakban mi­lyen műszaki-fejlesztési po­litikát folytathatnak. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a szocialista országok gazdasági fejlesztésük új szakasza előtt állnak. Ezek­ben a hónapokban dolgoz­zák ki az ipar szerkezet- átalakításához iránytűként szolgáló tudományos-műsza­ki együttműködési progra­mot, amely 2000-ig szól. Az előkészítő munka során a szakemberek már kijelölték azt az öt kulcsfontosságú területet, amely döntő sze­repet játszhat az évezred végéig. Ezek: az atomener­getika, a biotechnika, a nép­gazdaságok elektronizációja, az új anyagok és műszaki megoldások kidolgozása, va­lamint a rugalmas gyártó- rendszerek kifejlesztése. A tanácskozáson ezzel kapcso­latban arra is rámutattak: az új csúcstechnológiák ki- fejlesztésének és bevezeté­sének előfeltétele, hogy mi­előbb megteremtsék a köl­csönös érdekeket és érde­keltséget. Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a varsói ülésszak. A tagorszá­gok megerősítették, hogy Helsinki szellemében nor­mális, egyenjogú kapcsola­tok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportosulásaival, például a Közös Piaccal. Az EGK és a KGST közötti együttműködés megfelelne mindkét országcsoport köl­csönös érdekeinek. Az euró­pai, valamint a világhelyzet javulására is kiható kontak­tusfelvételnek nincs semmi­lyen formai akadálya, pusz­tán politikai akaratra van szükség. A szocialista or­szágokban megvan ez az akarat, hogy mind politikai, mind gazdasági téren az enyhülés váljék urakodóvá. A moszkvai Pravda érté­kelése szerint a 40. ülésszak eredményei azt bizonyítják, hogy a szocialista közösség sikereinek legfőbb biztosí­téka a tagállamok egységé­nek és összeforrottságának erősítése. F. A. Lehetőségek, kockázat, összefüggések Beszélgetés a keresetszabályozásról Az irányítási rendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos feladatok közé tartozik a ke­resetszabályozás továbbfej­lesztése. A korábbi és sokat vitatott gyakorlattal szemben ez évtől a mezőgazdasági nagyüzemek három módszer köziül választhattak helyze­tük, lehetőségeik, adottsága­ik figyelembevételével. Fél óv telt el a folyamat meg­indulása óta. Végleges kö­vetkeztetésiek levonására ez a hat hónap kevés, de az első lépések tanulságainak elemzésére alkalmat kínál. — A módszereik közül me­lyiket választották Talbon? — A hozzáadott értékvál­tozásához kapcsolt bértö­meg-szabályozást — mondta Kovács Ferenc, a Béke Tsz elnöke. Ez azt jeleníti, ha az előző évhez képest nő a ter­melési érték, az eredmény, akkor meghatározott száza­lékban növekedhet a bértö­meg is. Természetesen en­nék az ellenkezője is érvé­nyes. Meggyőződésünk, hogy ez a forma csak azoknak a nagyüzemeknek kedvező, amelyek a gazdasági növe­kedés szakaszában vannak. Más a helyzet ott, ahol egy beállt szerkezetről, gazdál­kodási szintről kall tovább­lépni. A mi helyzetünkben ennél a formánál találkozik leginkább az üzem és a népgazdaság érdeke. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Ésszerű létszámcsökke­nést, mivel a felszabaduló bértömeg bérfejlesztésre fordítható; takarékos gazdál­kodást, a jövedelmező tevé­kenyiségek bővítését, gondo­sabb, pontosabb, jobb main­kát. Ennek a követeaimóny- nek csak úgy léhet megfe­lelni, ha mindent összefüggé­séiben tekintünk: a munka­erő létszámát, a munkaidő­alapot, a bértömeget és ter­mészetesen az ehhez kapcso­lódó eszközrendszert. — Ezek a tényezők jelen­tik egylben a módszer kocká­zatát is. — Feltétlenül! A felelős­ség rendkívül nagy. Ha bár­melyik összetevő nem éri el a kívánt mértéket, megbuk­hat a gyakorlat. Nemcsak nálunk, általában is gond, hogy az utóbbi években pél­dául! a gépbeszerzés stagnált, az eszközök üzemben tartá­sához több idő, magasabb ja­vítási költség és képzettebb ember kell, akit viszont meg kell fizetni. De még rosz­szabb a helyzet a holtpon­ton lévő állattenyésztésnél. Az eszközellátoittság alapve­tően befolyásolja az egész bérgazdálkodást. És akkor még nem említettem külső 'hatásokat a mii esetünkben például a szabályozóváltozá­sok huszonöt százalékkal mérsékelték a nyereségtöme­get. Ezit is ki kell gazdál­kodni! — A keresetszabályozás szellemében mi történt az üzemben? — Először is munkahelyi értekezleteken részletesen tájékoztattuk dolgozóinkat a módszer lényegéről. Dön­tő fontosságúnak tartjuk ugyanis a helyes értelmezést, azt, hogy tisztán lássa min­denki a kötelességeit, az ér­dekeit. Figyelemre méltó, hogy megindult egy, a cél­jainkkal egyező muinkaarő­Az év második felében elké­szül la fafeldolgozó. vándorlás, természetesen ezt a belső szervezeti intézkedé­seink is segítették. Éves szinten négyszázalékos lét­számcsökkenéssel számol­tunk, eddig kilenc százalék­kal vagyunk kevesebben. Ez az arány a második félévben változik, mert két fontos, a termelést bővítő beruházás lép be. Gumihenger-felújító és fafeldolgozó üzemet léte­sítünk és ide munkaerő kell. Ügy számolunk, hogy év vé­géig a tervezett létszámcsök­kenést érijük el. — Ez a keresetszabályozás eredményességének csak az egyik feltétele. — Tapasztalhatók más kedjvező irányzatok is, azzal együtt, hogy gondok, nehéz­ségek szintén vannak. Jónak tartom, hogy például a mű­helynél, a szolgáltatók laka- tosrószlegénél, az építőknél a csoportvezetők felelősséget vállaltak, hogy a magasabb díjazás mellett megfelelő munkát garantálnak. Foko­zódik az önállóság és a fe­lelősség is. Gond viszont, hogy még nem minden ter­melési egységnél van ez így. — Végül is milyen köve­telménynek kell megfelelni az idén, hogy az új kereset- szabályozás a kívánt ered­ményt hozza? — A létszámcsökkenést említettem. Emellett tizenöt százalékos termelésnöveke­dést kell elérnünk. Ez az egyetlen esély arra, hogy az Új szabályozás eredményt hozzon. Bár sok még a ne­hézség, fennáll a cél eléré­sének lehetősége. V. M. A termelésnövekedést szolgálja a gumihenger felújító Özem.

Next

/
Thumbnails
Contents